Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-10-20 / 84. szám

XXII. évfolyam. B.-Csaba, 1895. Vasárnap, október hó 20-án. 84. szám. BEEG POLITIKAI es VEGYESTARfALMÜ LAP. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap ós csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám ara » v. Előfizethetni: helybon akiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely júnevű fővárosi ós külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Appcnyi-uteza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési díj készpénzzel helyben fizetendS „Nyilttér"-ben"óg^ sor közlési dija 25 kr. A megyei törvényhatósági tagok választása előtt. Megy«i közéletünk egy szereplő s tekintélyben álló tagjától vesszük s adjuk a nagyérdekü czikket, azt az érdokeltek teljes figyelmébe ajánlva. Ez év végett 144 megyebizottsági tagnak jár le mandátuma. A megüresedett tagsági helyekre a választás két hét múlva lesz. Hogy valami nagy érdeklődést támasztana a választás, azt ugyan senki sem mondhatja. A községekben a választó polgárok nem morognak. A megyebizottsági tagválasztásoknál egy keleti, fatalis vélemény van elterjedve: a hogy esik, ugy puffan. így történik aztán, hogy teljes érdektelenség mellett egy-egy kis baráti kör a maga 8—10 összefogdosott szavazatával juttatja be emberét a megyei törvényhatóságba. Volt rá eset, hogy ezer választópolgár közül 10 ember

1 jiek szavazata i.öntötte el a választást, mert 900 választó egyáltalában nem "törődött a választással, a száz választó pedig annyi felé húzott, hogy 10 szavazat egy emberre numerus vol Helyesen van-e ez ? joggal li rdezeiü. Közéfetiink sivárságári. val, hogy .. közügyek iránt érdeklődés fo! eti: kelthető. Ennek tulajdonítom ^ázf&fl, üogy a megyebizottság termében, a hol minden helynek érdeklődő bizottsági taggal kellene elfoglalva lenni, tátongó üresség kong a közgyűléseken, különösen a tárgyalások végén. A megyebizottság átlaga csak pajtási érdekekért mozgósítható s közügyekért általában soha. Ennek tulajdonítom, hogy a közgyűlés elején még csak vannak ott néhányan, de a közgyűlés ügyeinek jó felét a megyei tisztikar dönti el. Utólagosan van is érte rekrimináció s egyik csodálatot keltő dolog az, hogy azok menydörögnek a legjobban, a kik ludasok benne, a kiknek fagyponton van a kötelességtudásuk, hogy ha a polgártársi bizalmat készségesen elfogadták, annak igyekezzenek teljes mértékben meg is felelni. Nem oknélkül mondom mindezeket, most elhimezetlenül. A megyében az önkormányzati szellemnek s a jogok használása szeretetének, a kötelességtudásnak uj aerája kell, hogy kezdődjék. A millenium éve erre fölöttébb alkalmas. Vau a most kilépő megyebizottsági tagok között több a köznek jelentékeny szolgálatokat tett tagja, a kinek kimaradása valóban veszteség volna, — ezeket nem érintik soraim. De igen is szólok mindazon megyebizottsági tagokhoz, a kik^a polgártársi bizalmat elfogadva, összes tevékenységük eddig abban merült ki, hogy szívesek volak az alispáni hivataltól megküldött gyűlési meghívót elfogadni, de agjüSsre el is menni, — azt bizony csak kor cselekedték, ha vagy a zóuajt

&y rendelkezésre állott, vagy valamely baráti szívességet kelletett tenni. A vármegye iigye ? Mit nekik Hecuba ! A kik minden sort félre szeretnek érteni, azokat világosítjuk föl: Készségesen elismerjük, hogy a megye közigazgatása, intézményeinek előbbvitele szépen intéztetett eddig; de eb ben nem ám a tisztelt törvényhatóságot egyetemében illeti érdem, hanem a szerencsésen választót megyei tisztviselői kart és a kormánynak a helyi kormányzat éléu álló vezér emberét. S azután a mi a megyében haladás, azt egy kisebb közre terjedő s a megye haladásáért törő frakció munkálta ; de mil/en lett volna ez a haladás, ha egy élénken kisérő közvélemény segiti, ha a vármegyének van egy testülete, melyben a hivatottak s s választottak mindegyike nemesein' vágyakat táplál a megye haladásáért. S váljon utopia-e ez ? Nem, a legkevésbé sem ! Nagyon sok szellemi tőke mozgósítható a megye javára, de csak akkor, ha a megyében a megyei ügyek körül is csoportosul a megyei polgárság érdeklődése. Nem politikai pártharezokat akarunk mi, hisz ez a mostani közömbö ségnél is nagyobb baj lenne! Akarjuk, hogy a polgárok választása, bizalma, juttasson mandátumot, hogy össze jöjjön ez a polgárság, beszélje meg, mi a vágya, mit kelleni tennie, kik volnának az ő mandatariusai, hogy óhajtását, czéljait kiküzdjék. Ne legyenek az égre a megyei kaszinók és egyéb társaskörök csupán mulatozásra szánt kártya-szobák, hanem legyen egy terem s abban az asztal, a hol a megye, a város, a közélet eseményeit megbeszélik és irányítják. Ha a megyebeli kaszinók a Széchenyi által kontemplált czélt szolgálnák, akkor a sajtónak folyton azt kellene registrálnia, hogy itt, meg ott a megyebizottsági tagok jelöléséről tanácskoztak, megállapodtak a jövő feladataiban és sok mindent. Igy kellene a közgyűlések előtt összejönni és kihallgatva minden véleményt, megállapodni a teendőkben. Érdeklődés nélkül, közélet nem alakulhat, a legjobbak, a produktív tehetségek leszerelve, vagy ambiczió nélkül áll ana^, mert kinek lenne becsvágya olyan testületbe bejutni, hova nem a választók bizalmának egyértelmű, vagy erős megnyilatkozása juttat. Ébredjünk fel á közönyből, mely minden közmozgalmakat eliszapositaui akarja. A törvényhatósági tagok választása napok múlva lesz. A jobbak mozogjanak, hívják össze az érdeklődőket, indítsák meg az érdekkeltést minden vonalon a közügy javára, megyénk emelésére. Echo. Községi takarékpénztárak. — Második közlemény. — Hazánkban legrégibb községi takarékpénztár a nagybányai, mely immár huszonnyolez esztendős. Huszonhét óv adatai ismeretesek. Az első kilencz évben 22431 frt 50 krra gyarapították a tartalékalapét, mely a kilenczedik évben 22,592 frt 48 kr volt s akkor azt az alaptőkéhez csatolván, most már 44,863 frttal 4978 frt 02 kr üzleti nyereséget adott s azóta jóllehet az alaptőkét 70,000 frtra emelték, ma tartalékalapja 11606 frt 42 kr és a városnak 13,094 frt üzleti nyereséget adott 1894-ben. íme az üzletforgalom átnézete öt évenként: Betétek Alaptőke 16943 22431 319686 44868 648174 44863 927856 44863 1052829 10000 ,

)BékésmegyeiKözlőiiy"tárcája. Női szépségek

1 Monteyazza ?i\ tanulmányából. — A „Békésmegye; Közlöny" eredeti tárczája. | I. J1 kecses szépség. Több van adva a vonások finomsá gából, mint arányosságából és több van rárajzolva a mimikából, mint a csontvázból. Mig a classicus szépség valódi eszményképe a szépség összes alakjainak, 1 s kielégíti a legmagasabb emberi képzeletet, emez csodálatra kelt egy bizonyos nemességével, kicsinységével, mely ki elégíti hiuságunkat és felébreszti bennímT a gyöngeséget. Gyakran illeg van sértve az ará nyosság, de a kisebb testi szépségek, a agok finom összefüggése, a mozgások kiváló elegancziája, mindezen szép dolgok annyi súlyt vetnek a mérleg tányér jára, hogy egyensúlyba hozzak a classikus szépséggel, hogy gyakran Több csodá latot kelt, mint amaz, a mtly elbűvöl. Emiitettem, hogy a kecsesség kielé giti hiuságunkat és ezért van, hogy az ő hatága nagyon is hatalmas tud lenni. Az absolut szépségben van a kenj uralma minden tökéletes dolognak, mely maga körül lealacsonyít n inden kisebb fenséget és a kecses szépségben feltűnni lát szik nekünk egy hódolat, egy tetszésvágy, s egy kiválasztott kiváló alakja a kaczérságnak. A. kecsessség gyakran gyümölcse egy r. elkészített műnek és arra szolgál, ' helyesbítse a természet számtalan - hát mintegy kijavitója e&y a >an hibás oldalnak, ek-szépség, az érzelmi szép cc^ea szépség ama bizonyos Vmája és elemei a női szepAzontul van száz és ezer más; de azok összetett formák, melyekben a tulajdonképeni esztetikai elemek helyett más lélektani berendezések vannak. Valamennyit megjelölni egy emberélet feladatát képezné, sőt talán sok emberélet is, mert talán egy ember sem volna képes, habár kiváló művész i? megérteni valamennyi esztetikai formát; lévén a szervezete mindenkinek alkalmasaab inkább az érzésre, mint bizonyos dolgok megértésére. Miche! Angelo felfogott bizonyos formákat, melyeket Rafael nem értett és melyektől csaknem elszörnyükődött. Urbinate érezte a legfinomabb módozatait a kecsessógnek és arányosságnak, de Buonarotli volt a legnagyobb tolmácsa és bámulója az erőK szépségeinek. Es annélkül Rafael vagy Michel Angelo lennénk, mindenki közülünk egy kissé rafaelista vagy kissé michelangelista, nem említve csupán e k t legnagyobb pólusát a szépség kifejezőinek. A másodrendű formák, vagy a női szépség összessége közül nem emlitek csak kettőt ; nz érzelgős szépet és a szeszélyes szépet. * Az érzelgős szépnél jobban uralkodnak a gondolat és szenvedély erői, mint a vonalak és hajlások ; és mi a nőben, mely jobban fel van szerelve, mint amennyire az esitetikai szükségleteknek kielégítése kívánja, keresünk más felsőbb rangú és különböző gyönyöröket. Túlfokozva az izomgyöngeséget élettanilag a nőben, egészen a beteges benyomásig, s túlozva az arcz vonásának mozgathatóságát az (nevrosica) ideges rángás eléréséig találunk egyes finom és beteges typusokat, de nagyon elbüvölőket, és a melyek szerfelett tetszenek az álta lános (navrosismo)idegesíég ... idejében ; mint a milyenek vannak a mi korunkban. Nagyon valószínű, hog-v nincsenek sem Görögországban, sem Rómában ér^üsjya^ssaa?! Tartalék Nyeremény 49 23 — 304 4978 39.28 8394 13.459 7892 62.19 10477 zelgős szépségek, és ha volnának, még kevésbé valószínű hogy megcsodálnák azokat. A görögök nagyon egészségesek ós a rómaiak nagyon erősek voltak ahoz, hogy megbecsüljek a nő minőségét^ ha szemlélniük kellett annak fogyatkozásait vagy betegségeit. A nagy megígózés, mely az érzelgő szépséget körülveszi, két főelemből származik : a csodálatból, melyet fölkelt minden gyenge dolog, s a iáiért, becses is, és a részvétből, melyet belehel mindig minden teremtmény, mely szenvedni vagy nagy fájdalmakkal küzdeni látszik. Hasztalan azon mondás, hogy a szép séguek ez a formája egészen hiányzik az alantosabb népnél, hol a vadon kemény élete megöli első éveiben mindazon gyönge ós finom teremtményeket, melyek megőrizve a müveit népek könyörülete által kitartanak és meggyőzik a lót küzdelmeit. * pikáns szépséget nehéz meg határozni; de van mindnyájunknak egy zavaros fogalmunk róla. Itt, nemcsak hogy azarezvonások tökéletes arányosságaszükségtelen, de kell hogy annak legyen mindig egy kis gyenge aránytalansága, mely az ő idegenszerűségeivel és illetlenségeivel az aesihetikának legelemibb törvényeit fitymálni látszik s meglep ingerel; í-ot csiklandoz, izgat ós eltántorít. A csikíandozás nem csupán a bőrben rej ik, hanem a gondolatnak és érzelem nek felsőbb régióiban; a felhevülés ezen rendéhez tartoznak azok is, melyek fel ébresztik bennünk a pikáns szépet. A pikáns szépség aránytalanságának és összhanglalanságának nagyon gyen géknek kell lenniök, mert máskülönben viselik a teljes rútságnak súlyát éppen ugy, mint a hogy a kellemes csiklandás fájdalmassá válik, ha tul erős vagy so káig tart. Semmi sem képes annyira előidézni az arcz pikánsságát, mintha az orr hegye könnyedén felfelé van irányozva. Eppon ugy hat a szem ós a haj színei közti ellentét. Szőke haj ós fekete szemek. Fekete haj ós kék szemek. Ugyanazt idézi elő néhány ritka furcsaság: Gödröcskék az arezon vagy állon. A régiek azt mondták, hogy a szerelem körmével lettek kivájva. Nem érzéketlenek ezen kisebb szépségek iránt a vadak sem, pl: 'a loangói négerek. Gödröcskék a kezeken és a ezombokon, melyek más neműek, mindig a kövérségnek a test felületén való arányos felosztását fejezik ki. # A szeszélyes szépségnek egyik mellék változata a titkolt, rejtett vágy eltakart szépség. Itt a szépség első tekintetre soha sem látszik, de többszörös megfigyeléssel felfedeződik. A csodálat nem röktöni, hanem lassú és annál tartósabb; és mi az esztetikai gyönyörre elérjük büszkeségünknek kielégítését, hogy feltudtuk fedezni az elrejtett szépséget. Plinius mondja, hogy a rómaiak kedvelték av.on öltözéket, melyek a tagok korvonalait és a bőr felszínét látni engedték. „Tam longinquo orbe petitur, ut in publico matróna transluceat . . . ut denudet foeminas vestis . . ." Varró ne és Publio Siro már tréfáltak ós élczeltek az „üveg tóga" (ventus textilis et nebula linea . . .) felett. * Nem mind e szépség van meg egy egyedüli nőben, de némelykor beteljesedik azon csoda, hogy egy nő egyedül bírja a classicui szépséget, az érzelmit, a kecsest, az érzelgőt, sőt még a pikánsát is; mióta a kaczérság művészete képes mimikával átváltoztatni ugyanazon arezot és ugyanazon testalkatot oly módhoz fél iv melléklet van csatolva.