Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-03-29 / 26. szám
B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 26. szám. Vasárnap, márcziusho 29-én. BEKESMEGYEI Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ nelyben házhoz hordva vagy postán beraieatve küldve : 6 írt Egész évre Fél év 9 , Évne, j edre 50 kr. Lapunk számira hiidetése': felvételére fel van jogosítva: HAASENSfEIN és VOGrLKR czég, Bécs. Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. íCiadó hiyatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttá r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helybsn a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom díjában, és Biener B. ur nagytőzsdéjében, tígyaiitt hirdetések is el fogadtatnak: vidéken a póstahivaloknál 5 kros po?tautalvannyal A hirdetésekért járó iSsíze? helyben luetendő. Pap és világfi. IV. Hát te ugyan melyik párthoz tartozol tulajdonképan ? Ahhoz, melynek hite nem igy hangzik: a ozél szentesíti az eszközt ;ahhoz mely az erényt ellenségében is tiszteli, a fonákságot barátjában is nevetségessé teszi s a biint tenyérében is szigorúan ostorozza. Nagy Ignácz „MagyarTitkok", VI füzet, 65. lap Beszédje folyamában Yeres ur, az evangelikus pap, ezeket is mondja: „A zsidó vallás ép ugy hitfelekezeté, mint bármely vallás ; mutassa be tehát a zsidó hitfelekezet is a maga hitvallását, a mini a törvényhozás azt megkívánta minden mis vallásfelekezettől." Valóban, az ember nem tudja, nevessen vagy boszankodjók-e ezen kívánságon és kijelentésen ? Mit bámuljon inkább: a tudatlanságot, vagy a roszakaratot, mely ezen pár sorból kirí ? Egy evaugelikus pap, ki a maga nevenapjára azt mondatja magának a nála tisztelegni megjelent orosházi nádói által: „forró hálát adjunk istenünknek azon nagy eguiényért, hogy téged „iMózesül (!) és Áronul adott t^emólybeu nekünk*)" ... az a pap, orosházi népének ezen „fiók"-Mózese, azt kivánja, hogy a nagy Mózes tanának hivei háromezer esztendős vallásuk elveit most bemutassák a kis Mózeskónek! 0 maga egy népét (mózes madzagon) vezető kis Mózesnek avattatik fel e napon ós nem tudja, a nagy Mózes mire tanította nópétt micsoda hitvallást irt meg népe részére ! D) ha hivei szónokuk által orosházi Mózesnek deklarálták Yeres urat, akkor ezen hívek bizonyosan tudják, ki volt az a Mózes, kinek lépteit Yeres ur követi; mire tanította a zsidókat § miért lett Veres József kutyafuttában fiók-Mózessé nekiek ? Miért nem kérdezte meg tehát az önbálványozás akkor természetesen a zsidók sem tartoznak tenni ha i kívánják is — már csak a Veres ur által hangoztatott jogegyenlőségnél fogva sem. Érdekes volna persze tudni azt is, hol és mikor, melyik országgyűlés kívánta ezt minden más hitfelekezettől ? S ha teljesíttetett a kívánság, hol ós mikor, melyik törvényhozás előtt lett tényleg biinutatva a minden más hitfelekezet hitvallása ? Bocsássa meg Veres ur kíváncsiságunkat, de mi e magasztos perczeiben az akkor előtte megjelent hiveinék legutolsójától is azt, hogy ki hát az a Mózes, s kik a mózeshitüek\ A Gyopáros kenderszagu sivatagjában botorkáló híveinek bármelyike bizonyára jóakaratulag felvilágosította volna a tudatlan papot! De a logikai rend megtartása szempontjából ne beszóljunk még azon kívánságról, hogy „mutassa be a zsidó hitfelekezet is a maga hitvallását." Vizsgáljuk elfogulatlanul előbb azt, vájjon egyáltalán igaz-e az, hogy minden IMS hit felekezettől ugyanazt kívánta a törvényhozás 1 Az ő mózesi küldetése önérzetében meglehetős jóslatszeríí kétértelműséggel adja elő tiszteletes Veres ur ebbeli tudomását. Hát azért mutassák be a zsidók is hitvallásukat, mert a törvényhozás ezt minden más vallásfelekezettől is meg kívánta ? Csak megkívánta, de a kívánságnál maradt, vagy min den vallásfelekezet meg is felelt-e ezen kívánságnak tényleg be is matatta hitvallását a törvényhozásnak? S mer tényleg bemutatta mindegyik, azért mutassa be a zsidó hitfelekezet is? Tessék most már az orosházi Mózes ,,őszinte ós nyilt szavaiból ezekre nézve kiokosodni! Pedig nem mindógy ám, akár igy,akár amúgy! Mert ha a törvényhozás csak kívánta a többi hitfelekezetektől, de ezek nem tették, :uem fogunk olyan hamar újkori ;Mózest mint az ő orosházi hivei. Nem hagyjuk magunkat mózes-madzagon vezettetni, hanem csakugyan a dolgok melyébe, , a való igazságba szeretünk behatolni s igy az ilyenekben kissé hitetlenek vagyunk.- . , . Nem hiszünk Veres urnák azért, mert már több hazugságon rajtakaptuk ós mivel erre nézve a magyar törvényhozás történetében, acorpusjűrisbau, a mtgyar birodalom alaptör vényeiben egy szót, egy betütsem találunk, hogy a törvényhozás a hazai vallásfelekezetek bármelyikétől hitvallása bemutatását akár kívánta, akár, a hitfelekezetek je hitvallást. kioáftságrn va.gy kiv^uig nélkül vilaha a törvényhozásiak bemutatták /olua l. De nézzük hazánk a vallásügyet érdeklő törvóuyeit! Első e tekintetben az l54S-diki törvény, melyszerint a rógi vallás (a katholikus) helyreállítandó ós elrendeltetik, hogy üzettessenek ki az .anabaptisták ós a sacrameatariusok (kálvinisták*). Következik az 1550-diki törvény, mely újra meghagyja a régi hit fentartását. Az ; 552.: 7. t.cz. megerősíti az előbbenit. Az 1558. óyi 9. t. cz. elrendeli azos megbüntetését, kik a püspököket bánt ák s az egyház patrónusaiuak meghagyja, hogy mindenüvé örvónyes pásztorokat (katolikusokat) nevezzenek ki (ós nem lüth. vagy kálvinistákat.) :— Az 1556-dik óvi t. hozott semmi határozatot a vallás ügyében, hanem 21 egészen más tárgyról szóló czikkelyt terjesztett királyi megerősítés alá, melyhez azonban a király a nevezetes 2'2-dik czikkelyt hozzácsatolá, mely azzal végződik, hogy ő Felsége (Rudolf) elhatározá, hogy az újítók ellen a törvényes büntetéseket foganatba fogja vétetni."*) Ez hadüzenet volt a magyarországi protestánsok ellen, melynek cővetkezmónye lett a Bocskag István felkelése, kinek ;egyvereit hadiszerencse kisóró. 1605-ben ápril 17-óre Bocskay Szerencsre országgyűlést hivatott össze, melyen egyenlöjogunak nyilváníttatott a katholikus ós protestáns hit, • Bocskayt pedig kikiáltották Magyarország ós Erdély ejedelmének s adót ós katonát szavaztak meg nekie.**) Ezen felkelésnek lett vóge az 1606. évi jun, 23-dikán Bécsben megkötött béke, melynek 1-ső §-sa egyszersmind első legjelentősebb törvényes iutózkedós a protestánsok zabad vallásgyakorlatának s mely igy szól*) : „Sacra „hoí •y egyik rósz se avat cz. 26. §. azt rendeli már, kozzók a másiknak dolgaiba, a iniat ezt az isten iránti kegyelet is megköveteli." Ebben a törvényben tehát Vere, ur állításával ellenkezőleg, ópeu az van szabályul kimondva, bogy az országgyűlésnek semmi köze a hitvallás tartalmá íoz, dogmáihoz, azért rendeló, hogy egyik „se avatkozzék íásik dolgaiba.' 1 — Az 1557 és 1559-dik t. czikkek nem szólnak evangélikusokról, csak a kath. hit védelmére szorítkoznak és az anabaptisták ellen tartalmaznak meg szorító intézkedéseket. Az 1563-diki t. czikk visszaesést jelent az 1556-dikhöz képest, mert a rógi hit, a katho likus ellenében'az Ujat „eretneknek" mondja. — Az 1567 t. czikkben fel vannak sorolva a világi kézre jutott kath papi jószágok. Most 1603-ig nincsen törvényczikk, mely vallási dolgokat csak érintene is, kivéve az 1599-diki törvény 36-dik pontját, mély a kótnejüsóg bűne elleni intézkedéseket tártáím'iz, mely biin akkor nagyon el harapódzott Magyarországon. Eíkor 1605-ó-ban elren delte a bécsi udvar Iltösházy Kívánnák, a protestánsok pfotektorának elfogátását. % ;eá következő óvi, az 100 i-di ki pozsonyi orsfcággyülÖSin a kath. papság nyíltant követeli a protestáns vallásgyabrlat eltiltását, minek'óí-' lenében a protestáns követék Istvánfy aínádbr előtt eró-r lyesen tiltakoztak vallásuk szabadságát érinthető tníáden törvénytelen rendszabály e'llén. Ez országgyűlés nem isi Űaesareae,. Regiaque Majestatis Omnes, et singuos Status et Ordines, iutra ambitum fíegni Hungáriáé solum existentes tana Magnates, Nobiles, quam Liberas ivitates et Oppida Privilegiata iinmediata ad Coronam spectantia: Item in Coufiniis quoque Regni Hungáriáé inüites Hungaros, in sua religioae, confessione nusquam et nuuquam turbabit, neque per alios turbare aut impediri ölet." Magyarul :**) „ő császári királyi felsége .... Minden karokat ós rendeket öszvesen ós egyenként egyedül Magyarország határai közt lakókat, mind főrenden valókat ós Nemeseket, mind a szabad városokat ós szabadalmas mezővárosokat közvetlenül a koronához tartozókat: Ugy a<;magyarországi végekben a magyar katonákat, vallásukban és. Műtökben sehogy és soha sem fog ja háborgatni, sem mások által háborgattatni vagy. akadályoztatni nem enedendi." Az itt az eredeti .források alapján elmondottakból tehát kiviláglik, hogy a magyarországi protestánsok hitvallásának bemutatását nemcsak semmifóle törvényhozás nem kívánta, de a magyar protestánsok szabad vallásgyakorlatukat fegyveres kézzel, a Bocskay felkelése folytán küzdöttók ki első izben. Ezt követte II. Mátyás király 1608-dik óvi Vallásügyi törvénye, mely általános szabad vallásgyakorlatot biztosit mindenkinek, az országnagyoktól kezdve le a faluk legutolsó lakosáig. Ezután következett a linczi békekötés, 1646-ban Rákóczy Györgygyel kötve,**) mely „hogy az országban a keresztyén vér ontása megszűnjék" (ut cristiani sanguinis effusioni parceretur) az 5-ik czikkben, „a mi a vallás ügyét illeti" megerősíti a bócsi békekötést, a 6. 7. ós 8. §§-ban pedig a parasztoknak is szabad vallásgyakorlatot biztosit, az elűzött prédikátorok visszahoza*i L?d „Orosházi Újság" vasárnapi, márcz. 22-diki nak 4-dik újdonságában. számáy *) LSd. Co'rpus juris Huagarici í»8. 4-13. §. 1553. 9. §. 15.56 35-dik ' • • ' "nl : *) Ut contra talis inquietos rerumque novarum cupidos poena comfestim pro cedatur." Lsd. corpus juris; Tyrnaviae 1741. 1. köt. 67? 1. '**,) Lsd. Sepsi'Láézló Máté krónikája. Kiadta gróf Mik5 Imre 97-164 lap.. *) Led. „Corpus juris Hungariei" Tyrnwae, 1741. I. kötet, 642 lap „Paeifioatio Viennensis, anni 1800." czim alatt. **) Lsd: „A magyar birodalom alaptörvényei, magyar fordítással, kiadta Toldy Ferenc z. Pesten 1866. 51. lap. **?III-dik Ferdinánd király Ií. törvénykönyvének 1618-ból, 5-ik «ziktt«.:
