Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám
1897-03-11 / 20. szám
éZeh város forgalmát és fejlődését lényegesen előmozdítja ós hivatva van Csabát azzá tenni, minek minden feltételével bír : az Alföld elsőrangú gabonapiaczczá. Mindezek alapján ama tiszteletteljes kérelmet terjesztjük a t. képviselőtestülethez : méltóztassék az általunk felálli tani szándékolt nyilvános áruraktárt kegyes pártolása alá venni, méltóztassék kegyesen elhatározni, hogy a Csaba tu lajdonát képező területből a Schvarz Jónásféle háztól a vasútig egy kijelölendő alkalmas terület nekünk, illetve egy általunk e czólra alakítandó termény és áruraktár részvénytársaságnak tulajdonába egy nyilvános áruraktár létesítése czéljából átbocsájtatik, azon megszorítással, hogy ezen telek csakis nyilvános áruraktár czéljaira használható fel és hogy a község 30 éven belül hasonló czélra — áruraktár felállítására, vagy nagy vasúti vonalnak a pályaudvarba való bevezetése sem örök áron, sem in gyeu nagy haszonbér fizetése mellett sa ját földterületéből masnak át nem enged és méltóztassék végül határozatilag kimondani, hogy az alakítandó termény és áruraktár a községi adók fizetése alól felmentetik. Marandtunk kiváló tisztelettel. B.-Csabai takarékpénztár Aradi ipar és népbank, egyesület. Varságh Béla, Reicher Ferencz, Vidovszky János. Böhm Adolf. „Békésmegyei Közlöny" távirata. Az országgyűlésből. Budapest, márc. 10. (Saját tud. táv.) A közoktatásügyi tárczát részleteiben is elfogadták, következett az igazságügyi költségvetés tárgyalása, a midőn Emmer Cornél élesen támadta ós le is leplezve Erdélyi igazságügyminisztert. Szerinte a magánjog kodifikáló bizottság skrupulozus, tépelődő és éppen ezért semmire sem megy. Kodifikáeziót nem titokban, hanem nyilvánosan kell csinálni; egész törvénykezésünk ugy is eredetiség hián szűkölködik ós a lipcsei reichsgerichthof határozatain alapszik. Törvényeink, mert nem érthetők, a nép közórzeletóbe sohasem mennek, innét van a horribilis sok pör. Végül kijelenti, hogy a magánjog kodifikálását nyilvános államtanácsra kívánja bizní, mely legalább a miniszternek tegyen jelentést. Emmer Cornél beszédét a szabadelvüpárt, melynek szónok tagja, kínos csöndben hallgatta. (Szükségesnek tartjuk jelezni, hogy Erdélyi miniszter nyugalomba vonultával már eddig felötlött a lapokban a hír, hogy a jövő igazságügyminisztere Emmer, a nagyszombati képviselő. A szerk.) sányi — nagy baj van ám odahaza ! Kiütött a szabadságharcz. Fel van bujtatva a hazában az oláh, szász és mindenféle nemzetiségű, s mind a magyart támadja, a ki már nem bir tovább ellentállani, mert nincs se katonája, se pénze. Minket is csak azért küldtek ide, hogy a segít sógökre ne legyünk apáinknak. Esküdjetek meg mindannyian, hogy követni fogtok engemet. Élj en e haza. — Éljen, éljen 1 — zúgta lelkesen a század. Megható, fölemelő látvány volt a század esküje, hogy követik Harsányit. Mint az árnyék oly zajtalanul sora kozott a huszárság a hadnagy lakása előtt s mikor már mind összegyűltek, akkor már a hadnagy is kijött az őrmesterrel s végig nézve a csapatot igy szólt mosolyogva: — Baj lesz ebből fiuk ! — Ha fél a hadnagy ur, elvezetem én őketl mondja az őrmester. A hazaszeretet bűvös deleje azonban, mely oly elemi erővel vonzotta a szülőföldjük felé a vitézeket, megérinti az ő szivét és igy szól: — Dehogy mentek nélkülem, hisz régi tervem már ez nekem, csak aztán el ne fogjanak. Egy homályos árny futott végig a kis varos utczáin, mely a város végén megállott. A huszárok megszöktek. A város végén megereztették a kantárt, véresre dörzsölték a lovak oldalát sar kanytyuikkal s mint a fészkében viszszatérő madár, oly gyorsan repültek habzó paripákon. Alig pihentek néhány óra hosszáig, sebesen vágtatva egy lovast látnak felé jök közeledni, kiben Lenkey kapitányukra ismertek. — Az Istenért fiuk 1 Mit csináltatok, hog jgn játszhattok fejetekkel? Morzsányi ellenjelöltjei. Budapest, márc. 10. (Saj. tud. távirata.) Morzsányi Károly ellenében ma az egyesült ellenzék Eötvös Bálintot, Eötvös Károly fiát jelöltül kiáltotta. Tegnap a hivatalnoki kar Dürr Károly póstaigaztót léptette föl szabadelvű programmal. Az orosházi takarékpénztár közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Orosháza, marcz. 10. Kegyeletes ténnyel, nagyobb kulturális ós emberbaráti alapítvány tételével, egy csöndes házi ünnep keretében jubilált Békésmegye első pénzintézete, az orosházi takarókpénztár. 1871. márezius hó 18-án volt a takarékpénztárnak első ülése az orosházi kaszinóban M i k o 1 a y István elnöklete alatt. 50 frtot fizettek be a részvényesek s ezt még 112 frt 50 krral pótolták idők folyamán s ma részvényeik igen keresettek. Az intézetnek az első évi 100.000 frt forgalma felszökött 19 millió pénztári forgalomra, jótókonyczélra közel 10.000 frtot ajándékozott az első 25 évben s nyereségben, hogy pontos adatokkal szolgáljunk: 485,479 frtot fizetett ki e takarékpénztár. Alaptőkéje ma 200.000, tartalékja 256 ezer forint. László Elek igazgatósági elnök szép beszi ddel nyitotta meg az ülést, melyben 25 év alatt soha a közgyűlésen meg nem tortónt esemény is föltűnt : hölgyek is részt vettek. A volt vezérigazgató családja nőtagjai s az intézet hivatalnokainak feleségei. Megnyitó beszéde emlékbeszéd volt, markans vonásokban vázolva a tavaly elhunyt ig. elnöknek, Singer Henriknek tevékeny, áldásdus életét, ki bátorsággal birt az uzsora tomboló korában, a kedvezőtlen pénzügyi években takarókpénztárt létesíteni,azt önzetlenül vezetni s nagy részben a virágzás mai fokához eljuttatni. A beszéd nagy hatást ért el, főleg midőn vázolta a meg boldogult szerénységét, ki nem engedte meg életében arcképét, mely O c s k ó y László művész ecsetét dicséri, — a közgyűlési teremben elhelyezní.Tékints reánk — mondja az emlékező — (a kép felé fordul) s jóságos alakod csak arra hívjon föl, hogy legyen erőnk nyomdokaidat követni. (Hosszas tetszés s éljenzés.) Az igazgatóság jelentése csupa örvendetes adatokat tartalmazott. A z üzleti eredmény 46531 frt, melyből 3% nyugdijalapra, 15°/o jutalékokra esik. Az osztalék egy-egy részvény után 40 frt, mely már hétfőtől kifizetésre került. Jótékony adományokra 310, külön tartalékalapra 700 frt jutott. Az igazgatóság jelentését nagy tet széssel elfogadták s a felügyelőbizottság jelentése nyomán a fölmentvényt megadták. Erre következett az igazgató választ • — A közös anya, a haza hi bennünket haza 1 szólt nyomatékkal a hadnagy. — Rögtön térjetek vissza velem ! szólt parancsoló hangon a kapitány. A csapat hallani sem akart erről, ellenben az törtónt, hogy Lenkeit is magokkal vivék. Midőn elérték a határt s magyar földre léptek. Lenkei megállitá csapatát s igy szólt hozzájok „csókolja meg mindenki az ősi verrel áztatott hon szent földjét. Lenkei a csapat élén nyolcz órai állandó lovaglás után ért Máramaros Szigetre. * Szent-Tamásiba, Torontálvármegye egy kis községébe vezetem az olvasókat, hol már hallható a távoli ágyuk földet reszkedtető moraja. A szomszédos falvak felperzselósót a község felett uszó füstfellegek s az égi madarak csoportos menekülése jelzi. Kisebb-nagyobb cso portokba menekül a kis község lakos sága. Egy menekülő csapat a.Béga Csatorna partján haladt fölfelé minden cél nélkül, mint a madár, melyet fészkétől fosztanak meg. Útközben az általunk már ismert Gábor Áron huszárjaival találkoznak. Sírva panaszolják el a csapást, melyet szenvedtek, a csapat vezérének A vezér rögtön rendbe hozza csapatját s a segéd tisztjével, Szilasy Istvánnal, tanácskozik a megütközés mikéntjéről. A szent-tamásiak nem csalatkoztak, mert eltávozásuk után nyomban megjelentek a szerbek hat ágyúval s mintegy hatszáz fegyveressel. Kikutatták az egész községet s miután semmit sem találtak, égő csóvát dobtak a nádfedeles házakra s néhány pi rcz múlva az egész község lángban állott. Vad gyönyörűséggel nézték barbár tettük eredményét. mánynak indítványa, hogy az intézet 25 éves fordulóján két alapítványt tegyen és pedig 3000 koronás alapítványt az orosházi polgári iskolánál, melyet vallás különbség nélkül a tanári kar itél oda az iskolát végzett s tanulmányait folytatni kivánó növendéknek. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Az ösztöndijat örökidőre Singer Henrik ösztöndíj czimén fogják kezelni. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés az igazgatóságnak azon javaslatát, hogy a létesítendő orosházi kórháznál egy 2000 koronás ágy alapítványt tegyenek. Lelkes tetszéssel találkozott az igazgatóság javaslata, hogy D ó g h y Gyula vezérigazgatónak, kinek az intézet mai fejlődését méltán köszönheti, fizetését 3Ó00 frtra emeli föl. Majd lelkesen szólalt föl S t e i n e r L. József, az intézet legnagyobb részvényese s teljesebb elismerést szavazván az igazgatóság minden egyes tagjának, különösen pedig D é g h y Gyula igaz gatónak, azt indítványozta, hogy a milleniumi évre tekintettel a tisztviselői kar nyugdíj igénye megállapításakor a mult óv 3 évet számítson. Ezt az indítványt is elfogadták. Még előterjesztetett az igazgatóság nak azon javaslata, hogy az alelnöki állás megszüntettessék s ehez képest az igazgatósági tagoknak addig mandátumuk meghosszabbíttassák, míg a törvényszék az alapszabályokon kívánt módosításokat jóvá nem hagyja. Helyesléssel eljogadtatott. Végül megválasztották a felügyelőbizottság tagjaiul H a r s á n y i Sándor elnöklete alatt C o h n Gyulát és Z i 1 a h y Lászlót, ezzel a közgyűlés véget ért. * A délelőtt folyamán az intézet tisztviselői kara testületileg tisztelgett D éghy Gyula vezérigazgató előtt, ki a jubiláló intézettel egyidejűleg mint megalakulá sától az intézet hivatalnoka s most vezető lelke, szintén jubilált. Neki a tiszti kar igen díszes ezüst tentatartót s arany tollat adott át, melven e szavak állanak: D ó g h y Gyula 1871. Orosházi takarékpónz'ár. A tisztviselők érzelmeit T a 1 án y i János ellenőr tolmácsolta s D ó g h y szívélyes válasza meggyőzte a hivatal noki kart, mily benső szívélyes viszony köti össze s az együtt működés érzete mily nagy tényező volt e szép intézet tovább fejlődésében 1 ÚJDONSÁGOK. — Képviseleti közgyűlés. Csaba képviselőtestülete ma csütörtökön közgyűlését tartja a következő tárgysorozattal I. Havi jelentések: Adóbehajtás, pénztárak vizsgálata, kórház s szegények háza, népmozgalomról. II. Rendeletek, átiratok : Közigazgatási bizottsági határozat a jaminai anyakönyvvezetés életbe léptetése tárgyában. Alsó-fehér-körösi árm. társulat megkeresése 2329 frt hátrálókos tartozás kifizetése iránt. III. Előterjesztések : községi szervezési módosított s Ez alatt Gábor Áron csapata közelgett már feléjük. Borús októberi éj volt. A rácok körülvették a csapatot. Dörögtek az ágyuk. A halál megkezdte szörnyű aratását. A haldokló vi tézek jajkiáltásai és a meglőtt lovak fáj dalmas nyeritósei, a végső fokra tüzelték a vezért, s rohant kis csapatával az ellenségre. Szilasy kis csapatával nem követte, mert e szorult helyzetben atyja, s jegyese jutott eszébe. De midőn látja, hogy a mellette lévő társát, mint üti le lováról egy ágyú golyó, s zúzza szét, riadót fúvat s mint egy megsebbzett oroszlán oly dühhel hasitja csapatával a lőpor füstös levegőt. Valoságos aratást visznek véghez az ellenségen, kik e nem várt támadásra még dühösebbek. Vezérük mindenütt a legnehezebb helyeket választja ós mint egy második Kinizsyoly derekasan állja meg helyét. De mégis a többség győz. A vitéz Szilasy szivébe egyszerre három golyó fúródik s a már különben is megsebzett ló lerogy, maga alá temetvén az ifjú hőst. E veszteségre a fej nélkül maradt csapat futásnak eredt. Egyszer csak mintha a föld alól tűntek vóna elő tajtékzó paripán, kivont karddal, a füstfellegen tör keresztül a Lenkey százada. — Merre az ellenség ? kérdi a kapitány a megfutottaktól. — Minden oldalról körül vagyunk véve ! szól egyik ujoncz. — Utánnam, szói az előbbi harsány hangon. Elől a nemzeti zászló, utánna a vitézek kivont karddal. Mint a villám oly hirtelen csap a század az ellenségre s jobbra, balra teríti a földre azt. E váratlan fordulatra elveszti minközségi árvaszéki szabályrendeletek, gyámpénztári 1896. évi számadások elő terjesztése, az 1896. évi tulkiadások jóváhagyása, 130—160,000 frt kölcsön felvétele, szövő tanműhely számadása, községi utczák fásítása, óvoda telkének kijelölése s illetve vétele tárgyában. IV. Kérvények : aradi ipar és népbank s a helybeli takarékpénztár kórelme közraktár létesítése czéljából a vasút mellett terület átengedése, Beliczey Géza s társai kérelme a B. Csaba-Kigyós-Apácza-földvári vasútra 30,000 frt kamatozó részvény vétele,tornaegylet kórelme telekbővitése, Bencsik Pál háztelek átírása, Zahorán Pál, Szudár György háztelek eladása tárgyában, Kovács Bálint település, Epstein Mór haszonbér meghosszabbítás, Zvaratko Pál teremdij visszatérítése, Nagy Ferencznó segélyezés iránti kérvényei. V. Később érkező ügyek. — A békésmegyei gazdasági egylet iga zgató választmánya márezius 14-én, d. e. 10 órakor B.-Csabán a casino nagytermében ülést tart, melynek tárgysorozata : I. A f. év tavaszán talajművelő gépek ós eszközökből rendezendő kiállítás és verseny iránti intézkedés. 2. A mult évi márezius hó 8-iki igazgató választmányi ülés határozata folytán szállítani szándékolt bonyhádvidéki marhának a gazdaközönség részére mi módon leendő átbocsájtása iránti határozat hozatala. 3. A nagyméltóságú földművelési miniszter ur 5356, II,823 és 60,438 számú leiratainak közlése. 4. A Csongrád ós Sopron vármegyei gazdasagi egyletek átiratai és az általuk tett felterjesztés pártolása ügyében. 5. A vármegye alispánjának 3545. számú átirata olasz kender magnak a községek részére leendő beszerzése tárgyában. 6. Az „O. M. G. E." átirata a szövetség ügyében. 7. Folyó ügyek s netaláni indítványok. — Márezius 15. A sajtószabadság ünnepének megünneplésére nagyban készülnek a megyében. A csabai polgári körben lakoma lesz 100 teritékkel. — Szeghalmon a polgári olvasóegylet rendez ünnepet, melyen a dalárda, Szabó Aladár, A r a t i Lajos, B e n c z e József, Horváth Gyula fognak közreműködni szavalatokkal és felolvasással. Az ünnepélyt közvacso/a követi. — A b.-csabai iparos ifjak önmüvelődósi egylete szintén megtartja a sajtószabadság ünnepét az egylet helyiségében. — Egy teríték ára 80 kr. — Sorozás. A katonai ujonezozás holnap kezdődik a vármegyében és pedig a vármegye székhelyén Gyulán ; a járási községbeli hadköteleseket folyó hó 11-ón, a Gyulavárosi illetőségüeket pedig 12-én és 13-án sorozzák. A sorozó bizottság polgári tagjai dr. F á b r y Sándor alispán és dr. Berkes Sándor tb. főorvos ; — holnapután Szeghalmon márezius 12, 13 ós 15-ón lesz, utóbbi helyen a sorozó bizottság polgári tagjai:dr. B a r t ó k y József főjegyző és dr. Z ö 1 d y János főorvos. — Az aradi színtársulat Csabán. A jövő hónap 26 án megnyílnak a csabai színház den bátorságát a szerb csapat s fegyverét elhányva, futásban keres magának menedéket. Erre megérkezik Gábor ós megtizedelt, de vitéz kis csapatával, s most ez után rohannak. E harcz szerencsés befejezése után, midőn a füstfelhő némileg szétoszlott, a holtestek eltakarítás, ról gondoskodtak. A széttiport ,vagy a még ép holtesteket összegyűjtötték, hogy a haza földjébe tegyék. — Itt egy haldokló segédtiszt! Káplár ur! kiált egy közlegény a közelálló Szilasy László káplárnak, mit tegyünk vele ? A káplár közelebb megnézi a haldoklót. Melléből három helyt patokzott a vér, szemeit aludt vér tapasztá be, kezeivel a mellette lévő vértócsában kapart kínjában, szólani akart, de nyelve megtagadta a szolgálatot. Lábain elhullott lova feküdt, melynek kifolyó vére a vitézével egybealudt. — Add meg szegénynek a kegyelem döfést 1 szólott szánakozva a káplár, s szemét kendőjével takará el. — Nem, ezt nem tudom megtenni! — szabadkozék. — Gyáva ! — szólt a káplár s kihúzva kardját s a haldokló szivébe mártja, mely alatt a haldokló kezeit s fejét felemeli, mintegy védekezés képen, de a szívből kitoluló vér következtében minden erejét elveszité s vissza hanyatlik előbbi helyére. A káplár most a lovat húzza el a holt lábairól, mely alatt az elesett kardját találja véresen. Letörli a vért róla a ló oldalán s vizsgálgatja a hatalmas kardot. Mint a villámtól lesujtottrogyott össze, midőn a rajta lévő nemesi cimerről a családja ősi kardjára ismer. Felkél s rogyó léptekkel közelit az elhunythoz, hogy jobban megfigyelje, de fájdalom, a rettegése nem volt alaptalan, mert az elesetten István öcscsére ismert. Buday Alajos.