Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-09-05 / 71. szám

B.-Csabán, 1886. XIII. évfolyam, 67. szám. Vasárnap, augusztushó 22-én. sKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. JVleg Jelen lieteril*.ént kétszer: vasárnap és osütörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Egész évre . . • frt Fél évre 8 , Évnegyedre . 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAA8ENSTEIN éi VOGLEK ezég, Bécs, Prága, Budapest, Némeiország és Svájez minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Gondolkozzunk! (***) »Móg Í8 huuczut a német!" Hogy tetszik most ez a nóta? Pedig hát ennek a nótának bölcs feltalálójával stimmelt, kevés kivétellel az egész szlávság akkor, mikor Battenberg Sándor ellen elkövették a merényletet. A prágai „Politik" pláne német nyelven zengette ezt a himnuszt. Ugy keli neki, mert német volt: Már t. i. Battenberg Sándor herczeg. A legnemesebb, a legvitézebb, a legbecsületesebb fejedelmek egyike, ki a bolgár névnek nagyobb dicsőséget szerzett, mintj a hány muszka a világou; aki uépét szabaddá, boldoggá tette volna, a milyen Muszkaországbau nincs; aki már is bizonyságát adta a kis ország élén fejedelmi nagyságának : na de hát német volt, aki móg is hunczut! Ezt a nótát fújja most az egész szláv sajtó, ez volt a lázadók jelszava: s a nópszenvedély felkorbácsolására az orosz eszköz. Csak a dal hiányzik hozzá, ezt pedig feltalálhatnák magyar földön. És mi haragszunk a szláv sajtóra, mely azzal izgat Battenberg Sándor ellen, hogy idegen. Amely sajtó nem lát egyebet Battenberg Sándoron, csak azt, hogy német. Nem lát rajta sem nemeset, sem jót, sem dicséretest, csak azt látja, hogy nem szláv, hogy a czárnak adott szavát megszegte, hogy az angolok és németek kezére játszik. A szláv sajtó Sándor fejedelmet ahoz az emberhez hasonlítja, kire valaki Dagy kincset bízott, ő pedig megszökött vele más országba, a hol adja a bőkezűt, a jótékonyt és az adakozót. Bulgáriát a czár bízta reá és ő átszöKött vele az angolokhoz, a németekhez. — Igy beszólt a szláv sajtó. És mi, kik éppen igy szoktunk beszólni mindenkiről, aki nem magyar, dühösek vagyunk a szlávokra. Memerto mori! Engedelmet kérek, hogy ezt figyelmeztetésül felhoztam. A másik pedig, mire az igen tisztelt közvéleményt figyelmeztetni bátor vagyok: a helyzet! Méltóztatnak-e hallani azt az óriási zsivajt, melyet a szláv sajtó Európa majd minden részében, köröskörül a határon aztán beüt az országban éjszakról, dóiról, keletről ós nyugotról elkövet. Alig halljuk tőle a magunk szavát. Csak az a szerencsénk, hogy lánczon van valamennyi s mi nyugodtan hallgathatjuk s végezhetjük munkáinkat, a nélkül, hogy csattogtatott fogaiktól remegnénk, legyenek bár tigrisek avagy oroszlánok. S vájjon gondoljuk-e, hogy mi az a láncz, ami őket féken tartja: a közös hadsereg s a közös ügy. Mily lelki szorongattatások közt hallanók most ezt a körülöttünk készülődő orkánt, ezt a lábaink alatt bömbölő lávát, haegyedül állnánk a földön, támaszkodva olyan hadseregre, melynek szláv a fele. Ha a birodalmi hadsereg másik fele felett, tul a Lajtbán, részben az az elem rendelkeznék, mely most az orosz riadót fújja. Hát a kétfelé választott külöu álló ós külön befolyásolt hadsereg egyik felének a felébe nem bizhatnánk, a másik fél pedig,, nelynak több mint fele ugyancsak szlár, nem jjönue segélyünkre mert a parlament szlár többsége nem szavazíá meg a költséget, amint azt most a parlementek mérsékelt eleméből összeállított delegáczió megteszi. Ez az egyik. A másik pedig a j kilátás arra íogy Németország nem lenne szövetségese egy oly Szerkesztőség: Apponyi-utoza, 891. számú' ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-uteza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. államnak, melynek két felé jgravitáló, két felé darabolt hadserege nem nyújtana neki garancziát. íme a helyzet! Csakhogy ezt persze nem gondolja meg minden ember. Kinek jutna eszébe, hogy miórt érzi ő most magát nyugodtan, mikor pedig az egész szláv oczeán háborog, hogy ez a picziuy jármű a magyarság meg se rendül meg se moczzcan. Igen mtrt a KÖZÖS ügy és közös hadsereg erős lánczszeinei egyrészt a birodalom túlsó feléhez, másrészt a német szövetséghez kötik őt, mert ez a két sziklapart védi a hullám ellen. És móg is van ész, mely e jármüvet kiakarja lökni a,hullámokra I... — A Times a budavári emlókünneppröl. A Times Budavár visszavételének kótszázadik évfordulója alkalmából következőleg nyilatkozik: „A magyarok oly tulajdonságokkal bírnak, melyek befolyására és elérésére képesitik őket!" A oitylap ozólzást tesz a panszlavismussal való összeütközés lehetőségére s azután ezeket mondja: „Mily más érzelmekkel ülné meg a magyar nemzet mai ünnepét, ha az orosz ellenséggel szemben aratott diadalt jelentené, Lehet, hogy a magyarokra majd egyszer a hatalmas szláv birodalom elleni küzdeltaökoen válságos napok fognak beköszönteni, de egy oly bátor, tehetséges és erélyes népfaj legyőzetóséröl szó sem lehet!" — Erdélyi róm. kath. státusgyülés. Az erdélyi róm. kath. státusgyülést, Lőnhart püspök Gyulafehérvárra f. évi szeptember 20-ára összehivta. A meghivó szerint a gyűlés tárgyait fogják képezni: 1. az erd. r. k. igazgatótanaosnak jelentése az 1885-iki státusgyülés óta folytatott működéséről; 2. a radnótbi alapitvanyi uradalom gazdasági kezeié-ének megállapítása: 3. a r. k. középtanodai tanárok szolgálati ós fegyelmi szabályainak megvitatása ós életbeléptetése; 4. az igazgatótanáosból kilépő tagok helyeinek betöltése. 1Politils.ai hirek. * A bolgár forradalom. Radomirtól nem messze összeütközés volt Mutkurov hadserege és a Sándor fejedelem ellen föllázadt ezred közt. Mindkét oldalról számos halott és sebesült van. * A bolgár Ugy. A Novoje Yremja levelet közöl, mely oda nyilatkozik, hogy Oroszország Bulgáriát, illetőleg osak két utat követhet: vagy okkupálja Bulgáriát, hogy ott az anarohiának véget vessen ós a rendet ismét helyreállítsa vagy pedig engedi, hogy Bulgáriában az anarohia üsse fel tanyájat bizonytalan időkig. Harmadik ut — mondja a levél — véleményünk szerint ninos, valamint nem hiszszük azt sem, hogy Oroszország móltósága megeugedne báminemü kompromisszumot. * Sándor fejedelem és az orosz czár. Sándor fejedelem táviratot intézett az orosz ozár hoz, melyben tudatja vele, hogy visszatér elfoglalni fejedelmi szókét. Ezen táviratára a ozár azt válaszolta, hogy nem helyesli a fejedelemnek Bulgáriába való visszatérését. A ozár — úgymond — Oroszország érdekét fogja szem előtt tartani. A ozár válasza, melyet a fejedelem Filippoliban kapott meg, igy hangzik: „Megkaptam fenséged taviratát. Nem helyeselhehetem Bulgáriába való visszatérését, mert előre látom a vegzetes következményeket, melyeket az a már a nélkül is eléggé megpróbált országra maga után fog vonni. Dolgorukov küldetésének ninos czélja. Távol legyen tőlem, hogy ama szomorú állapotba, a melyben jelenleg Bulgária sinylődik, bármi módon is beleavatüozzam mindaddig, a mig ön ott marad. Fönséged tudni fogja, mit kell tennie. Főn tartom magamnak annak megítélését, a mit nekem atyám tisztelt emléke, Oroszország érdeke és a kelet békéje parancsol!" A bolgár fejedelem elhatározása, hogy a ozárhoz fordult, általános feltűnést keltett, még nagyobb meglepetést a ozár hideg visszautasító válasza. Egyes Kim ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos nr könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 85 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Poviziay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jhró összeg helyben fizetendő. A cholera.*) — Dr. Lővy Lajos orvos felolvasásából a békésmegyei orvosok él gyógyszerészek egyletében. Az 1866-iki cholera alkalmával kutattam annak okaitslehetetlen voltmásokotfelvennem a cholera keletkezésére, mint azon körülményt, hogy azok, kik a cholerába estek annnakazértlettek áldozatai, mert szobáikban rosz levegőt szivtak. A megyében, a hol működtem a fagy beáltáva 1, a ködök megszűntével, megszűnt a cholera, mert a levegő kezdett stagnáló helyzetjéből kijönni ós igy visszakapta normális ólenytartalmát. 1873-ban az egész országban kitört a járvány. Mivel már beleéltem magamat a cholera okának kutatásába, mint cholera orvos ismét megbízást nyertem. BácsBodrogh megyébe küldött a ministerium. Julius hó 10-én Zomborba érkeztem, Az alispánt megkértem, hogy engem oda küldjön, a hol legnagyobb mértékben uralkodik a cholera. Parabuty helységbe küldött. Ez egy 4000 lakossal biró helység, hol naponta 30 halott voit. A járvány alatt 600 egyént vesztett. Ez oly irtóztató szám, melyhez hasonlót alig tud valamelyik város felmutatni. A lakosságnak több mint 15 százaléka esett a járvány áldozatául. Kíváncsi voltam, vájjon csakugyan oly rosz levegő viszonyok volnának-e itt, melyek oly nagy mértékben pusztítják az embereket. Odautaztamban több helységet érintettem, de egyikben sem találtam cholerabeteget, sőt a tőszomszód faluban, (Hódságban) mely Parabuty tói 3/i mértföldnyire fekszik, nem volt addig egy cholerabeteg sem, daczára annak, hogy a közlekedés a két szomszéd falu közt szabad és élénk volt. Az mégis feltűnő dolog egy gondolkodó ember előtt, hogy ilyen ragályos betegség, a minőnek a cholera el van híresztelve, épen az egyik helyen annyira dühöngjön ós a szomszéd falukat annyira kimóli?! Ennek kell, hogy oka legyen I Felesleges mondanom, hogy ón a levegő viszonyaiban kerestem az okot. Azon helységekben, a melyeken átutaztam ós cholerát nem jeleztek, azt tapasztaltam, hogy a faluk valóságos kertek voltak. Mindegyik ház egy nagy kertnek háza volt. Az udvarokban nagy eper-, dió- vagy akáczfák, a ház mögött szőlőkert, az utczákon szinte nagy fasorok. A faluk körül tengeri, nagy zöld leveleivel. Parabutyon házi kert kevés, az utczákon fa nincs, a lakosság gazdag. Nem is sokat törődtek egy házi kert jövedelmével, épen ugy mint a csabaiak. Csabán csak 1873 óta lehet az utczákon élő fát látni, mely a forró nyár élenyszegóny, vagy inkább ólenyétől megrablott levegőnek ólenyét zöld levelei utján visszaadja, vagy kipótolja. Parabuty utczáiban árkok vannak, melyek akkori időben tele voltak poshadt vízzel. A város körül nem kukoriczát, hanem vagy búzát, vagy kendert termesztenek, azért juliusban a helység körüli egész tájék kopasz, csak a forró napsugár szívja ki a kopár föld szénsavát, de nincs már semmi növény, a mi azt elnyelje. Zöld levél sincs, mi a hidat állat ós növény közt helyreállítsa, mert az egyik ide adja a szénsavat, a másik az ólenyt. Feleslegesnek tartom itt ezeket tovább fejtegetni, mert a természeti törvény mindenki előtt ismeretes. Világos tehát, hogy e rosz levegő viszonyok azok, melyek Parabuty helységét annyira decimalták. A pusztítás egészen szeptember közepéig tartott, a midőn egy 3 napig tartó északi széllel összei * *) A ozikfc első része, mely azonban befejezett egészet képezett s az 1866-iki cholera történetéhez szolgáltatott adatokat, lapunk ez évi ö7*ik iiámábau jel«nt u«g Swrk,