Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-08-13 / 65. szám

B.-Csabán, 1885. Ali. évfolyam, 65. szam. Csütörtök, augusztust 6 i

:3-ái i. KOZL Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. AI egje>l©nik heteikéül kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETNI DIJ a«lyben házhoz hordva vagy postán '.é'-mantve k Üdve : e írt 3 n 1 „ 50 kr. Egész évre Fél évre Évnegyedre Lapunk számára hirdetése': felvételére fel vau jogosítva : IUA8EN8T8IN és V0'HiWíi ezég, ÍMOR. Prága. ii i U:>esten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPOííYI-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozi nézni kérünk. £í.ia J.6liiv.ita,i.: Kishid-utcza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kézira tok nem adatnak vissza. Egyes szára ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos könyvkereskedésébenHirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-bea egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak: vidéken a póstahivaloknál 5 kros postautalvánnyal A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. Ezért még nem fog alvessni a világ, (T.) Nagy a meleg arra nézve, hogy az ellenzéki lapok honti szörnyüködései az olvasó közönség vérkeringését felfrissítsék, legfelebb is a kabai asszony mondhatná rá, ha t. i. olvasná: „hátha innánk!" — de hogy az emberek vérmérsékletében valami nagyobb mozgalmat idézne elő, arra nem igen van kilátás Ugy megszokta már a közönség ezt a nagy kiabálást semmiért, hogy fejebojtját sem igeu mozdítja rá. Még azt se hiszi el, hogy Magyarországban igazságszolgáltatás ne lenne. Nem valami kifogástalan, azt magunk is elismerjük, (de hát hol van olyan) valamint azt is, hogy párbaj és választási kérdésben, a mi detto párbaj, nem csinál magának valami nagy lelkiismeretet. Hiszen ha törvényszékeink a párbajoknál törvényesen s a betűk értelmében iárnának el, halálesetnél 5 — 6 évre kellene itélniők a párbajozókat és 5—6 hónapra ítélik. Soha se hallottam pedig, hogy ezért az „Egyetértés-"ben és „P. Napló-"ban törvényszékeink megtámadtattak volna, pláne az lett volna a vijág tűiébe kürtöl e: hogy nincs igazságszolgáltatás Magyarországban. Es íme mily rettentően szivükre veszik ama honti esetet, (amilyen választások alkalmával mind két részről ezernyi van) hol az igazságszolgáltatás, bizonynyal a cselekmény természetére való tekintetből, oly formán járt el, mint a hogy a párbajoknál eljárni szokás. Vannak törvények uraim, melyeket meg kell hozni madárijesztőnek, s a milyenek minden államban találtatnak, ámde szigorú alkalmazásuk azt eredményezné, hogy egy-egy saison alkalmával több rab kerülne állatnkosztra, mint akár egy évtizedben. A szigorú alkalmaztatástól tehát minden állam óvakodik. Egyébiránt annak a honti törvényszéki végzésnek nagyon is ellenzéki szaga van ; s ha tekintetbe vesszük, hegy a felsőbb tekintélyekkel szemben a leg'öbb hivatalnok ellenzéki érzelmű, a mozgató erőre is rátalálunk s a mi szemüvegünkön át egészen tnás képet tüntet fel ez az eset. Az ellenzéki lapok a törvényszéki végzésre támaszkodva írják az ő nagyszerű förmedvényeiket, mi pedig ama törvéuyszéki végzést határozottan ellenzéki színezetűnek tartjuk, s ezen szempontból ítéljük meg. Az egész világra szóló história nem más tehát, mint a féle pártmanőver, a milyenekkel az ellenzéki sajtó hasábjain igen gyakran találkozunk, a milyenek a gondolkozó olvasó előtt, már minden értéküket elvesztették. Csak odáig ne mennének az ellenzéki kollegák, hogy a legfőbb törvényszék leendő határozatára is nyomást akarnak gyakorolni, sőt a „P. Napló" határozottan elvárja, hogy az ő nézete szerint fogják meghozni az ítéletet. Ez aztán nagyszerű fogalom a bírói vélemény szabad gyakorlatáról, hogy pláne kottát írnak, a tnely szerint az ítéletnek hangzani kelljen. Megvalljuk, reánk nézve mindegy akár merre dőljön is ez a korteskedési história.-nagy súlyt semmi esetre se fektetünk re.i, csak annyit remélünk ós óhajtunk, hogy az eldöntés az igazságnak és a helyzetnek megfelelő legyen. — Bavszn^m Guidő szász nemzetiségű orsz képviselő alapitó tagként belépett az erdélyi közművelődési egyesületbe és nyilt levelet intézett választóihoz, melyben hazafias szellemben fejtegeti, hogy első sorban magunnak a szászoknak áll érdekükben, hogy a közmüve.ödési egylet által kitűzött cóélok eléressenek. Ha — úgymond — az erdélyi szás/.ok ós románok nem hajhásznának politikai lidérczeket. már rég reá állattak volna a magyar állameszme alapjára, mert minden erdélyi szásznak, a ki igazi szász hazafi akar lenni, tetötöl-taipig magyar hazafinak kell lennie. Vajha megszívlelésre találnának e szép szavak ! — Fejedelmi légyott. Mint Ischlböl táviratilag értesítenek, a király a legközelebbi hetek utiprogramjára nézve a következőket határozta: A király már augusztus 18-án éjjel Bécsbe utazik és onnan a királynéval ós a trónörököspárral, kik később szintén Bécsbe érkeznek, az orosz császári párral való találkozásra valószínűleg e hó 24én reggel — Kremsierbe utazik A muszka czár érkezésének napja nincs még végleg elhatározva A kremsieri találkozás után királyunk több hadgyakorlatot fog megszemlélni. — Az idei nagy hadgyakorlatok. Bécsből jelentik aug. 8-ról|: Az idén a bécsi, gráci, prágai ós zágrábi hadtestek kerületében fognak a nagy hadgyakorlatok megtartatni. A nagyohb manőverek fövezetője Albrecht főherczeg 1 sz, s a király minden hadgyakorlaton meg fog jelenni. Az alsóausztriai hadgyakorlaton egy hadtestet Rudolf trónörökös fog vezényelni. Galicziában nagyobb lovas-hadgyakorlat lesz. Politikai hirek. * Államférfiak találkozása. Az uralkodók találkozását követi az államférfiak találkozása. Ez a nyári idénynek évek óta megujuló eseménye. Gr. Kálaoky külügyminiszter Varzinba indul Bismarck herczeg látogatására. JE találkozás is a Németország és Ausztria-Magyarország közt létező szívélyes ós baráti viszony megerősítésének tekintendő. A két államférfi közt a béke megszilárdításáról folyhat csak a tanácskozás, noui podig a béke megzavarásának lehetőségéről. Az afgán kérdés idegen közbelépés nélkül eltompult. Az egyptomi kérdésben az európai hatalmak lényegileg egyetértenek, A két monarchiának viszonya Oroszorsághoz, ugy miként az tavaly Skieraieviczóben megállapittatott, minden irányban megszilárdult. Egy szóval a világhelyzet egészen kedvező. * A franczia törvényhozó testület mindkét híza tegnapelőtt bezáratott. Azon két költségvetési tétel feletti különbözet, mely a két ház között felmerült, kiegyenlítetett oly módon, hogy a kamara visszavonta azon határozatát, mely szerint a háztulajdonosok lakatlan vagy csak részben bérbeadott házaik után is köteleztetnek telekadó fizetésére. Viszont a szenátus elfogadta a papiradó eltörlését, de csak 1886. decz. l-től számítva. Az uj képviselő választások október 4-dikóre tüzeltek ki. A „BÉKESMEGYEI KÖ1LÖNY" TAüCZiM Erdészetünk és a külföld. Irta: Bedő Albert. 1. A magyar erdészeti kultura oly nagy fontossággal bir a magyar állam gazdasági jólétére nézve és az erdészet terményei annyira mérvadók Magyarország gazdasági mérlegénél és annyiia érdeklik a belföldet ugy mint a külföldet, hogy a Cr. rrespondance de Pest magyar, német, franczia és angol nyelven közöl erre vonatkozó többrendbeli szakczikket, melyek közül az első Magyarország legkiválóbb szaktekintélyének — a kit a külföldön is ilyennek ismernek el — Bedő A lbert főerdőmesternek és miniszteri tanácsosnak tollából ered: A nagy közönség és a sajtó öszhangzó véleménye szerint országos kiállításunk egyik fénypontját a magyar állam erdőségeinek, gazdag, szép ós változatos terményeiből nagy gonddal rendezett erdészeti kiállítás és az ezt befogadó erdei vagy vadászkastély képezi, mely az iparcsarnok déli homlokzata és a király paviliontól a gépcsarnok felé vezető ut közti területe i emelkedik. Már a kiállítási tér fő bejáratának sarsait képező nemy.eti színre feslett és a gőrgénvi állami erdőkből hozott óriási irboczok (elköltik a látogatók íigjelmét, kik kíváncsian keresik a hirböl már ugy is ismert és magasztalt „erdészeti pavillont", mely előtt büszkén lobog és messzire hirdeti az erdészeti kultura előrehaladt fokát a 37 méter magas, barna kérgű, luczfenyőszálra feltűzött magyar erdészeti zászló, melynek ötágú zöld tölgylevél csokra, fehér mezője és piros sególyzete a magyar erdészek jelszavát: a bátorságot, becsületet és munkát hirdeti. Daczára annak, hogy az erdészet az őstermelés egyik kiváló ágát képezi, története hazánkban mégis igen uj, s csak néhány é.vel ezelőttre kell viszatekinteniink, hogy megtaláljuk azt az időpontot, melytől a magyar erdészetnek öntudatra ébredését számithatjuk, s melytől kezdve az kiszabadítva magát az idegen befolyás alól, a kor színvonalán álló szakférfiak vezeti se mellett, tiszta nemzeti alapri állva, örvendetes fejlődésnek indult. Ezén ébredési korszak egybeesik az alkotmányos élet visszaállításával. A magyar állam rendszeres tevékenységének és különösen az 1879-ik évi törvényhozásnak érdeme az, hogy felismervén az erdőgazdaság kiváló jelentőségét, megalkotta az 1879. évi XXXI. t. cz.-ben foglalt erdőtörvényt, s ezzel együtt érvényre emelvén az államnak az erdők feletti felügyeleti jogát, uj irányt szabott ki az államerdők kezelésére; s azt 1880-ban a pénzügyminisztérium tárczájától elválasztván, a földmivelési minisztérium alá helyezte. Kiállításunkon is az álla nerdészetet érte a képviseltetésnek főfeladata, melyet bogy miként sikerült megoldania, azt az általános elismerés és azon látnivalók tanúsítják, melyek részint az erdészeti pavillonban, részint pedig körülötte a szabadban vannak elhelyezve. Naty jelentőséggel birnak a magyar erdőgazdaság körében a faanyagok szállítására szolgáló sokDemu szállító eszközök, nevezetesen pedig a nagyfontosságú viziszállitásnál alkalmazott különféle építmények, u. m. a tűzita, röczkőfa csúsztatok, gerebek, csatornák, zsilipek, gátak s mindazon egyéb szerkezetek mintái, melyek a fának az erdőből a rakhelyekre, utakra es vízpartokra lehozatalát könnyítik és egyúttal olcsóbbá teszik. Ez építmények pontos kivitelű mintázatai gazdag változatosságban mutatják be az erdészeti pavillonban, hogy mily sok oldalú dolguk van az erdészeknek a hegyi vizekkel, s hogy nem hiába hasonlít sipkájuk a tengerészekéhez. Az erdőkincstár 2.800,000 kataszteri holdat kitevő erdőbirtokának mintegy ®/io

_e

(l része a hazánkat koszorúzó hegységekben, illetve a Kárpátokban fekszik, melyeknek egyéb közlekedési utaktól gyakran igen távol fekvő s néha szinte hozzáférhetetlen völgyeiből kell kiszállítani az erdők nehézkes termékeit, mely körülményt még terhesebbé teszi a termelésnek nagysága. Az állam közvetlen tulajdonában levő erdőkből évenkint mintegy 2.500,000 köbméternyi famennyis g vágatik le, mely termeld nagyságából és a szállítás nehézségeiből könnyen következtethető, hogy milyen mérviieknek kell lenniük azoknak az intézkedéseknek és szerkezeteknek, melyek a fák lehozatalát könnyítik és lehetővé teszifc. A mesterséges szállítási eszközök, melyek építésénél a modern technika vívmányai n índen alkalommal igénybe vétettek, a szükségnek megfelelően leginkább a zsarnócza,, besztercebányai, liptóajvári, soó-