Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-12-18 / 100. szám

B.-Csabán, 1884 XI. évíolyarn, 100, szám. Csütörtök, deczemberhó 18-án KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdaszati és vegyes Megjelenik hegenként kétszer: vasárnap ós tartalmú lap. osütöptőkön. ] ELŐFIZETÉSI I)IJ h»lyben házhoz hordva vagy postán bementve küldve : 6 írt Egész évre Fél évre Évnegyedre öO kr. Lapunk számára hiid«tése'.c felvételére fel van jogosítva: HAASKNSTEÍN és VOTFLTÓR ozég, tíées, Praga, Budapesten, Né­metország és Svájez minden fővarosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleménye oziinezni kérünk. KiadótiivataL: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsáy Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. |Egyes szám ára 10 kr. kapható Povazsay Testvérek nyomdaban. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsáy Testvérek nyom­dájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, ugyanitt airdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivata­loknál 5 kros postautalvannyal. A liirdtítejek&rt jiró iietyoau lizjtendií Bank-szabadalom és szabályozás. (Vége.; A magyar kormány, mint azt iliteles forrásból Ír­hatjuk, csak két feltételhez köti a bankszabadalom ineghosszabitását. Az egyik feltótei: a kót állam nyere­ség-osztalékainak emelése. Eddig az államok rószeltetóse a nyereségben nem volt egyéb tiszta fikczióuál, mert mostanáig a 7 százalékot meghaladó tiszta nyereségből részeltettek. Eltekintve attól, hogy a 7 százalékos osz­talék-nyereség egy nemzeti banknál már a maximum, uem szabad feledni, hogy az utolsó szerződés kötésénél egészen mások voltak a viszonyok, mint a maiak. Midőn hót év' előtt a bank-szabadalom meghosszabbíttatott, a magyar állam kölcsönczimletei 7—8 százaiákkal kama­toztak. Akkor tehát még meglehetősen ráczionális volt, hogy az osztrák-magyar banknál is, az állam csak a 7 százalékon felüli nyereség osztalékában részesüljön. Ma azonban a tőke-piacz viszonyai urasok és a követe­lés, hogy a monarchia államainak rószeltetóse már ala­csonyabb kamattételnél kezdődjék, teljesen jogosult. A magyar kormány második feltétele az, hogy az osztrák­magyar bank magyarországi intézeteinek dotácziója fel­emeltessék. Itt elvi kérdésekről lóvén szó ; mellőzzük azt, hogy meuuyivel emeltessék a dotáczió; erre nézve meg­adják az alapot az eddigi tapasztalatok. Az elvi kér dós tehát az, hogy a dotáczió felemeltessék. Igen való szinü, sőt bizonyos, hogy az osztrák-magyar bank igaz­gatósága a dotáczió felemelésére vonatkozólag azt fogja mondani, hogy felesleges (?), mert a bank önkényt meg­tette azt, mire szerződésileg kötelezve sem volt. Igaz, és daczára aanak, hogy üzletileg csak előnyére vált, mégis köszönetet mondunk e banknak azért, hogy va­lahányszor annak szüksége fenforgott, mindannyiszor aka­dálytalanul emelte a magyar intézetek dotáczióját. Azt hisszük azonban, hogy az osztrák-magyar bank igazgató­sága is be fogja látni, hogy egy állam nem maradhat állandóan függő viszonyban egy banktól, még ha az a monarchia első bankja is, eltekintve attól, hogy Magyar­ország állami tekintélye is sürgőseu követeli, hogy a dotáczió felemeltessék, a tapasztalatuk alapján megálla­pítandó szükséges uiveaura, mi a dotáczió felemelésének beigtatasát a szerződésbe móg azért is bátrak vagyunk követelni, mert legjobb barátaink kötelező Ígéreteiben is csak akkor bizhatunk, ha azok irásbau vauunak fog­lalva. Áttérhetünk most a bankkjrmáuyzó második fontos euuncziácziójára. Általános meglepetést keltett a kormányzó beszédének következő része : „Ez alkalommal kötelességének véli a bauk rámu­tatni a már évek hosszú soráu át létező kivételes álla­potra, melybe a bank az állámjegyek kényszer forgalma által jutott, és mely egyedül volt oka annak, hogy a készpénzben fizető jegybankok sorába nem léphetett. A monarchia jegybankja már hivatasáuál ós állásánál fogva sem mulasztaná el, a hosszabb ; $re törtéuHtt4<S szabada­lom-megujitás alkalmát a nélkül, hogy a valuta helyre­állításának, habár az állami feladatok koréba tartozó kérdését érintse. De az osztrák-magyar banknak erre móg egy külön közvetlen oka is van, mert a mostani bankalapszabályokban a készpénzfizetések felfüggesztése egyenest ki vau mondva, ós lehetetlen hogy az osztrák­magyar bank maga hozza oly alabszabályszerü határoza­toknak ós viszonyoknak változatlan fennmaradását, me lyek alfcal akadályozva van, hogy első ós legfőbb fela­datát mint jegybank teljesítse." (Vege köv.) — Elnökválasztás. Gróf Lónyai Menyhért elhunyta :olytán a magyar földhitelintézet vasárnap tartotta elnök­választó közgyűlését, melyen az érdekeltek nagy számmal jelentek meg. fchuö^ül Szlávy József koronaőr ellenében gróf Desewtfy Aurél választatott meg ±d szónyi általános többséggel. — A „Pol. Corr a-nek jelentik Budapestről, hogy a kor­mány inkább elejti a főrendiház reformjáról szóló javasla­tot, semhogy lényeges módosításokat megengedjen. Tisza Kálmán hallani sem akar választott tagokról vagy a czim­zetes püspökök benhagyásaról. Nem ail, hogy a minisz­terelnök erre nézve engedményeket tett volna tienynyey Pál bárónak. • — A pöstahivatalnokok körében mozgalom indult meg egy petiozio benyujtasa végett. Az ideiglenes bizottság e vógbói felhívást intézett az összes póstahivatalnokokhoz, a melyben felemlítik, hogy a póstakezelós rossz, a rend­szer nem jó, hogy a sokfele rendeletben alig lehet eliga­zodni s egészen uj szabalyzatot kellene behozni. Szüksé­gesnek tartanák hzetósük emelését s a nyugdíj kedvezőbb meghatározását. Hae felni vas loly tán elegea jelentkeznek : a petioziót benyújtják. ir»oli.tiis.ai iiirek. * Páris, deoz. 15. Bizonyos diplomáoziai lépések arra engednek következtetni, hogy az egyptouai kérdésben a szarazfóidi enteute szigoruau fenn fog tartatni. Ha ez meg­történik, Anglia kénytelen lesz politikai téren kompro­misszumot keresn. Szükséges, hogy Európa még idejéoen elhatarozasra jusson, mielőtt Angliában a protektorátust vagy bukást tengető pártok bevégzett tényekkel állhat­nának elő. Éppen nem volna meglepő, ha a nyugot-afrikai konfereuoziat egyptomi konlerenozia követné. * Lazadas .voreáoan. London, decz. tó. Mint a Times­nek Houg-t£ongból távirják, Koreaban csakugyan lazadas tört ki es pedig az angol konzulnál rendezett lakoma alatt, tíir szerint a király egyiü ha és hat miniszter meg­gyilkoltatott, mások szerint a hegységbe menekültek. Ko­reában lakó angolok biztonságban vannak. A íáoeul fővá­ros mellett levő folyóra augol ágyuuassád érkezett. A Standardnak Shanghaiból tegnapi kelettel a Soeulben tör­téntekre vonatkozolag azt távirjak, hogy f. hó 7-ón harcz volt a khinaiak ós a japánok közt, mely alkalommal a japán követség épülete tölgyujtatván, leégett. A japán kormánynál levő khinai követ, ki jelenleg tíhanghaiban tartózkodik, fölszóllittatott, hogy tíoeulbe menjen. A»BEKfiSMEGYEI Mi i ONY" TARCZAJA. Minő a r. hath. egyház álláspontja a baboná­val szembeni (Folytatás.) A mint néhány év elótt a fonák vallási ós politikai fo­galmak ós nézetek hazájából, Amerikából az asztaltánczoltatás ós szellem kopogás, stb. garázdálkodása a mi különös felvilá­gosodottságról hires Európánkba jött, itt csaknem mindenütt tárt karokkal fogadták, és forró szeretettel ölelték át. Épen a müveit, a modern fölvilágosultsággal eltelt világban talált termő talajra a tengerentúli badarság. Hosszú éjeket, a drága időt, a legritkább türelmet ós kitartást áldozták ezen, mint hitték kors»erü kísérletnek és azoknak eredményét a modern művelt­ség legtekintélyesebb képviselői örömtől ragyogó arczczal ós büszke öntudattal drága pénzért hozták nyilvánosságra a kevésbbé müveit közönség részére a legolvasottabb lapok hasábjain. E legújabb babonaságnak legbuzgóbb követője nem az igazán hivő keresztények soraibaD, hanem azokban a körök­ben van, melyek a hit helyét az úgynevezett műveltségnek \agyis a felvilágosodottságriák, azaz ujabb bölcseleti rendsze­írk vallásellenps véleményeinek engedik át. A hol nem a keresztény hit uralkodik, ott a hitetlen­séggel párhuzamban a babonaság is elbata'inaskodik. E kettő mindenütt karölive jár; és valamiut a nép babonaságát csak a ker. vallás ismeretének hiánya ta*te lehetségessé, ép ugy a műveltebb körökbea is a hitetlenség arra termékeny talaj j melyből a babona csakhamar buján előtör. A mi nem keresz­tény, az lényegében pogány ós a pogány vallás babona; a leghitetlenebbnek is van hite, ós ez ópau azért babonaság. Tudatlanság, könnyelműség, öntudatos hitetlenség, azon hatal­mait, melyek a babonaság fönmaradását föltételezik. A napok válogatása, a müveit körökben nagyon el van terjedve, ós ismeret nem egyet, ki az egész évben egyetlen ünnep napot nem ismer, de a világért rá nem álna, hogy pén­téken valamely dologba fogjon, vagy útra keljen, asztalnál a tizenhármat számtól ós a megigézéstől a müveitek félnek leg­inkább; de erre nem az egyhez tanítja ókat, nem nyit nekik tág tért annak gyakorlasára, hanem a hitetlenség, a hitközöny, ós ezernyi azok száma, kik Krisztus urunk ós a próféták jöven­dölései fölött nevetnek, hanem a kártyavető asszonyok jóslásá­nak hitelt adnak ; és olyanok, kim üdvözítőnk csodás gyógyi­talait a regék sorába számítják, de a hóhérok és juhászoknál keresnek csodás gyógyítást. Sok nagy városban, mely épen egyház- ós hiíellenes irányáról hirhidt, a kártyavető asszonyom a legszebb keresetnek örvendenek, s némely ,szabadelvű" sza­tócs és nagyobb kereskedő boltjára titokszerüjeleket tesz vagy boltajtaját reggel fiis olajjal keni be és sokat ád arra, hogy az első pénzt fiatal személytől kapja, sőt ismerek oly szabadelvűe­ket, kik üzleti -sétájukról tüstént visszatérnek, ha legelősször öreg u.-szonnyal talilkoznak. E^y ily czimü könyv: , Ki akar háza-odni rokonszenvet keltő eszközzel, mely által mindenki viszonszerelmnre tehet szert" (Berlin, 1858.) egy év alatt há­rom kiadást ért. nS)hn mlvészete, m ;ly áltil a tenyérül, az ujakból és a körmökből az élet tiruaa, stb. pontosan meg­határoittató", 2. kiadás (1859.) három év alatt 15.000 példány­ban kelt el . . . Ily müveket nem annyira a tulajdonkópeni „nép" olvas, mely legfolebb az ó álmos ós jós könyvét vagy a csíziót vásárolja pár garason, hanem a műveltebbek. — A? Oczeánon tul, hol a fölvilágosodást sem miniszter, sem felvi­gyázó nem akadályozza, New-Yorkban 1858-ban 26 jósnő űzte nyilvánosan mesterségét ós tekintélyes jövedelmök volt. Tehát a közmondás: .Hol a hitetlenség a házi ur, ott a babonaság is kinyitotta maga előtt a hátulsó ajtót" a mi időnkben is bizonyult. És ez természetes; mert mint Fehr mondja: „Ha ez ember hitre és vallásra van teremtve, ha eze­ket gonosz könnyelműséggel magától eldobja, elvesztette az élet zavaios tengerén a valódi iránytűt, hajótöröttként tévelyeg azon ide ós tova és bensejének meghasonlásában csalfa rém­képekhez ragaszkodik" — Hogy az elviselhetlea ürességet, melyeta tobzodó érzéki gyönyör eloszló mámora hátrahagy némileg kitöltse, az ember e czólból a balhithez ós kópzelme feldíszített oltárához menekül. Kiváló például szolgál erre a megvónhedt, erkölcsileg el­fajult Róma, mely mindent fensőbb fényt nélkülözve hitetlen­ség és babonaság, érzéki mámor ós bübájosság között addig hányódott, mig vé&re mpgdőlt.*) vl hitehagyott Juliánt ki a keresztények szelíden vigasz­taló reményiről lemondott; nyers baboua borzasztó szörnyei kinozt ik, — midőn ő a perzsák ellen indulni akart, egy em­ber belső rósz 'it megvizsgálta, hogy a jövendőt kipuhatolhassa, *) „b'uolis; Sysieai dec ohr. SitUalehrá' 1 Zúi. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom