Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-03-01 / 18. szám
B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 18. szám. Vasárnap, márcziushó 1-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY! Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hegenként kétszer: vasárnap és osütőrtökön. ELŐFIZETÉSI ÖIJ nelyben házhtz hordva vagy postán bérmentve kiildve Egész évre . . . 6 frt Fél évre . . . . 3 „ Évnegyedre . . . 1 „ &0 kr. Lapunk számára hirdetése': felvételére fel van jogositva : 1UASBNSTEIN és VOÖIjKR ezég, Bées. Prága, Budapesten, Németország és Svájcz minden fővárosaiban. Meg kell menteni a magyar gazdát. IV. A szorgalmas ós igyekező gazdát tehát ezentúl is magára hagyni, ugy a mint most magára hagyatva van, luzafiatlansággal párosult lelketlenség lenne. Hazafiatlanság lenne azért, mert a nemzet legbecsületesebb részét hagyuók elpusztulni, lelketlenség lenne pedig azért, mert önhibáján kivül hagynók elpusztulni, amennyiben apja bűneiért a gyermeKet okozni nem lehet. A mai gazdák nagy része pedig ugy van. És c ak akarni kell, hát ki lehet puhatolni a mentő eszközt. Egyik gazdának például oly valami vetőmagra volna szüksége, milyet eddig még nem termesztett, de ti melyhez kitűnő talajjal bir, egy másiknak erre, egy harmadiknak arra, szóval oly dolgokra, melyek előre láthatólag fokoznák a jövedelmet. Hát miért ne lehessen neki oly dolgokra pénzt adni, a mely dolgok az adott pénzt megsokszorozhatják, s csak is a legrendkivülibb esetben jövedelmezhetnek annyit, amennyi a kölcsön maga, de a mely ez esetben is mentve van. És miért ne lehessen törvényt alkotni, mely kimondja: a gazdának gazdasági czélokra kölcsönözött összeg, amint illető kölcsönvevő kezéhez adatott és kölcsönné vált, e tárgyra, melynek beszerzésére a kölcsön adva lön, zálogjogi hatálylyal bir, s annak eladásakor, kölcsönző állal mulhatlanul kifizetendő. Ellenkező esetben sat. sat. — Szóval miért ne lehetne megadatni az ily kölcsönöknek e zálogjogot? Hogy kalamitásokkal járna, ezt is értjük. Lennének például könnyelmű gazdák, kik kölcsön kérnének pénzt erre vagy arra a gazdasági czólra, de nem vennék uu'g, hanem a pénzt elpazarolnák. Az ilyenek ellen aztán a fenyitő eljárásnak lenne helye, a mi nagyon is felszaporodhatnék, s igen nagy kellemetlenségek okozója A „BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY 4 4 TAKMAJA. Petöfl egy eredeti levele. Tisztelt szerkesztő ur 1 Pár héttel ezelőtt a megyei árvatárak vizsgálata alkalmával Petőfinek egy eredeti levelére bukkantam, melyet a nagy költő, barátja és tanul ótársáboz Tót-Komlós derék jegyzőjéhez Csörföly Lajot urhot intézett. A koszorús költő már ekkor büszkén nevezi magát levelében poétának s önérzetesen mondja, hogy a literatúrai társaságnak tagja s a jövő ülésen munkát fog olvasni, a levélben emiitett Jakubovicsiat a mai ,Kemény u-ék, kik az időben Pozsonyban laktak; — Szeberónyi pozsonyi Boleman és Lichárdus pedig selmeczi tanárok. Mint a levélből kitűnik, a költő már ekkor is szorgalmas látogatója volt a színháznak s Propperinyi Mihály, az érdemes kamarahajdu, — lantpengetése az akkor már a költészettan szabályaival ismerős Petőfit mosolyra indította. E levél hü másolata annak a határozott vonásokkal irott, de már megsárgult eredetinek, melyet Csörföly Lajos ur ereklyeként őriz. B.*Gyula, 1885. febr. 26. Tisztelettel: Ch —o. M —l. A levél ekép hangzik: „ barátom Lajos! Minthogy én selmeci poéta vagyok ; tehát ez alkalommal Selmecről irok neked levelet, nem pedig Apódról, mert ha Szerkesztőség : APPONYI-ufcoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozi;nezni kérünk. [Cladóliivaíai: Kiahid-utoza 988. az. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. lehetne. Igaz! És habár nem hagyhatjuk helybe ama gondolkozásmódot, mely efféle eshetőségek kikerülése szempontjából a könnyelműk miatt a jókat is veszni hagyja, azért figyelembe veendőnek tartjuk, már csak azért is, mert a kölcsönző intézetre nézve a vesztett összegért a leendő büntetés igen szomorú vigasztalás lenne, de segíteni lehet ezen is ! Lehetnek a pénzintézeteknek oly bizalmi fórfiai, kik a kölcsönért folyamodó gazda viszonyait ismerik, s a köunyelmü frátereket a kölcsön ólvezetóből kizárják. Hiszen a kölGsön ma is megbirálás folytán adatik ki, csakhogy más rendszerrel, mert hogy kölcsönt vevő hová teszi, azt nem kórdi tőle senki, holott azon rendszer mellett a kölcsön bizonyos tárgyra adatnék ki, s megbírálandó az lenne: helye-e a gazda előirányzata f Olyan-e a gazda egyénisége, kiben megbizni lehet, kiről nem feltehető, hogy a kölcsönt könnyelműen, más czólra, s igy csalási szándékkal akarná felvenni? Mert hiszen az egyéni hitel nagy szerepet játszik ma is, hát még mikor az elmondott feltétellel van összekötve ? Mert hogy pónzdologban az egyéni hitel nem határoz, alaptalan á'litás. Még o* 1 is határoz, hol nem von büntető eljárást maga után, ott pedig hol csalással öszszekötött vádat emelhet a hitelező, — csak rendkívüli eset lehet, hogy kölcsöntvevő megfeledkezzék magáról. Ily rendkívüli esetek pedig minden óvatosság daczára előfordulhatnak, de irányadókul tekinteni nem szabad. Ott vannak például a földhitelintézetek. Ezeknél a kiküldött becslő szava többet ér adókönyvnél, birtok!rnól ós mindennél. Ha azt mondja, hogy erre a birtokra százezer forintot lehet adni, a földhitelintézet kiadja, ha bár a többi bizonyitékok negyedrósz értéket mutatnak is ki. Vágyott vannak a biztositó intézetek. Kiküldenek becsülmost Apódon volnék, tehát Apódon volnék. No tehát, ón Selmeeen vagyok koszton (vagyis ebéden) az Alumniumban. Szálláson pedig 08 fólkoszton Ne mes Propperinyi Mihály érdemes kamarabajdu uraságnál s Krupeez Imre is -velem van. Te ezen széles tudománya derék magyar költőt nem ismered, banem ha Jakubovicsiak majd megmondjak: ki ez? ez mi? Az Alumneum édes pajtásom eugem igen igen viggá tet . Sohasem szomorkodom mindig jó kedvem vau; de « mellett !....! n...m i...ng k. Az idevaló magyar literatúrai társavágnak, mellynek elnöke Szeberényi Lajos rendes tagja vagyok ós épen a mult szerdán szavailottam, a jövőre pedig munkát olvasni fogok. Nálunk okt. 13. esett először hó, banem "akkor nem voltam Selmecen; de Penczen; Penczenü! Én Osztroluczky s Kosztolányi m«ntünk oda szüretre a ott mulatánk 2 hétig. Azon szomorú hir volt; hogy a derék Bolemanunk hozzátok fog költözni, de hála az égnek: meg uem törtónt. A másik szomorúságunk ezen a héten jövend el Lichárdus. Most nálunk most Német v. is német színészek vágynák, s ón ugyan szorgalmatosan látogatom a színházat. Hétfőn egy ovatio justá-t kell hoznunk Bolemannak. Ezzel kedves barátom befejezem levelemet. Köszönsd Jakubovicsiákat nevemben, téged barátilag csókollak vagyok szerető barátod P«tőfi S. írtam Nov. 1. 1838. Selmeczen. P. S. írj Tissza, mihelyt alkalom adatik s' tudósíts a pozsonyi környülmóny ékről. Egjes szám ára 10 kr. apható a nyomdájában és Lepage Lajos" könyvkeressedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 Kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, Ugyanitt airdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros p03tautalvannyal. A hirdetésekért járó osize? iielybau fizetendő ni egy-egy embert, s annak a szava illetőleg személyes hitele dönt százezreknél. — De vajon mitévők is lennének ezen intézetek, ha ezen szempontból kiiudulva, hogy a becslő még mégis vesztegethető, egy-egy esetben egész hivatalokat utaztatnának ? Nos hát igy van ez a dolog másutt is. A mely kérdésnél komolyan szóba jön a becsület, most már meggondolják az emberek, hogy mit csinálnak ós mentse is meg isten a világot attól, hogy a becsület értéktelen tárgynak tekintessék, mert a társadalom kereke abban a pillanatban megáll. Fordulnak elő sikkasztások, fordulnak elő lopások, de ezek általános mérvadók nem lehetnek, kivált azon kérdésnél nem, melyet itt előadni szerencsém van. Sikkasztó pénztárnokoknál néha semmi garanczia nincs, zsiványoknál meg éppen nincs, de egy még egészen tönkre nem ment földbirtokosnál csak van annyi, hogy vetőmagra, hizó vagy tenyészállatra sat. neki kölcsön adott összeget nem fogja elsikkasztani. Kiről pedig már ilyesmit is feltételezni lehet, az bizonnyal oly notorius ama vidéken, hogy minden ember ismeri. A . vaskalap ugyanazt mondhatja erre is, hogy a hitel kiszabott kaliczkájába nem „pászol", hát odébb vele, de a mig a vaskalap ezt mondja a tapasztalás ezer példát mutat föl, rnelynól a kereskedő bukása csaláson alapul, de minél kevesebb oly példát tud felmutatni, melynél a gazda bukása is csalással lenne összekötve. És a kereskedő sok esetben azért bukik, mert hitele volt, a gazda' pedig sok esetben azért, mert nem volt, de hogy hamis bukást csináljon? Én legalább ilyen esetet nem ismerek. És higyje el nekem a vaskalap, hogy Magyarország gazdaközönsógóben nagyon kevés oly emberekre akadnának, ki a törvény határai közt, bizonyos gazdasági czólra felvett pónzt ne arra a czólra fordítaná, ha Barátom 1 közöld ezen dicső költeményeket Jakubovicsiákkal. I. Ej hajdan volt jó 3d5, Származott a penna, levegő, Deák nincsen koszorúban Elvesztette s pennáját Nem veheti hasznáját. 1L Felkapjam poharát S dühös erkölcsével Kitölt a barátság S legjobb elméjével, Nem az a barátság — Fölemelett pohár S megélte ő volna A' jó barátságival, Durzással kiölté Földre szórván cseppjét Volt hamvai közzé Visszatette tettjét iS megkínáltam pohárral Jó barát mohárral. Propperinyi Mihály. Az elsőt diktálta: midőn egykor pennát kerestem a ládában: a másodiknak foglalatja: kínálta Szalait borral, Szalai felvette a poharat s véletlenül kiöntötte a bort. Szalay szinte Poéta s velem együtt van kvártélyon. Vále!
