Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám
1897-11-18 / 92. szám
ügyek, melyek eddig az elöljáróság gondozásának tárgyai vollak, jövőben az árvaszékhez utaltatnak. Nem engedheti meg a miniszter azon elhatározást, hogy a közséf.i biró. mint árvaszéki elnök fe lelősségét a főjegyzővel, mint más ügyekben megosztja, nem azért, mert a gyámügyi törvény a megoszlott felelősséget nem ismeri; végül az árvatári tartalék alapnak fölhasználását szabályrendeletileg nem lehet kimondani, hanem évenként a miniszter jóváhagyását kikérvén, kell erről határozni a költségvetés során, a többi megjegyzés részben formai nehézmények, részben sűláris módositások. A közgyűlés változtatván szabályrendeletén, föl fog terjesztetni. — A gyulai mandátum. Lapunknak más helyen közölt ily czimü értesítéséhez, mint legújabban nyert részletet, a következőket közöljük : A szabadelvű párt vasárnap jelölő ülést tart, melynek összehívása holnap megtörténik. Ha a párt megállapodik a jelölt személyében, akkor a jövő hét derekán, de legkésőbb vasárnaphoz egy hétre a jelölt programtnbeszédet is mond. Nevek a jelöltre' most is forgalomban vannak, de biztos értesítések híjával neveket nem emiitünk, abban a helyzetben lóvéa, hogy már átalányainak az uj miniszteri értelmében vezetett nagyon is szövevónyez számadásait példányszerü rendben találta s ezért Balogh János irodaigazgalónak elismerését nyilvánította. Általában a törvényszék ügykezelésével meg volt elégedve s ennek Nóvák Kamill elnök előtt, meleg ssavakban adott kifej ezést— Fényes estély a nőegylet javára. Évek óta nem volt a csabai színházban olyan gazdag müsoru estély, mint a minőre most készülnek. Zene, énekszám és kót pezsgő vígjáték fogja a nézőket gyönyörködtetni. A vígjátékban való közreműködésre a nőegylet rendezősége előkelő gárdát nyert meg. A közreműködők névsorát legközelebb hozzuk, de már most megemlítjük, hogy e hangversenyen G ó c s Jolán kisassszony énekszámmal működik közre, Keresztes Ferencz, Singer Ferencz, Löffelmann Félix dr., Klein Gusztáv pedig négyesben interpretálják a legszebb zenei terméket. A próbák már rövidesen meg is kezdődnek s az estély hihetőleg nagy erkölcsi ós anyagi sikerek között, — melyre a nőegyesületnek valóban szüksége van a tél kü^zöb^n — fog lefolyni. Hogy az legközelebb pozitív adattal szolgáiba tünk, ki veszt föl a küzdelmet Bartha I esté l? iránt már edd i£ is az érde k" Miklóssal szemben. — Lelkész beiktató. Tóth Józsefet, e körösladányi ref. vallású hivek uj lelkészét, mint velünk közlik, e hó 21-én vasárnap iktatják hivatalába. Az ünnepély igen szépnek ígérkezik. — Ünnepély Békésen. Abból az alkalomból, hogy Haj nal István drnak, a megyei közélet e buzgó munkásának a királyi nevét viselő lovagrendjót adományozta, Békés képviselőtestülete most szombaton a bérház dísztermében köz gyűlést tart, este pedig Békés város polgársága ugyancsak a bérház nagytermében a kitüntetett és családja tiszteletére lakomát ad, melyre már eddig is igen sok aláírás történt. — A gyulai elmegyógyintézet létesítése ügyében dr. Niedermanu Gyula miu. tanácsos, az elmegyógyintézetek országos felügyelője vasárnap Gyulán volt, tárgyalt a bizottsággal és a terveket kószitő Barta kir. főmérnök közreműködésével csaknem aprólékos részletekig megállapittattak az építési tervek, a melyeknok kidolgozására a vallalkozó főmérnök deczember hó végéig kötelezte magát. Niedermann Gyula dr. egész napon át résztvett a tárgyaláson, most is fényes tanújelét adta a humánus ügy iránti ügybuzgalmának és lángoló lelkesedósének. Itt irjuk meg, hogy az elmegyógyintézet két emeletes lesz, építése 250,000 frt költséggel terveztetik. A város által fölajánlott telek, ugy az eddigi vételekkel nagyobb sétaterek fognak a betegek rendelkezésére állani. Az építés még a tavasszal kezdetét veszi. A decemberi közgyűlésen beterjesztetvén a részletes tervek, a vármegye meg szavazza az épitési összeget, de olyanformán, hogy az állam részerői biztosítást nyer a felől, hogy ez elmebeteg gyógyító intézetbe helyezett betegek után fizet 80 kr. napi gyógy és táp dijat, melyből az amorti zacionfclis költsegek bőven kifognak telni. — Díszes esküvő volt Nagyváradon hetfön delu ána Körös-utczán levő ág. ev templomban. Id. R i m 1 e r Károly ev. lelkész és neje S z t r a k a Emilia leányát, Mariskát vezette oltárhoz Váry S z ab ó Ákos pénz. fogaim. Násznagy S z t r ak a György csabai főszolgabíró, a menyasszony nagybátyja és Bogdán Andor a vőlegény nagybátyja voltak. A nász vendégek közt voltak az öiömszüléken kivüi: M o 1 n ár Lajos és neje Szemián Gizella, W i n k 1 e r Lajos ós neje R i m1 e r Mária, andrén yi Lajos, R i m 1 e r Károly főkapitány, Rimler Gyula és Pa), a menyasszony bátyjai és mindkét csaliíd rokonai a Rónay, R ó t h y, Mózer és Moczkovcsák családok, Materny Imre helyettes lelkész. Esküvő után uzsona volt a menyasszony szüleinél. Este 8 óra kor pedig vacsora ós táncz a „Fekete Sas"-ban. — A nagyváradi tábla elnöke Gyulán. Ritoók Zsigmond táblai elnök 7 napon át folytatta a törvényszék ügykezelésére vonatkozó vizsgálatát, nemcsak a kezelő hivatalok ügymenetét, hanem az egyes bírák szellemi tevékenységét és munkásságát is szigorú ellenőrzés aiá vette. Tapasztalatai minden tekintetben kielégítő eredményre vezettek. Különös elnmeressel nyilatkozott a felebaezési tanács működéseiül és azon mintaszerű rendről, mely a tanács irodájában uralkodik. Meglepte a gondnoksági ügyek nagyszáma és az a gyorsaság, melyet Balogh Samu vizsgálóbíró és csődbiztoa a reá bizott csődügyok lebonyolításában tanusit. A törvényszék különböző lődós, talán mondanunk sem kell. Az estély sikere érdekében a nő egyesület rendezőbizottsága : F e j é r Bélánó, N ém e t h Lajosné ésFriedmann Mórnó buzgólkodnak. — A szoczializmus ós a tanitók czim alatt Brósz János orosházi tanítótól a „Néptanítók Lapjá"-ban (kiadja a vallás és közokt. miniszt) cikk jelent meg, melyből érdekesnek tartjuk a következőket közölni : „Hasztalan állitja egy budapesti könyomates lap, hogy „Varsóban minden csendes," nálunk mar nem csak beszélik, de nyomatott felhívást is terjesztenek, melyben a „tanügy proletárjait" catlakozasra és arra hívják fel, hogy a kará csonykor Budapesten tartandó szoczialista tanitók gyűlésén részt vegyenek. Bizony ez a dolog többé nem agyrém, hanem komol valóság és így le kell vele szá molní, mert ha ez eszme a tanítóság között iibra kap, akkor a már ugy is in ficzi'ilt magyar népünk egészen a szoczi aiizmus karjaiba dül és menthetetlenül kivész lelkéből a haza iránti hűség, a vallás ós felsőbbség iránti tisztelet. — A szoczialisták közt élek, mindennap érintkezem egyik máíik „elvtárssal," ismerem hangoztatot elveiket, mert tulajdonképpen a legtöbbje még az elvek fogalmát sem ismeri, ós ismerem czóljukat. Ep azért óva intem ós kérem kartársaimat, ha ezek a fizetett bórenczek, mert azok, — itt is szedik hetenkint minden „elvtárstól" a kiajczárokat — az iskola szentélyébe behatolnak, űzzék ki őket, •! ert czéljuk nemtelen, törekvésük nem a tanítóság érdekeinek előmozdítása, hanem a fönnálló rend felforgatása. — Mondják meg nyíltan a socziáldemokrátok szemükbe, hogy álnok képmutatók, kiknek elvük nincsen, haszonlesők s megvásárolhatók, mint azt a legutóbbi itteni képviselővé lasztás mutatta, a midőn is, mikor jelölt jük kibukott, a pótválasztásnál pénzért kínálták és adták szavazatukat. —Azért irorn ezeket ide, mert bizony jó ezeket az „elvtársakat" pongyolában megismerni, mert mískülönoen behállózzák az embert . . . . En ismerem őket s nyíltan megmondhatom, hogy ilyenek ők" .... — Közjegyzőség Szeghalmon A sárréti községeknek régi vágyat képezi, hogy a járás központján: Szeghalmon közjegy zői székhely állíttassák fel. Ez irányban számtalan kórvényezós tör.tént és igen j sok felterjesztés tétetett már az igazság ügyminHzteriumhoz. T a 11 i á n volt főispán Nóvák törvényszéki elnökkel egyetemben nagy buzgalmat fejtett ki, hogy a szeghalmi állás szerveztessék, mert mindketten belátták, hogy egy 13 • mértföldnyi területű járásra nézve nagyon is életkérdés, hogy hagyatéki ügyekben a közjegyző könnyen megközelíthető legyen. Azonban ez a törekvés mindez ideig nem sikerült, főleg azon okból, mert az igazságügyminiszter a tett javaslatokat ós előterjesztéseket véleményezés végett mindig leküldötte az illetékes köz jegyzői kamarához; a kamara — már csak tagjainak jövedelmére való tekin tetiel is, rendszerint elutasító javaslatot, tett. Miután a közjegyzői kényszer be van nozva, nemc cak a Sárréten, hanem az ország különböző vidékein is mind inkább hangosabb lett a panasz a költséges közjegyzői eljárás és az ennek nyomán£,előálló egyéb kalamitások miatt. A fokozottabb mérvben beözönlő kérvények és előterjesztések végül is arra birták az igazságügyi kormányt, hogy a kérdés megoldását komoly fontolóra ve gye. Az eddigi tervek szerint a jövő évben Szeghalmon, Margittán, Elesden és Borosrendelet jenőn állíttatnának fel uj körjegyzőségek s hogy ez létesíthető legyen, széleskörű előmunkálatok vannak folyamatban. — Hármas jubileum Az ember életé ben ritka ünnepet ül Grün Ignátz, a csabai izr. hitközség és a chewra kadischa egyik hivatalnoka. Ugyanis szom baton lesz 30 éve, hogy a szent egyletnél alkalmazást vállalt, 50 éve, hogy szerető nejével házasságra lépett, s e na pon tölti be fáradhatlan életének 70-ik evét. A chewra kadischa legutóbbi ülé són Kohn E. H. főrabbi inditványára határozatba ment, hogy az egylet választmánya a jubilánst üdvözli. Ez az ünnepély szombaton délelőtt az istentisztelet után fog lefolyni s P 1 e s c h M. I. elnök beszéd kíséretében nyújtja át a chewra ajándékát, egy szép ezüst serleget, elismeréseül annak, hogy Grün minden kor teljes megelégedésre felelt meg an nak a kötelességnek, melyet 30 óv elő t vállalt s azóta egyforma buzgalommal teljesít. — Uj tanár. A szarvasi főgymn. ta nári karában változás á lott be, amennyiben D e 1 h á n y i Zsigmond, a tanári kar nezztorának helyére, kit súlyos betegsége a tanári pályától való visszalépésre indít, a főgymn. egykori jeles növendékét, S ask ó Sámuelt hívta meg a felügyelőség. — Mikor váltják Csabán a dohányt ? A magyar kir. dohányjövendék igazgatósága az 1897. évben termelt dohány beváltására kiküldött bizottság működésé nek tartamát, illetőleg a beváltási határ időt Csabára nézve január 3-átóI február 22-ikéig állapította meg. — Éljegyzes. G a á I Domokos gyomai vasúti alkalmazott eljegyezte H e r c zb e r g e r Gizella kisasszonyt, id. Hercz berger Daniéi volt kondorosi kereskedő szép és kedves leányát, oki. óvónőt. Az eljegyzés Kondoroson a menyasszonybátyja, Herczberger Kálmánnál történt nagyszámban egybegyűlt rokonok s jó barátok körében. — Szeghalom haladása. A sárréti főváros ugyancsak csinosodik. Különösen mióta G o d á n Ambrus a bírája. Most állították föl az utczat lámpákat ós e hó 20-án teljes fényárban, aszfalton sé talnak végig a szeghalmiak Szeretik is a derék birót, kinek bírósága alatt a haladás utján oly nagy lépések történek. Csak tovább ezen az uton 1 — Pénztárátadás. A békési egyházmegye özvegy-árva segélyző intézetének póztarát, melyet ideiglenesen P 1 a c sk ó István, szarvasi ág. ev. lelkész kezelt, e hó elején adta át az ellenőrző bizottság Veres József esperes és H a v i á r Dániel, esperességi felügyelő, elnöklete mellett az intézet uj pénztárosának Zva r ín y i János szintén szarvasi lelkésznek. — Köszönet nyilvánítás A b. csabai chewra kadischa egylet elmulaszthatlan kötelességének ismeri, hogy köszönetet mondjon özv. Reisz Amália úrnőnek nemes szivére valló 100 korona adomá nyáért, melyet az egyletnek juttatott. — Adja az ég, hogy az adományozó egészségét visszanyerve, |többször követhesse jó szive sugallatát. Csaba, nov hó 16. Pl esc h M. I, elnök. — Szerencsétlenség. Szabó Imre békési lakos felesege kedden délután két éve> Gábor nevü kis fiát egy alacsony kályhapatkára helyezte s mig a szobában egyéb dolgát végezte, a kis fiu a patkáról az 5 literes forróvizzel telt fazekat magára rántotta. A forróviztől a kis fiu gyomrán ós altestón oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy abba belehalt. — Az aradi színtársulat Csabán. Örö műnkre szolgál újságolni, hogy miután az aradi színtársulatot a kolozsvári nyári állomásáról kiszorította, az aradi színtársulat igazgatója folyamodik játszási engedélyért s a szinügyi bizottság, bárkik lennének a pályázók, csak e szomszéd nagy társulatát fogja véleményezni. Az aradi színtársulat erejét fölösleges magyarázgatni. Utánok csakhamar Halmay és Kunhegvi voltak Csabán, mindkét társulat nem az utolsók közül való és mennyivel multa fölül az aradi, minden szerepre hivatott erőkből álló társulat, a kót utóbbit. A mely társulatnál P a u layné Adorján Berta urnő, a nemzeti színház tagja állandó vendég, továbbá Székely Irén, R o n t a y Boriska, Pin térné, Szép Olga, K e s z 11 e r Ede, Pintér, Tompa, a Bács pár Nyár a y, Hegyessy és hogy ne fe ledjük K ö v e s s y Albertet, a tagok, azt ma vidéken elsőnek kell tartanunk, mindenesetre sokkal előbb valónak, mint a kolozsvári társulatot.Csak örömünkre szolgál, ha ez erős társulat Csabára jön, hol vele szemben a közönség müpártolása is olyan lesz, minőt méltán megérdemel. — Az orosházi postahivatalró Az orosházi postahivatal ed ig helyiségót 1898. nov. 1-én elhagyja ós a takarékpénztár házába megy át. A takarékpénztár az egész utczai részt emeletre építteti föl s az emeleten lesz Z i 1 a h y László postafőnök lakása s a földszinten az igen tá gas és kénvelmes helyiségekben lesz a posta, távírda ós távbeszélő hivatal elhelyezve. — Huszonöt évig — tánc.tan'tó. A szarvasiak táneztanitója Dobos Adolj éppen egy negyedszázad óta tanítja letigvelkére, meg rezgő polkára a picziket. Már mamák is vannak, kiket ő vezetett be Terpschyhore izgató birodalmába. A táneztanitó jubileumára valóságos ünne pélyt rendeztek Dobos bácsinak, miközben fölidézték huszonöt óv emlékeit. — Emlékszik Dobos bácsi, mikor én tanultam. — Hogy emlókszem-e ? Bizony ak kor még a poéták szilfid termetéről énekeltek, most pedig nem minden mérleg tudná kimutatni a súlyát, felelt némi humorral a mester, kire jubileuma napján nemcsak a Múzsák, da a hálás em berek is jó indulattal pillantottak —• Tüz Orosházán. Közvetlen aí ' o-iházi szolgabírói hivatal mellett levő 11 rger féle üzletben bolti tüz támadt, inely elhamvasztotta az összes bolti árukat, A tüzet a kályha közelében ylhelyezett gyúlékony áruk lángra lobban ;- okoztr. — Hazugság taksája Mulatságos jelenőt f*>1 v 6 le egy közeli járásbíróság előtt 'i tárgyaláson. Két atyafi volt a törvényben : egy gazda, inog "gy lőkupecz. A lókupecz eladott Hin.uwi.ik b vat hatvanöt forintért azzal a kikötéssel, hogy t-a a gazda nyolcz nap alatt valami hibáf ..talál ro jtf j visszaveszi A gazda talált is : a ló rgen-igetí vágyakozott valamely klimatikus gyógyhelyre, a Mennyiben előrehaladott fokú kehegósben szenvedett. A kupecz mindazonáltal a veterán állatot nem akarta átvenni. E miatt volt aztán a pör és tegnap e tárgyalás. A kupecz azzal védekezett: — Hát kérem, hiszen én megmondtam, a mikor a lovat megvette, hogy egy kis keh van rajta . . . — Nem igaz I Nem mondta ! — Mi ? Nem mondtam ! Hát talán én hatvanöt forintért hazudni szoktam ? — vágja ki az indignáczió a szavakat a kupeczból. Az albiró pedig csöndesen beleszól: •— Hát mennyiért szokott maga hazudni ? A mire a kupecz, tekintettel a helyre és a jelenvoltakra, kimondatlan hagyta a feleletet. KOZOAZDASAG. Tejgazdaság. Alig van gazda, a ki ne tudná s ne vallaná, hogy a mostani gazdasági viszonyok között a tehóntartás aránylag a legjobb és legbiztosabb jövedelmet adjaS mégis jha megfigyeljük gazdaságain kat, éppen a tejgazdaság az, a melyre a legkevesebb gond van fordítva. A teheneink rosszak, kevés tejet adnak, rosszul tartjuk őket s még hozzá oly kevés tehenettartunk, hogy az épen nincs arányban a legtöbb gazdasággal. Mi ennek az oka ? Az semmi esetre sem, hogy a tejet ne lehetue jól értékesíteni, mert hiszen 7, 8, 9 kr. elég szép ár egy liter tejért, a mit pedig könnyen lehet kapni. En ugy felelnék legegyszerűbben s talán leghelyesebben is a feltett kérdésre, hogy annak oka a gazda közönyössége. Nem ugy értem én azt, hogy csak a markunkat kellene kiterjesztenünk a tejjövedelem után, de közönyösségből nem tesszük I Annyira még sem vagyunk I Mert ugyan, ki volna oly korlátolt, hogy a fáradság nélkül jövő hasznot se fogadná el ? Hanem éppen abban van a bibi, hogy csak gonddal ós fáradsággel lehet hoszá jutni, a különben biztos jöveddemhez ós ettől a gondtól, fáradtságtól fázunk a leg. többen. Ki ne tapasztalta volna, hogy a mig 1—2 tehenet tart, addig pompásan megv a tejüzlet, elkél minden tej és pedig jó áron I De amint teheneit 5—10-re szaporította. már sokszor felmarad naponta 10—20 liter, a mi nem kél el s a háziasszony nem tudja mit csináljon a felmaradt tejjel ? Vajjá feldolgozni nem érdemes, mert kevés; túróvá feldolgozni szintén nem, mert igy alig értékesül 1 liter tej 2—3 krajezárban! Hát még nyáron, mennyi a baj a felmaradt, könnyen savanyodó tejjel, a mikor úgyszólván minden házban úsznak a tejben I Ez időszakban meg épen nem tudja az ember, mih sz fogjon ? ! DJ valljuk meg, nem is sokan törik magukat azon, hogy segítsenek a bajon. Nem lehet eladni a tejet, punctum. Tehát ne is termeljünk több tejet, mint a mennyi a háztartásnak s annak az egynehány biztos fogyasztónak kell, a ki tőlünk veszi a tejet. Ez a bölcsesség. De épen ebben rejlik a fentebb em litett közömbösség! Mert ha mindennek meg van a maga módja, csakhogy magától semmi sem megy ! Nincs az a kis, vagy nagy gazdaság, a melyben elő ne fordulna, hogy vsgy