Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-04-02 / 27. szám
„ Békésmegyei Közlöny t t 27. szám 1885. igy szól előbb hozzá a 24-dik versben: „Nein vagyok kiküldve erre, hanem csak Izrael házából való eltévedt juhokhoz", s ekkor, midőn az asszony lábához borul s ismételve segítséget kór, mondja a fenti szavakat. Yégül mint azt az erkölcsiség legmagasabb fokán álló Jézustól máskép várni sem lehet, mégis meghallgatja az aszszony könyörgését és kigyógyítja leányát. Ha tehát maga Jézus, kinek tanai az emberbaráti szeretet legmagasabb fokán állottak, nem tudá magát föltétlenül emanczipálni a pogányok elleni előítélettől, vájjon kárhoztatni lehet-e azt, ha a mindenesetre kevésbé nemes érzelmű zsidó hittanitók, bibliamagyarázók leg régibb könyveiben tán fordulnak elő oly kifejezések, melyek a pogányokra nézve épen nem nagyon hízelgők? S midőn mi ezeket mégis némi ellenszenvvel olvassuk most, a lelkiismereti szabadság századában, mert semmi esetre sem helyesek: nem fogja az utókor sokkal nagyobb csodálkozással olvasni azon kitöréseket, melyekkel most, a XlX-dik században keresztyének, a szeretet vallásának követői, a zsidók ellen élnek, kiket azért bélyegeznek esa lóknak, nem becsületeseknek, inert épen zsidók% Hogy a Talmudnak ma csak történelmi és tudomá nyos jelentősége van, hogy az abban előforduló netaláni erősebb kitételek a keresztyénekre nem vonatkoznak, bi zonyitja többek közt azon elvitázhatlan történeti tény is, hogy a Talmud legelső teljes kiadása a keresztyénség egyházi fejének, X. Leo pápáuak (uraik. 1513-21, a medicsiek törzséből) világos kívánatára lett kinyomatva! De ha nem lehet kimutatni, hogy a Talmüdban nem olvasható a mi nincs benn: hogy számtalan oly tétel van benn, mely az állam- és erkölcsellenes irányzatot teljesen kizárja, mely a legtisztább erkölcsöt és emberszeretetet hirdet, azt igenis be lehet bizonyítani. Nem lesz felesleges egynehányat idézni ezen tételekből s aki zsidóul tud, annak minden zsidó Talniudtudós szívesen meg fogja mutatni az eredetit, a hol szórói-szóra olvashatja. Például: „A nem-zsidók becsületesei is részesülnek a menyországban" (Szánhedrin II. misn.) „Kol hameráchém ál hábrioth merachamim olov min haschomaim, scheneemar: uneszoncho rachamim, verichamecho (Talmud Sabbath 151.) Magyarul: A ki könyörületes isten teremtményei iránt, könyörületet nyerend az égtől, mert az áll írva : ha könyörületes lész, kö nyőrületet nyersz. Tehát nemcsak zsidó, keresztyén vagy pogány iránt légy könyörületes, hanem általában véve az isten minden teremtménye (brioth. creatura — teremtmény,) tehát még az állat iránt is. Rabbi Hillelhez jő egy tudouiánykedvelő pogányember és felkéri, hogy minél rövidebb úton-módon avassa be a zsidó hitvallás tanaiba. Hillel erre igy szól: „A mi neked rosszul esik, azt ne tedd felebarátodnak sem ; ez az egész törvény, a többi csak magyarázat." (Talmud Sabbath, 31. a.) „Miként az örökkévaló Isten (szenteltessék az ő neve mindörökké) megbocsát és nem táplál bosszút és visz torlást nem gyakorol, ugy te sem táplálj bosszugyülöletet felebarátod iráut." (Tanar-debe Elia.) „Inkább légy üldözött, mint üldöző, mert a madarak közt egy sincs annyira üldözve mint a galamb, de azért az írás mégis alkalmasnak tartja áldozatra." (Baba kunia 93.) „Ne vess meg senki ember fiát." (Aboth IV. 3.) „Hamisságtól és csalástól távol tartsa magát az ember, tekintet nélkül arra, vájjon zsidó vagy nem zsidóval van dolga.' (Baba debe Elia. 28.) „Pénzedet ne add uzsorára, akár legyen a kölcsönvevő zsidó, akár nem zsidó." (Macot 24.) „Zsidó vagy nem zsidó férfi vagy nő, szolga vagy szolganő, cselekedeteik szerint részesülnek a menyei boldogságban, a szent lélekben." (Tanar debe Elia rabba 9.) S ilyen szebbnél szebb tételt százával lehetne felsorolni abból a megvetett Talmudból, melyről ifjabb Buxtorf József, a baselí egyetemen a héber nyelv és irodalom tanára, a ki a keresztyén hittudósok közt legjobban ismerte, többek közt azt mondja: „Tartalmaz . . . kitüaö szentencziákat, remek gondolatokat, számtalan vallástételt, melyek az olvasót nemcsak nemes gondolkodásúvá, de bölcsebbé és tudósabbá teszik."*) Legyenek tehát a zsidók jellemükre nézve tényleg bármilyenek, legyenek csalók vagy nem csalik: annyi bizonyos, hogy hitvallásuk, mely a mózesi bibliában foglaltatik s ennek magyarázata, melyet a Talmud foglal hiagában, nem engedi meg a csalást, nem tartalmaz semmi államellenest, sem más embertárssal, még ha pogány is, rosz bánást nem enged, sőt a második idézet tanúsítja, hogy ellenkezőleg azt parancsolja, miszerint a zsidónak a legutolsó féreggel is, mint isten élő és érző teremtményével emberségesen kell bánnia. A becsmérelt, kigúnyolt „sakterkés," tehát a zsidó hit szerint a lehető legnemesebb, legmagasztosabb eszméneK jelképe t. i. annak, hogy még az állatok vérét sem szabad szükségtelen kínzások közt ontani. Azért van előírva egyáltalán az a sakterkés, mily hosszúnak, mily élesnek kell lenni, hogy egy vágással oltsa ki a szegény állat életét, nehogy szükségtelenül, kinok közt kiszenved jen. A levágás után a vért hamuval kell azonnal behinteni, nehogy a vér látása eltompítsa a finomabb érzést. Azórt nem eszi a jámbor zsidó a reszelő késsé agyonkinzott állat húsát, azért nem szabad nekie erdei vadat enni, mely lelövetik, mert az halálkinokat szenvedhetett, a minek elkerülését a zsidó vallás parancsolja. Ilyen „Talmudinorál," ilyen „zsidóerkölcs" vau ősz szekötvea „sakterkéssel" s valóban azokra a szegény megvetett sakterekre ráillik az, mit Matthias evangeliomünak 5-ik fejezetének 11-ik versében olvasunk :**) „Üdvözölni fogtok, mikor titeket szidalmaznak, háborgatnak és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek miattam•'. Tegye minden becsületes, romlatlan lelkű s az igazság szavai iránt el nem tompult keresztyén szivére kezét s kérdezze önmagától, lehet-e az igaz, hogy a zsidónak embertársa vérét vallási czélokra szabadna kion tania, midőn e vallás móg az oktalan állatok iránti lehetséges kíméletet, szükségtelen vórontásuak, sőt a vér még látásának elkerülését is szigorúan rendeli? Azért bánik is az antiszemita urakkal félvállról a keresztyén polgárok többsége, mert tudják mindennapi tapasztalásból, hogy az ilyenek egyenesen koholtainak, a levegőből meritetnek, hogy a nép elámittassók ós ezudar egyéni czóljaikra felhasználtassák. Az egyik a nép köuy nyenhivőségét felhasználva, nyomorult életét akarja tengetni újsága által, mely ily szidalmakat tartalmazva job ban kél; a másik országgyűlési képviselő akar lenni a uóp félrevezetése árán; a harmadik bosszúvágyát akarja tölteni, a negyedikből a zsidók jóléte iránt' irigység beszól. Mindamellett csak 17-en vannak, mi a mellett bizonyít: hogy a keresztyén társadalom zöme nem hagyja magát jégre vinni s ily butaságokat nem hisz .... Azt mondja Veres ur, hogy a zsidó hitvallás erkölcs és államellenes tanokat tartalmaz, ezt bizonyítják az irodalmi kutatások, törvényszéki targyalások ós megczáfolhatlanul bizonyítja a zsidóság erkölcse. Hogy Veres urnák a legtávolabb dunsztja sincsen arról, mi az a komoly, lelkiismeretes irodalmi kutatás, forrástanulmányozás, hogy szemfényvesztegető, vakmerő játékot üz mindenféle frázisokkal, melyek a legkézzelfoghatóbb malieziozus hazugságot tartalmazzák : azt már az eddigiekkel is eléggé kimutattuk. Nézzük tehát a „törvényszéki tárgyalásokat" ós a „zsidóság erkölcsét." Tudja Veres ur mit bizonyítanak a „törvényszéki tárgyalások?" Azt, mit Matthias evangelioina 7-ik fejezetének 3. 4. és 5-ik versében olvashat (— Bocsássanak meg t. olvasóink, hogy ez egyszer olyan „bibliásak" vagyunk de nem tehetünk róla, hogy mai napság a laikusnak kell a pappal szerepet cserélni s a bibliára mint erős védpaizsra támaszkodva, ezzel is, a papnak profán szidalmait és valótlanságait kellő értókükere leszállítani.) Ott olvashatja Luther fordítása szerint ezeket: „Wass siehest du aber den Splitter in deines Brúders Auge, und wirszt nícht gewahr desz Balken in deinem Auge? 1 Oder wie darfst du sagen zu deinem Brúder : Halt, ich •will dir den Splitter ausz dein Auge der Balke ist in deinem Auge? Du 1 ersten den Balken aus deinem Auge, wie du den Splitter ausz deinesz B hest!"*) Magyarul: „És minek látod szemeiben s nem veszed észre a gerei Vagy mikép szabadna mondanod teství' ki akarom húzni a szálkát a szem r van a gerenda a te szeír *) l.sd: rEpist. dedicat. ad lex. chald. talmudicum et rab'inkum," Basel 103J. **) Lsd: a fent idézett Luther-féle bibliát,Uj-tcsUmentom 10. lap. / Iss utána mibizonyitják, t van egy nni, holott is bántja, i! ki előbb a gerendát öni s: « s kép húznád ki a szálkát V S £ ® ÍN: Igen, igen, a törvényi § hogy épen Veres ur szemében " I iszonyú gerenda, melyet észre r j tőle sokkal távolabb eső dolgokba, holott a zsidóságnál a kákán is csőn.. A „törvényszéki tárgyalások" bizonyítják ugyanis, hogy utóbbi években Orosháza ós az orosházi járás nyujtá a legnagyobb hányadát a Bókésmegyében előforduló bűnügyek és vétségeknek! A törvényszéki elnökség és kir. ügyészség fel fogja Veres urat világosítani, hogy az 1884-ik év elejétől ez év végóig felmerült 3356. törvényszéki bünfenyitő szám között,a többi járások lakossága arányát is véve, az oroszlánrész Orosházára és e járásra esik, s inig ugyanezen óv kezdetétől anuak végóig a békési járásban 39,132, a szeghalmiban 26,612, összesen 65,744 lakossal, együttvéve csak 2305 vótsógi és kihágási eset fordult elő: az összesen 42,310, tehát az előbbeni két járásnál 23,434-el kevesebb lakossal biró orosházi járásban egyedül 3149 vétségi és kihágási ügy merült fel! Tehát a békési ós szeghalmi két járásbíróságnak, melyeknek területén 65,744 lélek van, együtt nem volt annyi dolga bűnügyekben mint magának az orosházi járásbíróságnak, habár az ő területén csak 42,310 lélek, tehát 23,434 lélekkel kevesebb lakik mint ama kettőben, vagyis alapul véve ugyanazon lakosságszámot: az orosházi járásban majdnem még egyszer annyi bünügy fordul elő mint a megye más járásaiban.**) Ezen megczáfolhatlan hivatalos statisztikai adatok szomorúan világítják meg Orosháza, községe ós az orosházi járás erkölcsi állapotát. S mi oka annak, hogy Orosházán ós az orosházi járásban, melyben többnyire jómódú nép lakik, a közerkölcs oly rohamosan, mondhatni ijesztő módon száll alá? Az, hogy a nép lelkülete nem műveltetik, erkölcse nem nemesitletik. S kinek volna ez magasztos ós mindenek felett első feladata, kötelessége? Az egyháznak és iskolának, a papnak ós tanítónak! S mit tesz Orosházán évek óta épen az a pap, ki édes 4 beszédje által tagadhatlanul magához ragadta a nép fölötti uralmat? Mit tesznek ott némely tanítók? Folytonosan heczelik a népet, politikai pártot párt ellen, keresztyént zsidó ellen, a saját vallásbelijót saját vallásbelije ellen. (Lsd : a dr. László Elek olleni legújabb heczczet.) A biblia 'ós egyébb erkölcsnemesitő olvasmány helyett közkézen forognak az Istóczy röpiratai, a „Függetlenség" vad förmedvónyei, a kecskeméti „Testvériség" a nép szivébe mérget csepegtető trágár czikkei! S a ponyvairodalom, a gyűlölet ós szidalmak e kiválogatott tárházainak terjesztésében „nemes" egyetértést tanúsít a kathojikus és az egyik evangelikus pap ós néhány tanítója 1 A nópbolonditó, akarjuk mondani, boldogító pap segédlelkésze lerészegszik ós nyilvános helyen minden ok nélkül inszultál embert azórt mert zsidó! S most már annyira van a bősz rakonczátlanság és fékevesztett esztelenség, hogy gyűléseket tartanak tanítók, papok, uradalmi tisztek közreműködésével, melyen azokat a községi isztviselőket elcsapatással fenyegetik, kik hozzájuk nem artozuak, nézetüket nem vallják, mert az egyik általánosságban, név ós személy megjelölése nélkül az antisze*) Lsd: a már többször idézett Luther fordítása szerinti, Doré által illusztrált biblia If. köt. lij testamentom 13. lap. 3. 4. és 5-ik vers. **i Az itt felhozott statisztikai adatokat a lakosság számára nézve lsd. „pékésjaegye bizottsági tagjainak névsora 1885-ik évre," 29—32 lap ; a kimutatott bünfenyitő ügyeket pedig lsd; „Kir. törvényszék és kir. járásbíróságok összesített általános ügyforgalmi kimutatás? az 1884-ik évról." Kelt B.-Gyulán 1885. jan. 21-én. Összeállította: B o r z a Béla, irodaigazgató.
