Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-16 / 39. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, i897. Vasárnap, május hó l6-án. 39. szám w y •• mm BEEESHE&TEI EOZLONT POLITIKAI es VÉG Y EST AH PALM U LAP. Szerkesztőség: Megjelenik hetenkint, kétszer: vasárnap es csütörtökön. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a lap szellemi részét illető közlemények, E-gyes siam sri ti <-. hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők küldendők. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, Vidékén a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor - i lehet., évnegyeden belül is. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő Kéziratok nem adatnak vissza. ! Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. .Nyilttéf-ben egy sor közlési dija 26 kr. Csaba, május 15. Komoly értelme és jelentősége szerint kívánjuk ama kijelentéseket tekinteni, melyek a főispáu ajkáról most szerdán Csabán elhangzottak, mert ha még leütjük: is e beszédből azt a liá nyadot, a mi a vendéglátás hangulatában az udvariasság és szalon ember subjektiv érzelmeinek számlájára esik, megmarad jó adag oly konsekvencziákra, vagy legalább az eszmék tisztázására, mikkel e sorokban foglalkozni óhajtunk. Igaz örömmel, — mi tagadás benne, — büszkeséggel töltött el, mi dőn a főispán a többek között igy szólt: „Engedjék meg, hogy időnként Csabára vissza-visszatérhessek s mind annyiszor vihessek magammal ujabb adagot a kötelességteljesítés és az igyekezet itt oly bőven felhalmozott készletéin!'." Tehát kötelességteljesítés és igyekezet ! A főispán jól itélt meg bennünket. Csabán ugy azok, kik a közbizalmából hivatalt vállaltak, vagy polgári munkát teljesítenek, a kötelességteljesitéstől vannak áthatva és az igyekezet sarkalja működésűket. Ebben előljár Csaba képviselőtestülete, melynek tagjait összeállítás, értelmi fajsúly és akarat dolgában első helyre kell tennünk az ország ilyen minőségű fórumai között, nem a lokálpatriotizmus bárgyú elfogultsága révén, de a valóság szerint. A város haladása érdekében mély ügyszeretet, férfiú komolyság és semmi demagógia. Minden állami intézményt városi támogatás tett lehetővé. Valóban igaza volt a főispánt üdvözlő szónoknak, Csaba mindenhez közáldozattal, a maga erejéből jutott s bogy egyebet ne emlifsiink, mig más városok egyegy magánosnak adott közfürdő en gedélyezésénél a koceussiót megfizettetik, nálunk a közfürdő is ugy létesült, hogy építéséhez a városnak téglát kelletett adnia. És Csabának abban, hogy képviselőtestületét a város közügyei iránt meleg áldozatkészség hatja át, nem speciális szerencséje vau, nem tisztán a polgároknak nagy körültekintése, midőn városi képviselőtestületi tagokat. választanak, hanem nagy részben Csabának nagy községi jellege, mely ekként eltűri, bog) tagjaiban nem nagy számú testület kormányozza és ekként a demagogi? körébeu gyökeret nem verhetett. Mikor a szentesi szörnyű demagógiára gondolunk és az ottani tanácskozások, határozatok mándlis nívójára, valósággal hálát kell adnunk, hogy Csaba ügyeit nem kétszáz tagu képviselőtestület kormányozza, mert a kétszáz taggal — ki tagaduá — a szűkebb látkör okvetetlenül bevonulna. Minden tendenczia nélkül egyszerűen megemlítjük, hogy több ízben volt szerencsénk Gyula város képviseli! testületének tanácskozását szemlélni, de Őszintén szólva — nem kérünk belőle. Mily kicsinyesség, mennyi baka fontoskodással és egy kis alkotmányos erőszakossággal tudták kivinni annak idején, hogy a koszorús regényíró, a magyar nemzet büszkeségének, Jókainak nevét egy utcza hirdesse Alpári tárgyalási hang, az oktalan demagógiának bántó okvetetlenkedése nyilatkozott e kérdésben, mely végre is, udvariassági kérdés volt s mely a város pénztárát nem érintette. Azt nem is kutatjuk, mit mivel ez az elem, ha Gyulának székhelyi jellege érdekében knltur és szépészeti terheket kell megszavaznia. Fascho Moys Sándor, ki a városok jö\ endő közigazgatási szervezete kérdését kidolgozta, belátta, bogy alföldi, úgynevezett parasztvárosaink a nagy plebiscitumokat nem tűrik s miudeuki helyesli a képviselőtestületi tagok megkevesbedését. Csaba haladásáról azért beszélhetünk, mert képviselőtestülete hivatása magaslatán állt mindenha, vezető erői becsvágyó működése soha nem lankadt. Egy pohárköszöntő keretében Békésmegye karakterisztikonját a vármegye alispánja határozta meg. 0 a vármegye 28 községeiben 28 jegeczet lát önnálló fejlődés szerint. Nálunk ipari és kereskedelmi központ olyan mértékben, mint Biharnak, Aradnak sohasem Lsz, mert a melyik községünk 'a hegemóniát kezéhez szerzi, mellette önnálló fejlődésük szerint a többi városok, községek sem maradnak el. Ez a kifejtett elmélet tényUg megáll. A kisded Csanádban Makó iukább központ, mint Békésben Gyula, holott cleterejeit Arad és Szeged szívják s kereskedelmét nagyon is másodranguvá teszik; de Csanádban Földeák, Battonya, Nagylak stb. me! zővárosi jellegükkel mégsem konkurensei a központnak, mert kultúrintézmények nélkül állanak. Nálunk ide-oda három városunk lesz teljes középiskolával Szarvas, Békés és Csaba S tagadhatatlan, hogy egy-egy középiskola idegen szférákat von be, forgalmat csinál kereskedelemben, iparban —, lélek számban, A 28 jegec önálló fejlődése szerencse addig, mig fejlődésében féltékenység nem vezeti a szomszédok iránt, de kitagadja, hogy közéletünket a féltékenység jellemzi s a nagy fokú irigység ? Igyekezzünk közügyeink kérdéseit ugy kezelni, hogy minden községünk a maga hivatását haladásában igazolja. Az emulato a jezsuiták nevelési elve volt: de azért nem megvetendő az. Éljenek vele megyei községeink ! Vetélkedve dolgozzanak a szülőföld emelésére ! Gazdasági egyletünkből. Gazdasági egyletünk vasárnap tar tott igazgatósági ülésen a pünkösdi lóverseny megtartását mondotta ki. Legkiemelkedőbb tárgy volt azonban, midőn a választmány ludomásul vette, hogy nagy buzgalmu elnöke Beliczey István, kinek a mezőgazdák testületének megiztnositása ós megyében egy erős közgazdasági közvélemény teremtésében nagy része van, immár huszonöt éve kormányozza a tagok osztatlan elismerése mellett az egyletet: az igazgató választmány dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt bizottságot küldött ki. mely a pünkösdi közgyűlésre megrendezi a közélet harezosához méltó ünnepélyt. Ez a jubileum nagyarányú és őszinte tiszteletnyilvánitásban igaz lesz, mert még a legszigorúbb szemekkel néző egyén is feltótlenül meghajtja zászlaját az előtt a férfiú előtt, „BékfómegyeiKözlönftárcája. Fiume. — A „Békesmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Irta : Réthy Béla. A Karst tövében, a quarneroi öböl partján fekvő magyar kikötő város nem csak gyönyörű fekvésével, hanem hatalmas arányaival is meglepi az utazót. A ki a 30 ezernyi lélekszámból kö vetkeztve Aradhoz hasonló virágzó vidéki várost képzelt e helyen, azt nagy és kellemes csalódás várja Már a pályaudvartól a Oorso Deák-on át a kikötő felé igyekezvp, mindenütt nagyvárosiasan épült részleteket látunk, mozgalmas utczai élettel, mely a „Via del Csorso"-n s Riván éri el tetőpontját. A „Ríva" a városnak a tengerre néző hosszú palota sora ; csupa 3—4 emeletes épületeivel élénken emlékeztet a budapesti Dunapartra, de talán még annál is mozgalmasabb. Itt lüktet Fiume óletere. A folyton érkező és távozó személyszállító hajók sípolása, a világ minden nemzete hajós népének érthetetlen lármája, az óriási hajókra rakodó gőzdaruk recsegése. a hajók mellé álló tehervonatok zakato'ása öszszevegyül a déli gyümölcsöt és nyalánkságot áruló utczagyerkőcz sivitásával s hogy teljes legyen a fiiItiketitő zaj, az ujságáruló gyerek is fü lünkbe kiáltva ajánlja, nem ugyan az Esti Újságot, hanem a „Vole delPopoló"-t Nemcsak a fülnek jut ki a magáé. A szemnek sem lehet panasza. A kép, mely itt a szemlélő elé tárul, mi kívánni valót sem hagy fenn igazi, nagy városiasság lekintetében. A terméskőből épült több kilométer terjedelmű rakodó partot mindenütt hatalmas bérházak s 4—5 emeletig épi tett árucsarnokok és elevátorok szegélyezik. Különösen szembeötlik a magyar leszámitolóbank idomtalan, de óriási méretű amerikai rendszerű elevátora. A Riva legdíszesebb épülete az Adria tengerhajózási részvénytársaság 4 eme letes igazgatósági palotája. Ezen társaság a magyar államtól V2 millió forint évi segélyt huz s főhivatása a nyugateurópai ós délamerikai összeköttetések fenntartása. Kisebb hajóival a parti hajózást fenn tartani a „magyar-horvátgőzha jós részvénytársaság" feladata 100 ezer forint évi subvenczióórt. Ennek a társaságnak a gőzösei közlekednek Fiume és Abazia között is. Hogy a hajók személyzete magyarul nem tud s hogy a társaság menetrendjén, hirdetiné nyein és menetjegyein az olasz, német és horvát nyelvet igen, de a magyart nem találjuk, az ugy hiszem égiszén természetes. Hiszen a társaság székhelye Magyarország, a segélyt nyújtó kéz is magyar. Magyarországon pedig csak Tarajagos Illés hazafias pohárköszöntőibe való frázisnak tartják azt az igazságot, hogy „nyelvében ól a nemzet". S a magyar sajtó hasábjait csak nem lehet ilyen apró kérdések tárgyalásával unalmassá tenni, hogy ne maradjon hely hetekig tárgyalni életbevágóbb dolgainkat, a minő a Morzsányi províziója, vagy ChimayRigó eset lélekemelő részletei. A magyar horvát hajózás nyelvi kérdését majd megoldják a horvátok nélkülünk is. DJ maradjunk a fiumei kikötőben, hol kö/.eli és távoli világrészek hajói a legváltozatosabb képet nyújtják. Pár tonnás parti vitorlás mellott, óriási oczeánjáró gőzös horgonyoz. Czivilizált nem zetek matrózai között ezopfos chinai ós szerecsen matróz sürög, forog. Legfeltűnőbb méretűek az angol hajók Ezek legnagyobbikára, a Chinából negyven napi utazás után most ide ér kezétt „Hi'lbrook" nevü liverpooli gő zösre utat nyitott az angol matrózok előtt sem nép zerütlen baksis. Minek Írogassam le hosszadalmasan e hajó iszonyú méreteit? Azon egy adat, hogy 44 ez^r zsák (440 wagrgon) rizst bozott mayával, fogalmat nyújt róla. A rizs a fiumei rizshántoló gyár részére jött s kirakodása 3 gőzdaru segélyével 6 napot vesz igénybe. Fiume ma már igen előkelő helyet foglal el a világ kikötő városainak so rában s fejlődése a kikötő városok között még gyorsabb, mint Budapesté, a fővárosok között. A kivitt áruk tekintetében például utóiérte, valaha annyira felette álló vetélytársát, Triesztet. Az utóbbi években átlag 7000 gőzös és 4000 vitorlás hajó fordult meg kikö tőjiben R)hamos fejlődését Fiume nem ter mészeti előnyeinek, hanem az állam igazán hathatós támogatásának köszönheti, mely nélkül e szép fekvésű, de nagy város képződésére alkalmatlan helyen mindég jelentéktelen városka maradt volna. A tenger és a Karst közé szorítva, ópiikezésre alkalmas terület nélkül, min den fogyasztási piacztól e magas hegység által elzárva, önerejéből képtelen lett volna fejlődni. Égy egész ország hathatós segítsége kellett ahoz, hogy Fiume azzá legyen, a mi s azon körülmény, hogy e segítséggel 18 millió lakosságú fogyasztó terület összes tengeri forgalmának egyedüli lebonyolítója a magyar közgazdaság fejlődésével a világ legjelentékenyebb kikötői közé fogja emelni. Valóban bámulatosak azok a befektetések, a melyeket itt az állam teljesít. Fiume területe a nagy fejlődéshez viszonyítva kicsiny. Nyugatról Ausztria, keletről Horvátország szorítják össze part ját, mögötte pedig az építkezésre alkal inatlan, meredek Karst emelkedik. Egyedül a tenger az, a merre terjeszkedni lehet. S valóban Fiume legmodernebb rétzei már a tengeren épültek. A tenger lett feltöltve sok millió köbméter kő elsülyesztése által. Hogy mibe kerülhet az igy nyert terület, azt elképzelni is nehéz. S noha a rakodópartok ily költséges nagyobbitása harmincz óv óta szakadatlanul folyik, még mindég állandó a panasz a helyszűke miatt. Az építkezés alig tud lépést tartani a rohamos fejlődéssel. E nagy arányú építkezést megyénk egyik kitűnő fia, H a j n a 1 Antal osztálytanácsos vezeti. Maga a város két egészen elütő kinézésű részből áll. A hegyoldalon régi módi házak által határolt szűk ós görbe utc ík, melyekben csak gyalog lehet járni Lépten-nyomon a matrózok csapszókei' (osteria) és ronda szatócsboltok. A házak itt is többnyire három emeletesek s abl ikjaik tele. szárítás czéljából kiaggatott fehérneművel. Lejjebb pedig a modern nagyváros, melynek széles utczáit szép épületek és fényes üzletek szegélyezik, melyekben a nyugat-európainagy iparos államok iparterményei a legnagyobb változatosságban találhatók. Különösen kiválik e tekintetben a via del Corso, mely teljesen aszfaltozott gyalog és kocsi járójával a budapesti Váczi utcza mellé állitható, csakhogy jóval szélesebb ós hoszszabb. Fiume hatalmas közvetítő kereskedelme folytán nagyon alkalmas hely arra, hogy a szerencsével párosult szorgalom vagyontszerezzen benne; de nem kevósbbó alkalmas arra is, hogy a vagyonos ember fáradsága gyümölcsét élvezze. Lakóinak részük van mindazon élvezetekben, a melyet a nagy város nyújthat; de azoknak is pazar kézzel kínálja a szórakozást, a kik fogókonyak a természet szépségei iránt. Már magának a városnak a fekvése is festői. Közelben Volosca, Abázia és Lovrana tengeri fürdők, hová 30—40 perez alatt és néhány hatos költséggel óránként kijuthat a fiu mei ember s télen is a szabadban zöl delő és virágos kertekben töltheti pihenő óráit. A változatos dalmátpart és a Quar Lapunk mai számához egy iv melléklet van csatolva.