Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-02-04 / 10. szám

ki hatalmasabb és befolyása nagyobb, mint valaha ! Nem igaz, hogy midőn a Közlöny valakit dicsért, pártfogókat keresett. Nekem nem kell se hivatal, se dekoráczió, se subvenció. Nem kell kölcsön. Nincs szükségem váltógiránsokra, nincs atyafiságom, a kit a megyére toljak. Miért kellene tehát a pártfogó ? Egyben igaza van a czikknek, hogy sokat koptattam a megye küszöbét. De — és itt tanuságtételre hivők fel a megyén mindenkit — kértem-e én ott valakitől személyemnek valamit ? Ha koptattam a hivatalok küszöbeit, ez mindenkor a közönség érdekében történt, annak a közönségnek érdekében, melyet a hirlapirói tollal kezemben szolgálok. Készséggel elismerem, nem volt liirlapirói működésem hibák nélkül, de ta gadom, hogy valaha rosszhiszeműség, vagy magánérdek vezette hirlapirói tol lamat. Békésbe jöttem a félrevezetett országos köztudat idején idegenből, mikor e vármegyének rossz hire volt; eshetett tévedésem e miatt, meg azért, mert egész idegen működési helyen friss impressiók s az ezekkel járó tévedésekre voltam utalva. Lehet, hogy O. Gy. jobb szer kesztő volna, hiszsn ujabb irodalmi mii vei a tudás és a tárgyilagosságnak azon szép virágai, melyekkel a „Békés"-nek, a mely zajosan követeli magának, hogy a megye egyetlen nem szenzációhajhászó ós mindég tárgyias lapja, évekig adott dicsekvésre anyagot. Egy esetet annak bizonyitására, hogy ón, midőn valakit dicsértem, hasznot lát tam, vagy kívánni megkisérlettem volna ! Egy esetet, a mikor bementem volna olyan körbe, hol hirlapirói működésem megjelenésre ne jogositott volna ? Az önzet lenség példa nélkül való nagy emberét O. Gy.-öt szólítom föl, tárja fel adatait. A mérges közlemény írója megtámadja Csaba város vezető embereit ós két uj képtelenséget koczkáztat meg; az egyik az, hogy a csabai vezető emberek a megyei életben mesterséges gyűlöletet támásztottak ós a tót elemet szeparálták ; a másik képtelenség, hogy Csaba elcsikart mindent a megye többi községei elől s most már azt is elakarja kapzsiskodni, a mi a másé. Megannyi absurd tévedése az okta lan lelki-felgerjedósnek. Ha Csabán akár a kormány, akár egyesek élelmessége valamely intézményt létesít, nem csak Csaba felvirágzása, ha ben köszöngetnek: — Szervusz Ödön, te is eljöttél. A kollegám, kőszegi Kaeffer Béla, a „Vasvármegye" szerkesztője, ki lekötelező módon tájékozott mindenről s figyelmes házigazdámul szegődött, nemsokára egy aranyláncos papra hivta fel figyel memet. — Szombathelyi plébános, prépost. Vas legkiválóbb szónoka. S módomban is volt hallani. Való ban nagy orátorí készség, egyesítve benne minden külső ós belső adomány, mely a szónoki hatás titka. Nem ő be szélt először. Vasmármegye kissé őszbe csavarodott alispánja, Károlyi Antal mondott formás, lelkes beszédet, jelezve a szép ünnepet, mely, hogy egész Vasban viszhangot kelltett, tanúság a megjelentek diszes száma. Az igaz hogy sokan voltak ós országos nevű méltóságok Vas legnépszerűbb embere, kinek főis páni installációján, mint most hallottam, a szombathelyi róm. kath. püspök maga Te Deumot tartott, pedig Kadó lutheránus. Utt volt Fiume volt kormányzója is, gróf Battyhányi Hajós. Vas számos aristokratája és egy hatalmas gentry, melyből Békésnek alig van hírmondója. Es mondhatom, a közgyűlési terem szine egészen más, mint a mienk. Népies etnográfiái atudiumra az ottani megyegyü lés nem alkalmas, már a mienk inkább. De hallga! Fiatalos könnyedtségííel az őt meghívó díszes küldőt sóg ólén jön a főispán, Reiszig. Mondhatom, engeui erős csalódás ért. En, aki R-iszigot legendás hírből ismerem, egy energikus alakot vártam, á la Szilágyi s megjeleni daliás kék diszmentében egy könnyed elegáns ur. Még monokli is volt a sze mén. Kóla alkotott képzeletem csui'os ku darezot vallott. Annyira kudarezol, hogy kezdetb >n nem is akartam elhinni, hogy ez ő. Károlyi, az alispán üdvözölte, meleg szivből jött szavakkal. Korona tanú ő arra, hogy Iv'iszig mily bec-ületes munkával dolgozott Vasmegye javára, hiszen kevés megszakítással oldala mellettvolt. Fóz nélkül, a sziv őszinte hang nem azon előny kihasználása végett, melyet a kedvező fekvés és jó vasúti összeköttetés biztosit, Gyulán készek vagy olybá feltüntetni, mintha ezt a megyei életben ponderáló csabai voksok erőszakossága küzdte volna ki más megyei községek világos megkárosítására, vagy pláne, hogy azt a törvényhatóság s éppen a gyulaiak szavazták volna meg. De minek kimutatni, hogy jóllehet már husz év óta fáradozik Csaba államsegélyért, Békéssel egyidejűleg kezdte B.Csaba a mozgalmat a gymnásiumnak kifejlesztésére Békés város mozgalmának nem ártottunk s az államsegélyezés annak megadatott s már ez évben 6000 frt segélyben részesült, a kifejlesztés is a legbiztosabban kerül megoldás felé. Jóllehet Csaba előbb mozgott a sertóspiacz decentralizációja idején, átengedte a tért Gyulának s semmiképen se közömbösítette a gyulaiak eljárását; igy járt el a dohánygyári mozgalomban is. De minek erre sok szó? 0 Gy. meggyőzhetetlen. Az ő tollát az elméletileg istenitett tárgyilagosság vezette akként, hogy mázsás gorombaságokat vágjon Csaba fejéhez, mert a múltból bizonyos keserű emlékei maradtak a szent önzetlenség számláján. Hogy rosz a csabai vezetőség, az bizonynyal nagy csapás ránk nézve, csak az vigasztal, hogy közéletünk e rosz vezetői dacáia O. Gy. határt nem ismerő dühhel van eltelve Csaba folytonos fej I lődése miatt, mig Gyulán a jó vezetők dacára is nagyon régen stagnáció van. A dobozi ut ügyében kevés a szavunk. Bámulunk azon a lángoló buzgalmon, mely O. Gy.-öt Békés javáért ekkora tűzzel tollharczra inaitja. Csak a kiindulás téves. Most Doboznak épitünk indóházi utat, legközelebbi vasúti állomására. Mikor K.-Tarcsa, Szt.-András, Öcsöd útjait épitetlük, miért nem volt akkor senkinek eszeágában sem a község kifejezett kívánsága ellen tenni ? Miért csak most emészti olyan nagyon Gyulán az embereket a tudat, hogy Békésért eddig mit sein tettek ? Senki jobban nem kívánja a derék magyar község javát, mint e sorok irója és nemhangoztathatjaeléggó, hogy sokkal többet kell a megyének is érte tenni, mint a dobozi-ut. Mikor Bé kés igaz érdeke forog majd szóban, senkitől sem hagyom magamat a megyei sajtóban tulszárnyaltatni, hanem teljes erőből küzdeni fogok érte. ján beszélt az alispán. Általában az tetszett nekem, hogy Vasban ez a Reiszig, vagy talán még Radó, uralkodóvá tette a megyei székházban a póz nélküli be szédeket. Ernuszt Kelemen, a második szónok is bámulatos egyszerűségével, de gondolataival uralkodott a sziveken, ele mentárisabb erővel a város prépostja Horváth István, a kinek beszédét a — főispán meg is könnyezte. De nem ko molyan figyelmező ünnepelt: Reiszig, de a zalai főispán : Jankovich gróf. Tréfál kozva oda is szólt a mulatozás végén. — Aztán az én jubileumomon ne beszéljen ám prépost ur, mert akkor aztán istenigazában rágyújtok. A három szónoknak, meg a megye közönségének azután beszólt Reiszig. Szónoknak nem mondható. Gondolatai hevesen kívánják ajkaira a megfelelő szavakat, egy kissé a meghatottság is feszélyezi. Mondatai kerekdedsége sem remekei az előadó művészetnek, de mindegyik kijelentése lelkes éljenzést fakaszt. Az bizonyos, hogy a vasmegyei főispáni ju bikurn nem mondva csinált tüntetés volt, a szeretetnek annyi impozáns megnyilatkozása ritka helyen esik meg. C ak ugy lehet megérteni a gyöngéc^-ke beszéd nagy hatását, hogy Reiszig nem a szónak, hanem a tetteknek embere s nem oppor lunus jubileumi mondás, hogy a mi 25 év óta maradandó alkotás van Vasban, ahhoz Reiszig neve fűződik. A vasmegyei szép ünnepet háromszáz terítékes lakoma követte. Csupa vasme gyei specialitások, fenyvesmadar, szalonna szeletbe dugva s sok más vasvármegyei specialitás. A hangulat a leglelkesebb. Radót áhiiattal hallgatták, ugy ő, mint Bathiányi Lajos Reiszig érdemét méltatta. És a mint a pazar menu tóteleit, ugy a szónokokat sem tudom tételesen végig sorolni. A'/.t tudom, hogy egy pompás vasmegyoi szokást hoztam magammal : hat toasztot meghallgattak. De aztán nett. volt kegyelem ! A vasmegyei türelem ennyi orátorra be van rendezve. Többre nem 1 Jó lenne követni. Az ebtd alatt az a kiváló szerencse Befejezem é feleselő Czikket a következő kijelentéssel : A dobozi útról szóló minapi czikkünkben kifejezzük aggályunkat, hogy e jelentéktelen kérdésben való módtalan felhevülése a gyulai kedélyeknek, itt-ott elhangzó kapacitáció, mely e pici útépítési ügyben nemzeti politikát emleget s a tót elnyomatás ellen izgat, — visszatartóztathatlanul fel fogja dúlni a megyei közélet békéjét. Az erre adott válasz a fékevesztett szenvedélyességnek zabolátlan kitörése : a nyu godt lelkiismeret méltatlankodásával utasítom vissza minden sorát 1 Csak még egy megjegyzést I 0. Gy. — hisz Gyulán a verebek is csiripelik — régóta feni a fogát Csabára s különösen a „Békósmegyei Közlönyre." Reméljük, hogy a régen visszatartott düh ez elementáris kitörése után le fog csillapodni. Verner László. Ama bizonyos 56,940 frt. A következő helyreigazítás közzétételére kértek föl : T. Szerkesztő ur 1 Engedje meg, hogy becses lapjának mult vasárnapi számában megjelent „Háromszázötvenöten egy felebbezésen" czimü „újdonságra" én, mint az e czikkben megtámadott felebbezés szerkesztője s benyújtója, helyreigazító észrevételeimet a következőkben megtegyem: Csaba város képviselő testületének január 14-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyv 14/1897. száma szerint az alsófehérkörösi ármentesitő társulat által viszszafizetett 56,940 frt 98 kr. feletti szavazás előtt a képviselőtestület határozatképessége konstatálva lett s a szavazás eredmonyeként az lett kimondva határozatképen, hogy az 56,940 frt 98 kr. az érdekeltek közt nem osztatik ki, hanem továbbra is törzsvagyonként kezeltetik. Ezen jegyzőkönyv törvény szerint hitelesítve s a határozat meghirdetve lett. Nagy tévedésben van tehát az újdonság irója, ha azt hiszi, hogy a képviselő testület ezen kérdést újra tanácskozás és döntés tárgyává tehetné, ha csak azt nem akarná ezzel nyilvánítani, hogy előbbi határozata elhamarkodottság 1 Ilyen szellemű szegénységi bizonyítványt azonban egy erkölcsi testület magáról ki nem állithat és legyen meggyőződve az ujdonságiró, hogy ha az általa „elsietett" nek jelzett felebbezés a záros határidő alatt be nem nyujtatik: bizony csak községi törzsvagyon marad az az 56,940 frt 98 kr mindaddig, míg annak jogos tulajdonosai a polgári peres uton nem érvényesítik a varos ellen napnál is világosabb igényeiket. ért, hogy az ünnepelt ahhoz az asztalhoz jött, ahol a hírlapírók s igy én is ültem. Megtudta, hogy az ünnep hozott. (Az ottani kollega mondta meg) Lekötelező udvariassággal, lávol minden nagy uri leereszkedés árnyalatától (melyet pedig neki tanúsítani szoktak) köszönte meg hirlapirói küldetésemmel járó e kis fá radságot. — Oh, én kedvesen gondolok vissza Békésre, s hogy engem se felejtettek el, tanú rá a sok sürgöny Békésből, a miket ma kaptam. Valóban jól esett. Este aztán láttam egy bálát. Csak magunk között mondom, ott ezt nem koc káztattam meg : mi nem ludunk mulatni. Az a nobilis, közvetetlen, kedélyes mulatságot nem lehet az alföldi bálák unott fásuliságához hasonlítani A banketten jó sor.ooa szomszédo mul tett egy békésmegyében szóles körben ismert gyárost: Mayer Edét. Régi nemes família, a Hungária Drillek, Duplex darálók, Non plusultrák,répa, szecska vágók, vetőgépek nagy gyártulajdonosa. Az ebéd folyamán csakhamar jó pajtások lettünk s engem ki is vitt hatalmis két gyártelepére, melyben négyszáz em ber dolgozik. A városban van az aszta ios, kovács műhely ós montírozó, kint a város alatt egy hatalmas területen a gépöntő műhely. A technika minden vívmányát láttam itt s az alaktalan vas for más átváltozása közben babonázva kiál ték föl : — Ni, miből lesz a — szecskavágó I * A szombathelyi exkursiót hamar be kelletett fejeznem. Rövid tizenkét órát tö'töttem ott, de megismertem egy du nántuli intelligens vármegyét, egy virágzó székhelyet, fogalmat nyertem Reiszigról a „rettenetesről." (S valóban semmi okom a hízelgésre : az uj fogalom igen szim pathikus),végre megismertem egy gyárost, a ki nem azért vitt el vas-százezrei közzé, mert ujságiró vagyok, hanem mert álli tása szerint megszeretett. — Mindezért érdemes hat hét vármegyét végig u'azni még télvíz idején is. Szóval higyje eí az ujdonságiró, hogy a városi képviselő testület befogja várni a felebbezés sorsát s csak azután fog a felettes hatóság határozatához képest intézkedni. Es ha ezen összeg az érdekelt lakosság közt per nélkül kerül felosztás alá : ez egyedül az ujdonságiró által kicsinyelt felebbezés eredménye lesz. A mi pedig a felosztás nehézségeit illeti: az mindenesetre nehéz dolog lesz, de elvégre is nem lehetetlen, mert amint a kivetés és több mint 5 éven át tartó beszedés az időközi birtok változások daczára lehetséges volt, ép oly lehetséges letz a felosztás és visszafizetés. Kétségtelen, hogy érdekösszeütközések nagy számmal előfognak fordulni, de ez erkölcsileg s társadalmilag sokkal kisebb baj lesz, mint az az általános erkölcsi megbotránkozás, mely ma csak itt-ott hangzik fel, de általánosan kitör, ha a város egyesek világos tulajdonát képező vagyonát mintegy confiscálja és magának tartja meg I Dr. Sailer Vilmos, ügyvéd. „Békésmegyei Közlöny" távirata. A vidéki színészet az országgyűlés előtt. Budapest, febr. 3. (Saját tud. távirata.) Az országgyűlésen a közoktatási minisztérium költségelőirányzata tárgyalásánál a ház leginkább a vidéki színészettel s a színészek nyomorával foglalkozott. V is o n t a i Soma hat javaslatot adott be ügyük rendezésére. W 1 a s i c s miniszter megígérte, hogy a színészet ügyének rendezésére törvényjavaslatot fog legközelebb a házhoz benyújtani. Öngyilkosság. Budapest, február 3. (Saját tud. iáv.) K u r i 11 y János nyitrai postahivatali segédtiszt nagyobb összeget sikkasztott, Budapestre szökött, ma azonban a büntetés elől menekülendő, a „Vadászkürt" szállodában agyonlőtte magát. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. H e i n r i c h Gusztáv egyetemi tanár, a tudományos akadémia rendes tagja kedden este Ciabára érkezett, hogy a gytnnasiun kifejlesztése ügyében mint miniszteri biztos a tárgyalásokat az érdekelt tényezőkkel megtartsa. Az illusztris vendég Csaba közönsége őszinte üdvözletében részesül s jó akaratától várja egyik kulturális intézete fejlesztése ügyében hathatós támogatását. — Közigazgatási bizottsági ülés. Bémegye közigaígatási bizottsága februári ülését e hó 8-án hétfőn fogja megtartani. — Küldöttség az alispánnál. Az aradmegyei Nagy-Zerind és Fekete Gyarmat községből küldöttség tisztelgett a napokban a vármegye alispánja, dr. F á b r y Sándor előtt, hogy megköszönje azon támogatást amelyben Békésvármegye rószesitette őket az állami transversális útirány tárgyalása során, a midőn ugy a vármegye s mint alkalma volt a küldöttség tagjai közül néhánynak közvetlenül tapasztani, maga az alispán is a Gyulafekete-gyarmat-nagy-zerindi útirány mellett foglaltak állást, ami mindkét községnek kiválóan érdekében állott, mert ők minden tekintetben Gyulára gravitáluak s főóhajuk, hogy Békósvármegyébe kebeleztessenek, mely szándékukra az alispán támogatását kérik. Dr. Fábry Sándor alispán szívélyesen fogadta a küldöttséget. Kifejezte azonban, hogy azon jó viszony, melyben Békésmegye Aradmegyével ól, korlátokat szab eléje, midőn ennek kerületi megcsonkításáról van szó, de amennyiben Nagy-Zerind ós Fekete Gyarmat községek akár jü.rad vármegyénél, akár a kormánynál, Békésvármegyóbe kebelezésüket kieszközlendik, erre az adott esetre biztosithatja őket, hogy Bókésvármegye anélkül, hogy specziális Ígéretbe bocsátkoznék époly, sőt lehetőleg fokozottabb szeretetben és támogatásban fogja legfiatalabb gyermeikeikónt őket részeltetni, mint ezt a vármegye többi községeivel is cselekszi. — Püspöki jubileum. A bányakerületi ev. püspök Sárkány Sámuel február 10 én ünnepli lelkészkedésének 50 éves jubileumát. Ez alkalommal a kerület nevében emléket adnak által az érdemes egyházfőnek.