Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-18 / 92. szám

ügyek, melyek eddig az elöljáróság gon­dozásának tárgyai vollak, jövőben az ár­vaszékhez utaltatnak. Nem engedheti meg a miniszter azon elhatározást, hogy a közséf.i biró. mint árvaszéki elnök fe lelősségét a főjegyzővel, mint más ügyek­ben megosztja, nem azért, mert a gyám­ügyi törvény a megoszlott felelősséget nem ismeri; végül az árvatári tartalék alapnak fölhasználását szabályrendeleti­leg nem lehet kimondani, hanem éven­ként a miniszter jóváhagyását kikérvén, kell erről határozni a költségvetés során, a többi megjegyzés részben formai ne­hézmények, részben sűláris módositások. A közgyűlés változtatván szabályrende­letén, föl fog terjesztetni. — A gyulai mandátum. Lapunknak más helyen közölt ily czimü értesítésé­hez, mint legújabban nyert részletet, a következőket közöljük : A szabadelvű párt vasárnap jelölő ülést tart, melynek összehívása holnap megtörténik. Ha a párt megállapodik a jelölt személyében, akkor a jövő hét derekán, de legkésőbb vasárnaphoz egy hétre a jelölt programtn­beszédet is mond. Nevek a jelöltre' most is forgalomban vannak, de biztos értesí­tések híjával neveket nem emiitünk, abban a helyzetben lóvéa, hogy már átalányainak az uj miniszteri értelmében vezetett nagyon is szövevó­nyez számadásait példányszerü rendben találta s ezért Balogh János iroda­igazgalónak elismerését nyilvánította. Ál­talában a törvényszék ügykezelésével meg volt elégedve s ennek Nóvák Kamill elnök előtt, meleg ssavakban adott kifej ezést­— Fényes estély a nőegylet javára. Évek óta nem volt a csabai színházban olyan gazdag müsoru estély, mint a mi­nőre most készülnek. Zene, énekszám és kót pezsgő vígjáték fogja a nézőket gyö­nyörködtetni. A vígjátékban való közre­működésre a nőegylet rendezősége elő­kelő gárdát nyert meg. A közreműködők névsorát legközelebb hozzuk, de már most megemlítjük, hogy e hangversenyen G ó c s Jolán kisassszony énekszámmal működik közre, Keresztes Ferencz, Singer Ferencz, Löffelmann Félix dr., Klein Gusztáv pedig négyesben interpretálják a legszebb zenei terméket. A próbák már rövidesen meg is kezdőd­nek s az estély hihetőleg nagy erkölcsi ós anyagi sikerek között, — melyre a nőegyesületnek valóban szüksége van a tél kü^zöb^n — fog lefolyni. Hogy az legközelebb pozitív adattal szolgáiba tünk, ki veszt föl a küzdelmet Bartha I esté l? iránt már edd i£ is az érde k" Miklóssal szemben. — Lelkész beiktató. Tóth Józsefet, e körösladányi ref. vallású hivek uj lel­készét, mint velünk közlik, e hó 21-én vasárnap iktatják hivatalába. Az ünne­pély igen szépnek ígérkezik. — Ünnepély Békésen. Abból az alka­lomból, hogy Haj nal István drnak, a megyei közélet e buzgó munkásának a királyi nevét viselő lovagrendjót adomá­nyozta, Békés képviselőtestülete most szombaton a bérház dísztermében köz gyűlést tart, este pedig Békés város pol­gársága ugyancsak a bérház nagytermé­ben a kitüntetett és családja tiszteletére lakomát ad, melyre már eddig is igen sok aláírás történt. — A gyulai elmegyógyintézet létesítése ügyében dr. Niedermanu Gyula miu. tanácsos, az elmegyógyintézetek országos felügyelője vasárnap Gyulán volt, tárgyalt a bizottsággal és a terveket kószitő Barta kir. főmérnök közreműködésével csaknem aprólékos részletekig megállapittattak az építési tervek, a melyeknok kidolgozására a vallalkozó főmérnök deczember hó vé­géig kötelezte magát. Niedermann Gyula dr. egész napon át résztvett a tárgyaláson, most is fényes tanújelét adta a humánus ügy iránti ügybuzgalmának és lángoló lelkesedósének. Itt irjuk meg, hogy az elmegyógyintézet két emeletes lesz, épí­tése 250,000 frt költséggel terveztetik. A város által fölajánlott telek, ugy az eddigi vételekkel nagyobb sétaterek fognak a betegek rendelkezésére állani. Az építés még a tavasszal kezdetét veszi. A decem­beri közgyűlésen beterjesztetvén a rész­letes tervek, a vármegye meg szavazza az épitési összeget, de olyanformán, hogy az állam részerői biztosítást nyer a felől, hogy ez elmebeteg gyógyító intézetbe he­lyezett betegek után fizet 80 kr. napi gyógy és táp dijat, melyből az amorti zacionfclis költsegek bőven kifognak telni. — Díszes esküvő volt Nagyváradon hetfön delu ána Körös-utczán levő ág. ev templomban. Id. R i m 1 e r Károly ev. lel­kész és neje S z t r a k a Emilia leányát, Mariskát vezette oltárhoz Váry S z a­b ó Ákos pénz. fogaim. Násznagy S z t r a­k a György csabai főszolgabíró, a meny­asszony nagybátyja és Bogdán Andor a vőlegény nagybátyja voltak. A nász vendégek közt voltak az öiömszüléken kivüi: M o 1 n ár Lajos és neje Szemián Gizella, W i n k 1 e r Lajos ós neje R i m­1 e r Mária, andrén yi Lajos, R i m 1 e r Károly főkapitány, Rimler Gyula és Pa), a menyasszony bátyjai és mindkét csaliíd rokonai a Rónay, R ó t h y, Mózer és Moczkovcsák családok, Materny Imre helyettes lelkész. Esküvő után uzsona volt a menyasszony szüleinél. Este 8 óra kor pedig vacsora ós táncz a „Fekete Sas"-ban. — A nagyváradi tábla elnöke Gyulán. Ritoók Zsigmond táblai elnök 7 na­pon át folytatta a törvényszék ügyke­zelésére vonatkozó vizsgálatát, nemcsak a kezelő hivatalok ügymenetét, hanem az egyes bírák szellemi tevékenységét és munkásságát is szigorú ellenőrzés aiá vette. Tapasztalatai minden tekintetben kielégítő eredményre vezettek. Különös elnmeressel nyilatkozott a felebaezési ta­nács működéseiül és azon mintaszerű rendről, mely a tanács irodájában ural­kodik. Meglepte a gondnoksági ügyek nagyszáma és az a gyorsaság, melyet Balogh Samu vizsgálóbíró és csődbiz­toa a reá bizott csődügyok lebonyolítá­sában tanusit. A törvényszék különböző lődós, talán mondanunk sem kell. Az estély sikere érdekében a nő egyesület rendezőbizottsága : F e j é r Bélánó, N é­m e t h Lajosné ésFriedmann Mórnó buzgólkodnak. — A szoczializmus ós a tanitók czim alatt Brósz János orosházi tanítótól a „Néptanítók Lapjá"-ban (kiadja a vallás és közokt. miniszt) cikk jelent meg, mely­ből érdekesnek tartjuk a következőket közölni : „Hasztalan állitja egy budapesti könyomates lap, hogy „Varsóban minden csendes," nálunk mar nem csak beszélik, de nyomatott felhívást is terjesztenek, melyben a „tanügy proletárjait" catla­kozasra és arra hívják fel, hogy a kará csonykor Budapesten tartandó szoczialista tanitók gyűlésén részt vegyenek. Bizony ez a dolog többé nem agyrém, hanem komol valóság és így le kell vele szá molní, mert ha ez eszme a tanítóság kö­zött iibra kap, akkor a már ugy is in ficzi'ilt magyar népünk egészen a szoczi aiizmus karjaiba dül és menthetetlenül kivész lelkéből a haza iránti hűség, a vallás ós felsőbbség iránti tisztelet. — A szoczialisták közt élek, mindennap érint­kezem egyik máíik „elvtárssal," ismerem hangoztatot elveiket, mert tulajdonképpen a legtöbbje még az elvek fogalmát sem ismeri, ós ismerem czóljukat. Ep azért óva intem ós kérem kartársaimat, ha ezek a fizetett bórenczek, mert azok, — itt is szedik hetenkint minden „elvtárstól" a kiajczárokat — az iskola szentélyébe be­hatolnak, űzzék ki őket, •! ert czéljuk nemtelen, törekvésük nem a tanítóság érdekeinek előmozdítása, hanem a fönn­álló rend felforgatása. — Mondják meg nyíltan a socziáldemokrátok szemükbe, hogy álnok képmutatók, kiknek elvük nincsen, haszonlesők s megvásárolhatók, mint azt a legutóbbi itteni képviselővé lasztás mutatta, a midőn is, mikor jelölt jük kibukott, a pótválasztásnál pénzért kínálták és adták szavazatukat. —Azért irorn ezeket ide, mert bizony jó ezeket az „elvtársakat" pongyolában megismer­ni, mert mískülönoen behállózzák az em­bert . . . . En ismerem őket s nyíltan megmondhatom, hogy ilyenek ők" .... — Közjegyzőség Szeghalmon A sárréti községeknek régi vágyat képezi, hogy a járás központján: Szeghalmon közjegy zői székhely állíttassák fel. Ez irányban számtalan kórvényezós tör.tént és igen j sok felterjesztés tétetett már az igazság ügyminHzteriumhoz. T a 11 i á n volt fő­ispán Nóvák törvényszéki elnökkel egyetemben nagy buzgalmat fejtett ki, hogy a szeghalmi állás szerveztessék, mert mindketten belátták, hogy egy 13 • mértföldnyi területű járásra nézve na­gyon is életkérdés, hogy hagyatéki ügyek­ben a közjegyző könnyen megközelíthető legyen. Azonban ez a törekvés mindez ideig nem sikerült, főleg azon okból, mert az igazságügyminiszter a tett javas­latokat ós előterjesztéseket véleményezés végett mindig leküldötte az illetékes köz jegyzői kamarához; a kamara — már csak tagjainak jövedelmére való tekin tetiel is, rendszerint elutasító javaslatot, tett. Miután a közjegyzői kényszer be van nozva, nemc cak a Sárréten, hanem az ország különböző vidékein is mind inkább hangosabb lett a panasz a költ­séges közjegyzői eljárás és az ennek nyomán£,előálló egyéb kalamitások miatt. A fokozottabb mérvben beözönlő kérvé­nyek és előterjesztések végül is arra birták az igazságügyi kormányt, hogy a kérdés megoldását komoly fontolóra ve gye. Az eddigi tervek szerint a jövő évben Szeghalmon, Margittán, Elesden és Boros­rendelet jenőn állíttatnának fel uj körjegyzőségek s hogy ez létesíthető legyen, széleskörű előmunkálatok vannak folyamatban. — Hármas jubileum Az ember életé ben ritka ünnepet ül Grün Ignátz, a csabai izr. hitközség és a chewra ka­discha egyik hivatalnoka. Ugyanis szom baton lesz 30 éve, hogy a szent egylet­nél alkalmazást vállalt, 50 éve, hogy szerető nejével házasságra lépett, s e na pon tölti be fáradhatlan életének 70-ik evét. A chewra kadischa legutóbbi ülé són Kohn E. H. főrabbi inditványára határozatba ment, hogy az egylet választ­mánya a jubilánst üdvözli. Ez az ünnepély szombaton délelőtt az istentisztelet után fog lefolyni s P 1 e s c h M. I. elnök be­széd kíséretében nyújtja át a chewra ajándékát, egy szép ezüst serleget, elis­meréseül annak, hogy Grün minden kor teljes megelégedésre felelt meg an nak a kötelességnek, melyet 30 óv elő t vállalt s azóta egyforma buzgalommal teljesít. — Uj tanár. A szarvasi főgymn. ta nári karában változás á lott be, amennyi­ben D e 1 h á n y i Zsigmond, a tanári kar nezztorának helyére, kit súlyos betegsége a tanári pályától való visszalépésre indít, a főgymn. egykori jeles növendékét, S as­k ó Sámuelt hívta meg a felügyelőség. — Mikor váltják Csabán a dohányt ? A magyar kir. dohányjövendék igazgató­sága az 1897. évben termelt dohány be­váltására kiküldött bizottság működésé nek tartamát, illetőleg a beváltási határ időt Csabára nézve január 3-átóI február 22-ikéig állapította meg. — Éljegyzes. G a á I Domokos gyomai vasúti alkalmazott eljegyezte H e r c z­b e r g e r Gizella kisasszonyt, id. Hercz berger Daniéi volt kondorosi kereskedő szép és kedves leányát, oki. óvónőt. Az eljegyzés Kondoroson a menyasszony­bátyja, Herczberger Kálmánnál történt nagyszámban egybegyűlt rokonok s jó barátok körében. — Szeghalom haladása. A sárréti fő­város ugyancsak csinosodik. Különösen mióta G o d á n Ambrus a bírája. Most állították föl az utczat lámpákat ós e hó 20-án teljes fényárban, aszfalton sé talnak végig a szeghalmiak Szeretik is a derék birót, kinek bírósága alatt a ha­ladás utján oly nagy lépések történek. Csak tovább ezen az uton 1 — Pénztárátadás. A békési egyház­megye özvegy-árva segélyző intézetének póztarát, melyet ideiglenesen P 1 a c s­k ó István, szarvasi ág. ev. lelkész kezelt, e hó elején adta át az ellenőrző bizott­ság Veres József esperes és H a v i á r Dániel, esperességi felügyelő, elnöklete mellett az intézet uj pénztárosának Zva r í­n y i János szintén szarvasi lelkésznek. — Köszönet nyilvánítás A b. csabai chewra kadischa egylet elmulaszthatlan kötelességének ismeri, hogy köszönetet mondjon özv. Reisz Amália úrnőnek nemes szivére valló 100 korona adomá nyáért, melyet az egyletnek juttatott. — Adja az ég, hogy az adományozó egész­ségét visszanyerve, |többször követhesse jó szive sugallatát. Csaba, nov hó 16. Pl esc h M. I, elnök. — Szerencsétlenség. Szabó Imre bé­kési lakos felesege kedden délután két éve> Gábor nevü kis fiát egy alacsony kályhapatkára helyezte s mig a szobában egyéb dolgát végezte, a kis fiu a patkáról az 5 literes forróvizzel telt fazekat magára rántotta. A forróviztől a kis fiu gyomrán ós altestón oly súlyos égési sebeket szen­vedett, hogy abba belehalt. — Az aradi színtársulat Csabán. Örö műnkre szolgál újságolni, hogy miután az aradi színtársulatot a kolozsvári nyári állomásáról kiszorította, az aradi szín­társulat igazgatója folyamodik játszási engedélyért s a szinügyi bizottság, bárkik lennének a pályázók, csak e szomszéd nagy társulatát fogja véleményezni. Az aradi színtársulat erejét fölösleges ma­gyarázgatni. Utánok csakhamar Halmay és Kunhegvi voltak Csabán, mindkét társulat nem az utolsók közül való és mennyivel multa fölül az aradi, minden szerepre hivatott erőkből álló társulat, a kót utóbbit. A mely társulatnál P a u layné Adorján Berta urnő, a nemzeti színház tagja állandó vendég, továbbá Székely Irén, R o n t a y Boriska, Pin térné, Szép Olga, K e s z 11 e r Ede, Pintér, Tompa, a Bács pár Nyár a y, Hegyessy és hogy ne fe ledjük K ö v e s s y Albertet, a tagok, azt ma vidéken elsőnek kell tartanunk, min­denesetre sokkal előbb valónak, mint a kolozsvári társulatot.Csak örömünkre szol­gál, ha ez erős társulat Csabára jön, hol vele szemben a közönség müpártolása is olyan lesz, minőt méltán megérdemel. — Az orosházi postahivatalró Az oros­házi postahivatal ed ig helyiségót 1898. nov. 1-én elhagyja ós a takarékpénztár házába megy át. A takarékpénztár az egész utczai részt emeletre építteti föl s az emeleten lesz Z i 1 a h y László posta­főnök lakása s a földszinten az igen tá gas és kénvelmes helyiségekben lesz a posta, távírda ós távbeszélő hivatal el­helyezve. — Huszonöt évig — tánc.tan'tó. A szarvasiak táneztanitója Dobos Adolj éppen egy negyedszázad óta tanítja leti­gvelkére, meg rezgő polkára a picziket. Már mamák is vannak, kiket ő vezetett be Terpschyhore izgató birodalmába. A táneztanitó jubileumára valóságos ünne pélyt rendeztek Dobos bácsinak, miköz­ben fölidézték huszonöt óv emlékeit. — Emlékszik Dobos bácsi, mikor én tanultam. — Hogy emlókszem-e ? Bizony ak kor még a poéták szilfid termetéről éne­keltek, most pedig nem minden mérleg tudná kimutatni a súlyát, felelt némi humorral a mester, kire jubileuma nap­ján nemcsak a Múzsák, da a hálás em berek is jó indulattal pillantottak —• Tüz Orosházán. Közvetlen aí ' o-i­házi szolgabírói hivatal mellett levő 11 r­ger féle üzletben bolti tüz támadt, inely elhamvasztotta az összes bolti árukat, A tüzet a kályha közelében ylhelyezett gyúlékony áruk lángra lobban ;- okoztr. — Hazugság taksája Mulatságos jelenőt f*>1 v 6 le egy közeli járásbíróság előtt 'i tárgyaláson. Két atyafi volt a törvényben : egy gazda, inog "gy lőkupecz. A lókupecz eladott Hin.uwi.ik b vat hat­vanöt forintért azzal a kikötéssel, hogy t-a a gazda nyolcz nap alatt valami hibáf ..talál ro jtf j visszaveszi A gazda talált is : a ló rgen-igetí vágyakozott valamely klimatikus gyógyhelyre, a Mennyiben előrehaladott fokú kehegósben szenvedett. A ku­pecz mindazonáltal a veterán állatot nem akarta átvenni. E miatt volt aztán a pör és tegnap e tárgyalás. A kupecz azzal védekezett: — Hát kérem, hiszen én megmondtam, a mikor a lovat megvette, hogy egy kis keh van rajta . . . — Nem igaz I Nem mondta ! — Mi ? Nem mondtam ! Hát talán én hat­vanöt forintért hazudni szoktam ? — vágja ki az indignáczió a szavakat a kupeczból. Az albiró pedig csöndesen beleszól: •— Hát mennyiért szokott maga hazudni ? A mire a kupecz, tekintettel a helyre és a jelenvoltakra, kimondatlan hagyta a feleletet. KOZOAZDASAG. Tejgazdaság. Alig van gazda, a ki ne tudná s ne vallaná, hogy a mostani gazdasági vi­szonyok között a tehóntartás aránylag a legjobb és legbiztosabb jövedelmet adja­S mégis jha megfigyeljük gazdaságain kat, éppen a tejgazdaság az, a melyre a legkevesebb gond van fordítva. A tehe­neink rosszak, kevés tejet adnak, rosszul tartjuk őket s még hozzá oly kevés te­henettartunk, hogy az épen nincs arány­ban a legtöbb gazdasággal. Mi ennek az oka ? Az semmi esetre sem, hogy a tejet ne lehetue jól értékesíteni, mert hiszen 7, 8, 9 kr. elég szép ár egy liter tejért, a mit pedig könnyen lehet kapni. En ugy felelnék legegyszerűbben s talán leghelyesebben is a feltett kérdésre, hogy annak oka a gazda közönyössége. Nem ugy értem én azt, hogy csak a markunkat kellene kiterjesztenünk a tejjövedelem után, de közönyösségből nem tesszük I Annyira még sem vagyunk I Mert ugyan, ki volna oly korlátolt, hogy a fá­radság nélkül jövő hasznot se fogadná el ? Hanem éppen abban van a bibi, hogy csak gonddal ós fáradsággel lehet hoszá jutni, a különben biztos jöveddemhez ós ettől a gondtól, fáradtságtól fázunk a leg. többen. Ki ne tapasztalta volna, hogy a mig 1—2 tehenet tart, addig pompásan megv a tejüzlet, elkél minden tej és pedig jó áron I De amint teheneit 5—10-re szaporí­totta. már sokszor felmarad naponta 10—20 liter, a mi nem kél el s a házi­asszony nem tudja mit csináljon a fel­maradt tejjel ? Vajjá feldolgozni nem ér­demes, mert kevés; túróvá feldolgozni szintén nem, mert igy alig értékesül 1 liter tej 2—3 krajezárban! Hát még nyáron, mennyi a baj a felmaradt, könnyen savanyodó tejjel, a mikor úgyszólván minden házban úsz­nak a tejben I Ez időszakban meg épen nem tudja az ember, mih sz fogjon ? ! DJ valljuk meg, nem is sokan törik magukat azon, hogy segítsenek a bajon. Nem lehet eladni a tejet, punctum. Te­hát ne is termeljünk több tejet, mint a mennyi a háztartásnak s annak az egy­nehány biztos fogyasztónak kell, a ki tőlünk veszi a tejet. Ez a bölcsesség. De épen ebben rejlik a fentebb em litett közömbösség! Mert ha mindennek meg van a maga módja, csakhogy ma­gától semmi sem megy ! Nincs az a kis, vagy nagy gazdaság, a melyben elő ne fordulna, hogy vsgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom