Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám
1895-10-06 / 80. szám
latán álló nemes és kétségtelenül csak jóra vezérlő cselekményt végez. Ámde vájjon az állam, mint az őt megalkotó társadalmak s ezekben az egyének összeségének kifejezője, jöhet-e ellentétbe az egyház által hirdetett tanokkal ? Tagjaitól nem-e ugyanazon feltóteleket követeli meg, melyek nélkül fenn nem is állhatna, mert hiszen a hatalmas Róma ömlött össze erkölcseinek kihaltával. Hiszen az állam maga is erkölcsi testület s tagjainak jó voltára kell hogy törekedjék. Az egyház meg sem született még, mikor felismerték, hogy államot csak a család rendezett viszonyai mellett alakithatnak, hogy az államfentartó erő nem valami külső viszonyokon, egyes kiemelkedett szellem vasakarata által öszszetartott emberek sokaságén, hanem a családon alapul. Törvényt, jogszabályokat alkottak a családi élet tisztaságának, az abból származó természetes jogoknak, az öröklési rendnek védelmére. Ellenben maga az egyház évszázadokon keresztül alárendelt szükségszerű életviszonynak tartotta a házasságot s benső tisztaságát nem is mindig sikerült ugy megóvni, mint ahogy az állam megóvta a viszonyokhoz illő törvényeivel már ké'rzer évvel ez előtt. Az ember végtelen;-.';.;be szárnyaló, kutató esze minden bizonynyal beleütközik azon határvonalba, melyen tul a mindenség megfejthetetlen alakzata rejlik s amikor a teremtő emberi elme megtagadta szolgálatát, megkezdődik a sej telmek, a hiedelmek munkája, önmagától megalakul a hit, s a vallás egy ösztönszerű s kiirthatatlan érzelemmé alakul a lélekben. Ám az állam egy látott, ismert, va lami mély fejlődésre, haladásra szorul, s melyen az idő vasfoga rést üt, mit helyrepótolni kell; az állam meg nem állhat a fejlődós útjában és fejlődni csak ugy fog, ha minden egyes tagjára nézve egyenlően érvényes, egyenlően kielégítő szabályokat alkot. Miután egy állam életében bármely átalakulás, bármely vívmány, törekvés, jogszabály végeredményében egy pontra hat ki, az államot alkotó családra, annak képvisolője a törvényhozás csak üdvös kihatást gyakorolhat a családi életet egyöntetűen szabályozó törvényei által. A mi viszonyaink ezt sok okból tették szükségessé s legfőbb ezek között a háza8ságjog szabályozása, melynek útvesztőjében sokszor a legnagyobb jogtudós is elveszett. Igaz, hogy az uj intézménynek az emberek köztudatába való átszivárgása nem kevés időbe kerül, majd csak sokára tűnik ki, hogy a vallásos érzelmeknek, az istenfólelemnek útjába épen ugy, mint bármely más törvény, ez sem fog állani, hogy a vallási érzelmeket ápolni ós a törvény rendelkezései szerint kötött há zasságban istennek tetsző családi életet élni kapcsolatban lehet, azonban az életbelépés nehézségeitől való félelem épen ugy nem állithatja meg az emberiséget a civilisátió útjában, mint nem rettenhet vissza egy győzelemre készülő hadsere get az ellenség túlnyomó erejének felismerése. A törvény tehát, mint az államnak régen gyakorolt jogs, mint a haladás tényezője életbelépett. Kötelességet rótt a polgárok millióira : a törvény tiszteletének kötelességét. Az ellentétek az idő fo lyamán bizonyára elfognak simulni s a. midőn a haladás uj kötelességeit is majd teljesítettük, észre fogjuk venni, hogy felháborodásunk e törvény ellen talán nem is volt egészen indokolt, hogy csak önmagunkhoz, ősi szokásainkhoz maradtunk, hívek akkor, midőn oly vehemen sen iparkodtunk megmaradni, mindamellett, a mibe beleszoktunk, ami régi volt. G. Békésmegye őszi közgyűlése. Lapunk mult számában kimeritő tudósítást hoztunk a vármegyének a liét első napjaiban tartott közgyűléséről. A tudósítás kiegészítéseként még a következőket közöljük : A tiszti nyugdijválasztmány előterjesztését Ujfalussy Dezső nyugdíjazásáról és Bajcsy János megyei állatorvos végkielégítéséről a közgyűlés tudomásul vette. Alispáni előterjesztésre a vármegye fixösszegben állapította meg a járási or vosok napi- és fuvardijait. E szerint az orosházi járásorvos 3é0, a békési, gyulai 200—200, a csabainak 120 frtban állapíttatott meg napidija. Az állandó választmány előterjesz tése a határjelekre vonatkozó szabályrendelet, ugyanennek előt,erje3ztósóra a juh, szarvasmarha ós sertóstenyósztési szabályrendelet, valamint a pásztorokról alko tandó szabályrendelet ügyében, nemkü lönben a járási mezőgazdasági bizottsá gok szervezése ós ügyrendje tárgyában Lukács Endre tb. főjegyző referálása után felszólalás nélkül elfogadtatott. K.-Tarcsa község konvertálni kívánja adósságait, ez okból 60,000 frt kölcsönt vesz föl. Á közgyűlés a községi képviselőtestületi határozatot jóváhagyta. Kéry Elek felebbezésére a közgyűlés bűnös már is ós még bűnösebb is tudna lenni. — Nem sértem asszonyom, isten mentsen engem, de vádolni nagyon szeretném, hogy miért jött erre felónk a hegyek közül ? — Istenem, hát olyan könnyen forr itt, e nyugalmas holyen a vér ? — Azért, épen mert olyan nyugalmas. — Hinni lehet-e az ilyen gyermekes fellángolásnak ? Egy férj, egy nős ember... — A kit remete lakában meglep a bűbáj. — A bűn. — Legyen. — Hiszen ön engem nem is ismer. — üJóg, ha látom. — Hát ha rosz vagyok ! • — Akkor is hatna reám. Ugy jött, mintha álmaimból jött volna, amiket a beteg gyermekasszony mellett álmodom. — Ilyenek önök. — Ha önöktől megbódulunk. Fölkapta az asszony a lánczos kézitáskáját ós a férfi szemébe kaczagott: — Szénfüst . . . Mindjárt megyünk és elszáll. Csöngettek . . . egy, kettő. Még egy volt hátra . . . E közben, mikor, Ba jassóy és az idegen asszony egymás sze mébe néznek a perronon, vájjon mit ál módik fönt a túlsó házban a kiz fehér gyámoltalan? Megérzi-e, hogy Kálmán vétkezik ellene, hogy a szerelemből már alig van valami ? Szegény, haszontalan kis asszony. Ha ezt megtudja: játszani se fog már többé a falusi indóház gömb akáczai alatt . . . Bajassóy Kálmán vitte az assszony táskáját a kocsihoz. Faggatta, kérte, esen gett: — Ir? - Nem. — Hova megy ? — Valahova. Megragadta a nő kezét: — Elmegyek utána. — S a kis gyámoltalan ? Bajassóy ellen ez a fegyver: a kis gyámoltalan. Eleresztette az idegen nő kezét, a ki felugrott a kocsiba kaczéran éa kaczagott: — Isten önnel . . . A férfi lázas szemekkel nézett fel — Isten önnel, asszonyom. — Gondolja, hogy ez szép álom. — Azt gondolom ós ezúttal, mindig ezt az utat fogom nézni, amerre elmagy — Miért ? — Mert erre vissza is jön egyszer . . . Vissza kell jönnie. Az idegen asszony édeset, hosszat kaczagott . . . Csengetitek épen indulóra. — A kezét 1 Lenyújtotta a barna, lágy illafos ke zót az asszony, a férfi megcsókolta . . — Semmit se mond ? A vonat elindul. — De igen — kiáltott vissza a nő — csókolom a kis gyámoltalant , . . Bajassóy nézett hosszan a laseu hegyi gőzös után, mely mint egy fekete ször nyeteg bujt, beljebb a messze éjazaka bar langjába . . . Egyszer csak elnyelte a kocsikat, a fekete ruhás tüneményt, aki a tán a termékenység istenője volt maga a piros szájával, hófehér fogaival, forró vérével és egészséges deli testével, mely gyönyörök szépségével tündöklött a kis falusi váróterem mécsének világánál. Elvitte a gőzös, mint egy lélekhábo ritó, bűnre csábító rosz álmot, eltűnt, mint a kísértés lidérczféuye. Még zörög nek a sínek zrrr, ztrr . . . A férfi megdörzsölte a szemét és fázékonyan végig szaladt a perronon . . . haza, haza. Odament a kis gyámoltalan ágyához és vezekelt a bűnös, csókolgatta, simo gatta a sovány, fekér kezecskét, mely semmit se tud dolgozni: — Csókoltat egy asszony, aki visszakergetett hozzád . . . kimondotta, hogy Doboz községnek az Írnoki állás rendszeresítése tárgyában kelt határozatát elutasítja s a községet irnok.rendszeresítésére utasítja. Öcsöd község kérelme a jegyzők, orvosok s állatorvos magáneljárási dijai nak szabályozásáról alkotott szabályrendelete ügyében, elfogadtatott. Gyula város kórelme a rendőrlótszám emelése tárgyában kelt törvényhatósági határozat megváltoztatása iránt, hogy t. i. ne kelljen nekik két rendőrrel többet tartani, hanem engedtessék meg fizetéses tűzoltóikat rendőrségi szolgálatokat tenni, a közgyűlés elvetette, mert megkerülésnek tartotta a város intézkedését, hogy rendőreinek létszámát ne emelje. A többi ügyek a községek és magán érdekeltek kéréseiben kedvezőleg intéz tettek el. KÖZSÉGI ÜGYEK. Gyula város közgyűlése. — Kossuth emlék ünnepély. — A város ujabb konversiója. — Gyula város f. évi október hó 3 án rendkívüli képviseleti közgyűlést tartott, a melyen a képviselőtagok állon hallgattak a József főherczeghez intézett részvét leirat s az arra sürgönyileg adott vá laszt. A képviselőtestület a főherczeg válaszát levéltárba tétetni határozta. Kossuth Lajos nagyhazánkfia arcz képének leleplezési ünnepélyére kiküldött bizottság javallatát elfogadták, nevezetesen az ünnepély idejéül f. hó 19-ónek d. u. fél 4 órája tűzetvén ki, a városháza nagytermében, mely ünnepélyre Kossuth Ferencz országgyűlési képviselő meghívatott. A fogadtatás részleteit a képviselő testület következőkben határozta el: Kossuth Ferencz országgyűlési kép viselőt Csabán egy 50 tagu küldöttség ólén dr. Frankó László ügyvéd városi képviselő fogadja. A megérkező vendéget a gyulai vasúti állomáson dr Zöldy Géza városi főügyész üdvözli s innen diszbandóriumkisóret mellett a városháza nagytermébe vonul, a hol a város neve ben D u t t k a y Béla polgármester üdvözli mint a város vendégét, a leleplezési ünnepély alkalmából összehívott rendki vüli közgyűlésen, melyen az ünnepi beszód megtartására Oláh György vár megyei főügyész ós városi képviselő kó retet fel. Ugyancsak a közgyűlés által felhivatik a város polgársága, hogy a rendkívüli közgyűlés napján házaikat lobogózzák fel, este pedig kivilágítást rendezzenek. Kossuth Ferencz tiszteletére reude zett bankett este nyolcz órakor a Gön döcs-népkertben fog megtartatni. A városi adósságok czóljából felveendő kölcsönre vonatkozó előterjesztés elfogadtatott, nevezetesen a város 350.000 frt kölcsönt vesz fel 4"90°/o tőke e kamat fizetéskötelezettsóggel 50 évre a ma gyár jelzálog hitelbanktól, — a bank a záloglevelet beváltja 96 frtért. A képviselőtestület Ritsek János állami anyakönyvvazetővó történt kinevezésével a városi pénztárnoki állásra Szikes György gyulai lakost helyettesítette. Egyéb apró ügyek elintézése után az ülés berekesztetett. Törvényhatósági tagok választása. Bókésvármegye törvényhatóságában a jövő óv első napjával 132 megyebizottsági tagnak telik le a mandátuma; a választást az összes negyebizottsági tagokra november harmadikára tűzték ki. Itt közöljük a kilépő megyebizottsági tagok névjegyzékét, valamint a választásra kirendelt elnökök névsorát. Gyula: 1-3Ő alkerület: Elnök: Ladics György, helyettese: Sal József. Ki lépnek Popovics Jusztina, JancsovicsEmil, Terényí Lajo«, dr. Bodoky Zoltán. 2 ik kerület: Elnök: Keller Imre, h. Mondák György. KI. Hoffmann Alajos, Kukla Ferencz, Cs Demkó Jóasef, Stet'anovics Péter. 3-ik kerület: Elnök: Hoffmann Mihály, h. Oláh György. KI. Illich Reinharat, Hoffmann Mihály, Lendvay Mátyás, Szónássy József. Doboz: Kéry Kálmán, Kéry Elek. Gyula Vári: Bán Károly. Kótegyháza: Kövér László (Gyula), Kauten Mihály, Ardeleán J, József. B.Csaba: 1 ső kerület: Elnök: Fábry Károly, helyettese : Beliczey Géza. KI. Kovács F. János, Gajdács András, Áchim F. Tamás, Mázán M. Jáno-, Áchim L. György. 2 ik alkerület: Einök : Haan Béla, h. Zsilinszky Endre dr. KI. Petrovszky József, dr. Bartóky József, Kvasz Sándor, Kristóffy Károly, Korossy László, dr. Kerényi Soma. 3 ik all ilet: Elnök : Vidorszky Janó 9' • :i " Pál. KI Ónodi Jénoi Miíiily, Fejér Béla, Szolár Griecí Mái;. Hlnök : Urszinyi János KI. Varga K. Mátyás] 'arkas G. Mihály, . k Mihály. • Garzó Gyula, h. ! kó Béla, Kalocsa í rt, dr. Kiss István, idovazky Ferencz, 4 > l' rerü;et h. Si Sztrak i Aradszt Gye i i. ; Nemóth I u Lajos, Kr Herczegh Kherndl Gy, ? h. Ja^aVUnos:^* ^ár János, Elek Timár J.^^V.. % , mar János. ' Békés: 1-ső .. . , m, ... r-. Hajnal István, h. MeaW n„ E k' D t r, Ede, Salamon András, Tot h Emperl Ernő. ' h ereDC Z. 2 ik alkerület Elnt. v , , „ Jenő, h Vigh Mihály KI. Ko^^snő, B. Szabó Sándor. PÜSKÍ János, Hídvégi Gábor. 3-ik alkerület: Elnök : Kratochvil Gyula, h. Török Gábor. KI. Mezey Lajos, Domokos Péter. M.-B e r ó n y : E. Horváth János, h. ifj. Kollár János. KI. M. Braun József, dr. Berényi Ármin (Gyula), ifj. Jeszenszky Károly, Beinschrott Márton, ifj.. Kollár János=, Borgula György, Kreisz Ádám. Szarvas: 1-ső alkerület: Eluök : Gróf Bolza Géza, h. Szalai Oszkár. KI. Mikolay Mihály, Melis György, Gólyán Soma, Gaál Soma, Tói Dani, Kuczkay János (Endrőd). 2-ik alkerület: E. Salac Ferencz h. Golián Soma. Kl.Práznovszky Ferencz, dr. Lengyel Sándor, Dancs Béla, Tepliczki János, dr. Reismann Adolf. 3-ik alkerület: Elnök: Mikolay Mihály, h. Szemző Gyula. KI. Salacz Ferencz, Mázor József, dr. Szemző Gyula, Sinkovics Pál, Huszerl Lipót. 4-ik alkerület: Elnök: Haviár Gsula, h. Kiss Mihály. KI. Dr. Sslovák Pál, Moravesik József, Búzás Gvörgy, Podnni Pál. 5 z t.-A n d r á s : Elnök : Zlinszky, István, h. Darabos Sándor. (Nagy-Szénás és Kondoros egy választó kerület). KI. Fábriczy Soma, Molnár András, Pintér Pál Öcsöd: Elnök: Oiáh Antal, h. Győri Imre. KI. Vitályos Béla, Kóth Mi hály, György Imre, Oláh Antal, M< Mihály. Orosháza: aö »: , .:'.-' Mikolay István, h. Balla Sándor. KI. Gergely Pál, Göndös Mihály, í < Balázs, Vangyel Szilárd, eh -N.-igy b.emér. B-mberényi József (Gyula). 2-:k alkerület: Elnök: Székács István, h. Herczegh Géza. KI. Vangyel Sándor, Kis István, Bokor Mihály, Czikora György. C s o r v á s : Elnök : Reck József, h. Gremsperger József. (Puszta-Földvár, Sámson, Gyulavár, Uj Kígyós egy kerü let). KI. Gramsperger József, Láng Károly, Horváth Mihály. T ó t K o m 1 ó s : Elnök: Tatsy János, h. Pongrácz Sándor. Lachata János, Povászay Mihály, Csermák Kálmán, Tatay János, Oajdács Pál. N. Szénás: Torkos István. Szeghalom: Elnök : Tatár János, h. dr. Papp József. Hajdú András, Nyitrai István, S. Varga Sándor, Emődy Imre, Kovács Gyula, .Ambrus Mihály. Vésztő: Elnök : Szabó János, li. Kéri Kálmán. (K.-Tarcsa, Doboz egy kerület). Kún Béla, Ökrös Sándor, Kincses Istváo. Füze s-G y a r m a t: Elnök: Kovács Gyula, h. Tóth J. Gyáni András, Szilágyi Márton. K. Ladán y: Elnök: Chikó László, h. Diamant Jakab. Nagy Péter, Bak András?, Kardos Gergely. Az egészségügyről. (A világosság. A levegő. A viz. Talaj. Táplálko zá«. Tsst-ápolás. Lakás. Munka, nyugalom, alvás Fertőző bajok.) Fertőző bajok. Fertőző vagy ragályos betegségnek az olyat nevezzük, mely valamiképpen az ilyen bajban megbetegedett emberről az egészségesre ragadhat. Aíért mondom, hogy ragadhat., mert nem föltétlenül bizonyos, hogy bármely egészséges ember, ha valamilyen ragályos bajban megbategedettel érintkezik ugyancsak azon ragályos bajba esik ; ehez a ragályozó vagy fertőző anyagon kivül az is szükséges, hogy az illető hajlammal is birjon : vagy más szóval fogékony legyen azon bizonyos fertőző baj iránt, mert nem mindenki egyformán fogékony a fertőző betegségekkel szembe; egyik inkább, mint a másik míg vannak olyanok is kik egyáltalán nem fogékonyak. Vannak például emberek kik bármennyi cholerás beteggel foglalkoztak legyen is, mégsem kapták meg azt, holott bebizonyult, hogy épp a cholera egyike a legragáiyosabb bajoknak, melynél a beteg hányadókában
