Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-10-29 / 87. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 75. szám. Csütörtök, szeptember hó 287-én. SMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap ós csütörtökön. ELŐFIZETÉSI 1)1 J: Tulyben házhoz hordva vagy pÓ3tán bé-mentve küldve '. 6 írt. 3 „ 1 „ &0 kr. Egész évre Fél évre Évnegyedre Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HASEN8TEIN és VOdLER ozég, Bécs, Práí?a, Budapesten; Németország és Svájci minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkeiztőség : APPONYI-utoza, 891. számú ház,hová alap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérüuk. íiiadóliivatal: Kishid-utoza, 988. sz ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám árs 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkeresKedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben agy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helybea a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom •Iájábaa és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidékén a póstahivaloknál & kros postautalvánnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járd összeg helybea ílzeteudö. A nuSguduigi vilsii kárdásóhea. ii. 1. A költséges gazdasági építkezést. Tóvesuek tartóin azon általánosan elterjedt véleményt, mely szerint a szilárdabb hosszabb, ideig tartó épületek olcsóbbak a gyengébb, rövidebb időtartamú épületeknél. Tegyük fel, hogy szomszédom egy szilárd istállót 5000 írtért épit, s ezen épület eltart 100 évig, ón ellenben ugyanoly méretű épületet állítok ki 3000 frtért gyengébb anyagból s ez csak 50 évig tart. S most tegyünk egy kis számítást. Az elsőnek évi 5% kamatja törlesztés nélkül tesz 250 forintot, az utóbbinak évi 5°/

0 kamatja 150 forint, — tegyük még hozzá,, hogy ennek évi tatarozása 100 forinttal többe kerül amazónál, az évi kiadás mindkettőnél egyenlő lesz ugyan, de ón az építkezésnél 2000 forintot megtakarítottam, s ez összeget kamatozás végett kiadtam. Könnyebb számítás okáért a tőke megkétszereződésére 20 évet veszek, s igy tőkém 50 óv múlva 12000 forintra szaporodik. 50 óv múlva nekem az épületet újra kell építenem, a felszaporodott tőkóaibői -tehát SLOOU-forintot. ,ki -Iteü venasm, marad még rendelkezésemre 9000 forint, mely a következő 50 óv leteltével 54000 forintra fog rúgni. Ebből világosan látható, hogy az ón gazdaságom csak egy épület mellett 100 óv alatt mily óriási tőkóvei gyarapodott. L^het, hogy számításomban tévedek, s azért őszintón kinyilatkoztatom, hogy a netalání helyreigazítást bárkitől szívesen elfogadom, feltéve, hogy alaposan megczáfoltatom. Tudom, hogy sokan nagyuraink közül, az aesthetikai ízlésnek hódolva, mosolyogni fognak számitásomom, s talán szánakozni is paraszt-gusztusomon, — de uraim, a hol gazdasági elvekről van szó, s a midőn az egész világ a gazdák válságos helyzetéről beszól, ott ós akkor nem a passzió és a finom érzék, hanem a higgadt rideg számítás dönt. 2. Az épületek czentralizácziöjának káros voltát. Lépten nyomon találkozunk, leginkább itt az alföldi terjedelmes birtokokon, oly nagy majorokkal, hogy azok népes faluknak is beillenónek. Mi ennek legközelebbi következménye ? az, hogy az igák a távoleső táblák mívelósónél — szántás, behordás, trágyázás — temérdek időt elfecsérelnek. Igen keveset számítok, ha azt mondom, hogy ily gazdaságokban minden iga éven át 6 napot a jövós-menóssei elpazarol, — ez pedig egy igás napot béressel együtt 4 forintjával számítva, tesz 24 forintot, — mi láthatólag nevezetes többletet okoz a rendes mívelósi költsógeklm. A hol ezen kalamítások már megvannak, ott bajos azokat legalább ez időszerűit egyhamar elhárítani, uj berendezéseknél azonban óhajtandó volna, hogy ezen igénytelen sorokat az illetők megszívlelnék, vagy legalább kissé gondolkoznának felettők. Ha kérdjük, honnan származtak az itt ecsetelt kalauiitás'jk, isiiiét-ssak aanjit fcl^üiotüa)?, a ae»kismo retek hiányából, mely hiány azon megrögzött ókori vélelem kifolyása, mely szerint a gazdálkodás nem tudomány. A takarékosságról beszólt ugyan valamit a gazdakongresszus, s legújabban a földmivelósi miniszter ő nagyméltósága is választói előtt, de ez oly általánosságban törtónt, hogy én indíttatva éreztem magamat e tárgyat kissé kibővítve gizdatársaím elébe hozni azon czólból, bogy alkalmat nyújtsak annak megbeszélésére s megvitatására, s hogy ekkóp anyagot gyüjtsünk a jövő tavaszszal összeülendő gazdasági nagy gyűlés számira. Összevonva a fentebbi három gazdasági mozzanat körül kifejtett nézeteimet, erős s megdönthetetlen meggyőződósom az, hogy hazánkban legeslegelső teendő : minél több földmivas-iskolák felállítása. A jogász, pap, orvos, mérnök, kereskedő, iparos szakoktatásáról gondoskodva van, a földmivelők számára ha van is néhány tanintézet, ezeket vajmi kevés földmíves veszi igénybe, s ezek közül is csak olyanok, kik gazdasági szolgálatba lépni akarnak. De hol marad a nagy tömeg ? Ma már tul vagyunk azon az állásponton, hogy gazda akárki lehet, tul azon a balhiedelmen, hogy azon fiainkat, kik másra nem valók, gazdaságra adjuk. Ma már minden szak bizonyos elméleti ismereteket követel, melyek nélkül örökös sötétségben tapogatózunk, s öntudatos működést valamint más, úgy a gazdasági tóren sem fejthetünk ki. B.-Csaba, 1885. októberhó. iümler Pál. — A jövedéki ügyekben hozott birói itóiecek gyorsabb végrehajtása ozéljából a pénzügyminiszter fölhatalmazta a pénzügyigazg*tóságokat, hogy a birói Ítéletekben kimondott fogságbüntetéseknek foganatosítását a végrehajtás raollozoseyel sájAt iiaca,süorai».u6a oiyttu eieoaKuetr ra :-rzo.-~ gdmazhassák, ha az elitéit tél nem egészen vagyontalan és a birdágösszeg 100 forintot meg nem halad. — Andrássy Gyula a királynál. Bécsből irják, hogy a király Andrássy Gyula grófot hétfőn hosszabb magánkihallgatásra fogadta. A hír bizonyos körökben sok ta'.algatásra ad okot. Némelyek azt hiszik, hogy Andrássy Gyula gróf folytatni fogja államférfiúi szereplését és peiig mint külügyminiszter. A találgatások szerint ez képezte volna megbeszélés tárgyát a király és az egykori külügyminiszter közt. Mennyiben alaposak e föltevések, majd elválik a közeljövőben. Csat annyit jegyezünk meg, hogy Andrássy minden évben tiszteleg a királynál éj hogy ez alkalmakkor a politika is szóba kerül, magától értetik. A „ÖÉKMEGYEl KÖllöNY" TARCífiAJA, Egy pórul járt udvarló. — Rajz. Irta Papp Ilona. — A szép szalmaözvegy, Gerendi Vilmának, férje elutazása utáni napon azon gondolat fogamzott meg elméjében, hogy az egész hosszú napot fölhalmazott házi teendői elintézésére fogja fordítani s hogy vendégeket semmi körülmények között sem fogad el, annyival is kevésbé, mert régen vágyott egy csöndes nap után, mit ritkán élvezhetett. Többayire körül volt véve nagyszámú, jó (ba ugyan lehetett őket igy nevezni ?) barátot és barátnők seregétói, dk árnyként követték a szellemdus szép asszonyt, kinek szépségéhez ritka jó sziv s áldott vig kedély is járult, A napnak órái egymást követve folytak a mulandóság tengerébe s Vilma folytonos munkálkodása közben eljött az este, midőn Gerendi Kálmán —egy közeli rokon —azonhirrej lepte meg Gerendinét, hogy Zergóné nagysága rövid idó alatt látogatását ajánlotta Gjreodiné jól tudta, hogy ha elfogadja az ajánlkozót : a vacsora is elmaradhatatlan, mely SOÍ időt igenyelvón, egész estéjét elfoglalja; aminek eredménye az lesz, hogy megkezdett munkájának bevégzését kés-őbbi időre lesz kénytelen halasztani. Igy egy kis bosszankodás vett rajta erót, s mivel épen Kálmán volt ott: ő rajta öntötte ki bosszúságát, heves szavakra fakadva; söt azt állította, hogy a vendéget bizonyosan Kálmán hívta meg! és aztán fejfájás, fáradság s más egyéb bajok vették közül Gerendinét. Kálmán pedig, hogy üibékitóe a haragos angyalt tanácsolta a hazulról eltávozást, de gyorsan mig más is nem jöhet. A tanács elfogadtatott s Gerendinó gyors öltözés után eltávozott. E közben Kálmán Zergénéhez futott, tudatni akarva, hogy Gerendinét nem találta otthon, sót a szobaleány szavai Hzerint — vacsorára sem fog haza menni. I*en, de Zírgéné már ekkor nem volt otthon; Kálmin tehát egy rövidebb úton sietett haza fogadni a vendéget. Pont 6 óra. Z jrgéné csakugyan eljött 8 Kálmán jól bétanult hazudozásaival elvégezvén a mondandókat: udvariason kisérte haza Zergénét, kitől azon kérelem teljesítésének megigérése mellett vált el, hogy GerendiDÓ hazajövetele és vacsora után el fog menni érette. — E fáradalmaktól Kálmán meg sem pihenve sietett Gerendinóhez, kinek gyorsan eljeszélte a történteket. No hiszen volt is szegény Kálmánnak .ne mulass," a miért ily ügyetlenül járt el megbízásában 1 hogy minden óvakodása mellett Gerendinének mégis csak volt vendégre kilátása ! Végre megadva magát kikerülhetetlen sorsának ; beleegyezett Zergónének Kálmán által leendő elhívásába. De volt még egy más bökkenő is. Zerge ur, titkárjával együtt oda volt utazni. Útközben azonban egy napi pihenőt tartottak, mit a titkár, Pozsonyi Sándor fölakarván használni, süigős dolgait hozva ürügyül, lónöke jóváhagyása mellett haza indult. családi ok pedig az volt, hogy útközben megtudta Gerendiné szalmaözvegységét 8 jelentőségteljes látogatást akart tenni nála. Forró szerelmet érzett Gerendiné iránt és régóta esdett kihallgatásért. Gerendiné azonban, ki férjét szívből szerette, - hidegen utasította el magától, Pozsonyi azért még mindig kezében tartá a reménység szálát, s föltett szándéka volt, még egy utolsó rohamot kisérteni meg, Pozsonyi az alatt érkezett meg, mig Garendiné a kibúvó látogatásán volt, s csak Kálmánt találta ott nagy gondjai között. Pozsonyi is azon izenetet hagyta Kálmánnál Gerendiné részére, mit Zergóné, hogy t. i. később ismét teendi liszteletét, annyival is inkább, mert ideje rövid s foutos mondani valója van. Semmit sem tulva arról, hogy Z-trgénó is ott lesz; hiszen épen Zergóné volt az, kivel a világért sem tikirta tudatni, hogy Gerendiné mulattatására szánt t ez estét 8 ha megtudja az: azó turpissága napfényre jő Z ;rge ur előtt, ki Bzintén legmélyebb hódolattal viseltetett Gerendiné iránt. Gerendiné öltözékét rendbeszedve várta az ígért látogatásokat. Nyolcz órakor jött Pozsonyi s rögtön meg is kezdte az udvarlást: forró pillantások kíséretében vallotta be mély szerelmét. . . • Föltüntette mostani nagy tettét, mert csak azé t jött-e kevés időre haza, mert reménye volt a ránézve legkellemesebb körbeu tölthetni néhány órát! . . . Gerendiné előtt közönyösek levén az elmondott szép szavak; hangosan fölkaczagot s csintalanul jegyéé meg: — Az mind igen szép dolog. De tudja-e kérem, hogy Zergéné mindjárt itt lesz ? már el is ment érette Kálmán. Amint meghallotta ezt Pozsonyi, -fszép reményének meghiúsítását látta a körülmény ekben, csüggedését bosszúság váltotta föl, s ő is a Kálmán fejére szórta az áldást, gondolva, hogy az bizonyosan elmondta már Zergónének, az ő titkosan tervelt hazautazását! . . . Most mit tegyen ?! Az óra épen kongatta a 9-et. Pozsonyi már vigasztalni kezdó magát, hogy ily későn csak nem fog eljönni? És ha eljönne, bogy kerülje ki a vele való UUllwaist