Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-07 / 89. szám

Nem leh it az ! Es Csak midőn a megyéről illetékes helyről kaptunk híreket, akkor hittük el a lesújtó liirt,. De álta Iában ugy volt mindenki. Csabán utczán, kaszinóban, csoportok verődtek össze és kétkedve fogadták a szomorú újságot. Sokan olvasták a „Corvina" könyvkeres kedésében kitett gyászlapot és megmagyarázhatlanul lelkükben megilletődve mentek el. De igy volt ez minden községben. Terényi Lajosnak ritka népsze rüsége volt. Hiszen még Csabán is, az ő specifikus gyulai rajongásában, egész seregével birta a legjobb barátoknak s olyan ellensége, a ki igaz érdemeinek kicsinylője lett volna, nem volt egy sem. Népszerűségét nern is legutóbbi poziczió jában ; de. a megyei s ugy közigazgatási szolgálatábau, mint később, mint a ma gye főispánja szerezte. A /öld asztalnál elmésen-ós okosan szóra kész. elveivel, meggyőződésével nem alkuvó, a társaságban iekötelezően consilians, vig ós mindég szellemes férfiúnak nem volt nehéz mindenki szere tétét megnyernie. Közpályája. Terényi Lajos életrajza a következő : Terényi Lajos 1854 ben Gyulán szü letett. Tanulmányait Egerben és Nagy Váradon végezte 1878 ban ügyvéd lett. Később Békésmegyében mint aljegyző, majd mint, főszolgabíró és főjegyző mű ködött. 1889-ben B ikóstnegye főispánjává nevezték ki s ez allásban két évig volt Az 1892-iki választások alkalmával Csatar Zsigmond ellen, 1896-ban B irtha Miklós ellen választották szabadelvű párti programmal képviselőve. Köztudomásu, hogy az általa 1895. május 1 én Agliardi bácsi nuncius magyarországi utja tárgyában beadott interpelláció okozta Kálnoky gróf külügyminiszter bukásit. Mint kormánybiztos több izben működőit, legutóbb a Temes-B>gi árrnen. ós szabályozó társaságnál. A pénzügyi ós a vizügyi bizottságnak tagja volt. Ligutóbb a földmivelésügyi tárcza előadója, mint jó szónokra, fontos feladatokat bíztak rá. A pártban nagy befolyása volt ós igen nagy népszerűsége. Természetesen ujab ban, ha valamely magasabb állás meg üresedett, Terényi komoly jelöltként szerepelt. Igy emlegették mint szókesfővá rosi rendőr kapitányt, hónapokkal mint közigazgatási birót. Ez a hir erősen tartotta magát s c ak rajta múlott, hogy el nem fogadta. Érdekesnek tartjuk itt megírni, hogy mi volt az ok, a miért főispáni állásáról lemondott. A kormánynál előterjesztések voltak, hogy a munkás elem elégedetlenkedik gazdasági egyletünk kormánybiztost kért. Ez ügyben szemelyes tárgyalásra hivta föl a belügyminiszter Terényit, ki meg is jelent és az ő egyenes lelkét, bi?o dalmát jellemző módon nem akarta elfogadni a kormánybiztosi megbízatást és pedig azért, mert szerinte a békésmegyei nép sokkal f-jlettebb. alkotmányos ér zéke nagyobb, semhogy aet kivételes rendszabályokkal megzabolázni lehetne. Az ő meggyőződ se az volt, hogy ellenkezőleg itt legokosab lesz a dolgok ki fejlődésót bevárni. Bizonyos volt felőle, hogy a lelketlen izgatás a józan nép magatartásán hajótörést szenved. Nem igy volt és ő levonta a konsekvenciát. De a megyei közéletben mint ex-főispán megtartotta pozícióját. Nem egy kórdósben a döntő szó az övé volt. Leginkább és legmelegebb szeretettel Gyulaváros érdekeiért lépett sikra s beszédén megérzett, hogy lelkében nagy irói kvalitások szunnyadoztak. Ugyanis Terényi nem közönséges tehetségei áldozott a múzsáknak, asztalfiókjában bizonynyal találnak tőíe poemákat. Névnapi poemái kedves humorról tanúskodnak. Az bizonyos, hogy csak akarnia kelletett volna ós ő lett vala a szabadelvüpárt Mesz lényijé. Nagy tevékenységet fejtett ki akkor, midőn tavaly Csaba közönsége mozgal mat indított a vármegyei székhelyért. A szülővárosa iránti szeretet valóságos faluzó kortessé avatta s népszerűségének sikerült e kérdést napirendről levétetni. Legutóbb a megyén az októberi bizottsági ülésen szólalt föl abban a kérdésben, kötele,3-e báró Wenckheim Vik tor, mint kegyúr, iskolai adót viselni. Felszólalására a bizottság ez ügyben vizsgálatot rendelt. Gyors eszejárása, gyakorlati gondo kozása minden kérdésben megtalálta a kivezető utat. Amolyan Andrássy-fóle talentu n volt, genialitással ós nem tanuluággal vezetett és hatott akö'.dolgok meneiere. Legszebb beszéde főispáni beiktató beszéde volt, 'melyet nem feled el soha, aki hallotta. Az utolsó nap. Terényi Lajo3 előtte való estén a gyulai kaszinói thea estélyen vett részt, a hol kitűnő hangulatban mulatott barátaival. K é r y Gyula szép felolvasása különös sokat foglalkozott a szívvel, erre mondotta Terényi később, szivére téve a kezét: — Ez a húsdarab, ez az abderáló sziv I Hajnali három óráig maradt együtt a társaság ós Terényi vig ötleteivel volt a tarsaság lelke. Ekkor hazamentek. Semmi rosszullétről nem panaszkodott. Riggel kilencz órakor kelt s megreg geiiz>ut. Még otthon is kedélyesen évő dott gyermekeivel, a kiket az apai szive egész melegével szeretett. Majd kilépett udvarára, bizonyosan, hogy sétára indul jon. Az udvaron azonban rosszul lett es visszafordult, szobájában a kályha mellé ült, a hol az első roham meglepte. Ájultan terült el. Iunót fektették ágyába s első ájulása után csakhamar agóniába esett s félnégy órakor megszűnt élni. Rosszullétét még rokonai sem tudták, ezek is csak a lesújtó végső hirót tudták meg. Terényit az u'óbbi napok alatt lóg zósi nehézségik bántották, különösen emeletet nem tudott járni. Ilyenkor perczekig nem jutott szóhoz, különös bizser gést érzett hetek óta ujjaiban. A fővá robban kolzultált is; de odafönt nem látták áll ipo'áttudós ormosok komolynak A részvét. A részvét valóban nagy arányban nyilatkozik főleg Gyulán, a mit nem is lehet csodálni Terényi egész közpályáján azonosította magát Gyula városával, különösen hálára kötelezte az utóbbi évek mozgalmai között lelkes odaadása, akcziója. Az emberek csoportokban beszélték a lesújtó gyászt; a hangulat komor. Mindenütt róla beszélnek. Megyeházán, városházán, törvényszéken, kaszinón stb. gyászlobogó hirdeti a veszteséget. Dutk a y polgármester gyászkeretes fölhívást intéz a képviselőtestülethez, azon kezdve szomorú fölhívását: „Derült égből villámcsapásként hat a váratlan ós mélyen lesújtó gyász hir", majd tovább: „Meghalt városunk reménye, öröme, büszkesége, legfőbb gyamola", „Lehullott a mi fejünk koronája." Pénteken tizenegy órakor a hirdetett rendkívüli közgyűlésre nagyszámmal, komor hangulatban jöttek el a képviseleti tagok. Dutkay Béla siri csöndben perentálta el a halottat, majd a tanács nevében a következő indítványt terjesztette elő: Fejezze ki mélyen megható részvétót Gyulaváros közönsége jegyzőkönyvében, gyászát közölje levélben a bánattól lesújtott özvegygyei. Az uri-utczát, hol Terényi Lajos született, nevezze el nevéről, festesse meg jóságos arczképet díszterme szamára. T-kintse a halottat a város saját halottjának s gondoskodjék temetéséről. A ravatalt a városháza dísztermében állítsák föl s a képviselőtestület, aváro3 polgárai nevében vegyen tőle bucsut a város polgármestere. As indítványt egyhangúlag magáévá tette a képviselőtestület. Pénteken délután a vármegyei tisztikar ülésezett. Ezen elhatározta, hogy mint egykori tiszttársának, koszorút helyez ravatalára, Baodhauer főpénz tárnok indítványára részvétét levélben tudatja az özvegygyei s a törvényhatóságtól való búcsúbeszéd megtartásóra B o d o k y Z. főjegyző indítványára a vármegye alispánját kérik föl. Özönével érkeznek a rószvéttáviratok Ezek sorából közöljük : Részvétiratok. Az országos szabadelvű párt órtekez létén egybegyűlt tagjai megdöbbenéssel fogadták kitűnő elvtársunk elvesztését. Fajdalmunknak, részvétünknek jegyző könyvben adva kifejezést, küldöttség által helyeztetünk koszorút ravatalára Podmaniczky. Váratlan megdöbbentő csapás súlya alatt fogadja Nagyságod és az egész család őszinte részvétünk kifejezését. Zsilinszky Mihály ós neje. Fogadja Méltóságod legőszintébb részvétem kifejezését. Szunyogh Péter Biharm. alisp. Részvétüket táviratilag kifejezték : Lukács Györgyné özv., Telegdy József orsz. képv. Markovics Antal nagvbirt., Kherndl György, Keller István, Varságh, Béla, Miskolczy Barna, Gallatz János, Urszinyi színészét kezdődik, az ajtóban hagyta mindazon kellékeket, a mik szükségesek ahhoz, hogy egy leány tisztességes legyen. Ez a vélemény is, mint sok egyéb, téves. Azok, a kik ismerik a rideg valót, akik betekinthetnek a színfalak mögé, tudják, hogy a női öltözőkben még ma is, a XX. század küszöbén vannak olya nok, kik készek letenni azt a csillogó herczegi vagy királynői öltözéket, ha azért cserébe olyan árt kínálnak, a mit ők csak tisztességük árán válthatnak meg s újra felveszik azt a mosható, egyszerű kis kar ton ruhácskát, melyben első alkalommil jöttek a színpadra, megpróbálni, ha vájjon van-e tehetségük. Ez a fönnebi kép is csak egy ellesett, mozaik az életből, egy kihalászott gyöngyszem a tengerbői. Lehet hogy tévedek, de hisz tévedni emberi dolog. Poliány Zoltán. Szőke-e vagy barna? A nagysád kérdése örökké aktuális marad Ezen a problémán már sokan gondolkoztak, tudósok is, udvarlók is, lapszerkesztők is. Nekünk a második helyen emiitettekben van a legnagyobb bizalmunk és ezért három fiatal dolgozótár sunkra biztuk a szőke és barna haj prob lámájának a megoldását. Sajnos, nem produkálhatunk egyhangú döntést. De irne a külön vélemények : Az első vélemény : Hadd legyen a barna hajó a pálma. A haj ősi, hamisítatlan, tökéletes szine nem a szőke, hanem a fekete és a barna. A világ kezdetén, a mikor a teremtés még remekelt, ósmeretlenek voltak a szőke nők. — A szőkeség nem más, mint hanyatlása a terBéla, Sztraka György, Szarvassy Arzénné, Steinacker Gáborné. A lesújtó gyászt az elhunyt családja és rokonsága ezekben tudatja: Terényi Lajosné Kovács Szidónia a saját ós kiskorú gyermekei Péter, Arzónia, Gedeon ós Katinka nevében is; — az eihunyt édes anyja Nagy Károlyné Báliczey Mária ós anyósa özv. Kovács Istvánné Franko Szidónia fájdalommal tudatják, hogy a legjobb férj, apa és gyermek Terényi Lajos, Gyula város országgyűlési képvi selője, Bókésvármegye volt főispánja stb. 1897. évi november 4-én délután 3

1?2 órakor, életének 43 ik évében Gyulán vá ratlanul elhunyt. A boldogult a róm. kath. vallás szertartásai szerint 1897- évi november 6 án délután Vi4 órakor fog a gyulai szent kereszt temetőben levő családi sírboltba eltemettetni, mig lelke üdvéért az engesztelő szant-mise-áldozat, a gyulai róm. kath. nagytemplomban 1897. évi november 6 án reggel 10 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Gyulán, 1897. évi november 4-én. Áldás emlékére 1 A vármegye jelentése a következő : Békésvármegye törvényhatósága a lesújtó vesztessóg nagysága felett érzett mély fájdalommal tudatja, hogy Terényi Lajos törvényhatósági ós közigazgatási bizot sági tag — a vármegyének számos éveken át volt kitűnő tisztviselője ós főispánj-a — Gyulán a mai napon rövid szenvedes után elhalt. A vármegye hü fiát <ira'ja. Gyulán, 1897. november hó 4-ón. Gyula város részvétét igy jelenti : Gyula varos képviselő testületének mebizásából mélyen meghatva adjuk tudtára Hazánk fiainak a szomorú gyász hirt, hogy Terényi Lajos, városunk hőn szeretett fia, első polgára és országgyűlési képviselője, f. évi november hó 4-ón fél négy órakor munkás életének legszebb delén örök létre szenderült. A nemes sziv, mely városunkért oly rajongó szeretettel dobogott, találjon béKÍtő nyugtott a föld porában s enyhítse hátrahagyott kédveseinek fájdalmát soha el nem muló emlékezetünk. Gyula, 1897. nov. hó 5 én. Dutkay Béla. polgármester. Popovics Jusztin, főjegyző. A halál hire a képviselőházban. Terényi Lajos váratlan halála minden oldalon reszvéttel találkozott. A szomorú hir a fővárosban csakhamar elterjedt s ma délelőtt, mikor a képviselők ülésre gyülekeztek, a parlamentről lengett a gyászlobogó. Az ülés elojén, napirend előtt Szilágyi Dezső, a képviselőház elnöke a következő szavakban emlékezett meg a Ház gyászáról: T. Ház ! A Ház bizonyára mély részvéttel értesült (Halljuk I Halljuk !) Terényi Lajos képviselőtársunk elhunytáról. Az ő rögtöni halála, azt hiszem, annál mélyebb részvétet kelt a Házban, minél rokonszenvesebb volt egyénisége minden oldalon, minél több reményt fűztek lelkesedéséhez, önzetlenségéhez és kitartásához. (Ugy van I Ugy van I) A Ház bizonyára hozzá fog járulni, hogy fajdalmas részvétének kifejemészetnek, mely minden téren veszít haj dani erejéből. Fogadni mernék, hogy Adám szerelme nem lett volna oly heves, ha Eva szőke lett volna. Az úgynevezett „bizonytalan" világosszőke hajú hölgyektől mindig irtóztam s ha a határozott szőkék közt akadt is kedvemrevaló, rajongani csak a sötét színért tudok és eszményem ezentúl is csak az az asszony ós leány lesz, a kinek a „fürtiben tengervészes éj" sötétlik. A szőkék ellen van egy pozitív kifogásom is : hidegek, zárkózottak, sokszor — pardon a rossz szóért — szívtelenek is. A barnák ellenben szinte megértik az embert és azt hiszem, hogy a férfiúnak, ha szerelmes nőcskét keres, a barnák közül kell ideált választani En tehát a barna hajhoz szegődöm. A második vélemény : Nekem — az egyéni impressziókat is beleszámítva — százegy okom van, hogy a szőke hajat magasztaljam. E uttnl csak a százegyedik okot hivom segítségül a jó Ízlésem bizonyítására: a történelem, melyet az élet mesterének mondanak, a szépek koszorúját kivétel nélkül a szőke asszonyoknak ós leányoknak nyújtja. Vénusz, a szépség és szerelem istennője, szőke volt, mint a méz; Ceresz olyan mint a kalász. Szép Helénát a szőke haja miatt szerette esze nélkül Páris ós a görögök ezért a szőke hajért vívták tíz esztendőn át Trója várát. A római asszonyok barnáknak születtek ugyan, de tanultuk a históriából, hogy a konzuli és praetori zsurokon és szoárékon szőke nők (kormányozták a férfiak szivét, mert a szép római hölgyek a csatákban elesett germán harczosok világos szinü hajából drága pénzen parókákatcsináltattak maguknak. Poppaea visszataszította. Megakart rrnradni mű vészete világában. De a rágalom nyelve nem nyugodott. Ázt kezdték rebesgetni, hogy talizmánya van, egy ábrándos képű, kék szeinü poéta személyében, kivel együU turbékolnak — otthon. Mások azt mondták, hogy csak maszkírozza az ártatlant, pedig ő sem jobb, hanem rosszabb mint ők. Pedig abban a nehézillatu légkörben, ott a homályos fényű kuli'zák mögött még igen tisztességes leány az, akinek csak egy szeretője van. Furcsa morál I De nem kell elfeledni, hogy az nem olyan közönséges világ, mint az, melyben ini vagyunk I Egy gazdag tőzsér, ki, mert százak koldusbotra juttatása áran gazdagodott meg, közbecsülésnek örvend s jelenleg egy gömbölyű kis kóristánót tüntett ki kegyeivel, megpróbálta az ostromot. Pedig ő olyan ostromló hírében állott, ki nagyon hamar betudja venni azt a várat, melyet a legnagyobb hatalommal: a pénz zel ostromolni kezd Beszélt neki az ő nagy gazdagsá gáról, s azokról az anyagi előnyökről, a miket ő nyújthat, majd ecsetelte Rózsika helyzetét ; hogyha nagy művésznő akar lenni — úgymond hízelkedő hangon a vén ruó — akkor először is kell, hogy valaki legyen a háta mögött, mert az a csekély fizetés, amit a színháztól kap, még ruhára sem lesz elég neki. Szép ruha nélkül pedig színésznő nem tud hatást kelteni, a legyen bármily nagy tehetsége, elvész, megsemmisül. Tudta, hogy ezzel lehet leginkább hatni s kijátszotta legerősebb kártyáit. De Rózsika visszautasította. — Majd elős;ör megpróbálom a magam erőmből és tehetségemből valamire vinni — válaszolt az ajanlatra a legkedvesebb hangján — s ha látom, hogy az igazi művészet nem képes bűn nélkül érvényesülni, ha látom, hogy a közönség is csak oly alacsonyan gondolkozik, mint ön, s ha tapasztalni fogom, hogy a közönség nem a művészetemet tapsolja, ha nem a felcziczomázott divathölgyet s ha 'megsemmisülnek mindazok a szép re mények, amikét magamnak festettem : akkor lelépek azokról a deszkákról, ame lyek tisztességes leányoknak nem valók, elfojtom magambm ideálomat: a müvé szetet, s bizlositom önt, hogyha van erőm megmaradni tisztességesnek ott, hol egyedül állok naponkint száz csábitóval szem b9n, képes leszek megélni ott, hol a tisztesség még mindig erősebb lábon áll mint a bű'', s inkább becsülik azt mint ezt: ha pedig eljön az időm, hogy szeretni fogok valakit, akkor, — biztosítom önt — csak olyanba leszek szerelmes, ki meg tud engem ugy érteni, mint én őt. Nem baj, ha szegény lesz is, mert hisz én a gazdagságban nem találom fel az igazi boldogságot. De önt, s az önhöz hasonló közönséges lelküeket nem fogom szeretni eoha. Érti uram ? Ez válaszom. A tőzsér megalázva, leveretve elsőm polygott. S most a nyájas olvasó azt kérdez heti, hogy vajon miért Íródott meg ez e tárcza. S azt gondolhatja magában, hogy ez még nem bizonyíték arra, hogy az a kis színésznő egy másik ajánlatott nem fogad,-e el ? Én e pár sor Írással csak a színésznőkről általában táplált rosz véleményt akarom eloszlatni. Mert azok közt is vannak becsületesek. Habár a közvélemény ítélete az

( hogy a mint egy leány benyitott azon az ajtón, mely mögött a