Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-04-02 / 27. szám

.>abán, 1885. XIL évfolyam, 27., szám Csütörtök, áprilishó 2-án. KÖZLÖN Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer*: vasárnap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ n«lyben házhoz hordva vagy postán bermentve kiildve : Egész évre ... 6 írt Fél évre . . . . 3 Évnegyedre ... 1 &0 kr. Lapunk számára hirdetése': felvételére fel van jogosítva : IUASKNSTBIN és VOGrLKR czég, Báes. Prága, Budapesten, Németország és Svájcz minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. ÜiadLó tiivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r

u-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom díjában, és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is el fogadtatnak: vidéken a póstahivaloknál 5 kros poitautalvannyal A hirdetésekért járó i5s«e? helyben llzetendö. Pap és világfi. V. (Befejező közlemény.) A rágalomnak szintannyi a forrása, mint a Nilus vizének, s épen oly nehéz annak eredetét felfedezni, mint ezét. Börne. A buta és okos emberek egyaránt ártalmatlanok; csak a félbolondok és féltudósok — a legveszélyesebbek. Goethe. A jó a jók, a rosz a rosszak által mozdíttatik elő. Talmud Sabbath, 32. a. Semmi sem jellemzi az orosházi Mózesnek farizeusi ravaszságát és fólmüvelt eszének nyakatekert csürni-csavarai szerető irányát inkább, mint beszédjének ama mondata : „ha abban a hitvallásban (a zsidókéban) világosan, félremagyarázhatlanul olvasható lesz, hogy nem tartalmaz semmi állam- és erkölcsellenest." Szabad-e ilyent egyeneslelkü, igazságos embernek mondani ? Mert mikép lehessen azt a megtámadott hitvallás követőinek kimutatni és olvashatóvá tenni, a mi valamiben nincs benn s nem az a logika ós igazság, hogy az ki állítja, benne van, hogy vannak a zsidó hitvallásban állam- ós erkölcsellenes ta nok: azokat az eredeti forrás, a kötet ós lapszám megnevezésével a világnak hitelesen és hamisitlanul bemutassa, különösen ha azt meri állítani, hogy a Talmudot 5 tanulmányozza, kutatja? Azt mit Löw Swáb a zsidórabbik paksi sén tett, már számos más rabbigyülés is tette. I franczia rabbik is, egy Parizsban tartott tanácskozá son eskü alatt erősítették, hogy a Talmudban állam ós erkölcsellenes tanok nincsenek, hogy ilyeneket a zsidó hit soha nem is tanított, nem követett, hogy a zsidóhitüek azért neveztetnek köztudomásúlag mózeshitüeknek, mert hitvallásuk a Mózes által adott bibliában ó« nem máshol foglaltatik benn. De nemcsak ez törtónt, hanem számos keresztyén hittudós, mint a világhírű Buxtorf testvérek, JReuchlin stb. bebizonyították a Talmud fordítása által, hogy ez is, nemes, lélekemelő szép elveket, tudományos tanokat tartalmaz. Keresztyén hiten levő kiváló papok, kik kitűnő helyet vivtak ki maguknak a keresztyén egyházi és héber irodalomban, templomi szónoklatban, mint a Talmud alapos ismerői, a templomban a feszületre megesküdtek már, hogy nem igaz, miszerint a zsidók hitelvei a keresztyén megcsalását vagy az azzal való rosz bánást, vagy pláne keresztyén gyermekek vérének ontását megengednék. Azért mégis mondják az ily tudatlan és roszakaratu emberek mint Veres, Verhovay, Onody és társai, hogy benne van ez a Talmudban. S ha az egész világ minden rabbija s a legokosabb, legtudósabb keresztyén hittudósok a fejük tetejére állanak : ők mindig azt fogják mondani, hogy azt tartalmazza a Talmud. Ez fog embertelen izgatásaiknak és ámításuknak mindig leghatalmasabb fegyvere lenni, mert tudják, hogy a nép könnyen hisz ós félrevezethető, és mert koholniok kell ilyesmit, hogy lábuk alatt a talajt el ne veszítsék. Ők maguk jól tudják, hogy nem igaz, de azt is tudják, hogy a tömeget, a népet erre nézve legnehezebben lehet felvilágosítani, mert hisz a Talmud száznál több nagy folio-kötetből álló egész könyvtár, hogy tehát merő lehetetlenség a legjobb akarattal azt bizonyítani a mi nincsen benne. Persze ók nem mutatják meg az ördögöt, melyet falra festenek, mert nem mutathatják, hisz soha a szemük előtt sem láttak egy eredeti kötetet sem a Talmudból, hisz nem tudnak „arabusul," illetve zsidóul. A helyett nagy pathoszszal azt kívánják, legyen olvasható a zsidók által bemutatandó hitvallásban, hogy nem tartalmazza az általuk állított dolgokat, mert a többi hitfelekezetek is bemutatták a hitvallásukat. Persze, a mint a hazai törvényekből világosan kimutattuk, ez sem való, mert nem is lehet kivinni. Azonban jó izgató szer. A „Riadó" melynek szerkesztőjét Székesfehérvárról mint revolverhirlapirót különféle csínyek miatt kitolonczoztak; a csángó pénzeket elkezelt „Függetlenség" : ezek az ő forrásaik, melyekből istentelen rágalmaikat, hazugságaikat merítik, a világ legtudományosabb ós legkitűnőbb tudósainak, keresztyén Talmud-ismerőinek abbeli állításai ellenében, hogy nem létezik a Talmudban az mit ók mondanak. Legjobb esetben Eiaenmengöi ós liohling német könyveiből idéznek, melyekről már százszor ki lett mutatva, hogy ezek hamisítványok, hogy az eredetiben az nincs benn. De soha a Talmud eredeti szövegéből egy szót, egy betűt sem idéztek, mi állításaik igazságát bizonyítaná. S Rohling meg Eisenmenger mikép csinálják ? Nem lehet szándékunkban itt a Talmudból traktatumot irni, azért csak egy példával — a legerősebb váddal — világítjuk meg az antiszemiták ebbeli alávaló eljárás mód ját. Először is valami párbeszédből kiszakítanak egy mondatot, melynek, az egész szöveget tekintve, egészen más a jelentése, mintha magában áll. Például azt mondják a Talmudban ez áll :„A legjobb keresztyént öld meg". Pedig ezen mondat egyáltalában a Talmudban sehol elő nem fordul, hanem a Talmuduál is régibb bibliamagyarázatban, melyet a zsidó ós keresztyén tudósok Szofórimnek neveznek, van egy mondás, mely szóról igy hangzik : „Hatow Seb'mizrijim b' saath" milchomo h'raug„. Mi szóról szóra azt jelenti: A legjobb (hatov) Mizrajim béliekét (seb

1 mizrijim ; azt, minden keresztyén gyermek is tudja, hogy a zsidók az egyptomiakat Mizrajimbelieknek hívják) háború közben (b'saath inilchomo*) öld meg (hraug.) összefüggésében tehát e mondat annyit jelent, hogy háború közben megszabad ölni a legjobb egyptombelit is. S miért kellett e tételt egyáltalán felállítani? Mert a zsidónak a Mózes parancsai után indulva, még a csirke vérét is csak szüksóg esetén szabad kiontania, ha élelemre használja, s igy idővel azon balhiedelem fejlett ki, hogy embert soha és semmikópen sem, ugy mint például most a nazarénusok közt is azon hit van elterjedve, hogy embert még háborúban sem szabad megölni. Azért tartották szükségesnek a bibliamagyarázók kimondani, hogy ha zsidó idegen néppel, például a Mtzrajimbeliekkel háborút visel: a háborúban, tehát önvédelemből vagy a haza védelmére megszabad ölni az ilyentl még szó, ha máskép a legjobb ember volna is. Ebből tehát kitetszik, hogy a zsidó elismeri miszerint még a pogányok közt is lehetnek „legjobb" emberek, kiket máskép nem szabadna bántani ós kiket csak háborúban szabad megölni; kitetszik továbbá, hogy épen az állam érdekében hozatott ezen magyarázat, nehogy a tízparancsolat ama szavai miatt: „ne ölj", a szorosan a vallástótel szavához ragaszkodó zsidó a katonai köteles szolgálatot ne tagadja meg. És ezzel a mondattal mit csinálnak a Rohlingok ós Eisenmengerek? A „Seb'mizrijim helyett odateszik Grojim", azt a részt pedig „b'-saath milchomo" (háború közben) egysz erűen kihagyják ! igy tálalják a nép elé s az a mondat, mely épen azon szándókból Íratott, hogy a lágyszivűsógónól fogva vérontástól irtózó zsidó a háborúban a haza védelmében is ne legyen nagyon szánakozó ellenségei iránt: azt hamisítva a szegény zsidó ellen használják a tudatlan népnél fegyverül. . . . A Talmud oly könyvgyűjtemény, mely Jézus születése előtt 200 -250 évvel már kezdetét vette, melyet maga Jézus tanult ós.melyből mély tudományt merített; mely akkor fejeztetett be (450—500 Kr. u.) midőn a keresztyénség az akkori leghatalmasabb népeknél csak terjedni kezdett, s oly helyeken, hol keresztyének alig voltak. Nem is lehetett tehát benne olyas mi egyenesen a keresztyének ellen irányult; ha tehát előfordul itt ott egy keményebb kifejezés, az csakis a (pogányokra vonatkozhat. De hisz maga Jézus is használta a pogányok ellenében ama kifejezéseket — a kor akkori szelleméhez kópest, mely fölé pedig Jézus mint tünemény óriásilag fölülemelkedett. E tekintetben egy keresztyének által irt munkában*) szóról szóra ezeket olvassuk: „Az első galilei korszak alatt Jézus egészen népének fia volt s az ennek (a zsidó népnek) szájában a pogányokra nézve divó megjelölésektől ő sem maradt idegen (lsd. például Matthias evaugeliomát, 7-dik fejezet, 6-dik vers ós 15-dik fejezet, 26-dik vers.)" Ha pedig megnézzük Matthias evangéliumának itt hivatott verseit, ezek igy hangzanak: 7-dik fejezet, 6-ik vers. „Ne adjátok szentsógteket a kutyáknak ós gyöngyeiteket ne dobjátok a disznók elé, hogy azokat ne tapossák le lábaikkal ós meg ne forduljanak ós szót ne tépjenek*.) 15-dik fejezet, 26-dik vers: „Nem illő hogy a gyermekektói elvétessék a kenyér ós kutyák elé dobassók,"**) Megjegyzendő, hogy az idézett fejezetek elolvasásából világosan kitűnik, miszerint e kifejezések alatt „kutyák" „disznók", Jézus a pogányokat órti, mert különösen a második idézetet az alkalomból mondja, midőn egy chaldei pogány asszony hozzá jön ós felkóri, hogy leányát gyógyítsa ki, kit az ördög megszállt. Erre Jézus *) Milchomo, háború, innét a keresztyének előtt is ismeretes katona : „Balmechome"; b

1 schaath, közbea. *) Lsd. Lexioon für Theologie und jKirJo hen w es en, von dr. H. Holtzmann und. dr. N. Zöpfel, ordentl. Professorein an der Liniverstát zu Stassburg. Leipzig 1884. 358. 1. *) Lsd. „Die beilige Schrift altén und neuen Testaments, verdeutscht von dr. Martin Luther, mint 230 tíildern von Gustav Doré. Stuttgard. Druck und Verlag von Eduárd Hallberger. II. Band „Neues Testament" 13 lap. **) Ugyanott a 26. lapon. A magyar fordítás tehát a Luther német fordítása után történt általunk.