Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-07 / 89. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny novemner y-iKi aa. szamanuz. zése jegyzőkönyvbe iktattassék. (Általános élénk helyeslés.) A ravatalon. Pénteken este a gvulai városháza díszterme ben fölállitoiiák a város orsz. képvisnlőjének ravatalai. A terem fekete szövettel volt drappériázva, ott fek szik viaszk-s-árga beesett arczczal, dél szaki növényüktől kürnyezve a d-dczeg férfiú kire két nappal az élet minden örömével tekintett. Bevilágítja arczár a gyertyák Kárga fénye s mellette elfogy hatlanul, meghatva állanak i-iztviselői. Egyik a másiknak adja a kilincset. Min denki sajnálja őt, ki Gyulaért oly sokat tett. Pénteken este a család fölhívására megérkezett Nagyváradról Szócbev i Jenő, prépost-kanonok, bogy kiváló barátjának tn>g*djt a végtis/.te-tsígef. R 'ggel tiz órakor nagy rekviem volt a megboldogult leki üdveért. A na^v templomot szorongásig megtöltötte a közönség, az első sorokban a bánatában vi gasztalhatlan özvegy. Széchenyi celebralta a gyászmisH, a choruson meghatóan énekelték a „Dies íré" t. A temetés. Már a kora délutáni órákban sürü csapatokban ömlött a nép a gyászszerlartas helyére, a nagy templom előtti térre. A ravatalt ugyanis a varosháza terméből a templom előtt áilitották fel. A tűzoltóság kordont vont, hogy a küldöttségeknek, testületeknek helyet adjon. Aztán sorban jöttek a következő küldött ségek: Az országos szabadelvüpárt: T e L

e S d y József, Kristóffy József és Ő r 1 e y Kálmán. Zászlók alatt a megye törvényhatósága, a törvényszék birái, az ügyvédi kar, az Erkel dalkar, a gyulai összes hatóságok, egyesületek ós tes'üJetek, a honvédség teljes tisztikara disz ben, az iskolás gyermekek. A vármegye községei kö'/öl: A járás főszolgabirái, Oroshaza, Békés, C^aba, Mezőberény, Gyoma község jegyzői ós birái. A fekete érczkoporsóí, melyben Terenyi földi teteme nyugodott, csak három koszorú díszítette: a bánatos özvegyé, az édes anyjáé fekete nehez szallagoti : „Feledhetetlen jó fiának", továbbá ^z országos szabadelvüpan babérkoszorúja pálmával: „Terénvi Lajosnak az országos szabadelvű párt" felirattal fektt-) szalagján. A ravatalára küldött koszorút két díszkocsin helyeztek el. Minden arczon megható bánat ült s fokozodott ez, midőn a gyulai Erkel dalkar Székely karnagy vezetése alatt összhangzotasan énekelte : „Jézusomnak kegyelméből bevégeztem végemet" ; majd megkezdődölt a gyászszertartás, a prépost kanonok infu ávai pásztorbottal, teljes segédlettel jelent meg, elhaugzott a Cirkum dederunt bánatos zsolozsmája; itt állott a koporsó elé a város polgármestere, Dutlkay Béla a meghatoiuágtol reszkető hangon szép búcsúbeszédet mon dott a koián elköltözötthöz, körülbelül a következőket: Meghatottsággal állja körül e varos összlakossága a ravatalt melyben Gyulaváros legjobb fia alussza szőke haja ismeretes. Que Bess szőke fürtökkel pompázott. Borgia Lukréciáról olvassuk: „«zőke volt, {mint a narancs." Medicis Katalin szőkére festette magát. Emlekezzünk la Vallióre kisasszonyra, a ki szőke volt és Lon^uvilie herczegnére, akiről ugyanezt jegyezte fel a krónika. Madame Staélt, a körülrajongott Írónőt szőkének rajzolták az udvarlói. De hisz Juha, az ideális szerelemnek ez az örökszép eszménye is szőke volt. Ki ne hallott volna a Titzián festette szőke hajakról

9 Vagy ki ne irigyelné Don Jüantól az ő szőke Raby Róráját ós szőke Haidééját ? . . . S nem gondolunk-e dobbanó szívvel Gretchenre. az édes, szőke, ábrán Gretchenre? D'Arc Janka és Erzsébet anjol királyné szőke szépségek voltak Cordav Sarolta hasonlóképpen. Stuart Mária p"dig hires volt a világszép szőke hajaiól. Íme, a törienelem kiválogatja a nők közül a jzőkéket és nekik adja a tz^pségdijat: Én nekem pedig se okom, se bátorságom a história múzsájával szembeszállani. A pálmát a szőkéknek adom. A harmadik vélemény : Margit barna. Ez a vallomás elég ékesszólóan bizonyi'ja, hogy semmi közöm a — szőke leányokhoz. * Telegramm. (Lapunk zárta után érkezett. A szerk ) Táviratilag tudatom, hogy Margit szőke. Azért néztem bar nanak, mert múltkor barna hajú szerepet játs'/ott a népszínházban. Ez a vallomás ekesszólóan bizonyítja, hogy semmi közöm a barna lányokhoz. örök álmát, ki életével szülővárosának szolgált s megmutatta, miként kell azt szeretni. Mielőtt tőle örökre bucsut vesz, csak azt fejezheti ki fájdalomtelten : Isten veled. Terónyi Lijos. Majd megindult az impozáns menet ki a temetőbe, az utolsó útra. Olyan ut, a minőt nem látott még egyhamar Gyula. Elől az iskolás gyermekek, aztán az egyesületek. A menet eleje a temetőbe ert már, mikor a menet vége a hid környékén tartott. — A hol a menet elhaladt, az üzletek zárva voltak s a legtöbb ház a gyásznak méltóan szépen dekorálva. Aztán letették a város képviselőjét örök alomra. A törvényhatóság búcsúját Pábry Sándor dr. alispán tolmácsolta. Beszéde a következő : Békósvármegye közönsége nevében veszek végbucsut az oly korán elköltözöttől. Az ő élete szorosin összefüggött e vármegyével. A vármegye dicső emlékű alispánjának fia. Ü maga is már ifjan elj

egy

ez

te magát szülő megyéjének s tisztviselője lett. Itt bontottaki lelkének magasröptű szárnyait, mint aljegyző, itt érlelte meg a köztevékenység férfivá mint főszolgabírót ós főjegyzőt, itt jutott hivatali pályája zenithjóre, mint megye jenek szeretett, daliás főispánja. Midőn pedig tehetségei tágabb hatáskörbe emel ték őt, akkor sem szűnt meg vármegyéje tevékeny szereplője lenni s megyénk közéletének mindvégig egyik vezérlő fórfia volt Miként a szülő gyermekét, ugy si ratja most őt, mint bü fiit a megye kö zönsége. Halála annál megrendítőbb, mert oly korán ós oly váratlanul jött. Gyors és nem közönséges volt pályafutása életben és halálban. Eletében mindég emelkedő, mint emelkedett volt az ő gondolkodása; csillogó, mint fénylő volt az ő derült vi lágu lelke: halálában elemi erejű ós rendkívüli, mint vizesós hullása, a mélybe eső. Hasonló volt pályája a meteoróhoz, mely ragyogó fénnyel röpül át látóhatárunk magaslatán s aztán egyszerre eltűnik, hogy más világrészben fónyesedjek és utána itt csak a néma sötétség, a bánat éje marad. A férfiúi szeretetra-móltóságnak meg testesülése volt ő. Miként a virágzásban pompizó sudár, termő-fa, olyan volt ő délczeg termetévei, mindig ujabb eszméket kereső és termelő élénk szellemé vei. Es virágzásában törte ketté derék ben ői a sors villámcsapása. E csapás mélyen megrendítette a mi szivünket is. A vesztességgel csak bánatunk nagysaga ér fel. A fájdalomtól lesujtottan veszünk végbucsut a kedves halottól s meleg könnyünk hideg hanljára hull. Az örök fenyesség fogadja hónába őtl E szép ós a sziv igaz hangján elhangzott beszéd után elhelyezték a koporsót a sírboltban, hol atyjával, e vármegye nagynevű alispánjával alus-zsza örök álmát a ritka szivü ós jellemű férfiú, ki életével, munkásságával még sok szolgalatot tehetett volna hazájának és szülőföldjének. Mindenki azzal távozott a szomorú helyről: Nyugodjék békével 1 A kender beváltó és kikészítő telep. — Békésmegyében. — Akárminő nagy elfogultsággal nézné is valaki közálapotainkat, azt az egyet el kell ismernie, bogy évek óta nem volt oly sok áldásos ügy kezdeményezve, mint néhány hónap óta. Mindenfelé a legőszintébb elismerés hangjával adóznak a vármegye uj főispánjának, kinek, a mint látszik, nemcsak kiváló érzéke van arra, hogy testet öltsenek a nálunk a gazda sági évtizedes óhajtások, hanem nagy szerencséje is van kezdeményezéseiben. Most újra a gazdaosztályhoz fordul, kapcsolatban egy megbízható czég komoly ajánlatával, hogy a kendertermelésnek egy kenderbeváltó ós kikészítő telep felállításával adjon lendületet. Főispánunk mintegy n e g y v e n birtokost keresett meg a követkeíő fölhívással : Szükségtelen fejtegetnem — kezdi átiratat a főispán — minő áldásos volna gazdálkodásunkra, ha azt egyoldalusá gából fokozatosan kit melhetnők. Azt is szükségtelen bővebben bizonyítanom, hogy jelen viszonyaink közt főleg a kender az a nagy jövedelmezőségű ipartiövény, melynek nagyobb arányú termelést vármegyénkben már csak azért is kiválóan ajánlalos, mert Békósvármegye földjének kendere köztudomás szerint kitűnő. Közismeretü az is, hogy kendertertermelósbe a gazda csak akkor foghat, ha piacza biztos ós — tekintettel a kender szállításának nehéz és költséges voltára — közel van. Egy nagy hirü ós föltótlen megbízhatóságú czéggel vagyok érintkezésben, mely hajlandó volna vármegyénkben egy 600 hold kendertermő területnek megfelelő kenderbeváltó ós kikészítő telepet létesíteni. A czég komoly ajánlatában, melyet van szerencsém egész terjedelmében ide mellékelni biztató jelét látom annak, hogy a legrövidebb időn megvalósíthatjuk vármegyénkben a kender termelés nagyobb arányú fellendítését és ezzel kapcsolatban, kendernek itt helyben, sajat munkásaink által való iparszerü feldolgozását. Meggyőződésem, hogy a vármegyénkben létesítendő első ily nagy vállalat sikere, a kendertermelés ós kikészítés ügyét ma még alig sejthető mérvben fogja fellendíteni. A gazda gazdálkodását belterjesebbé, többoldalúvá, jövedelmezőbbé teheti. Mezőgazdasági iparunk egy uj iparággal gazdagszik. Munkásaink a kendertermeléssel járó fokozottabb ós — a mi igen lényeges — a magtermelós időszaki mun kálataival össze nem eső munkahoz jutnak, a kenderkikószités körül pedig állandóan — télen is — nagy számú munkás lesz foglalkoztatható. Midőn ennyi reális előny kínálkozik, gazdaink saját érdeke, hogy megragadjak az alkalmat, mely gazdálkodásukat szilárdabb és jövedelmezőbb alapra fekteti s a mellett a munkásosztályt uj, jelentékeny munkák megérdemelt ellen értékéhez juttatja. A szóban levő kender beváltó és kikészítő telep létesítése ügyében folyó évi november hó 9 én délután 3 órakor a vármegyeház kistermében értekezlet lesz. Megyjegyzi a főispán, hogy az értekezleten a Salzmann czég megbízottja is részt fog venni, a ki minden részletkérdésre a felvilágosításokat azonnal megadja. * A főispán fölhívása bizonnyal széles körben fog érdeklődést kelteni, melynek nyomában a siker fakad. Lesz még módunk a Salzmann czég ajánlatát ismertetni, itt azonban előleges tájékozásul a következőket jegyezzük meg : A czég 15 évre bérmentve 30 kat. földet kíván oly helyen, a hova a a áztatáshoz szükséges víz könnyen vezethető. Kívánja az összes épületeket (felügyelői lakás, két szoba, deszka épület 16 személy részére, törő épület 12 m. hosszú, 10 m. szóles, épület a gőzgép részére, kiván nyitott szint, két darab 60 m. hosszú, 10 m szóles áztató gödört) vagy a termelők állítják föl s adják a gyárnak haszonélvezetre, vagy a gyár állítja föl s ez tizenöt éven át a termelőktől levonatik. A gyár a kender métermázsájáért 2 frtot fizet, azon kenderért, mely magot is hozott (vetőmagnak) 1 frt 30 krt. Ez az ajánlat tárgyalása kínálkozik a holnaputáni értekezlet tárgyául, mely iránt nagy az érdeklődós. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, nov. 6. (Saját tud. távirata). A képviselőházban ma a kérvényeket intézték el. Fiume oly nagy port felvert kérvényénél volt nagyobb vita. A vége az lett, hogy azt a ház irattárába helyezték. Merénylet a brazíliai köztársasági elnök ellen. Budapest, nov. 6. (Saját tud. táv.) Rio de Janeiróból távirják : Itt óriási izgalmat kelt egy katona őrült tette, ki rálőtt a köztársaság elnökére. A gyilkosságot a körülállók megakadályozták. Az elnök unokaöcscse, Moreas vezérkari főnök megsebesült. Ahadügyminisztert, ki szintén segített a gyilkost lefegyverezni, a katona egy tőrrel agyonszúrt a. Öngyilkosság a ravatalnál. Budapest, novem. 4. (Saját tud. táv) Bécsből jelentik telefonon: Jordán Irma, a magyar milliomos Jordán cég tulajdonosá nak leánya, ki nem rég ment Bécsbe férjhez, a férj hirtelen elhunyván, a fiatal asszony mély bánatában a ravatal án á 1 főbelőtte magát sször

Lnyetbalt. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Niedermanu Gyula, az orsz. elmebeteg gyógyintézetek orsz. felügyelője tegnap reggel Gyulára érkezett, hogy a mai nap folyamán a Gyulán létesítendő elmebeteg gyógyintézet ügyében konferáljon és a terveket végleg a kiküldött bizottsággal megállapítsa. — Wlassics és a békésmegyei háziipar. Ismeretes dolog, hogy a háziipari bizottság fölirt a miniszterekhez, miszerint háziipari szükségleteiket rendeljék meg a megyében, hogy a munkás népnek munkát adjanak. A közoktatásügyi kormány volt az első, mely leirt a megyéhez, irják össze mik azon háziipari produktumok, melyek tárczája keretében használhatók lennének s egyben tudassák e czikkek árait is. — Követik Békésmegyét. Ismeretes dolog, hogy Bókósmegyo mozgalmat indított, mely szerint a törvényhatósági tisztviselőknek, ha állami szolgálatba lépnek, — tudjuk be a megyén töltött szolgálataikat a nyugdíjigénybe, ugyancsak, hogy a vármegyék között a viszonosság a nvugdij kirovásánál érvényben legyen. — Szabolcs most értesíti Bókósmegyét, hogy elfogadva a törvényhatóság feliratát, maga Í3 hasonló szellemben irt föl a képviselőházhoz. — Hirek a gyulai törvényszéki palotáról. Gyula városa által a törvényszéki palota helyéül megvett telek tudvalevőleg nem képez szabályos alakú négyszöget, mert az Árpád utcza felőli oldalon sokkal keskenyebb, mint a túlsó részén. Hogy e»t a szépség hibát elenyósztesse, Nóvák Kamill elnök abban fáradozik, hogy a megfelelő területrészt, körülbelül 2—300 • ölnyi kiterjedésben az egyes tulajdonosoktól megvegye, az igy megszerzendő terület többnyire vízállás és kákával, náddal telenőtt árkot képez, melynek betöltése még szép kis summába fog kerülni, mégis a tulajdonosok tulmagas árt, • ölenként 7 frtot kérnek a miután ennyit az értéktelen terület nem ér meg, alig ha le3Z valami a vásárból. A gyulai törvényszéki palota építési tervei ós költségvetése iránt ólónk érdeklődéssel viseltetnek a megyebeli iparosok; az elnökségi irodában, ugy szólván, egymás kezébe adják a kilincset s nagy buzgalommal tanulmányozzák az építkezési feltételeket. Ezek a feltótelek elég súlyosak s egyenesen kizárják azt, bogy az állam kisiparosokkal szerződhessék. Kizárólag az igazságügyminiszterium tetszésétől függ, hogy a benyújtott ajánlatok közül — az ajánlati összegekre tekintet nélkül — melyiket fogadja el s az összes munkát, vagy annak egyrószét olyan vállalkozónak adhatja ki, a kit legmegbízhatóbbnak tart. A fővállalkozónak azonban meg lesz engedve, hogy az egyes munkanemeket alvállalkozókra bizhassa, természetesen az államkincstárral szemben kizárólag ez viseli az anyagi felelősséget. Ugy a minisztérium, mint az építési bizottság figyelemmel lesz a megyebeli vállalkozókra s igyekezni olyan megoldást létesíteni, mely a különböző érdekeket és jogos igényeket kielégítse, da kívánni fogják a kellő anyagi garanciát. — A körös-tarcsai hid. A földmiveiési miniszter a napokban a megyéhez érkezett leiratában megállapítja azon hozzájárulási arányt, melylyel a Körös- Tar csan fölállítandó uj vashidat segélyezi. Ekként az építési költség negyedrészét, 30.000 frtot hajlandó engedélyezni. Kijelenti egyben, hogy hajlandö a mederrendezési munkálatokat segélyezni, melyek mérve a hid alapozási munkálatai után lesznek eldöntendők. — Iskola avatás. Szép ünnepélynek voltak tanúi Csabán a soproni róm. kath. hivek. Az uj tanyai iskolát avatta föl megfelelő ünnepélyek keretében N em e s k e y Andor plébános. Az egyházi ünnepély után szép beszédet intézett a nagyszámú hívekhez, mely egyúttal az iskola története is volt. 1885. óta ólónk szükséglet ez az iskola, végre tavaly Schlauch Lőrincz biros hathatós támogatásával 2138 frtot ajánlott meg az iskolára, kezdetét vette az épités. Az iskolához Laurinyecz György telket vett, Krisztik János az összes vállyogot, 37000 darabot csináltatott, a Laurinyecz család 1500 frtot ajánlott meg, végül Laurinyecz Adám tizedes egy harangot csináltatott. A hitközség maga 368 frttal járul a ta nitói fizetéshez, 75 frt egyházmegyei alapítványból pótoltatik. Beszéde kapcsán melegen óhajtotta, hogy az egyházi ne velőssel mindenha a hazafias nevelés együtt járjon. N e w o r a 1 Gusztáv tanitó is formás beszédet mondott, büsóges odaadást ígérve s az iskolaszók támogatását kérve. Erre a Laurinyecz család