Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-03-29 / 26. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 26. szám. Vasárnap, márcziusho 29-én. BEKESMEGYEI Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ nelyben házhoz hordva vagy postán beraieatve küldve : 6 írt Egész évre Fél év 9 , Évne, j edre 50 kr. Lapunk számira hiidetése': felvételére fel van jogosítva: HAASENSfEIN és VOGrLKR czég, Bécs. Prága, Budapesten, Né­metország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. íCiadó hiyatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttá r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helybsn a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom ­díjában, és Biener B. ur nagytőzsdéjében, tígyaiitt hirdetések is el fogadtatnak: vidéken a póstahiva­loknál 5 kros po?tautalvannyal A hirdetésekért járó iSsíze? helyben luetendő. Pap és világfi. IV. Hát te ugyan melyik párthoz tartozol tulajdonképan ? Ahhoz, melynek hite nem igy hangzik: a ozél szentesíti az esz­közt ;ahhoz mely az erényt ellenségében is tiszteli, a fonák­ságot barátjában is nevetségessé teszi s a biint tenyérében is szigorúan ostorozza. Nagy Ignácz „MagyarTitkok", VI füzet, 65. lap Beszédje folyamában Yeres ur, az evangelikus pap, ezeket is mondja: „A zsidó vallás ép ugy hitfelekezeté, mint bármely vallás ; mutassa be tehát a zsidó hitfelekezet is a maga hitvallását, a mini a törvényhozás azt megkí­vánta minden mis vallásfelekezettől." Valóban, az ember nem tudja, nevessen vagy bo­szankodjók-e ezen kívánságon és kijelentésen ? Mit bá­muljon inkább: a tudatlanságot, vagy a roszakaratot, mely ezen pár sorból kirí ? Egy evaugelikus pap, ki a maga nevenapjára azt mondatja magának a nála tisztelegni megjelent orosházi nádói által: „forró hálát adjunk istenünknek azon nagy eguiényért, hogy téged „iMózesül (!) és Áronul adott t^emólybeu nekünk*)" ... az a pap, orosházi né­pének ezen „fiók"-Mózese, azt kivánja, hogy a nagy Mózes tanának hivei háromezer esztendős vallásuk elveit most bemutassák a kis Mózeskónek! 0 maga egy népét (mózes madzagon) vezető kis Mózesnek avattatik fel e napon ós nem tudja, a nagy Mózes mire tanította nópétt micsoda hitvallást irt meg népe részére ! D) ha hivei szónokuk által orosházi Mózesnek deklarálták Yeres urat, akkor ezen hívek bizonyosan tudják, ki volt az a Mózes, kinek lépteit Yeres ur követi; mire tanította a zsidókat § miért lett Veres József kutyafuttában fiók-Mózessé ne­kiek ? Miért nem kérdezte meg tehát az önbálványozás akkor természetesen a zsidók sem tartoznak tenni ha i kívánják is — már csak a Veres ur által hangoztatott jogegyenlőségnél fogva sem. Érdekes volna persze tudni azt is, hol és mikor, melyik országgyűlés kívánta ezt minden más hitfeleke­zettől ? S ha teljesíttetett a kívánság, hol ós mikor, me­lyik törvényhozás előtt lett tényleg biinutatva a minden más hitfelekezet hitvallása ? Bocsássa meg Veres ur kíváncsiságunkat, de mi e magasztos perczeiben az akkor előtte megjelent hivei­nék legutolsójától is azt, hogy ki hát az a Mózes, s kik a mózeshitüek\ A Gyopáros kenderszagu sivatagjá­ban botorkáló híveinek bármelyike bizonyára jóakaratulag felvilágosította volna a tudatlan papot! De a logikai rend megtartása szempontjából ne be­szóljunk még azon kívánságról, hogy „mutassa be a zsidó hitfelekezet is a maga hitvallását." Vizsgáljuk elfogulatlanul előbb azt, vájjon egyálta­lán igaz-e az, hogy minden IMS hit felekezettől ugyanazt kívánta a törvényhozás 1 Az ő mózesi küldetése önérzetében meglehetős jós­latszeríí kétértelműséggel adja elő tiszteletes Veres ur ebbeli tudomását. Hát azért mutassák be a zsidók is hitvallásukat, mert a törvényhozás ezt minden más vallásfelekezettől is meg kívánta ? Csak megkívánta, de a kívánságnál maradt, vagy min den vallásfelekezet meg is felelt-e ezen kívánságnak tényleg be is matatta hitvallását a törvényhozásnak? S mer tényleg bemutatta mindegyik, azért mutassa be a zsidó hitfelekezet is? Tessék most már az orosházi Mózes ,,őszinte ós nyilt szavaiból ezekre nézve kiokosodni! Pedig nem mindógy ám, akár igy,akár amúgy! Mert ha a törvényhozás csak kívánta a többi hitfelekezetektől, de ezek nem tették, :uem fogunk olyan hamar újkori ;Mózest mint az ő oros­házi hivei. Nem hagyjuk magunkat mózes-madzagon ve­zettetni, hanem csakugyan a dolgok melyébe, , a való igazságba szeretünk behatolni s igy az ilyenekben kissé hitetlenek vagyunk.- . , . Nem hiszünk Veres urnák azért, mert már több hazugságon rajtakaptuk ós mivel erre nézve a magyar törvényhozás történetében, acorpusjűrisbau, a mtgyar biro­dalom alaptör vényeiben egy szót, egy betütsem találunk, hogy a törvényhozás a hazai vallásfelekezetek bármelyikétől hit­vallása bemutatását akár kívánta, akár, a hitfelekezetek je hitvallást. kioáftságrn va.gy kiv^uig nélkül vilaha a tör­vényhozásiak bemutatták /olua l. De nézzük hazánk a vallásügyet érdeklő törvóuyeit! Első e tekintetben az l54S-diki törvény, melysze­rint a rógi vallás (a katholikus) helyreállítandó ós elren­deltetik, hogy üzettessenek ki az .anabaptisták ós a sacra­meatariusok (kálvinisták*). Következik az 1550-diki tör­vény, mely újra meghagyja a régi hit fentartását. Az ; 552.: 7. t.cz. megerősíti az előbbenit. Az 1558. óyi 9. t. cz. elrendeli azos megbüntetését, kik a püspököket bánt ák s az egyház patrónusaiuak meghagyja, hogy mindenüvé örvónyes pásztorokat (katolikusokat) nevezzenek ki (ós nem lüth. vagy kálvinistákat.) :— Az 1556-dik óvi t. hozott semmi határozatot a vallás ügyében, hanem 21 egészen más tárgyról szóló czikkelyt terjesztett királyi megerősítés alá, melyhez azonban a király a nevezetes 2'2-dik czikkelyt hozzácsatolá, mely azzal végződik, hogy ő Felsége (Rudolf) elhatározá, hogy az újítók ellen a törvényes büntetéseket foganatba fogja vétetni."*) Ez had­üzenet volt a magyarországi protestánsok ellen, melynek cővetkezmónye lett a Bocskag István felkelése, kinek ;egyvereit hadiszerencse kisóró. 1605-ben ápril 17-óre Bocskay Szerencsre országgyűlést hivatott össze, melyen egyenlöjogunak nyilváníttatott a katholikus ós protestáns hit, • Bocskayt pedig kikiáltották Magyarország ós Erdély ejedelmének s adót ós katonát szavaztak meg nekie.**) Ezen felkelésnek lett vóge az 1606. évi jun, 23-dikán Bécsben megkötött béke, melynek 1-ső §-sa egyszersmind első legjelentősebb törvényes iutózkedós a protestánsok zabad vallásgyakorlatának s mely igy szól*) : „Sacra „hoí •y egyik rósz se avat cz. 26. §. azt rendeli már, kozzók a másiknak dolgaiba, a iniat ezt az isten iránti kegyelet is megköveteli." Ebben a törvényben tehát Vere, ur állításával ellenkezőleg, ópeu az van szabályul kimondva, bogy az országgyűlésnek semmi köze a hitvallás tartalmá íoz, dogmáihoz, azért rendeló, hogy egyik „se avatkozzék íásik dolgaiba.' 1 — Az 1557 és 1559-dik t. czikkek nem szólnak evangélikusokról, csak a kath. hit védelmére szorítkoznak és az anabaptisták ellen tartalmaznak meg szorító intézkedéseket. Az 1563-diki t. czikk visszaesést jelent az 1556-dikhöz képest, mert a rógi hit, a katho likus ellenében'az Ujat „eretneknek" mondja. — Az 1567 t. czikkben fel vannak sorolva a világi kézre jutott kath papi jószágok. Most 1603-ig nincsen törvényczikk, mely vallási dolgokat csak érintene is, kivéve az 1599-diki törvény 36-dik pontját, mély a kótnejüsóg bűne elleni intézkedéseket tártáím'iz, mely biin akkor nagyon el harapódzott Magyarországon. Eíkor 1605-ó-ban elren delte a bécsi udvar Iltösházy Kívánnák, a protestánsok pfotektorának elfogátását. % ;eá következő óvi, az 100 i-di ki pozsonyi orsfcággyülÖSin a kath. papság nyíltant követeli a protestáns vallásgyabrlat eltiltását, minek'óí-' lenében a protestáns követék Istvánfy aínádbr előtt eró-r lyesen tiltakoztak vallásuk szabadságát érinthető tníáden törvénytelen rendszabály e'llén. Ez országgyűlés nem isi Űaesareae,. Regiaque Majestatis Omnes, et singu­os Status et Ordines, iutra ambitum fíegni Hungáriáé solum existentes tana Magnates, Nobiles, quam Liberas ivitates et Oppida Privilegiata iinmediata ad Coronam spectantia: Item in Coufiniis quoque Regni Hungáriáé inüites Hungaros, in sua religioae, confessione nusquam et nuuquam turbabit, neque per alios turbare aut impediri ölet." Magyarul :**) „ő császári királyi felsége .... Minden karokat ós rendeket öszvesen ós egyenként egyedül Ma­gyarország határai közt lakókat, mind főrenden valókat ós Nemeseket, mind a szabad városokat ós szabadalmas mezővárosokat közvetlenül a koronához tartozókat: Ugy a<;magyarországi végekben a magyar katonákat, vallásuk­ban és. Műtökben sehogy és soha sem fog ja háborgatni, sem mások által háborgattatni vagy. akadályoztatni nem en­edendi." Az itt az eredeti .források alapján elmondottak­ból tehát kiviláglik, hogy a magyarországi protestánsok hitvallásának bemutatását nemcsak semmifóle törvényho­zás nem kívánta, de a magyar protestánsok szabad val­lásgyakorlatukat fegyveres kézzel, a Bocskay felkelése folytán küzdöttók ki első izben. Ezt követte II. Mátyás király 1608-dik óvi Val­lásügyi törvénye, mely általános szabad vallásgyakorla­tot biztosit mindenkinek, az országnagyoktól kezdve le a faluk legutolsó lakosáig. Ezután következett a linczi békekötés, 1646-ban Rákóczy Györgygyel kötve,**) mely „hogy az országban a keresztyén vér ontása megszűnjék" (ut cristiani sanguinis effusioni parceretur) az 5-ik czikkben, „a mi a vallás ügyét illeti" megerősíti a bócsi békekötést, a 6. 7. ós 8. §§-ban pedig a parasztoknak is szabad vallás­gyakorlatot biztosit, az elűzött prédikátorok visszahoza­*i L?d „Orosházi Újság" vasárnapi, márcz. 22-diki nak 4-dik újdonságában. számá­y *) LSd. Co'rpus juris Huagarici í»8. 4-13. §. 1553. 9. §. 15.56 35-dik ' • • ' "­nl : *) Ut contra talis inquietos rerumque novarum cupidos poena comfestim pro cedatur." Lsd. corpus juris; Tyrnaviae 1741. 1. köt. 67? 1. '**,) Lsd. Sepsi'Láézló Máté krónikája. Kiadta gróf Mik5 Imre 97-164 lap.. *) Led. „Corpus juris Hungariei" Tyrnwae, 1741. I. kötet, 642 lap „Paeifioatio Viennensis, anni 1800." czim alatt. **) Lsd: „A magyar birodalom alaptörvényei, magyar fordítással, kiadta Toldy Ferenc z. Pesten 1866. 51. lap. **?III-dik Ferdinánd király Ií. törvénykönyvének 1618-ból, 5-ik «ziktt«.:

Next

/
Oldalképek
Tartalom