Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-03-11 / 20. szám

XXIV. évfolyam. . B.-Cs aba, i897. Csütörtök, már czius hö 11-én . 20. szám. BÉKÉSMEBYEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTAHTALMU LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szam ara 8 k-. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. csehek is állítottak jelölteket. Az egyes kerületekben élénken folynak a választások. Kisebb nagyobb rendza­varás is történt s a rendőrség nyolcz embert le is tartóztatott. Érdekes a választás a III. kerü­letben, a hol egy szocziáldemokrata ellen L u e g e r lépett fel. Délig a szocziáldemokraták voltak többségben, de azért az eredmény kétséges. Az eddigi jelek szerint az antisze­miták 5-6 kerületben fognak győzni. Néhány lap tudni véli, hogy ké­szen van akiegyezés. Létrejött a vég­leges alku a két kormány között a kiegyezés megújítása iránt. Az összes szerződések és törvényjavaslatok az utolsó betűig készen vannak s a két kormány engedélyt kér a királytól arra, hogy a törvényjavaslatokat már­czius 20-ikán, szombaton, a törvény­hozás elé terjeszthesse. A magyar kormány a szerdai mi­nisztertanácsból fogja az összes javas­latokat a királynak Cap St.-Martinba elküldeni, Romániában biztosra veszik a keleti háború kitörését, Besszariában hatalmas orosz haderő nyugtalanítja a kedélye­ket. Hét romáu vezérkari tiszt, a kik Besszarábiába voltak kiküldve, a leg­nagyobb titokban, hogy értesüléseket kaphassauak az orosz haderő mozgal­mairól, hétfőn este szerencsésen visz szaérkezvéu, azt jelentették a hadügy­miniszternek, hogy Hotiu város kör­nyékén 15 — 20 kilométernyire Buko­vina határától egy ezred knbáni lo­vasság és öt ezred gyalogság és tü­zérség vau konczentrálva. A Dreptatea jelenti, hogy hétfőn délben két orosz törzstiszt czivilben érkezett Bukarestbe Predeálon keresz­tül, hogy kikémlelje a bukaresti erő­dítéseket. Az összes román lapok két­ségbeejtőnek tekintik a helyzetet, kü­lösöseu az orosz csapatmozgósitások miatt. Arucsarnok Csabád Csaba város képviselete mai köz­gyűlésén fog az áiucsarnok ügyében dönteni, miután az alantabb közölt aján­lat szerini, a tervezők az árucsarnokot az őszre befogadó képessé akarják tenni, felkérünk minden képviselőt, vegyenek részt a mai közgyűlésen, nehogy, városi ingatlan elidegenítéséről lévén szó, a kétharmad többíég jelen nem lóvén és szavazván, az építkezés elodáztassók. Ugy véljük, senki sem lesz a kép­viselőtestületben, bi a város jól felfogott érdekében szót emelne az árucsarnok ellen, vagy soknak találná azt az áldo­zatot, a mit a tervező két takarékpónz tár a várostól kiván ós kér. Ugyanis a tervezők a vasút melletti terület tulajdonjogát kérik, a mi termé­szetes kívánság, miután esetleg százezer forintot akarnak a területen beépíteni. Ezenkívül természetesnek fogja mindenki találni, hogy a nagy koczkázattal járó vállalatba csak ugy mennek bele, ha 30 évig a város sem helyet, sem engedélyt nem ad másnak árucsarnok létesítésére. Méltányosnak találjuk a tervezők azon kérelmét is, mely szerint tiz évi adó­mentességet óhajtanak. A budapesti áru­csarnokot 50 000 frttal segélyezi a fővá­ros, a Weitzer féle aradi waggongyárnak 15 kalh. ingyen területet és 20 évi adó­mentességet adott Arad városa s soha jobb üzletet nem kötött, mert a waggon­gyár a maga idegen 1000 munkásával többet jplent, mint az elvesztett királyi tábla. De adatokkal ludnók igazolni, hogy a mit a tervezők kérnek, az cse­kély azon terhekkel szemben, melyet Nagyvárad, Debreczen, Kassa viseltek az árucsarnokí intéaményórt. Még csak annyit! A csabai takarék­pénztár és az aradi ipar és népbank tel­jesen megegyezett az áruraktár közösen leendő felépítésébe. A vállalat részvény­társasági alapon indul meg, melyben mindketten egyaránt s azonos tőkével érdekeltek. 200000 frt alaptőkéből egye­lőre 100.000 frtot befizetnek s mihelyt az engedélyt az építésre megnyerik, hoz­záfognak az építkezésekhez, modern épü­letet emelnek s a kezelési dijak alacsony tételeivel fognak nagy forgalmat elérni 8 a gazdálkodó közönség javára működni. Alkalmazván a re-expedició rendszerét, minden tariffa-különbség elenyészvén, még Aradról is jöhet Csabára beraktá­rozni való mennyiség. Hogy mindez mily lendületet fog adni városunknak, azt egyelőre csak elképzelni lehet. Ajánljuk az ügyet minden igaz csa bai meleg érdeklődésébe és támogatásába. * A beadvány a következő: Tekintetes képviselőtestület I Csaba város helyzeténél, az ott öszpontosuló közlekedésénél fogva egy nagy fontos vidék gabona kereskedelmi és forgalmi góczpontja, melynek jelentősége még ha­talmasabb mérvben fogna emelkedni, ha a kellő intézkedések czélszerüen fogana­tosíttatnának arra nézve, hogy a keres­let és kinálat érdekei kielégitessenek és egymással összhangba hozassanak. Ezen szempontok mórlegelése vezette tisztelettel alulírott pénzintézeteket azon elhatározásra, hogy B.-Csabán a pálya­udvar mellett egy nyilvános áruraktár felállítását tervbe vegyék és ezen czól létesítésére egyesüljenek különös tekin­tettel arra is, hogy egy ily, tetemes be­fektetéseket igénylő vállalat az alapitás első éveiben nem kecsegtet eredménnyel, sőt előreláthatólag áldozatokat is meg­kíván. De viszont meg vagyunk arról győ­ződve, hogy a t. Képviselőtestület mél­tányolni fogja áldozatkészségünket és nem fog elzárkózni annak felösmerésétől, hogy egy ily áruraktár felállítása a me zőgazdaság és gabonakereskedés fejlődé­sét igen kedvezően befolyásolja és hogy ezen áruraktárnak B.-Csabán felállítása Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Széttekintés a külföldön. A nagyhatalmak ma váltották volna be fenyegetésüket s bombázzák vala Káneát, de megjelent a görög jegyzék. Leglényegesebb része a jegyzéknek az, hogy miután az európai hajók úgyis megakadályozzák a görög csa­patok partraszállását, a görög hajókra ott nincs szükség, ergo hazamennek. György herczeg visszatérhet Athénbe. A szárazföldi csapatokat azonban a görög kormány a szigeten óhajtja hagyni, nehogy a szigetlakók a mo­hamedánok fanatizmusának legyenek kiszolgáltatva. Tenorja pedig a jegy­zéknek az, hogy a krétaiakat kell meghallgatni a sziget jövőjére nézve. Nem rossz okoskodás. Kréta semmi­esetre sem fogja óhajtani, hogy a régi állapotba helyeztessék vissza. Salisbury, Anglia külügy minisztere kedden a német, frauczia és orosz nagykövetekkel értekezett, a mikor szóba került, hogy nincs remény, mi­szerint Görögország a hatalmak kö­veteléseinek eleget tegyen és igy nem marad más hátra, míut az, hogy a hatalmak nemcsak Kréta, hanem Gö­rögország ellen is a blokádot fogják alkalmazni. Mi fog történni ? nem lehet tudni. Ujabb diplomáciái tárgyalások s tán egy nemzetközi diplomáciái congressus, Ausztriában most folynak az uj képviselőválasztások. Bécs tegnapelőtt választott, reggeli hat órától este 9-ig szavaztak. A dicsőségért, hogy a bécsi népet kik képviseljék a jövendő reichsrath­• ban, ma két nagy párt küzd: a szo­cziáldemokraták és a keresztény­szocziálisták. Néhány kerületben a „BékésmegyeiKözlöny"tárcáia. Nyilt levél X Y. Z.-hez. — Báli referáda. — Mélyen tisztelt Nagysád I A tornabálról irt szellemes tárczája engemet is felbátorított, hogy tollat fog jak és referáljak a csabai kereskedelmi bálról. Nem tartozom ugyan sem a latéi ner-, sem a skribier-nemzetséghez — a métert is jobban kezelem a tollnál — de jóakaratommal akarom pótolni a spiritus hiányt. Nem czélzok ezzel Nagysád tár^ czájára, mintha abban rosszakarat nyil vánult volna, szó sincs róla ; nekem na^ gyon tetszett, de voltak, a kik egy kissé élesnek találták a fajbeli gőg ostorozá sát. Egyébként, a mint hallom, nem is ez fájt némelyeknek, hanem azon hallat­lan merészség, hogy elite-bálnak czimez tet olyan bált, a hol csak tisztviselők, tanítók és zsidók voltak jelen. Engedje meg Nagysád, de ebb'-n az eg^ ben azok nak az illetőknek igazuk van. T^ztviselő ? Ki vagy mi az? Egy ember, a ki ön­szorgalmából a honoratiorok osztályába küzdötte fel magát és saját becsületes munkájával keresi kenyerét. Ur az ? — Tanító? Hát az mit számit ? Hisz az csak a kulturát terjeszti! Zsidó ? Fi donc 1 Erről már jobb nem is szólni I Tegye szivére kezét kedves Nagysád és vallja be, hogy igazuk van. Vezekeljen, hisz ugy is böjtben vagyunk és mellét verve, mondja el: mea, mea maxima culpa. (Nem tudom, hogy jól irtam e le ezt a néhány deákszót, de ha nem, kérem a szerkesztő urat, javítsa ki.) Kíváncsi lesz Nagysád, hogy ha ón ilyen nézeten va­gyok, miként fogok egy oly bálról jó­akarattal referálni, a melynek 9/io része zsidókból állt? Szíveskedjék elolvasni. * A Mercur védnöksége alatt álló ke­reskedők bálja fényesen sikerült. Mint ifjú kereskedőkhöz illik, haussera spe­kuláltak és a baisse még csak reggeli 7 órakor ált be, addig pedig papírjaikon túladtak. Ugy látszik, kitűnően voltak a külügyi helyzetről informálva, biztosra vették, hogy Kréta szigete nem lesz annektálva ós így a jókedvet és feszte­lenséget ők annektálták egy estére. Ne higyjék áll, hogy csak ugy czivil mó­don ment ez az annektálás ! Koránt­sem 1 Valóságos katonaság, még pedig m. kir, honvédek segédkeztek ebben, Ma­meluki szivemet a büszkeség érzete töl­tötte el, midőn odaszóltam 48 as bará tomhoz. — Hát fogjátok még szidni Fejér­váryt? Hallgasd azokat a magyar fiukat, milyen remekül fújják, 48-as barátom „nem boldog a ma gyar" keserű hangulatában vágja viasza : — A magyar ember nen fújja, ha­nem húzza, ezek akkor lettek magyar fiukká, mikor a csehek uralkodtak Ma­gyarországon 1 Elsomfordáltam, mert oly hamisítat­lan Kropacsek, Holaubek, Wokurka, Zah­radnicsek arezok vigyorogtak elém, hogy jobbnak láttam letenni a lantot, hadd trombitáljanak ők, A táncz ós jókedv szekerét azonban Terpsychore és a rendező fiatalság kor­mányozták olyan odaadással, olyan íz léssel, olyan szakértelemmel ós élelmes­séggel, a milyen csak ifjú kereskedőktől ós ifjú fiskálisoktól telik. Mert e ketten egyesültek, hogy a tánezok rendezésé ben elévülhetlen érdemeket szerezzenek maguknak. A pálma e tekintetben a lé­tező és a leendő legfiatalabb fiskálist illeti meg. A többi fiatal fiskális már nem annyira a rendezésben, mint a tánc ban szerzett gyöngyöző babérokat. Egy éles nyelvű megfigyelő azt a meg­jegyzést tette erre a nagy buzgalomra: Hja, azok könyvkivonatra dolgoznak! * Minden bálnak meg van a magabál­királynöje, de hogy kinek nyújtsam én Eris almáját, ahhoz gyenge Páris vagyok. Könnyű volt Párisnak, hisz neki csak há­rom nő közül kellett választania és ju­talma a legszebbek egyike volt; az ón jutalmam pedig mi lehet ? egy lekőtelező mosoly a kitüntetett részéről és ezer tü­szurás a többiek részéről 1 Nem teszek tehát senkit bálkirálynőnek, hanem elis­merem, hogy mindnyájan azok voltak. — Látta e Nagysád azt a szilaj kis barna lányt, azokkal a tüzes szemekkel ? hát azt a madonna szelidségü szőkét ? Mit mond ahhoz a Grátchen frizurával ékeskedő szép alakhoz? hát ahhoz a kis ártatlan tekintetű barnához ? Tudna Nagy­sád ezek között elsőt választani ? Hát még az asszonyok között ? Volt ott egy az irigység színeiben díszelgő (sok irigye lehetett) ábrándos szemű barna, egy vi­rágos selyemben pompázó görög szépség ; a Nagysád által már kiemelt osztrák szinü, de magyar szivü menyecske; egy rózsaszínű selymes babamenyecske ; egy pongé selyemruháju kék szemű asszony, szép fekete szemű barátnőjével; ott volt a városháza legfiatalabb szép menyecs kéje; rózsaszínű dísszel, fekete selyem­ruhás menyecskék és még számtalan szebbnél szebbek ; kinek adjam ezek kő zül a pálmát ? Mindnyájának nem adha­tom, egynek nem merem ! * Volt azonban a bálnak egy szeretetre­méltó kedves tánezosa, a kit feltótlenül megillet a bálkirályi korona. A rossz nyelvek azt állítják ugyan, hogy túl van már az ötvenen, de azért oly tűzzel és lelkesedéssel tánczolt, hogy csak a mas­seur-jót sajnáltam. Hogy a sósborszesz ára másnap rohamosan emelkedett, az Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. mellékes; de azt szavahihető embertől hallottam, hogy Brázay másnap ily tar talmu sürgönyöket kapott Csabáról: „10 hectoliter sósborszeszre kötés, rögtön szállítandó." Bálkirályunk meginterwie­voltatván, azzal a spanyolszinü posztóval indokolta vehementiáját. Egyébként kö­högés ellen ajánlom figyelmébe a pemete­füezukorkákat akár vezérczikk, akár hirdetés alakjában! Csak természetben nem ! * A jókedv a melléktermekben is fel­villanyozta az embereket. Egy különben igen békés lelkületű, de aranyban dol­gozó polgártárst annyira felhevítette az isteni nedű, hogy 1000 frttal akarta fizetni Jancsi találékonyságát, a felesége nótá­ját illetőleg. Persze Jancsi nem találta el, mig egy roszlelkü fiskális oda nem szólt, hogy : „banknóta !" * Igy mulattak a kereskedők bálján, a melynek látogatói 9/io ed részben zsi­dókból állottak ós a melyben a „noble monde" csabaiak ismét nem vettek részt. Nem voltak ott, de nem hiányoztak és dacára a bevezetésben nyilvánult antise­mita-érzelmeimnek, ki kell jelentenem, hogy elite-bál volt biz ez, még pedig a A magyar szabadságharczból. — Elbeszélés. — — A „Békéamegyei Közlöny" eredeti tárczája. — II. A magyar fiukból alakult század csak kalmárok utján csempészett újságokból tudták meg, mi történik oda haza. Egy ízben Harsányi őrmester reportra hivta katonáit. — Fiuk 1 — igy kezdé beszédét Har-

Next

/
Oldalképek
Tartalom