Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-10-20 / 84. szám

És az utolsó évben már 5.258,046 frt pénztári forgalom mellett van 70,000 frt alaptőkéje, 11606 forint tartalékalapja és 13094 frt a városnak eső évi üzletnye­resége. Ellenben nem oly régi a nagykő­rösi községi takarókpénztár, ennek két mérlege, az 1892. és 1894 iki áll rendel kezésre. Betét Alaptőke Tart. Nyerem. 1892-ben: 493,568 100000 25000 18988 1894-ben: 996,514 100000 25000 21920 A hajdú-böszörményi takarékpénztár is igen régi intézet, most huszanhat éves. Ennek első éveiről nem tudtunk adatokhoz jutni, de utolsó zármelege, az 1894. évi, rendelkezésünkre áll. Van e Iprnak 25.989 frt 53 betétje, tőke elhe­lyezés 39.064 frt 97 kr .s 3617 frt 92 kr. tiszta nyereséggel zárult a mérleg, me­lyet ez évben a tartalékalaphoz csatol­tak, mely eddig összesen 14.578 kr volt, összes forgalma 526 340 frt, a takarék­pénztár szerény keretei között tehát szép üzleti hasznot biztosított,. Mostani alaptőkéje 50,000 frt, mely a tartalékalap folytonos csatolásával ére­tett el. A franz-feldi k. takarékpénztár 1885­ben keletkezett. Négy utolsó üzlet évé­nek mérlegei rendelkezésünkre állanak, ebből tudjuk meg, hogy alaptőkéje ma 20,0q0 frt (alapítás 10,000) tartalék alapja 1891-ben 9.306 frt, üzlet forgalma 169662 frt s 1891-ben üzletnyeresógo 3777 frt lássuk csoportosítva a három utolsó évét: alaptőke tartalék hetét üzl. nyer. 1892-ben 20.000 10.000 17.132 5915 1893 ban 20 000 10777 176.624 7190 1894-ben 20 000 21 515 156.590 7142 A bega szent-györgyi egy év előző­leg 1883-ban keletkezett, ennek forgal­mát is a következő összesített kimuta tásban mutatjuk be : alaptőke tartalék betét üzl. nyer. 1884-ben 10.000 — 21.234 288 1885-ben 288 22.058 1644 1886-ban 1000 24.330 2201 1887-ben 2000 27.100 2161 1888-ban 3000 56.429 2443 1889-ben 4C00 57.863 3632 1890-ben 6000 56.271 3725 1891- ben 8000 103 322 2213 1892-ben 7619 96 808 3446 1893-ban 10000 103.135 4834 1894-ben 12.000 72 902 5975 Végre kezeink között van a .kis uj­szállási városi takarékpénztár második és utolsó zármérlege, mely tudtunkkal a legfiatalabb községi takarékpénztár ma hazánkban. alaptőke tartalék betét üzl. nyer. 56.000 153 444.548 6303 Ezek a számok igen szépen beszél­nek, midőn 1884-ben alakul 10,000 frt alaptőkével k. tp és a tartalékalapját 12.100 frtra emeli és e mellet 5975 évi üzleti nyereséget produkál, — ez oly eredmény, melyetszavakkal méltatni nem szükséges. don, hogy változatos képekben tünteti elő a női szépség összes formáit. Vannak oly rendkívül szép nők is, kik mintha napjában 10 arczczal bírná­nak, melyek azért mind az aesthetika kerékvágásában mozognak, és a ki sze­reti és birja őket, az elmondhatja és> el­dicsekedhet, hogy száz nőt bir egy nőben. E szépségek ritkák, mint a bölcs emberek és a történet azokat megjegyzi, mint csodákat. A nő a szépségnek legtöbbnyire csak egy alakját birja s mi azzal megelég szünk, a hiányokat kitöltve képzeletünk­kel .. . Olaszból: Mocskór.yi József. Nagy Jeány.* —• Rajz. — Nézegeti magát a nagy álló tükör­ben. Arcza derűs, mosolygó s a gyerme­kes örömnek hamvas szinei ülnek voná­sain, melyek folyton a legkülönfélébb alakban váltakoznak. Most komolyan, fontoskodva tekint a sima üvegalapra, bár a szája szegleté ben ott kaczag valami pókhálószeiü ráncz. Szemeit müértőleg emeli föl s le. Pompásan áll az uj ruha, mintha csak ráöntötték volna. Nézi szemközt, jobbról, balról, s vagy tizszer-tizenötször fordul meg. Azután egyszerre megrándulnak az arczán a ko moly vonások, szája szegletéből kibúvik az a nevető ráncocska és féktelen gyönyö rüséggel kaczag fel. Végigtánczolja háromszor-négyszer a szobát s a szemei szinte könyesek az örömtől. Majd meg pajzánul ledobja ma­gát a pamlag sarkába s ugy nevet. De egyszerre megint elkomolyodik. * Mutatvány Somfai Jánosnak Vázlatok czim alatt most megjelent kötetéből. Azon községi takarékpénztárak, me lyeknek üzletforgalmait fentebb bemutat­tuk, kezeléséről ós czéljairól is elmond­juk, a mikről alapszabályaik tájékoztat­nak, hogy megszívleljük és kövessük, a mi jó és hasznos és elhagyjuk akcióink­ból mindazt, a mi viszonyaink szerint nekünk kényelmetlen és kivihetetlen: Nagybánya, a régi római Rivulus Dominiarum 9838 lakossal bir, modern fejlődöttségéhez képest modern községi takarékpénztára is, a mely 1867-ben ala kult 20.657 frt alaptőkével, mely eredeti­leg gyámi biztosítékkal ellátott kötelez­vény volt, alapszabályait 1890-ben mó­dosította s a takarókossági ösztön elő­mozdítása mellett földmiv. keresk. kézmű és bányaipar hiteligényeinek kielégítésére, valamintaváros közjövedelmeinek gyara­pítására saját pénzerejóből alakult, irány elvei: a betéteket az általános pénzpiac helyzete szerint kamatoztatni, saját pol­gárainak üzleti kedvezményeket nyújtani s a tisztességes haszonnal beérni, nye­részkedő koczkáztatott vállalatok ki van­nak zárva. Az intézet folytonosan növesz­tette tartalékját, illetőleg tőkéjét s egy nyugdij alapot is kreált, melyből Nagy­bánya város közigazgatáei, valamint ta­karékpénztári tisztviselői nyugdijaikat húzzák. A takarékpénztár ügyeit vezetik városi képviselőtestület, elnök, választ­mány stb. A képviselőtestület kizárólagos rend jogát a takarékpénztári elnök és választmány által gyakorolja. A választ­mány a városi képviselőkből alakul és száfeia 24. A felügyelő bizottság három tagból áll. A takarékpénztár elnöke min­denkor Nagybánya polgármestere. Van a takarékpénztárnak igazgatója, aligaz gatója, saját külön hivatalnoki kara. A város lakóinak kedvezőbb kamatláb mel­lett számitol váltót, hitelkötvényre csak nagybányai lakosnak ad pénzt, erkölcsi és polgári testületeknek amortizáczióra is ad kölcsönt 10.000 frton felül, amor­tizáczióra ad kölcsönt oly épületekre, melyek kellő fedezetet nyújtanak, vagy a város szépítésére, forgalmára szolgál­nak. A takarékpénztárban hiteltulajdo nosok egylete külön szabályzat szerint szervezkedhetnek, a kiknek váltóhitelt nyújtanak egyetemleges kezesség mellett. A takarékpénztár a jel- és kézi záloggal együtt majdnem valamennyi üzletágat frekventálja. Az igazgató és négy igazg. tag százalékdijazá;ban részesülnek. És pedig az évi nyereség 12%-át kapják, ebből 4°/o az igazgatóé, 2—2% a négy igazgatósági tagé. A többi tisztviselők fixfizetóst kapnak és elég jól dotáltak. Az elnök 400 frt tiszteletdijat huz. Az intézet ellenőrzése a legszabatosabban van precizirozva. Utolsó, a városnak eső üzletnyeresége 13.094 frt volt az intézet mult évi zármérlege szerint. A nagykőrösi takarékpénztár a köz vagyonosodás érdekeit vallja főczéljának. Az üzleti nyereségek 10% ával emeli éven­ként a tartalék alapot. Az intézet ügyei nek kormányzásában a városi képv., köz­igazg., vezérigazgató, felügyelő biz. stb. foly be. Minden rendelkezési jog a városi képviseleté. Az igazg. három évenként alakul. Az igazg. 11 tagból áll. Csak képvb. tagja lehet igazgató. Az igazgató­ság tagjai fölváltva napi biztosokként működnek. Az igazg. tagok fizetést nem, csak tiszteletdijat kapnak. Az intézetet közvetlenül vezeti a vezérigazgató. Szín tón az üzlet ágak legtöbbjót feladatul vallja s alapszabályai minden részletében a kitűnő ellenőrzés alatt álló tk. benyo­mását teszik reánk. Francfeld, torontálmegyei nagyköz­ségnek 3307 sz. lakosa van. Az igazgató­ság jogosítva van más községbeli lakó sok váltóit le nem számitolni. A kis 20 000 fitos tpt. a községi előljáró vezeti s a k. jegyző a könyvvivője, s pónztárnoka maga a községi pénztárnok. Betétekért 6% ot fizet, ellenőrzése a lehető legjobb. A tz. hiv. helyisége maga a községháza, s az ig. vál. (képviselők) hétfőn és csütörtö­kön tartanak ülést. Az évi nyereséget az évi közköltő leszállitasa s kulturális szük­ségletükre használják. A mint előbb lát­tuk, ez az összeg 7142 frt volt. Ilyen szer­vezetű a begaszentgyörgyi, mig a hajdú­böszörményi és kis-ujszálJási takarék­pénztár kezelése nem elég szabatos s igy ezekből ?lig van tanulni valónk. Békésmegye egészsége. — Hiteles adatok — A nópmivelődés térfoglalásával fo­kozatosan emelkedik a közegészségügy iránt való érdeklődés is s ma már nem vagyunk ott, hogy az olvasó közönségtől bocsánatot kérjünk, a miért közegész­ségügyünkről tükört mutatunk eléje. Ez a tükör tanulságos és érdekes. Bizonnyal nemcsak elfogják olvasni, de meg gis fogják szívlelni. Békésmegyében 3400 lakosra jut egy orvos. Jobb helyzetben van Brassó, hol 2345 1. jut egy orvos, rosszabb Torontál, hol 4678 lakosra jut egy orvos, különben a lakosság 97.6 száz.-a van orvossal ellátva. Egyébként a megye egészségügyei rosszbbodtak, a mennyiben 1894-ben fer­tőző betegségben4'148 an betegedtek meg, az előbbi év 2815 betegedósável szemben. A halálozások száma azonban némi cse­kély csökkenést mutat (1009-ről 983-ra) A difteria és torokgy-ik nagyobb részletre terjedt 18 községről 28 ra, azonban ki sebb intensivitással pusztított (mig az előbbi évben 2455 beteg közül 954 halt el,) ez évben 1980 közül 775. A kanyaróé megbetegedések száma jelentékenyen sza­porodik 312 ről 1015 re, holott a kanyaró okozta halálozások úgyszólván semmi szaprodást nem tüntetnek fel (26 tal szemben 27) ; 500 nál több megbetegedést okozott a szamárhurut, 100-nát többet pedig a vérhas és fültömirigylob. A hólyagos himlő két községben 3 esetben merült fel, meggyógyult mind a három. Bárányhimlő 2 községben 28 eset­ben mutatkozott. JJ difteritisz a megye mind a huszonnyolcz községében 1980 lépett föl. Megbetegedett a lakoság 7'7 szer száz. Gyógyult ,1180 59 5 száz., meghalt 775 39*1 száz. Ápolás alatt maradt 25. Vörheny (skarlát) a megye 11 köz­ségében 165 esetben (1"1 száz.) maggyó­gyult 1,29 (782 száz.) meghalt 33 (20 száz.) Ápolás alatt maradt 3. Veres himlő (kanyaró) a megye 14 községében lépett föl a mult évben 1015 esetben (5.8 száz.) gyógyult 902 (88.9 ) meghalt 27 (2 7 száz.) ápolás alatt maradt 86. Szamárhurut szintén tizenegy községben mutatkozott. 605 esetben (3.5 száz.) gyógyult 550 (909 száz) meghalt 52 (8.6 száz.) ápolás alatt maradt 3. Hasi hagymáz (tífusz) 17 községben. Megbetegedett 114. (0.7 száz.) gyógyult 88. (61.1 száz) meghalt 51 (37 5) ápolás alatt maradt 2. —— Vérhas ló községben 112 esetben (0.8 száz.) gyógyult 84. (75 száz.) meg­halt 28 (25 száz.) Járványos fültö mirigy lob 5 község­ben mutatkozott, megbetegedett 111, gyó­gyult 111. Járványos agy -gerinchártyalob a me­gye 2 községében mutatkozott 2 esetben, egy gyógyult, egy meghalt. Gyermekágyi láz 14 esetben lépett föl, 13 esetben a halál beállott. Trahoma Csabán 11, Békésen 2, Mezőberényben 7, Endrődön 11, Öcsödön 19, Szarvason 17, Szt-Andráson 8, Oros­házán 107, Csorváson 2, Gyulán 4, öez­szesen 192 esetben konstatáltatott. Veszettség 12 községben 26 meg­megmart embert., kelletett Budapestre a Högyes klinikára küldeni. Hat emberen a veszettség tényleg konstatáltatott. 4 et veszett macska mart meg. Az összes fertőző betegségek száma Békésmegyében 4179 (16.2.száz.) meghalt 683 (3.8 száz. pro mille). Összesen meg­haltak száma 7471, ezek közül fertőző kórban 13.2 száz. Békósmegyében 66 orvostudor és 10 sebész van, 1000 lakosra esik 2-9 száz. Csak egyetlen békésmegyei községnek nincs külön orvosa. Orvosok száma-. 69. Csabán 12. Békésen 6. Szarvason 5. Gyulán 8. Orosházán 7. Mezőberény, Tót-Komlós, Füzes-Gyarmat, Vésztőn 3—3 ;. Gyomán 4. Endrődön 1. Szeghalmon, Öcsödön, Kondoroson 2—2. A többi helyen 1—1. Összesen az ország­ban 34.470 orvos van. Békésben van 28 halottkém, ebből 5 nem orvos. Vórbocsátásra jogosítottak száma a megyében 37. Szülésznők száma 207. 10.000 lakosra jut 8-0 Hivatalos szülésznő 43, fizetésük 2140 frt. A megyében van 7 reál, 23 szemé­lyes, 1 fiók, összesen 31 gyógytár. A megyében esik 8335 lélekre egy gyógy­szertár. A gyulai közkórházban ápoltak össze­A nevntő piros husdombocskák elsimul­nak arczán s tekintete merengő lesz. Igaz, hiszen ő már nagy leány. Ma kapta az első hosszú ruhát, meg ezt a külön kis szobácskát. Tehát ő már nem az a csintalan kis Margitka többé, hanem Mórey Margit kisasszony. Ma van tizanhotodik születésnapja. Igen, tizenhat éves. Bizonyos büszkeség fogta el. íme eljött álmainak, ábránd jainak netovábbja: a hosszú ruha. O tehát már nagy leány. Elgondolja, hogy mennyit sóhajtó zott, vágyakozott ő ezért. Micsoda bol­dogság is ez 1 Szinte el sem akarja hinni s fölkel és újra a tükör elé áll. Nem, nem, ő nem a kis Margitka többé; s arczára ismét kiül az öröm, pi ros színnel festve be a szája mellett ki­kibukkanó gödröcskéket. Elmegy a tükörtől, odaáll az ablak­hoz s ugy néz végig a „szobáján". Majd kíváncsian sorba tekint mindent, kezébe veszi a különféle apróságokat, csecse-be cséket s jobbra balra forgatja Vigyázva, óvatosan nyul hozzájuk s gyöngéden be­czézgetve rakja vissza helyökre. Jó darabig a szemlélődéssel mulat. Összevissza járja a szobát s kétszer-há­romszor megnéz minden darabot. Később leül az ablakhoz egy ala­csony székre. A kis asztalon heverő könyvek közül felvesz egyet s olvasni kezdi. De most nincs türelme olvasni. Esze mindig életének nagy eseményén jár Többször fölkel, a tükör elé áll s kedv lelve nézi magát. Milyen szép ez a hosszú ruha, milyen királynői termetét kölcsö­nöz. Elgondolkozik. Milyen meglepetéssel néz majd rá az a c-:uf Katolnay Géza, a ki csak „kis Margitkám"-nak hivta. Hogy fog majd bámulni, mikor meglátja. Talán meg se ismeri. Képzeletében már látja, a mint ud­variasan meghajol előtte s ő pedig ke­gyesen csókra nyújtja kezét. Milyen édes elégtétel lesz az I Újra elfogja az öröm, a gyermekes boldogság a bohókásan trillázva ugrál a szobában. Da hirtelen abbanhagyja. Az ajtó nyilik meg s az atyja lép be a szobába. — Mit csinálsz te kis golyhó ? — kérdi mosolyogva. A leány oda ugrik s átöleli a nyakát. — Oh papa milyen boldogság nagy leánynak lenni I * Margit asztala előtt ül. Kezében va­lami fehérnemű van s azon babrál ujjai­val. Minduntalan azonban abbanhagyja a munkát s tótlenül maga elé néz. Egészen megváltozott. Idomai tel­tebbek, vonásai nőiesebbek s arcza egé szen elvesztette gyermekies színezetét. Kissé halvány ajkai idegesen meg-meg­rándulnak. Félreteszi a munkát s kezébe veszi az asztalon fekvő ujságlapot. Mozdulatlan tartja maga előtt s foly­ton csak egy két sorott hírt nézeget. El­olvasta már egyszer, de azért mcst megint csak azt nézi és olvassa. Halkan motyogja a szavakat: „Katolnay Géza, fiatal fővárosi ügy­véd, eljegyezte Csete Erzsike kisasssont, Csete István földbirtokos leányát". Egy darabig még nézi, nézi a lapot, aztán leejti ölébe s homályos tekintettel mered maga elé. Több mint egy év mult el, mióta nagy leány lett. Boldogan, zavartalanul folytak napjai s gyönyöröséggel élvezte a nagyvilágot, hová ezalatt bevezették. Sok mindent látott, hallott, amiről azelőtt sejtelme sem volt s az eddjg titokzatos világ tisztán állott előtte. Ő gyönyörkö­dött az újdonságokban. Néhány hónap múlva egyszer valami sajátságos, ismeretlen érzés támadt benne, a mely eleinte homályos, zavaros volt, de később határozottabb alakot öltött, hogy ugy megismerte. Szeretett 1 Itt megakadnak egy pillanatra gon­dolatai. Azután pedig eléje rajzolódik egy alak, tiszta, éles körvonalokkal, ugy hogy szinte azt hiszi: valóságban áll előtte. — Katolnay — szalad ki lassan [aj­kán a hang. És maga előtt látja magas, sugár alakját, erős vonású, férfias arezát. Mint atyjának irodavezetője, náluk lakott s mindennap velük volt. A folytonos együttlét folytán az ő különös vonzó modora befészkelte magát fejlődő lelkébe lassan, lassan, de mind erősebben. — Annyira megszokta, hogy ha egyszer kissé későbben jött, nyugta­lan, türelmetlen volt, azután pedig alig tudott tőle elválni. Érezte, hogy szereti. És vágyott, sóvárgott utána. Deő ugy látszik, nem igen vett észre semmit Tr-ri­szontérzelem sem támadt--benne, mert mindig csak egyformán udvariasan bánt vele, s mulattatta, kaczagtatta, ugy mint • azelőtt. Pedig ő várt, várt tőle mindig vala­mit. Egy szót, egy édes suttogó szót. De hiába. Semmi sem lett. Egyszer pedig végkép elszakadt tőle. Valami örökséget kapott s külön ügy vé­di irodát nyitott. Hozzájuk csak ugy néha­néhajárt fel. O pedig sajátságos érzéssel várt még mindig. Ma azután megtudta, hogy vége min­dennek. Csalóka, beteges álom volt az egész. Katolnay vőlegény . . . Zörejt hall a szalonban. Fölocsudik s izgatottan rántja meg fejét. Majd föl­kel s átmegy. Kis húgai játszanak ott nagy zaj vigadozással. Kipirulva futkosnak, ug nak, kaczagnak. Egy darabig nézi, nézi a kat s azután sóhajtva gondolja * — Miért nem lehet ő is i kis leányka ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom