Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám
1897-10-07 / 80. szám
XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Csütörtök, október hó 7-ón. 80. szám. BEIESHEGfl EOZLONT POLITIKAI es VEGYBSTAHTALMU LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/, sz. (Zzsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Lgye8 szám ara 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetend ő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Széttekintés a külíöldön. Ausztriában mintha alább hagytak volna az osztrák obstrukczió vezeiői a parlamenti botrányok rendezésével, bár a hétfői ülés elég zajosan végződött. Trainfels apát és a katolikus néppárt különben indítványt is adott be a Badeui-Wolf párbaj folytán, hogy minden, a parlamenti működéssel öszsztfüggő s a Ház tagjait becsületükben sértő ügyeket parlamenti becsületbíróság . elé kell utasítani. A ki magát alá nem vetné e becsületbíróság ítéletének, elveszti mandátumát és választhatóságát. Badenit várják a parlamentbe, hogy tüntetéssel fogadhassák. A hangulat olyan, hogy meg fognak egyezni s akkor a parlamenti helyzet tisztább lesz. Könnyíti a kormány állapotát, hogy a hazaárulásért vizsgálati fogságba tett égeri német lapszerkesztőt, Hofi'ert, ki miatt az Utolsó ülésben nagy botrányt csináltak, ötezer forint óvadék mellett szabadon bocsátották. Négy hétig ült a vizsgalati fogságban és kiszabadulását az égeriek nagy utczai tüntetéssel ünnepelték. A német nemzeti mozgalom hanyatlásáról Ausztriában tanúskodik a Schulverein ülése, melyben a jelentés a jövedelmek fogyását panaszolja a mult évbeu s hozzáteszi, hogy ez idén augusztus végéig 25,000 frttal kevesebb jövedelme volt a Scliulvereiunak, mint tavaly ez alatt az idő alatt s így aligha érik el ez évben a 200.000 forint bevételt. Igy száll az egykor hatalmas Schulverein lefelé! Az osztrák költségvetés nem nagyon kedvező kilátásokkal kecsegtet bennünket. Az osztrák pénzügyminiszter liarmincz millióval emelte föl a kiadásokat és a bevételeket, a miből több mint négy millió költségemelés a hadsereg kvótájára esik. Látni való tehát, hogy a közös kiadások legalább hat millióval fognak emelkedni. Sőt még többel, mert a vámjövedelmek is nagyobbak ílesznek, melyeket mind a közös kiadásokra fordítanak. Két uj adót hoznak be a szomszédok: egy fogyasztási adót a czukorra, mázsánkint hat forinttal s ezáltal a czukoradó Ausztriában 13 forintról 19 forintra emelkedik. A másik uj adó vasúti szállítási adó az összes osztrák vonalokon. A személyforgalomban az eddigi viteldijakat 1*2 százalékkal, a teherforgalomban pedig öt százalékkal fogják fölemelni. Ez a két uj adó huszonkét és fél milliónyi jövedelmet fog hozni már a jövő évben. Oláhországban egészen eszüket vesztették a radikális ellenzéki elemek a német császár budapesti felköszöütőjére s Károly király látogatása miatt. A liga és flevisták azon vannak, hogy hatalmas és nagy arányú tüntetések által adják Vilmos császárnak és egész Európának tudtára, hogy Vilmos a Magyarország oly eklatáns módon való kiemelésével csak ártott a hármas szövetségnek, mert ez által kisebbítette a nem magyar nemzetiségeket. Spanyolorságbau csakugyan szétzüllött Canovas halálával a konzervativek uralma s ma már a liberális Sagasta a miniszterelnök. Sagasta azoubau taláu még sohasem állott rosszabbkor az államügyek élére, mint most és igazán bámulatos a bátorsága, hogy a régeus-királyué hívásának engedett. Spanyolországban most az alkotmány- és dinasztia-válság, nincs kizárva. A Kréta-szigetén lakó mohamedánok a nagyhatalmakhoz kiáltanak segélyért. Kaneai jelentés szerint a krétai török nemesek, egyenesen a hatalmak külügyminisztériumaihoz, valamint a konstantinápolyi külügyi hivatalhoz a táviratot intéztek, mellyel sorsukat panaszolják. A földmives iskola megnyitása. — Saját tudósítónktól.— A vármegye egyik millennaris alko tása, a földmives iskola, most adatott át rendeltetésének. A megnyitás szép ün nepély keretében folyt le. A földmivelési kormány Magyar Kázmérral, a gazdasági iskolák felügyelőjével, képviseltette magát. Hirom óra körül népesedni kezdett az iskola. Lukács György főispán, Fábry Sindor alispán, Magyar Kázmér a földmivelési kormány képviselője, Bodoky Zoltán főjegyző, Zöldy főorvos, Deimel főszámvevő a varmegye, Beliczey István elnök, Zlinszky István titkár, Urszinyi Dezső, Bogár Dániel és mások a gazd. egylet, Duttkay polgármester, Terényi Lajos Gyulaváros nevében, Csaba képviseletében Korossy László, Varságh Béla, Zsilinszky Endre, Rosenthal Ignácz, Haraszti Sándor, Kocziszky Mihály, Szalay József, Omazta Gyula, Urszinyi János, Siidy István, Békés községe nevében Hajnal István, Mezey Lajos és még sokan megjel entek s nagy érdeklődéssel kisérték dr. F á b r y Sándor szép beszédét, ki többszörös lá.kes eljenzésre ra gadta hallgatóságát. Beszéde a következő: Mélyen tisztelt közönség 1 A honalapítás ezredéves évfordulója alkalmából nemes versenyre kelt az egész magyar társadalom, hogy maradandó alkotásokkal örökké emlékezetessé tegye a millennium ünnepét. E versenyben lelkesültséggel vett részt Bókósvármegye közönsége is s alkotásainak egyike ezen földmives-iskola,! melynek megnyitására gyültünk ma egybe. Nern a mult dicsőítésének emlékmüve ez, hanem a hálás utódoknak a letűnt századok szerző munkájára épített alkotása a jövő számára. Elődeink megszerezték és megvédték e földet karddal, vérrel; a mi békés feladatunk ez időszerint, hogy megoltalmazzuk azt hálás gondozással, áldást kiérdemlő munkával, verejtékkel. A letűnt dicső századok munkáját jelképezi a megye keletén omladozó várom, a megye harczi védelmének egykori erőssége ; a jövő munkájának jelképeül méltán tekinthető PI megnyíló földmivelő megyében ez iskola : a mezőgazdaság terén a kor követelményeivel való megküzdeni tudás egyik alap feltótele, erőssége. E megye termő földje rendszerint gazdagon ontja áldását. Hajdan a folyók öntözte virányos réteken dúsan tenyésző nyájak, majd a megzabolázott vizek határi közt rengő halásztenger jutalmazták bőven a gazdát; de ma, a kor haldásáról versenyre hiva, mégis arra kell már törekednünk, hogy mesterséges módon nyerjük meg — mit hajdan a természet nyújtott — a virágzó réteket, belterjessé tegyük az egykor nomád állattenyésztést s okszerű, industriv gazdálkodással álljuk ki és győzzük meg a külföld versenyét. E messzelátó törekvést előmozdítani van hivatva e földmives iskola, e magas czél alapvető munkáját óhajtották biztosítani abban az intézet alkotói. Még 1892-ben vetette fel a vármegyei gazdasági egyesület, mezőgazdasági ügye^BékésmegyeiKözlöny'tárcáia. Tizenhárom! — Október 6. — Forogj tovább vén föld, ne halld sóhajtását, Millió magyarnak fájó zokogását. + Az aradi temetőben Sivit a szél, — Hangja messze az erdőből Visszhangra kél. Régi idők titokzatos Porop yásznsv Szétnyílik, mint az útra kés? Madár szárnya. És mögötte túlvilági Fényözönben, Tizenhárom magyar vitéz Bilincsekben. S szól áz egyik — sebhely arczán „Árva hazám!" S mély sóhajban szakad el a Szó ajakán. Egy másik szól — barna, arczát Födi szakáll — „Gyáva lélek orozva öl, Szembe nem áll!" Harmadik szól — „Istenemre Bitót állit!" — „Nem bitófa, szent kereszt az! u Mond egy másik, Az ötödik nem szól semmit Könny szemébe . . . Haza gondol hitvesére, Gyermekére . . , Az aradi temetőben Minden csendes, — Felette a halálmadár Lomhán repdes , . . * Zsarnoki kéz ! hiába tépted le virágunk, Magasabbra nőtt a vértanuk virága! — És oly igaz, núnt hogy ezeréve állunk, Vérein^ a b,itón nem haltak hiába! Rónai Andor. A proteetió. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — — Ejnye mióta várom már 1 Hol volt olyan sokáig ? — Ez a feleségem. — Hátédes lelkem, egy kis privát dol gom akadt a hivatalba (a Rlumensteklibe két pohár sör, egy einspanner) azt kellett eligazítani. Ez én vagyok. — Egészen elázott a levese. Már most egye meg ugy, a hogy van. En nem tudom, magának mindig akad privát dolga. — Nemigen tudok enni, roppant kivagyok merülve. Nézze! most jut eszembe; kereste magát egy fiatal ember. Azt mondta iskolatársa volt magának. Egy bizonyos dologban — nem mondta meg mi ben — kérne a protectióját. — Az ón protectiómat 1 ? No ugyan jó helyen kereskedik. Hol, hová, kinek tudnók ón valakit protegalni ? Hozzám ugyan hiába jön, én loem protegálok senkit. . . — Ost k nem lesz olyan lelketlen, hogy ne tegyen valamit az érdekében. Oiyan alázatos, szerény fiatal ember, sztán ugy látszik rajta a szenvedés, a nélkülözés. — Már akármilyen nagyon is látszik rajta a nélkülözés, nincs módomban valami zsiros álláshoz juttatni e szerény fiatal embert. A magam állása is oly szerény hogy semmi terem nincs a protectióra. Ugyan kit tudna befolyásolni egy miniszteri szómliszt ? Bezzeg milyen más ember Tóth Béla 1 Annak a felesége — a hányszor csak ta lálkozom vele — mindig dicsekszik, hogy a férje most ennek, majd annak szerzett állást. Pedig az csak magánhivatalnok, nem miniszteri számtiszt.. . De igy van az, maga nem akarja semmi kérésemet teljesíteni. Miért nem akar maga senkit protegálni ? — Szerelmes Jézusom 1 hát mi szüksége van arra magának, hogy ón protector legyek ? E nélkül igen szépen elélhetünk. — Maga könnyen elélhet, mert nincs magában nemesebb ösztön, semmi ambitió. Hát nem lélekemelő tudat, hogy valakinek kenyeret adott? Nem lesz ma gaból soha semmi 1 (Csendes fuldoklás) Kü.ömben is ón megígértem e fiatal embernek, hogy maga mindent el fog követni az érdekében. Kérem tebát, ne te gyen engem nevetségessé 1 — Hát erőnek erejével protectort akar belőlem csinálni ? Ugy látszik, maga azt hiszi, hogy ez valami mulatságos és ked ves állapot. Ha valakit véletlenül betudnék viezeházmesfeernek protegálni. az egy évig igen jól megvolna. Egy év múlva megint Jönne a nyakamra, hogy bár igen köszöni az eddigi jó indulatomat is, de ha lehetne, talán kitudnám vinni, hogy ő legyen a főházmester: köszöni a kenyeret, de kér hozzá kolbászt. — Maga mindenből ilyen rosz viczczet csinál 1 Jó, hogy lenyelte az utolsó falatot, most már mehet a kedves bará taihoz kuglizni? (Hangos zokogás) — De édes Ilonkám 1 . . . — Szót se szóljon 1 Menjen kuglizni! Bántott feleségem hangulata egy kicsit; de másfelől meg örültem a nem várt szabadságnak. Mint ilyenkor szokás, duzzogva, hányva, vetve mindent, vettem a botom és kalapom, rohantam le a lépcsőn. Alig fordulok ki a kapun, mosolyogva közelit hozzám egy fiatal ember. Nem a legutolsó divat szerint van öltözve s nem Neulender a szabója, de an nál piszkosabb rajta minden; néhai piros nyakkendő holmi gulyáslé, remanentiákkal; ibolyába játszó orr. Szóval derangirt alak. — Szervusz Gábor 11 ? , . , — Hát nem ős mersz? Én vagyok, Kovács Pista I nem emlékezel reám ? Hisz együtt jártunk az első s második elemibe az öreg Jórizs elé. — Az bizony meg lehet, de nem emlékezem reá. — Dehogy nem 1 mindig együtt jöttünk az iskolából. Tudod, ott laktunk a Szamos-utczán. — Ja 1 aha 1 most már csakugyan mintha emlékezném! (Nem emlékeztem biz én, de előre el voltam készülve egy kis szelid pump-ra. Itt a fővárosba gyakran esik ilyen találkozás, a melynek pár hatos a vége. Kaparásztam zsebembe a hatosok után.) — A délelőtt — szólalt meg ő — kerestelek, de nem voltál otthon. — Ugy? Igen, igen! Ez a protek tort kereső magyar. Mondta a feleségem. Hát miben lehetnékszolgálatodra ? — Hát tudod, engem üldöz a sors, (Látom !) nem sikerül nekem semmi. . . Ahogy az ^iskolából'kikerültem, kellner lettem, dehát kórlek szépen ez nem nekem való állás. Beállottam segód-harangozónak, de mivel a fejem gyakran svédül (azt is látom az orro on) ott kellett hagyni. Voltam azután Bécsben pereczes inas, az irigység innen is kimart. Most teljesen kenyér nélkül. Azért kérnélek szépen^ ha valami nekem megfelelő állásba tudnál juttatni. Hisz ez könnyen megy neked (Hogyne ?) — Igazán örvendek, hogy éppen hoz zám fordultál. Okvetlenül! persze! Tekintettel azonban arra, hogy neked inkább gyakorlati qualifikatiód van, utána fogunk nézni, hogy például valami olyan nyugalmas, nem fárasztó, mindazonáltal kellemetes ós kényelmes, a te sokoldalú ismereteidnek mindenben megfelelő ós (Szent Jeremiás jöjj segítségemre, mert mindjárt kitör belőlem a nevetés) szóval... — Nézd kérlek ! már utánna néztem a dolgomnak; a mennyiben tudom, hogy te jó ismeretségben vagy Radics Bélával, hát arra kérnélek hogy ezeknél.