Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-03-04 / 18. szám

tár tizenötödik évi közgyűléséit mos+ vasárnap tartotta Drucker Simon elnöklete alatt. Az intézet 660 687 frt betétet kezelt, váltótárczája 263 501. betét álladéka 1896. decz. 31-én 80.422 frt, viszleszámitolás 593.569 frt, összes pénztári forgalom 4.039 823 frt 58 kr. Az intézet ez évi nyeresége 2627 frt. A közgyűlés legfontosabb tárgya volt a rósz vénytőkének 100.000 frtra való kiegészítése tárgyában beadott indítvány. A közgyűlés az indítványt nem fogadta el, il letve elodázta az ügyet a jövő évre. Felügyelő-bizottsági tagokul Szilágyi Mór, Magyar A. M. ós Schubké g e 1 Béla választattak. JJz orosházi keresztény népbank részvénytársaság szintén vasárnap tartotta közgyűlését Veres József igazgató el nöklete alatt. Az intézet a mult évben 669.236 frt betétet kezelt. Váltótárczája 1 044.921 frt. Az 1000 drb 100 frtos névértékű kötvényre 60 000 frt van befizetve, ez évben mintegy tizenhárom behajtbatlan váltót kelletett leirni, mint melyek az 1889 tői folyt üzletek óta behajthatlanak bizonyultak, ez az oka, hogy a tartaléktőkét ez évben csak 121 frt 60 krral lehetett dotálni. A tiszta jövedelem csekély voltát 5717 frtot ez a körülmény magyarázza. A közgyűlés a felment vényt egyhangúlag megadni határozta. Az igazgató és aligazgató választásánál a rész vényesek újra lelkesen éljenezték Veres Józsefet, a ki azonban titkos szavazást provokált, mire felszólalások történtek, hogy a titkos szavazáson is csak Veres József személyét választanák meg, Veres azonban kijelentette, hogy az állást nem fogadja el. Dr. B i k á d y Antal szólalt föl s a részvényesek figyelmébe ajánlotta, hogy e tethes és nagy felelősséggel járó állást 250 frt tiszteletdíjért ellátni nem lehet, mire a közgyűlés kimondotta, hogy rövidesen az intézet újra közgyűlést tart, melyen a vezérigazgató tiszteletdiját álla pitja meg s ugyanekkor választja meg az uj vezérigazgatót is. Aligazgató lett dr. B i k á d y Antal. Igazgatók : D om oki János, Horváth János és Sándor, I 1 o v s z k y József, S ü 1 e Pál, mint a kiknek megbízatásuk most letelt. A telefon és az aradi kamara. Arad, márczius 1. M a r s c h a 11 Lajos ur, az aradi ka mara titkára a következő magán levelben deriti föl a helyzetet, a miért a kamara óhajtására s a megindított tárgyalások daczára az Aradmegyével való be kapcsolás nem sikerült. A kamara kiváló titkára nem szánta ugyan ez alakban sorait nyilvánosságra, de miután éppen sorai szolgálják legjobban a czólt, hogy a kö zönség az aradi kamarát a felmerült kérdésekben való állásfoglalásnak indokát legjobban lássa, kiadjuk a levelet a következőkben : Hivatkozva személyes ismeretségünkre és bizva azon jóakaratban, melylyel be cses lapja az aradi keresk. és iparkamara ügyeit tárgyalni szokta, engedje meg szerkesztőm, hogy néhány soiral terheljem. „Arad-békési telefon" czirn alatt egy kis hir jelent meg b. lapja legutóbbi számában, mely — engedje meg nyiltan kimondanom — valószínűleg hiányos informáiió alapján, tévesen itéli meg a kamara által ez ügyben hozott határozatot. Higyje el t. szerkesztő ur 1 egy betűsem áll abból, hogy a „kamara kitagadja saját gyermekét, a mielőtt fölnevelné." Távol áll tőlem a gondolat, hogy polémiába akarjak bocsátkozni az érintett czikkely Írójával, de el nem hallgathatom, hogy a kamarát neheztelt határozata liozatatalánál azon szempont vezérelte, hogyha Békés és Aradmegye a te,efon összekapcsolást illetőleg a költségek viselése tekintetében mereven elutasitólag viselkednek, nem teheti, hogy az összes költségek vi selésé're Aradvárosát szólítsa fel, vagy az összekapcsolás közel 2500 frtnyi költségeinek viselését vállalják el, midőn a fennálló szabályzatok értelmében — Arad nem levén szomszédos járás Békésvár megyével — minden 3 percznyi beszélgetésért I frtot kellene fizetniük. Az eszmét t. i. az összekapcsolás eszméjét helyeselve, a kamara „nem állott meg a mesgyón" mint a czikkely mondja, hanem a telefonösszekapcsolás előnyeire és szükségességére rámutatva, felkérte B :kés és Aradmegyét, hogy az ügyet ujbol megfontolás tárgyává tevén, a költségek viselésének arányos elvállalás által tegyék lehetővé a telefon összeköttetés létrejöttét. Nagy súlyt helyezvén arra, nehogy az érdekelt békéstnegyei kereskedő és iparos körökben azon tévhit verjen gyö keret, mintha az aradi kamara Békés megye erdekeit nem épp oly melegen karolná fel ós viselné szívón, mint a székhelyét vagy kerülete bármely részéét: nagyon kérem t. szerkesztő ur ejtse va lamikép módját, hogy az aradi kamarát elítélő nézetét, a valóságnak megfelelő helyes informátió alapján, helyesbítse. Dr. Marschal! Lajos, kamarai titkár. E levél közlésével már a felhívásnak eleget tettem. Végzem azonban azzal az óhajtással, hogy ne ejtse el végképpen a kamara az eszmét ós a 2500 frt e fontos kereskedelmi tényező létesítését ne alterálja. „Békésmegyei Közlöny" távirata. Az ezredéves kiállítás jegybérlete. Budapest, márcz. 3 (Saját tud. iáv.) Ma a képviselőházba is bevonult az a piszkos ügy, melyet marakodó üzlettársak sokak botránkozására fölidéztek. (Lásd rövid híreinket. Szerk.) A legújabb „panaminót" P i c h 1 e r Győző orsz. képviselő hozta szóba. Sze rinte Morzsányi Károly csak azért gyanúsította meg Vörös László államtitkárt. hogy ő ennek fedezete alatt 40,000, vagy 60,000 frtot zsebrevágjon. Morzsányi Károly kijelenti, hogy neki a 40,000 frt ügyvédi honoráriumként igértetett. O tőle áll legtávolabb, hogy Vörös László napnál tisztább jellemét gyanúsítsa. Azt pedig tagadja, hogy eljárásával az ügyvédi lisztesség ellen vétett. Báró D í n i e 1 Ernő kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy már az ügyészségnél a rágalmazókat följelentette. A „Budapest" ellen, mely nevekkel ezt a piszkos dolgot szellőztette, Vörös László a sajtó feljelentést folyamatba tette, kijelenti még a miniszter, hogy jegybér löket kitüntetni senkinek sem állt eszeágában sem, nem is voltak fölterjesztve. Még P o 1 ó n y i Géza és M o rzsányi Károly szólt az ügyben. Hírek szerint, ha Morzsányi ki nem lép a szabadelvű pártból, ki fogják zárni. A főváros köreiben követelik képviselőségről való lemondását. Egy lovas tábornok halála. Budapest, márc.3. (Saj. iud. távirata ) Bécsben na gitf N e i p e r g Ervin lo vastábornok, a ki a „Szekimondó asz szoryság" színdarab réven is ismert név, mert fia a híres Napoleon udvari Neipergnek— meghalt. Mint isme retes, apja Napoleon özvegyét vette másodszor nőül. ÚJDONSÁGOK. — A bfekésmecyei föispári állás betöl tése még n indjg késik. Most a „M—g" vármegyénk egy általánosan lisztéit, rokonszenves nag}birtokosának, gr. Bol za Gézának nevét hozza kombinátióba, mint egészen biztosat. Mi ugy tudjuk, hogy gr. Bolza jelöltsége hónapokkal előbb tényleg tartotta magát s kineveztelése azon mult csupán, hogy nem akarta a főispáni állást elfogadni, éppen azért me rült fel Lukács György miniszteri tanácsos neve, s hónapok óta egészen bizo nyosnak tartottuk kineveztetését annyival is inkább, mert dr. L u k ács György nevét ugy kitűnő egy éniségéné), mint eddigi működésénél fogva megyénkben ál talában alegrokonszenvesebben fogadták. Azthisszük, hogy közsajnálkozással venné közönségünk, ha Lukács György kineveztetése akármi okból be nem következnék. Azt hí szűk, hogy a vármegye szoczialista Ilire is bele játszik a kinevezés késlekedésébe, pedig el merjük mondani, hogy — ha leszámítjuk azt, a mivel némelyek a megye rovására visszaéltek a szoczializmus mumusával, (a mely vagy van, s akkor az Alföldön mindenütt van, vagy nincs, s akkor Békésben sincs) — nincs békésebb és könyny ebben kormányozható, lovábbá jobban kö>igazgatott megye, mint Bekésvarmegye. — A 1 ékésmegyei vemos köutak jövedelme mult évről, levonva mar a 10% államvasuti kezelési dijat, a kővetkező összegekre mgott : Szarvasi indoházi ut 5842 frt 41 kr, mezőberenyi indóházi ut 4272 frt 50 kr, gyomai 4500 írt, orosházi 9800, gyulai 6900, c.-abai 9900, békési 2400, kétegybázai 1200, csorvasi 2000 vésztői 1200, szeghalmi 1000, lüzeegyar mali 1200, Lörösladányi 1200, tót-komlósi 1200 frt. A/. összes bevetel 52,600 lonnt volt, mely az útalap jövedelmet leszi, mely szintén közutaink további kiépítésére fog fordíttatni. — A hűtlenek. Szarvas, Békésmegyének ez a virágzó városa, az elmúlt év nyarán egyszerre híres város lett. Országszerte beszéltek arról a nagy eseményről, a mi a derék városban történt. Híre ment ugyanis, hogy a Párisban Flourens elnöklete alatt ülésező nemze tiségi kongresszust Szarvasról táviratban üdvözölték s a távirat alá ez volt irva : a szarvasi tótok, a mi végtelenül bántotta a szarvasiakat. Kik küldték el az üdvözlő telegrammot, ezt leginkább a szarvasiak szerették volna megtudni. A távirdahivatalban az érdeklődőknek nem adtak felvilágosítást s ekkor a kaszinó választmánya elhatározta, hogy a bíró ság közbenjöttóvel kutatja ki azoknak nevét, a kik Szarvas magyar érzelmű lakosságát kompromitálták. A választ mány határozatából dr. S a 1 a c z Oszkár és dr. Szemző Gyula a szarvasi büntető járásbíróságnál bűnvádi feljelentést adtak be az az ismeretlen tettesek ellen. Tapolcsányi büntető aljárásbiró megindította a vizsgálatot s hivatalos- uton szerezte meg a sürgöny szövegét s ekkor derült ki, hogy a Pá risban ülésező nemzetiségi kongresszus sal négy morva kőműves legény rokonszenvezett, a kik a szarvasi Árpád vendéglő építkezésénél dolgoztak. A négy morva, Traincsek Tivadar, P 1 e s k i Vladimír, B a r t o n Venczel és B a r t o n Tivadar ellen hűtlenség miatt megindították a vizsgálatot, s azon a napon, a mikor a morva hűtlenek neve Szarvason ismeretes lett, az építés vezetője nyomban utilaput kötött a talpuk alá El is mentek Szarvasról. A vizsgálat pedig ellenük tovább folyt, mely azzal végző dött, hogy a bűnvádi eljárást beszüntették, mert beigazolást nyert, hogy a nemzetiségi kongresszust üdvödő kőtnüveslegények nem magyar honosok. — Bucsubankett. A nagyváradi kir. táblához táblai bíróvá kinevezett Bócz Géza volt gyulai törvényszéki bíró tisz leletére liszttársai s a megyei ügyvédi kar bucsu bankettet rendeztek a mul szombaton. Mintegy ötvenen vettek részt a gyulai kaszinóban megtartott lakomán, melyen Nóvák Camill kúriai bíró, törv elnök kívánt a távozónak hivatali pályáján sikereket s biztosította, hogy lankadatlan munkásságával s fedhetlen birói jellemével sokak őszinte tiszteletét viszi magával. Az ügyédi kar érzelmeit hasonló melegséggel Jancsovits Emil tolmácsolta, mire Bócz meghatva köszönte meg barátai szives figyelmét és szeretetét. —• Küldöttség az alispánnál Tegnap d. u. Mezőberényből liztagu küldöttség tisztelgett a vármegye alispánja, dr. Fá b r y Sát.dor előtt. A küldöttséget M. Braun József főjegyző vezette, tagjai voltak: Szekeres András biró, Horváth János, Braun D. Adám, Molnár András, Klein Miksa, Beinshrodt Márton és Krauss Adám. A küldött ség vezetője aira kérte a vármegye alispánját, segítse a községet azon célja va lósitásában, hegy a regálepapirok devir.kulálásával Mezőberényben községi takarékpénztár létesíthető legyen. Az alispán örömének adott kifejezést, hogy e hasz nos intézmény létesítésével Mezőberény jár elől s miután meg van győződve, hogy az intézmény fontos közgazdasági szük ségletet elégit ki, ugy a vármegye törvényhatóságában, mintáz illetékes minister előtt a cél sikere érdekében legjobb igyekezetével fog közrehatni. A rokon szenves beszédet, mely a község mozgal mát egy nagy lépéssel előre viszi, — lelkesen megéljenezték. — Esküvők. B e r t h ó t y István, Békésvármegye aljegyzője mult héten ve zette oltárhoz Nagyváradon Thurzó Ilonát, özv. Thurzó Cyrusné bájos és kedves leányát a váradolaszii plébánia templomban. Násznagyok Thurzó Alajos és Thurzó Adorján pestmegyei földbirtokosok, továbbá Hegedűs Mihály m.-berényi ügyvéd és Tikos Sándor postatiszt voltak, mig az esketési szer tartást Dencs János olaszii plébános tel jesitette. — Dr. O váry Pál köröstar csai községi orvos kedden délután eskü dött ötök hűséget szép menyasszonyának Szabó Ilonkanak, Szabó János k. tarc-ai lelkész, a vámugye közéletének altalánosan tisztelt alakja, bikés-bánáti ev. ref. esperes bájos leányának. A di szes esküvőn vármegyénk intelligenciá jaból sokan vettek részt s mintegy 100 vendég volt jelen az esküvőn s az azt kövelő pazar nászlakomán. Vőfélyek és nyoszolyólányok voltak : S z a b ó Irénke (Debreczen), dr. N é m e t h y József, Imre Lujza, Varga Béla, Szabó Margit,- Imre Sándor, Imre Jolánka, Szabó László, Szentandrásy Berta, Szakáll Antal. Tóth Juliska Szabó Béla. A délufáni polgári kötés után azonnal a k.-tárcsái ev. ref. templomba vonultak, hol S?.abó János esperes, örömapa eskette össze az ifjú párt, tartalmas, szép és meghaló beszedet intézvén hozzájuk. Az esküvőt kö vető nászlakomát a „Nagy vendéglő" termeiben tartották, hol az egybegyűlt vendégség köréből sok szép tószt hangzott el, melyek közül Szabó Kálmán deb reczeni kereskedő az örömszülőket, dr. Némethy József kir. alügyész a vőfélyek ós nyoszolyó-leányok nevében az uj párt, Szabó János örömapa édesanyját özv. Szabó Lajosnét, mint 60 élő unoka nagyanyját, Szabó Kálmán K. Tarcsa népét, dr. Némethy József pedig Szabó Jánost éltet'ék. — Halálozások. Egy kiterjedt családot borított gyászba a halál. K e 1 1 e r Imre árviztársulati igazgató, megyebizottsági tagnak édes anyja özv. K e 11 e r Aotalné született Czenger Magdolna életének 87-ik évében végelgyengülésben meghalt. Temetése óriási nagy részvét mellett tegnap délután ment végbe. Nyugodjék békével. — Battonyán Asbóth Kálmán volt gyulai városi árvaszéki ülnök hosszú és kinos szenvedés után meghalt. — 48-as honvédek tömeges nyugdíjazása. Evi 36 frttal Szigeti Péter, Buzgyan János, Kopasz András, Mátyás Mihály, Domokos Mihály, Steigerwald Ferencz, Zsóri István, Czoldán Mihály, Szelezsán György. Pomutz Lázár, Domokos János, Krész János, Perei István, Oláh Tódor, Nagy P. János, Dóczi János, Juhász Pál, Krupicska József gyulai lakosok, Kórodi András, Losonczi János, Olasz Jakab, Tóth Sándor, Ungi András öcsödi lakosok ; — évi 72 frttal Szilágyi Ferenc és Uferbach József gyulai lakosok, évi 15 frttal özv. Polyov Palné gyulai lakos. — Egy hitközség zavaros ügyei. Szarvas városában alig beszélnek most egyébről, mint a zsidó hitközség zavarairól. A statusquo hitközség rabbija és kultuszelnöke ugyanis már régebben valamikor összevesztek s azóta folytonosan ellenségeskednek s igyekeztek kellemetlenségeket okozni egymásnak. A viszálykodást bevitték a zsinagógába is, ugy hogy az utóbbi időben a derék, ájtatos hivők gyakran valának szem- és fültanúi kissé világiasabb jeleneteknek. A rabbi végre is megsokalta a dolgot s fenyítő feljelentést adott be a bírósághoz a kultuszelnök ellen. Ekkor egyszerre az egész hitközség a rabbi ellen támadt, pedig azelőtt neki volt nagyobb pártja. A bölcs, de nem eléggé óvatos rabbi azzal zúdította magára hivői szörnyű haragját, hogy a bünfenyitő feljelentést — szombaton adta be. Most mindenáron szabadulni akarnak a Talmud szabályairól megfeledkezett férfiutói s az országos központi irodába is fel jel entették az esetet, a hol szintén kánoni vétségnek minősítenék a rabbi cse lekedetét. Az egyházközség tagjai azóta nem eresztik be a rabbit a zsinagógába s a botrányos jelenetek napirenden vannak. A feljelentések egymást érik a bíróságnál becsületsértés és vallásháboritás miatt, — szóval nagy a felfordulás a szarvasi statusquo hitközségben s a következmények hogy egy nem egészen uj szólásformával éljünk, — beláthatlanok. Igy irja mindezt egy budapesti lap. — Jótékony főur. Károlyi Tibor gróf a nagyszénási ág. hitv. ev. egyházközségnek temploma felépítésére százezer falitéglát ajándékozott. — Eljegyzés. Weiszbrunn Ignácz gy ulai fuvarozási üzlettulajdonos a héten váltott jegyet Schlesinger Adolf szilágysomlyói kereskedő leányával Rózával Nsgy-Szalontán. — Hirtelen halai. F á b r y Károly csabai lakatos iparos vasárnap este a vásárról hazatért, rosszul lett s hirtelen elhunyt élte 52-ik avében. Gyors elhalálozása önmérgezés gyanúját keltette, miért is fölbonczolták s miután teljes bizonyossággal nem lehetett megállapi tani, hogy mérgezés esete forog fönn, ennek konstatáJására a gyomor egyes részeit fölküldötték az orvostani intézetnek Budapestre. — Belefúlt az árokba. Öcsödön folyó hó 24 én éjjeli 2 órakor a rendőrök I zb é k i Bálint odavaló lakost egy árokban a vízbe fulladva találták. A rendőri nyomozás kideritette, hogy nevezett ittas állapotban esett bele az árokba, hol halálát lelte.