Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-02-04 / 10. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Csütörtök, február hó 4-én. 10. szám. BEEESMEGY mm EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Széttekintés a külföldön. A cseh-kérdés ugyancsak előtérbe nyomul az osztrák választások révén. Badeni miniszterelnök kis ujjat mutatott nekik, azok aztán az egész kezet kívánják. Badeni az itju cseheknek oly föltétellel ígérte meg az engedményeket, hogy a Magyarországgal való kiegyezést támogatni fogják. Foglalóul kiadja a hivatalos nyelvről szóló rendeletet a cseh tartománygyűlés elnapolása után és a Reichsratli egybehivása előtt. A cseh nyelv hivatalossá lesz nemcsak Cseh és Morvaországban, hanem a minisztériumoknál, a legfelsőbb bíróságnál és a közigazgatási bíróságnál is Bécsben azokra az ügyekre, melyek a cseh hivataloktól cseh nyelven érkeznek fel. Kivétel a honvédelmi minisztérium, a melynek a német kizárólagos hiva talos nyelve marad. A cseh vidékeken nemcsak a politikai és bírósági hivatalokban hozzák be a cseh nyelvet, a belső kezelésben és a hivatalok egymás közt való levélváltásában is, hanem a pénzügyi hivatalok,, vámok, posta- és távíró is cseh nyelvű lesz. Ezenkívül megígérte a kormány a cseheknek, hogy Horvátország mintájára bizonyos százalékát a cseh királyságban tizetett adóknak visszaadja az országos költségek fedezésére és hogy mint nálunk a horvát miniszter, odaát egy cseh miniszter lesz a kormány tagja. Mindennek tetejébe a minap a cseh nagybirtokosok, most pedig a prágai uj polgármester beigtatásán maga a polgármester fejezték ki azt a reményt, Pestis — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Azt rejtem, hogy az európai diplo mácziának nem a miatt fáj a feje, hogy a burkus.kiilügyminiszter platonikus ölelkezésre meglátogatja a francziákat, sőt a konstantinápolyi agónia se olyan fenyegető, mint az a nagy kérdés, átkelt e az atlanti oczeánon, vagy földközi tengeren a pestis Európába : ez az öldöklő kór. mely félelmetesebb minden bajnál f's kolera lokalizált pusztító járvány hozzá képes, mig amaz katasztrófa. — Hogy a vén Európának ne legyenek ag gódasai a bombayi pesiis miatt, azt esak nagyszabású könnyelműség mondhatja. Hiszen a pestis tizenhét óv előtt mar volt Európában ; az orosz török háború nagy mozgósításával érkezett be és pedig, mint minden ez is a „keresd az aszszony" révén. Ugyanis egy orosz kozák egy kis ázsiai táborozás alatt, ott hagyta a szivét. A szejvlmes nő k dmesének selyemkendőt ajándékozott s a gyöngéd szerelmi ajándékot ezrek haláltusója fi zetto meg, a legszörnyűbb halál, a mi a szenvedésre alkotott embert csak efheti. Az orosz eróly akkor Európi pernamens rémülete között, radikalis modon ugy fojtotta el a vészt, hogy orosz ko '/ákokkal keiosztül határolta azt a falut, Wetejakát, a hqva a szerelmes kozák selyem kendője érkezett, senkinek sem szabad volt onnét mozdulnia s meghalt abban a faluban mindenki. Nem volt még emberi mészárlás, mefyből legalább hirmoudó ne erkezett volna. Ebből nem maradt. Aggastyán, c-ecsemő, férfi, aszszony meghaltak mind. A kozákokat utánna veszteg zár alá tették s Európa niegiuen ekűlt. Milyen az Indiákon most dühöngő Megjelenik lietenkint kétszer: vasárnap es csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 8 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám ara is k Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Appcnyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy Bor közlési dija-26 kr. hogy legközelebb már megkoronázhatják a cseh királyt. S ez óhajok telje siilése sohasem látszott annyira valószínűnek, mint épp most, midőn ily kedvező szelek fújnak a csehekre. Az a terv s Schwarzenberg herceg, a ki a nagybirtokosokat a felirati bizottságban képviseli, arra törekszik, hogy az ifju-csehekkel minden államjogi programmpont fölött megegyezésre jusson s hogy a cseh tartománygyülés feladata a cseh királyság minden panaszát épugy magában foglalja, mint a Deák-féle javaslat 1861-ben a magyar nemzet kívánságait. Ettől a felirattól azt remélik, hogy ahhoz fog járulni a kormány s annak eredménye lesz 1898-ban az uralkodónak cseh királylyá való megkorouáztatása. Muraviev, a,z uj orosz külügyminiszter nem jön Bécsbe, csak Berlinbe utazott el Párisból. A párisi napok ünnepségeit egy külügyminiszteri ebéd fejezte be s a politikából több nem jutott nyilvánosságra, mint a mit itt pohárköszöntőkben Hauotaux és Muraviev külügyminiszterek kijelentettek, hogy a két nemzet és kormány közös benső barátsága abban a közös törekvésben nyilvánul, hogy a békét föntartsák és a humanitást előmozdít sák. Vonatkozik ez a keleti kérdésre és szól a többi hatalomnak. Hauoteaux és Muraviev között a keleti politikára nézve teljes egyetértés jött létre s igy Oroszországnak és Fraucziaországuak egyértelmű eljárása teljesen biztosítva vau. Franczia lapok szerint a két külügyminiszter a következő feltételekben állapodott meg a török ügyek rendezésére vonatkozólag: Törökország integritása; semminemű külön cselekvés, továbbá a szultántól a reformok megvalósításának követelése. Keletről megint rosz hitek jönnek. Krétában Herakleionnál fegyveres mohamedánok megtámadták, kirabolták és megsebesítették a keresztény földműveseket. Valiban egy török, Spilius nál négy keresztény megöletett. Tavaszra általános görög lázadást várnak Krétában, valamint déli Macedóniában. Bulgáriában még mindig az emigráns tisztek ügye van felszínen s csak ugy akarnak t hadseregbe visszajárni, ha feltételek nélkül veszik vissza. — A földmivelő socialisták kongresszusa. Három napon át kongresszusoztak az alföldi socialista munkások Budapesten. A megalakulás vasárnap történt meg egy vig-utezai korcsmahelyiségben. Az elnökségbe Szernenyei Imre ós Szalay István orosházi munkások is beválasztattak. Rigó János mondotta az első beszédet s e szavakkal nyitotta, meg a gyű lést: kérjük a mindenség ős okát, hogy tárgyalásainkat kisérje szerencse az összmunkásság javára. A szei vezés kérdéséhez szólt Szász Pál csorvási munkás : sötét képet festett, mert statisztikája szerint a csorvási munkásnak 13. krból kell megélnie. ,Szerinte Csorváson 150 frtot lehet egy napszámosnak keresni, pedig könnyű lenne igazolni, hogy egy munkaszerető ember a c.-orvási uradalomnál^ sokkal többet kereshet. Szernenyei, az orosházi lámpagyujtogató is beszólt, nyilatkozatai között legfigyelemreméltóbb, hogy tiltakozott az orosházi millenniumi ünnepség ellen, mert addig a város képviselőtestületének nem szabad ünnepelni, mig a kivételes állapot fennáll. Csizmadia Sándor orosházi socialista azonban a legnagyobb szónoki diadalt elragíidta Szemenyi előtt. A magyar napisajtót Ítélte el, mely a szegény munkások baját három -orral >1 végzi, de ha a császár megvakarja az oldalát, arról hasábokat írnak. A socialista lap alapításánál még Orbán János beszélt B. Csabáról. A munkások helyzetet nehéznek, elviselhetlennek tahija. Csaba város címerében látta, hogy a Koronát két oroszlán tartja. Ezekhez az oroszlánokhoz hasonlítja a munkásokat, a kik a koronát tartják az uralkodó fej. n. Válaszul 0. Gy.-nek. A dobozi ut kérdésében irott minapi czikkem feltüzelte Gyulán O. Gy-öt,, a hírlapírói tárgyiasság minta bajnokát s egy szenvedélytől vakon csapkodó czikkben támadja a Békésmegyei Közlönyt, Csaba vezetőit s különösen személyemet. A lapot, hogy iránya tisztességtelen s a közélet embereit támadja, sőt a magánélet küszöbén tu is tart az üldözés. Mennyi rágalom egy csomóban 1 Tessék O. Gy-nek nevén nevezni, kit üldözött ez a lap, s ha valakit megsertett, nem kész volt e mindenkinek az elégtételt megadni ? Azt mondja a mérges czikk, hogy mig Terényi főispán volt, hízelgett neki a lap, mint a hogy minden nagyságnak arezpiritó módon hízeleg, hogy pártfogásukat megnyerje, most pedig gyanúsítja. Milyen logikátlan ez a rút ráfogás \'i Hiszen ha a „B. K." minden helyi nagyságot a pártfogásáért dicsér, akkor elsősorban most is Terényit magasztalná, a pestis, orvosi köreinket főleg ez érdekli. Bár milyen, az emberiség megtizedelésót jelenti, akar a Himalája táján dühöng a legádázabb fekete pestis, mely a tizennegyedik században oly rettenetes pusztítást vitt véghez, hogy szinte a magyar költő egy feljajdulását kell megmódositanunk : csoda, hogy még áll a világ. A ppstis, vagy mirigyvész (dögvész) a legszörnyűbb fertőif} betegség. Hazája Egyptoin, Syria, Kis Awa. Tünetei : al talános gyöngülés, gyönge szívműködés, gyakori elájulások. Eí tart 24 óráig. Azután föllép a mind nagyobb hőemelkedés, irtózatos főfájással, a harmadik napon mogyoró nagyságú kemény da ganatok keletkeznek, bolykor tyúktojás nagyságúak is s kelevények fakadnak a testen, beáll a téboly, tüdőlob s a legrettenetesebb kinok között a halál. Bom bayban, a hol pedig a kór inclinalódott száz közül egy meggyógyul, de milyen szánandó alakja lesz az emberiségnek. Értelmi tehetsége fakó, ereje alig van. Valóságos Lazzaronni. Az emberiséget száz ezredek óta ré mitő betegség gyógyításának csak most pirkad a reménység hajnala. Jesinig dr. a budapesti Pasteur intézet volt asszis tense, japáni társával Kitasató-val fölfe dezte a pestis baccillust. Kinában kísérleteztek is vele s állítólag 80% gyógyu last értek el. A pestis szérumáról azonban a vén Európának móg fogyatékos ismeretei vannak. A pestis Európa felé közeledése megmozgósitotta az összes hatalmakat. Velenczóben éppen AusztriaMagyarország kezdeményezésére, legkö zelebb nemzetközi konferencia gyűl össze, a melyre Anglia is kötött marschruttá val megbízókat küld, nevezetesen megbízói tiltakozni fognak a szabad tengeri kereskedelmet korlátozó hajó vesztegzáratra nézve, jól lehet a fenyegető baj elsősorban Anglia bőrére megy. A vesztegzári intézkedés — könnyen hefogja ldtni mindenki — elkerülhetlen. Az olasz kormány már is elhatározta, hogy az öszszes Indiából érkező hajókat egy félreeső szigeten vesztegzár alá veszi. Indiában az indiai pestist főleg az arábiai zarándoklás vitte szanaszét. A moha medánnak legszentebb kötelességteljesitése ma az emberiség veszedelme és Mek kától, mint a biztos haláltól eltiltani a mohamedánokat, annyi lenne, mint feltüzelni a fanatikusokat, hogy a Kába kövét, a próféta koporsóját a szokottnál még töb ben megtekintsék, mert vallásos hitük szerint a földi biztos halált igy cserélik föl e kegyes cél gyakorlásában bekövet kezett halálrévén ahetedik menyországgal. Minden attól függ pedig, hogy e vállá sos zarándoklásokat meglehet e akadályozni ? Mert a pestis azon indiai kikötőiben dühöng leginkább, a hol a zárán dokok halóra szoktak szállni. H. K. A vasvármegyei ünnep. — Eredeti közlemény. — (V. L) Bizony véletlenül jutottam a dunántuli kis Párisba, Szombathelyre. Budapesten fordultam meg vasárnap s ott jelenlétemben beszélgettek egy napilap 3zerkesztőzógében, hogy kinek kellene leutazni Szombathelyre ? Nem igen volt kedve egyiknek sem, tekiniettel az — elsejére s a gyertyaszentelő ünnepre s egyik ötletes kollegám, kinek itt ezer köszönetet szavazok, igy kerítette fel szinre az eszmét. — Menjen a békési kollega. Ot ugy is érdekli a dolog, hiszen R e i s z i g békési főispán is volt. Világéletem ben szerettem a téli expedicziókat; biz én nem soká szabadkoztam s este féltízkor már vitt a masina a Stájer hegyek tele. Az ut a téli éjszakában is kellemes volt. Az idén hóhoz nem szokott szemem gyö nyörködött a szép téli tájakon. Az e«en csillagok, a földön a masina füstje farsangolt szeszélyesen lejtve hó parkettjén ; balra egyre távolodtak a pesti lámpák. Az éjszakának glédában álló őrszemet elveszve a szemhatáron tul. Mire a dunán tul voltunk, Morpheus karjaiba dűltem s csak a pirkadó hajnal ébreszteti föl, a mi voltaképpen csak afféle novellisztikus mondás, mert voltaképpen a vo • natvezető borízű hangja jelezte, hogy átaludtam az időt, mig vagy öt vármegyét szaladt a gőzös. Szombathely igen csinos város, városiasodásának tényezőivel: van aszfaltja, igaz, hogy kis darabon, de van mindenütt jó kövezet ós van villanyvilágítása. A telkek a belvárosban drágák lehetnek, mert igen szűk helyen építkeznek. A megyeház szép emeletes épület, Vasvármegye nagy czimeróvel, az épület tágasabb mint a gyulai, csakhogy a mienk kívülről impozánsabb. Balra a püspöki rezedenczia, jobbról a városháza, a háromszögleti kis tér közepén pedig Berzsenyi életnagyságú érezszobra, melyet Vasvánnegve közönsége emelt a nagy óda költőnek. Tiz órára volt jelezve a megyei ünnepély, de én már kilenckor a helyszínére mentem, egy kissé szétnézni. A közgyűlési terem jó fele a miénknek, összesen hét nagy kep van benne elhelyezve. Mind szépek és jeles hazai művészektől valók. Legjobban tetszett azonban nekem Erzsébet királyné fehér, aranynyal hímzett uszályos ruhában, jóságos szelídségével, fiatalságának impozáns szépségével. Alatla diszes kivitelben föl vannak tüntetve egy táblázatos névsorban Vasvármegyónek 1545. óta alispánjai. Az elnöki pulp'tus ugy néz ki, mint egy társaskáptalan helye a püspöki templomban. Különben becsületes asztalos munka. A főispán széke mögött Vasvártnegye czimerével (bástyán á.Sió struez, szájában levéllel ) Félóra múlva gyülekezni kezdcn.k s csakhamar nagy zsongás lesz a teremben. Az bizonyos, hogy a legszorgalmasabb törvényhatósági tagok Vasmegyóben a kath. papok. Jól tápláltak s mindegyik a vasmegyei jó levegőtől duzzadva jön. Különben joviális papok sa legfidális b