Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-09-05 / 71. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i kötött hűvös esö a levegőt össze-vissza korbácsolta annyira, hogy az alsó és felső levegő réteg egy quali tásu lett ; s az emberek megint kaptak annyi élenyt mint a mennyi szükséges volt az organismus fentartá sára. A kór megszűnése tekintetében ez volt véleményem Dr. Koch bacillus-theoriája előtt, ós az meggyőződésem most is. S most áttérhetek a cholera kórnem ismertetésére Tudvalevő, hogy ez ázsiai vendég hazája Keletindia, Ganges és Brahmaputra folyamok torkolata. A kórdós már most az, hogyan, ós mily körülmények alatt kelet kezik itt a cholera ? A Ganges folyam kilép medréből ós ellepi vizévé a több mértföldnyi területű termékeny földet. Rövid idő múlva apad a folyam, a kiáradt vizek megint viszsza folynak medrükbe, hátra hagyván nemcsak a forró naptól gyors erjedésbe átinenő növényi, haaem állati anyagokat is. Hogy mi történik ezen vegytani prooessus által itt nem szükséges fejtegetnem. Már most az itt élő emberek oly levegőt lélegzőnek, mely nem nagyon ólenydus, ós itt gyakran megtörténik, hogy több napon át szélcsend uralkodik. Phisiologiai adatokkal fogom bebizonyitani, hogy ily viszonyok mellett kell, hogy a cholera kifejlődjék. Előbb azonban a könnyebb megértés végett a növényi ós állati phisiologiából kell egyetmást felhoznom. Mindenek előtt nézzük meg, hogyan megy végbe a növény táplálkozása. A növény tápanyagát részint a levegőből, részin a földből veszi. A levegőből veszi az organicus alkatrészeinek anyagát. a földből az anorganicus részeinek anyagát. A levegőből szénsavat, élenyt ós vizgőzt. A főidből vizet, szónsavat, amoniakot kalit, nátront, meszet ós más savakat. Ezen anyagokból képezi a növény a szónhydrat j a i t (keményitő czukor) zsirjait, fe hérnyei savait, aethericus olajait ós gyantáit Amint látjuk tehát, a növény átváltoztatja az ólenydus anyagokat élenyszegónyebbekre, ós ezen processus által sok óleny szabad lesz. Ami az állatok táplálkozását illeti, tudvalevő, hogy az állat tápanyagait nem veszi a levegőből vagy a földből, hanem a növényekből, ós ezen növényi anya gokból fejlődik az állat egy egynemű nedve, a vére. A növény összes alkatrészeiből a zsírok, szónhydrátok, fehórnyók ós némely szervetlen savak azok az anyagok, a melyek mindenképen szükségesek az állati vér képzéséhez, ós ezun négy féle anyagot tartalmazza a vér mindig. De a vér változik özszetótelóbeu, mialatt a test zsigerein ós szövetjein átfolyik, mivel mozgása alatt részint anyagokat veszfel a szövetekből ós zsigerekből, a melyeken átfolyik, részint átenged anyagokat azoknak. A vér, mely a szövetekbe vagy zsigerekbe folyik, piros, mely szint az ólenytől nyeri. Az a vér pedig, mely a szövetekből vagy zsigerekből kifolyik, fekete, mely szint a szénsavtól kapja. Kivételt képeznek e tekintetben a tüdők. Azokban a vér nemcsak hogy élenyt nem vészit, hanem élenyt nyer ós szénsavat vészit. Azon vér tehát, mely a tüdőbe a jobb szivből hajtatik, ós mely vér az összes viszerekből ós a belekből jövő chylusból összegyűl, kivótelkópen sötétpiros. Azon vér pedig, mily a tüdőkből a viszerek által a balszivbe vissza ós mint üteres vér az egész test ütereibe hajtatik, azon vér világos piros. Ép oly kivételt tesz e tekintetben a máj. A májba szinte nem piros üteres vér hajtatik, mint más zsigerekbe, hanem viszeres vér, mely vér az egósz összes bóltractusból a venaportába összegyűl és ezen vastag viszór által a májba vezettetik. Ezen vér természetes a nem rég felvett tápanyagokból készült vér ós mely a h a j s z á 1 e d ó n y e k b ő 1 felszíva tott, ós a billentyűnólküli viszerek által a venaportához vezettetik. A venaportaa májba ömlik ós benne számtalan hajszáledónyekre elágazik, mely hajszáledények megint májviszerekkó összegyülekeznek, abból a czólból, hogy ezeu viszerek által a vért a vena cava desceudensbe, innen a jobb szivbe ós végtére a tüdőkbe küldje élenyitós végett. Mi az ok, hogy a természet a belekből a vért a májba küldi, a helyett, hogy mindjárt a tüdőkbe vezetné 1 Az valószínűleg azért történik, mivel a természet gondviselése csekélységekben is nagy; mert ha a belekbői jövő s^énsavdus yér mindjár a tüdőkbe menne, A nevezftt miniszter urnák folyó évi 61155. számú renIdflkezósével elrendeltetvén, hogy azon községekből, hol iparj iskola nincs minden ipardij és pénzbüntetés a megyei iparalapba beterjesztendő, az ekként befolyó jövedelmek által a megyei iparalap tetemes bevételre tett szert s az ipari okta[tás emelésére remélhetőleg rövid idő multán sikeresen felhasználható leend. B.-Gyulán, 1886. augusztushó. Fábry Sándor m. I. aljegyző. akkor óleuyitéso nem volna elegendő, azért előbb a májba jön, hol szénsavának egy részéből a máj a szónenydus epét és májczukrot készíti ós csak most, a szónenyótől valamennyikópen megfosztva küldetik a cüdókbe. Ugy látszik, hogy a máj arra van hivafva, hogy a tüdők munkáján könnyítsen, azaz hogy a tüdőknek félig decarborisált vért küldjön ólenyitósre (Folyt, köv.) | MEGYEI KÖZÜGYEK. I A közigazgatási bizottság jelentése Bákésmagye állapotáról az 1886-ik év első felében. (Folytatás.) 1 A tavaly próbaképau homok réteggel borított gyulaí vérű útra az idénre javítás képen előirányzott 500 köb méter homokból 300 köb méter lett felhasználva. A gyulai mBcadain kőutak fenntartására 750 ktn. tört - kavics lett 3922 frt 50 krért beszerezve, mely már részben felhasználtatott, részben az ut mentén raktároztatok. \ mult téli erős jégzajlások alkalmából nyert tapasztalatok nyomán a bizottság a körösi azon hidaknak, melyek eddig ilyennel nem birtak, jégtörő bakokkal való ellátását határozta el. E végből a gyuia-várii ós gyulai fehér-körösi hidak elé 2—2 a. békési kettes-körösi hid elé pedig 6 jégtörő építése terveztetett, melyek kivitele folyamatban áll. Ezen munkák ' 5450 frt 87 krért Veres Károly és társai vállalatába lettek bocsátva. A félév folyamán kijavítattak a gyula-sarkadi uton a Fekete-Körös felett fenuálló Biharmegyével közös tahid agyú • la-kétegybázi és gyula-csabai utakon fennálló tégla átereszek s a külső járásokban is tibb hid és áteresz. A többi itt meg uem emiitett utak is folytonos javítás ós fenntartás alatt állottak. E czólra részben a közmunka erő, részben az utkaparók használtattak fel. A gőzkazáaok a megye területén folytonos felügyelet alatt állottak. Az ismétlő próbák a legutóbbi vizsgáktól követő 5 óv lejárta után pontosan eszközöltetnek. Jelenleg 385 gőzkazán van a megye területén haszuálatbao, melyek közül a lefolyt félévben 81 vizsgáltatott meg. Á megye területén levő postahivatalok forgalmáról szer' kesztett kimutatás szerint a mult óv folyamán a posták fentartási köitsége 46,965 frtot tett ki, a jövedéki bevetel pedig 106,675 frt volt. Az összes forgalom 3.274,050 frtra rúgott, míg ezzM szemben 1.207.059 irt a forgalmi kiadas. Legtöbb a bevétel Csabán (22,300 frt) Gyulán (15,983 frt) s Grozháza (17,600 frt) legkevesebb Gy.-Varib-An (292 frt.) Feladatott a megyebeli postakon a mult évben összesen 2.168,622 darab levól-postai es 144,828 drb kocsi-postai küldemény, melyek értéke 20.039,310 frtra volt jelezve. A távírdák állapota teljesen kielégítő volt. A vezetékek jc I karban voltak ós semminemű oly nehézseg sem merült fel, melynek elharitására a közigazgatási bizottság intezíedóSj igenybe vétetett volna. A távírda forgalomról szerkesztett mellekelt kimutatás szerint legnagyobb volt a forgalom Csaban (7900) s Orosházán (6300) s legkisebb Kótegyüazán (619.) VI. A honvédelmi minisztérium ügykörében. Az idei fősorozás eredménye kielégítő volt. Az idei mellékelt Vl-ik mintájú kimutatas azon adatokat tartalmazza, melyek a védkötelesek s/Jttnara adott házasülási engedélyek, az elbocsátási esetek s a védkötelezettseg tekintetében a védtörvóuyüez irt utasítás 42-ik §-anak l-sö| pontjához képest megengedett egyeb kedvezinenyeiben részesültek számát tüntetik fül. A megye területén ez idő szerint állandóan B.-Csabán a cs. és kir. 101. számú gyalogezred 3-ik zászlóalja, B.-Gyulán pedig a m. kir. II-ik Uouved lovas ezred 1. ós 2. számú százada vannak elüelyezve. Mindkét elhelyezési állomása Ví-ik lakbér osztály b« van sorozva. VII. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszte-1 rium ügykörét érintőleg. Az 1886. évi aratási eredmények ez úttal fel nem tüntethetők. Azok az ide vonatkozó adatoknak az országos statisztikai hivatal részére leendő ö-szogyüjtéss után lesznek csupán megállapíthatók. Ez idő szerint megjegyezhető, hogy a termés Bókésmegyében általában kielégítő középszerű volc. Tetemes kárt okozo t a termésben a tavaszszal hosszan tartó esőzés s az ezt megelőzött tikasztó szárazság. A gyümölcs-1 termést legnagyobb részben tönkre tette a májushó elején mutatkozott fagy, Szt.-Andrásoa nagyobb kárt okozott a jégeső. E helyütt elemi csapás czimén adóelengedés is kéretett. Más károsodás a termelésben, ugymiut rovarok, árvizek, rozsda stb. folytán nem fordult elő. A hasznos házi és gazdasági állatok egészségi állapota nagyobb mérvű ragályos és járványos betegségek aital megháborítva nem volt.' Egyedül Vecsey grófnőnek Szeghalom melletti pusztáján lépett fel a lépfene pusztitólag. Az óvintézkedések a ragály tova terjedésének meggátlása czéljából kellő sikerrel ideje korán megletettek Takony-kór eset a iefoly félévbyii 10 izben fordult elő. A kóiral megtámadott lovak azonnal kiirtattak s a bonczjgyzőkönyvek a földmivelés-, ipar- és kereskedelem ügyi m. kir. miniszter úrhoz azonnal felterjesztettek. A tavaszi rendes lóviz-gfllst megtartatott, s az alkalom* mai kóros megbetegülís k nem észleltettek. A/f ipariiatósági megbízottak tisztükben hiven eljártak. Évnegyedes gyűléseikről a jegyzőkönyvek a földmivelés-, ipar-1 ós kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztettek, ' ' MEGYEI HÍREK. — A b.-csabai ág. hitv. ev. algymnázium építkezésére ujabban aláirtak ós az aláirt összeget le is fizették H*vran Pál ivón: Saskó Márton 2 frt. — Horváth János ivéa: Harsányi Sándor orosházán 5 frt, Krajcsovics Soma 10 frt, Áchim L. András 5 frt. Kiiment Z. György 2 frt 50 kr. Összesen: 24 frt 50 kr. Az eddig közlöttekkelegyütt: 1885 frt 71 kr. B.-Csabán 1886 szept. 3-án Vidovszky János pénztáros. — Esketés. Petrovics József, fazekasvarsándi fiatal kereskedő f. hó 7-ón délután 5 órakor vezeti oltárhoz a b.-csabai ev. templomban kedves menyasszonyát Osepreghy Zsuzsika kisasszonyt. Tartós boldogságot a derék ujházaspárnak! * A b.-csabai képviselőtestület aug. 31-ón tartott rendkívüli közgyűléséből. Az elöljáróság előterjeszti a megyei alispán rendeletét a legközelebb megtartott hivatalos vizsgálatról. A képviselőtestület a felmerült észrevételekhez képest intézkedett. Nevezetesebb ezek közül a rendelet azon pontja, a hol az alispán ur a községi pótadot a mult évi államadó alapján gondolja kivetni, a mely eljárás azonban felette hátrányos volna ugy az adófizetők, mint a kivetést teljesítő közegekre. — Ez ügyben a képviselőtestület folyamodványt intézett a megyei bizottsághoz, hogy a megyei szabályrendelet ide vonatkozó szakaszat, miutau az nem eléggé világos, magyarázza meg. A körösszabályozási pénztár részére más pénzalapokból kölcsönvett őszszegekre nézve az alispáni rendelet helyteleníti ez eljárást, miután az nem a megye jóváhagyásával törtónt. Miután azonban ezen kölcsönök a közgyűlés tudta ós beleegyezésével történtek s különben sem tartja olyanoknak, melyek az 1871. XVHI. t. cz. 26. §-a alá, tehát megyei jóváhagy as stlá volnának terjesztendők, — hogy jövőben az abspán ar aital ne kifogásoltassauak, a megye hatóságához, az ediigi eljárás helybenhagyása hánt,folyamodvány fog intézhetni. — Láng Gusztáv tanítónak ipariskolai tanítóul történt > I megválasztását a közgyűlés tudomásul vevón, utasítja az • elöljárókat, hogy tanterem beszerzésére nézve lépéseket tegyenek. — Az uj kataszteri törvény értelmében a katas z{ teri telekkönyv a községek részére ki nem adatván, a közgyűlés utasította az elöljárókat e nólkülözhetlen mü megszerzésére. — Az uj községi törvény értelmében szabályrendeletek lóvén alkotandók a község kötelékébe való íeiI vetéli dijak szedéséről, a közgyűlések száma ós idejéről, a tanácskozás ügyrendjéről, a tisztviselők fizetése ós napi. dija mennyiségéről, továbbá a napszámosok községi adófi; zetósóröl, — a közgyűlések száma ós tanácskozási ügy •• ' I rendje a régi szabályrendelet értelmében hagyatik meg, a telvéteiidijak javaslatba hozatalával az elöljárók bizatnak meg I azon utasítással, hogy három osztályt állítsanak fel. — A . tisztviselők, segéd személyzet ós szolgák fizetéséről szabályrendelet addig nem alkotható, míg a községnek a megyéhez terjesztett szabályrendelete jóvá nem hagyatik. — A napszámosokra községi adó nem vezettetik. — A kenderáztató rá nézve Sztraka E.városi mérnök előterjeszti a tervet és költségvetést. E szerint 2600 méter hosszúságban 1130 I át tat vény nyal az uj kendtráztató 14,072 írtba kerül. Miután pedig a kenderáztatás a békési ut mentén hatóságilag , betiltatott, folyamodvány intéztetik a közigazgatási bizottsághoz, egy kísérlet engedélyezésére, mielőtt a város egy ily költséges mü készítését foganatosítaná. — A községi I kőzföldek bérbeadását tárgyazó eiöljárói jelentós tudomásul vétetik. — A város és a megyei gazdasági egylet között a gazdasági kert elcserélóse ügyében egy bizottság által [előterjesztett csereegyezsóg a képviselőtestület által elfogadtatott. — Gold János kutmester levele terjesztetett elö, melyben értesiti a várost, hogy miután a csöveket beszerezte, szeptemberhó első napjaiban a kútfúrást folytatja. — A közgyűlés tudomásul veszi. — Több jelentéktelen lolyainodvány elintézésével a közgyűlés véget ért. * A 46-ik gyalogezrednek 4. zászlóalja 4. törzs~ ! tiszt, 56 főtiszt, 954 legénységi létszámmal s 24 lóval a t. óv szeptember 12-én Csabára fog érkezni. Az ezred zenekara is e csapatokkal jővén, Csaba vendégszerető közönsége és fiatalsága bizonyára nem mulasztja el az alkalmat, hogy ismét egy kellemes napot szerezzen a tisztikarnak. * A b.-csabai ipartestület elöljáróságának f. hó 1 -ón tartott gyűlésén, mult hóban Szegeden rendezett teciin ologiai iparmuzeum kiállításáról a testület által kiküldött hat iparos tanoaoz as ott tapasztaltakról oly kimerítő