Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-04-02 / 27. szám

„ Békésmegyei Közlöny t t 27. szám 1885. igy szól előbb hozzá a 24-dik versben: „Nein vagyok kiküldve erre, hanem csak Izrael házából való eltévedt juhokhoz", s ekkor, midőn az asszony lábához borul s ismételve segítséget kór, mondja a fenti szavakat. Yégül mint azt az erkölcsiség legmagasabb fokán álló Jézus­tól máskép várni sem lehet, mégis meghallgatja az asz­szony könyörgését és kigyógyítja leányát. Ha tehát maga Jézus, kinek tanai az emberbaráti szeretet legmagasabb fokán állottak, nem tudá magát föltétlenül emanczipálni a pogányok elleni előítélettől, vájjon kárhoztatni lehet-e azt, ha a mindenesetre kevésbé nemes érzelmű zsidó hittanitók, bibliamagyarázók leg régibb könyveiben tán fordulnak elő oly kifejezések, me­lyek a pogányokra nézve épen nem nagyon hízelgők? S midőn mi ezeket mégis némi ellenszenvvel olvassuk most, a lelkiismereti szabadság századában, mert semmi esetre sem helyesek: nem fogja az utókor sokkal nagyobb cso­dálkozással olvasni azon kitöréseket, melyekkel most, a XlX-dik században keresztyének, a szeretet vallásának kö­vetői, a zsidók ellen élnek, kiket azért bélyegeznek esa lóknak, nem becsületeseknek, inert épen zsidók% Hogy a Talmudnak ma csak történelmi és tudomá nyos jelentősége van, hogy az abban előforduló netaláni erősebb kitételek a keresztyénekre nem vonatkoznak, bi zonyitja többek közt azon elvitázhatlan történeti tény is, hogy a Talmud legelső teljes kiadása a keresztyénség egyházi fejének, X. Leo pápáuak (uraik. 1513-21, a medicsiek törzséből) világos kívánatára lett kinyomatva! De ha nem lehet kimutatni, hogy a Talmüdban nem olvasható a mi nincs benn: hogy számtalan oly tétel van benn, mely az állam- és erkölcsellenes irányzatot teljesen kizárja, mely a legtisztább erkölcsöt és ember­szeretetet hirdet, azt igenis be lehet bizonyítani. Nem lesz felesleges egynehányat idézni ezen tételekből s aki zsidóul tud, annak minden zsidó Talniudtudós szívesen meg fogja mutatni az eredetit, a hol szórói-szóra olvashatja. Például: „A nem-zsidók becsületesei is részesülnek a meny­országban" (Szánhedrin II. misn.) „Kol hameráchém ál hábrioth merachamim olov min haschomaim, scheneemar: uneszoncho rachamim, veri­chamecho (Talmud Sabbath 151.) Magyarul: A ki kö­nyörületes isten teremtményei iránt, könyörületet nyerend az égtől, mert az áll írva : ha könyörületes lész, kö nyőrületet nyersz. Tehát nemcsak zsidó, keresztyén vagy pogány iránt légy könyörületes, hanem általában véve az isten min­den teremtménye (brioth. creatura — teremtmény,) te­hát még az állat iránt is. Rabbi Hillelhez jő egy tudouiánykedvelő pogány­ember és felkéri, hogy minél rövidebb úton-módon avassa be a zsidó hitvallás tanaiba. Hillel erre igy szól: „A mi neked rosszul esik, azt ne tedd felebarátodnak sem ; ez az egész törvény, a többi csak magyarázat." (Talmud Sabbath, 31. a.) „Miként az örökkévaló Isten (szenteltessék az ő neve mindörökké) megbocsát és nem táplál bosszút és visz torlást nem gyakorol, ugy te sem táplálj bosszugyülö­letet felebarátod iráut." (Tanar-debe Elia.) „Inkább légy üldözött, mint üldöző, mert a mada­rak közt egy sincs annyira üldözve mint a galamb, de azért az írás mégis alkalmasnak tartja áldozatra." (Baba kunia 93.) „Ne vess meg senki ember fiát." (Aboth IV. 3.) „Hamisságtól és csalástól távol tartsa magát az ember, tekintet nélkül arra, vájjon zsidó vagy nem zsi­dóval van dolga.' (Baba debe Elia. 28.) „Pénzedet ne add uzsorára, akár legyen a kölcsön­vevő zsidó, akár nem zsidó." (Macot 24.) „Zsidó vagy nem zsidó férfi vagy nő, szolga vagy szolganő, cselekedeteik szerint részesülnek a menyei bol­dogságban, a szent lélekben." (Tanar debe Elia rabba 9.) S ilyen szebbnél szebb tételt százával lehetne fel­sorolni abból a megvetett Talmudból, melyről ifjabb Buxtorf József, a baselí egyetemen a héber nyelv és iro­dalom tanára, a ki a keresztyén hittudósok közt legjob­ban ismerte, többek közt azt mondja: „Tartalmaz . . . kitüaö szentencziákat, remek gondolatokat, számtalan val­lástételt, melyek az olvasót nemcsak nemes gondolkodá­súvá, de bölcsebbé és tudósabbá teszik."*) Legyenek tehát a zsidók jellemükre nézve tényleg bármilyenek, legyenek csalók vagy nem csalik: annyi bi­zonyos, hogy hitvallásuk, mely a mózesi bibliában fog­laltatik s ennek magyarázata, melyet a Talmud foglal hiagában, nem engedi meg a csalást, nem tartalmaz semmi államellenest, sem más embertárssal, még ha po­gány is, rosz bánást nem enged, sőt a második idézet tanúsítja, hogy ellenkezőleg azt parancsolja, miszerint a zsidónak a legutolsó féreggel is, mint isten élő és érző teremtményével emberségesen kell bánnia. A becsmérelt, kigúnyolt „sakterkés," tehát a zsidó hit szerint a lehető legnemesebb, legmagasztosabb esz­méneK jelképe t. i. annak, hogy még az állatok vérét sem szabad szükségtelen kínzások közt ontani. Azért van előírva egyáltalán az a sakterkés, mily hosszúnak, mily élesnek kell lenni, hogy egy vágással oltsa ki a szegény állat életét, nehogy szükségtelenül, kinok közt kiszenved jen. A levágás után a vért hamuval kell azonnal be­hinteni, nehogy a vér látása eltompítsa a finomabb ér­zést. Azórt nem eszi a jámbor zsidó a reszelő késsé agyonkinzott állat húsát, azért nem szabad nekie erdei vadat enni, mely lelövetik, mert az halálkinokat szen­vedhetett, a minek elkerülését a zsidó vallás parancsolja. Ilyen „Talmudinorál," ilyen „zsidóerkölcs" vau ősz szekötvea „sakterkéssel" s valóban azokra a szegény meg­vetett sakterekre ráillik az, mit Matthias evangeliomü­nak 5-ik fejezetének 11-ik versében olvasunk :**) „Üdvö­zölni fogtok, mikor titeket szidalmaznak, háborgatnak és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek miattam•'. Tegye minden becsületes, romlatlan lelkű s az igaz­ság szavai iránt el nem tompult keresztyén szivére kezét s kérdezze önmagától, lehet-e az igaz, hogy a zsi­dónak embertársa vérét vallási czélokra szabadna kion tania, midőn e vallás móg az oktalan állatok iránti le­hetséges kíméletet, szükségtelen vórontásuak, sőt a vér még látásának elkerülését is szigorúan rendeli? Azért bánik is az antiszemita urakkal félvállról a keresztyén polgárok többsége, mert tudják mindennapi tapasztalásból, hogy az ilyenek egyenesen koholtainak, a levegőből meritetnek, hogy a nép elámittassók ós ezudar egyéni czóljaikra felhasználtassák. Az egyik a nép köuy nyenhivőségét felhasználva, nyomorult életét akarja ten­getni újsága által, mely ily szidalmakat tartalmazva job ban kél; a másik országgyűlési képviselő akar lenni a uóp félrevezetése árán; a harmadik bosszúvágyát akarja tölteni, a negyedikből a zsidók jóléte iránt' irigység be­szól. Mindamellett csak 17-en vannak, mi a mellett bi­zonyít: hogy a keresztyén társadalom zöme nem hagyja magát jégre vinni s ily butaságokat nem hisz .... Azt mondja Veres ur, hogy a zsidó hitvallás er­kölcs és államellenes tanokat tartalmaz, ezt bizonyítják az irodalmi kutatások, törvényszéki targyalások ós meg­czáfolhatlanul bizonyítja a zsidóság erkölcse. Hogy Veres urnák a legtávolabb dunsztja sincsen arról, mi az a komoly, lelkiismeretes irodalmi kutatás, forrástanulmányozás, hogy szemfényvesztegető, vakmerő játékot üz mindenféle frázisokkal, melyek a legkézzel­foghatóbb malieziozus hazugságot tartalmazzák : azt már az eddigiekkel is eléggé kimutattuk. Nézzük tehát a „törvényszéki tárgyalásokat" ós a „zsidóság erkölcsét." Tudja Veres ur mit bizonyítanak a „törvényszéki tárgyalások?" Azt, mit Matthias evangelioina 7-ik fejezetének 3. 4. és 5-ik versében olvashat (— Bocsássanak meg t. olvasóink, hogy ez egyszer olyan „bibliásak" vagyunk de nem tehetünk róla, hogy mai napság a laikusnak kell a pappal szerepet cserélni s a bibliára mint erős védpaizsra támaszkodva, ezzel is, a papnak profán szi­dalmait és valótlanságait kellő értókükere leszállítani.) Ott olvashatja Luther fordítása szerint ezeket: „Wass siehest du aber den Splitter in deines Brúders Auge, und wirszt nícht gewahr desz Balken in deinem Auge? 1 Oder wie darfst du sagen zu deinem Brúder : Halt, ich •will dir den Splitter ausz dein Auge der Balke ist in deinem Auge? Du 1 ersten den Balken aus deinem Auge, wie du den Splitter ausz deinesz B hest!"*) Magyarul: „És minek látod szemeiben s nem veszed észre a gerei Vagy mikép szabadna mondanod teství' ki akarom húzni a szálkát a szem r van a gerenda a te szeír *) l.sd: rEpist. dedicat. ad lex. chald. talmudicum et rab'inkum," Basel 103J. **) Lsd: a fent idézett Luther-féle bibliát,Uj-tcsUmentom 10. lap. / Iss utána mi­bizonyitják, t van egy nni, holott is bántja, i! ki előbb a gerendát öni s: « s kép húznád ki a szálkát V S £ ® ÍN: Igen, igen, a törvényi § hogy épen Veres ur szemében " I iszonyú gerenda, melyet észre r j tőle sokkal távolabb eső dolgokba, holott a zsidóságnál a kákán is csőn.. A „törvényszéki tárgyalások" bizonyítják ugyanis, hogy utóbbi években Orosháza ós az orosházi járás nyujtá a legnagyobb hányadát a Bókésmegyében előfor­duló bűnügyek és vétségeknek! A törvényszéki elnökség és kir. ügyészség fel fogja Veres urat világosítani, hogy az 1884-ik év elejétől ez év végóig felmerült 3356. törvényszéki bünfenyitő szám között,a többi járások lakossága arányát is véve, az oroszlánrész Orosházára és e járásra esik, s inig ugyanezen óv kezdetétől anuak végóig a békési járásban 39,132, a szeghalmiban 26,612, összesen 65,744 lakossal, együttvéve csak 2305 vót­sógi és kihágási eset fordult elő: az összesen 42,310, tehát az előbbeni két járásnál 23,434-el kevesebb la­kossal biró orosházi járásban egyedül 3149 vétségi és kihágási ügy merült fel! Tehát a békési ós szeghalmi két járásbíróságnak, melyeknek területén 65,744 lélek van, együtt nem volt annyi dolga bűnügyekben mint ma­gának az orosházi járásbíróságnak, habár az ő területén csak 42,310 lélek, tehát 23,434 lélekkel kevesebb la­kik mint ama kettőben, vagyis alapul véve ugyanazon lakosságszámot: az orosházi járásban majdnem még egyszer annyi bünügy fordul elő mint a megye más já­rásaiban.**) Ezen megczáfolhatlan hivatalos statisztikai adatok szomorúan világítják meg Orosháza, községe ós az orosházi járás erkölcsi állapotát. S mi oka annak, hogy Orosházán ós az orosházi járásban, melyben többnyire jómódú nép lakik, a közerkölcs oly rohamosan, mondhatni ijesztő módon száll alá? Az, hogy a nép lelkülete nem műveltetik, erkölcse nem nemesitletik. S kinek volna ez magasztos ós mindenek felett első feladata, kötelessége? Az egyháznak és iskolának, a papnak ós tanítónak! S mit tesz Orosházán évek óta épen az a pap, ki édes 4 beszédje által tagadhatlanul magához ragadta a nép fölötti uralmat? Mit tesznek ott némely tanítók? Folytonosan heczelik a népet, politikai pártot párt ellen, keresztyént zsidó ellen, a saját vallásbelijót saját vallás­belije ellen. (Lsd : a dr. László Elek olleni legújabb hecz­czet.) A biblia 'ós egyébb erkölcsnemesitő olvasmány helyett közkézen forognak az Istóczy röpiratai, a „Füg­getlenség" vad förmedvónyei, a kecskeméti „Testvériség" a nép szivébe mérget csepegtető trágár czikkei! S a ponyvairodalom, a gyűlölet ós szidalmak e kiválogatott tárházainak terjesztésében „nemes" egyetértést tanúsít a kathojikus és az egyik evangelikus pap ós néhány tanítója 1 A nópbolonditó, akarjuk mondani, boldogító pap segédlelkésze lerészegszik ós nyilvános helyen minden ok nélkül inszultál embert azórt mert zsidó! S most már annyira van a bősz rakonczátlanság és fékevesztett esz­telenség, hogy gyűléseket tartanak tanítók, papok, ura­dalmi tisztek közreműködésével, melyen azokat a községi isztviselőket elcsapatással fenyegetik, kik hozzájuk nem artozuak, nézetüket nem vallják, mert az egyik általá­nosságban, név ós személy megjelölése nélkül az antisze­*) Lsd: a már többször idézett Luther fordítása szerinti, Doré ál­tal illusztrált biblia If. köt. lij testamentom 13. lap. 3. 4. és 5-ik vers. **i Az itt felhozott statisztikai adatokat a lakosság számára nézve lsd. „pékésjaegye bizottsági tagjainak névsora 1885-ik évre," 29—32 lap ; a kimutatott bünfenyitő ügyeket pedig lsd; „Kir. törvény­szék és kir. járásbíróságok összesített általános ügyforgalmi kimutatás? az 1884-ik évról." Kelt B.-Gyulán 1885. jan. 21-én. Összeállította: B o r z a Béla, irodaigazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom