Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-12-18 / 100. szám

„ Békésmegyei*Közlöny" 100. szám 1884. * Egyiptomi ügy. Kairóból decz. 15-ről távirják: A khedive azon óhaját fejezte ki, hogy a miniszterek tegyék tanácskozás tárgyává azon kórdóst, kik lehetnek az államadósági pénztár ellenőrző bizottságnak tagjai. Németország ós Oroszország főkonzulai megmaradjanak azon kivánatuknál hogy a khedive azonnal személyesen válaszoljon. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának folyó deczemberhó 9-én, kedden tartott üléséről. (Vége.) ev Szarvas városánál Prijevara Pál ós Kudlát János terhére 6—6 frt üadinentességi dijjak, mint behajthatlanok töröltetnek. Horváth Stefania orosházi lakos, adófizetés iránti időhalasztast kérő folyamodványa csak az esetben fog pártolólag feltárjesztetni a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz, ha f. évi öszszes egyenes állami adó tartozását 8 nap alatt kifizeti, s a kiiiíetest a b.-gyulai kir. adófel ügyelőnél beigazolja. Tanfelügyelői elöadmányok: kir. tanfelügyelői jelentós, mely sserint, iskolai czólokra leendő felhasználás végett részére átadatott 50 forintnyi bírság összegből, 87 forintot Szarvason az ismétlő iskolai vizsgákon osztott ki, a még fenn maradt 13 forintot pedig hasonló czélra leendő felhasználás végett, Haan Lajos csabai lelkész urnák adott át — tudomásul vétetik. A m.-berénvi ovoda featartó társulatnak .'250 frtnyi ál lamsególy iránti folyamodványa, pártolólag lett felterjesztve a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz, nemkülönben a szarvasi polgári leáayiskola feuntartó tarsulatnak, 1000 forint államsegely iránti kérvényé is, 400 forint ajánlásnak mogjegyzésevel. Shrőder Istvanne gyulai lakos, ovoda íentartási engedélyét, a miniszter ur a t. tanév végéig meghosszabbította, mely miniszteri leirat az illető ovoda tnlajdonosnővel közöltetni határoztatott. A szarvasi elemi és polgári leányiskola fentartó^táisulatnak 1888/4, tanévi számadása, a megyei számvevői tisztségnek felülvizsgálás végett kiadatott. Az iskolai törzskönyvi ügyben behajtott 10 frtnyi pénzbírság kiadatott a kir. tanfelügyelőneK iskolai jutalmakra kendő felhasználás végett, a mikénti felhasználásról anuak idején jelentós teendő. Allamépitészeti hivatal elöadmányai. A kir. építészeti hivatal iónokénak rendszerinti havi jelentése egészben, minden megjegyzés nélkül tudomásul vétetett. (iróf Károlyi Gyula nagyszéuásí uradalmában, Kiss Mihály ós társai s Grosz testvérek szeghalmi 2—2, —Schwarcz Farkas m.-herényi, gróf Blankenstein Károly k.-tarcsai, br. Wenckheím József örökösei tási, gróf Lainberg Fiilöpné k.-ladányi, Hegedüs#Mihaiy b.-csabai, Roseuthal Marton b.-csabai, Witasch ifendor uj-kigyÓ8i 1—1 gőzkazánjaikra vonatko ó használhacási engedélyek, a minisztérium altal felülvizsgált ós helybenhagyott felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján kiállíttattak ós nevezett gőzkazán tulajdonosoknak kiadattak. Ifj. Bodor Pál kolozsvári iakos ós Rosenthal Márton b.-csabai iakos 1—1 gőzkazánjaikra vonatkozó próbi-vizsgílati jegyzőkönyvek felülvizsgálás és jóváhagyás végett a nagyméltóságú Közmunka ós közlekedési m. kir. miniszter úrhoz felterjesztettek. Lóderer Ede, mint a békési nagy csatorna hid vállalkozója részére, a helybenhagyott felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján összes kiérdemlett járandósaga 23356 frt 60 kr. a számvevői tisztség véleményével egyezőleg megállapittatott, s vógjárandósága kiutalványoztato tt. Gyorna ós Endród községek 1886. évi közmunka összeirási lajstromai helybenhagyattak, a gyomai egészben megváltatván, befizetendő ledz 5471 frt 50 kr., mig Eodrődön természetben leszolgálandó lesz 918 kézi közmunkanap, s befizetendő lesz 3646 frt 50 kr. váltságdíj. a közmunka ós közlekedési m. kir. miniszter urnák 1884-dik évi decz. 5-dikón kelt iairata, mely szerint elrendeli, hogy a gőzkazánokra érvényes szabályok a gőztartók ós gőzfogókra is szigorúan alkalmaztassanak, a legtágasabb körben leendő közhírré tétel végett Gyulaváros polgármesterének ós járási szolgabiráknak másolatban megküldetett. Allamépitészeti hivatal főnőkének elöadmányai. Szenes Antal békési ós Sutyák Péter b.-gyulai megyei ut-felügyelők részére egyenként 20—20 frt jutalomdíj utalványoztatott. B.-Csabán a Benkő 06 Lepény utczák irányában a kőut alatt tervezett áterfesz építése a bemutatott tervszerint 61ö írt 29 kr. költséggel a kőuti vámjövedelem terhére leendő felépítése elrendeltetett. A tótkomlós-aradi uton levő hid megcsináltatása ügyében határoztatott, miután nevezett útszakasz a megyei úthálózatba be nem foglalható, utasittatik az orosházi járás szolgabirája, hogy a kérdéses hidat, Tótkomlós községe altal készíttesse el. A gépkezelők ós fűtők képesitesi okmányainak elvesztés vagy megsemmisülés esetén újbóli megszerzése módjáról szóló miuiszteri rendelet a járási szolgabiráknak és B. Gyulaváros polgármesterének, minél szélesebb körben leendő közhirrétótel végett másolatban kiadatott. Árvaszéki elnök előailmányakónt olvastatott ,a m. kir. belügyminiszter urnát 60,649. számú körrendelete, melyszerint az árvaszókek elutasittatnak, liogy a kiskorú gondnokoltak érdekeit sértő illeték kiszabások eliea bealando fellebbezései* a vonatkozatos törvény szakaszaiban előirt határidőn belül terjesztendok fal a pénzfigyígizgatóság'ioz, mert az elkésett beadványok, még azon esetben sem foguak figyelembe vétetni, ha azok lényegileg jogos panasz tárgyát képeznék, tudornál ós 1 alkalmazkodas végett másolatban kiadatik a megyei ós gyulavárosi arvaszókeknek. A b.-gyulai kir. ügyészség rendszeriuti havi kimutatása szerint a felügyelete alatt álló börtönben, f. óv novamberhavában 119 fi és 12 nő letartóztatott volt, a munka keresmény havi összege pedig 39 frt 50 krt tett ki, — tudomásul vétetett. Ezzel az ülés még az nap délután 2 órakor véget ért. MEGYEI HÍREK. (r) Holnapután a b.-csabai korcsolyázó egylet javára a csabai színházban, egy kis rögtönzött tánczvigalom rendeztetik. Rögtönzöttnek mondhatjuk, mert csak a napokban lett annak megtartása elhatarozva, s a meghívók csak a mai napon lesznek szóthordva. Kis mulatság lesz, mert az idő rövidsége miatt a vidék alig ha lesz képviselve. A hölgyek nem készülhetnek el, a meghívó megér.tezte után a toilettekkei. Helyben is kevés meghívó, csak ia a tánczestélyek rendes látogatóihoz lett szóthordva, kiket már készen talál e vigalom, mely már több izbeu lett megpendítve. A rendezőség mind a mellett 24 párra számit, melynél többet — hogy kényelmesen tauczoihassauak — nem is fogadhat be a szinhaz, s ezért a meghívókkal kénytelen volt kissé szűken bái'oj. Víg kis vigalomaak ígérkezik, mert a rendezőség nagy súlyt fektetett arra, a mi egy ily vigalomnak a fökeilóke, hogy sok táuczos legyeu. — B.-Gyula város egyik legtekmtóiyesbb polgára Ormos János *) megye bizottsági, közigazgatási bizottsági tag, városi képviselő — rövid szenvedés után f. hó 10-én elhunyt, a család a következő gyászjelentést adta iá : „Csicseri Ormós szul. tapolcsai Horváth Terézia maga — ugy csicseri ifjú Ormós Zsigmond Temasmegye alispánja ós neje szül. Kirjáh Ida, gyermekeik Imre, Zsigmond, — Graiiatzuó, szül. csicseri Ormos Janka ós férje Grallatz János m. kir. folyammérnek, gyermekeik : Ida, Jeuö, Sarolta , Mátyás, valamint fia Péter, — a testvérek Ormós Zsigmond Temesmegye főispánja ós Ormós Péter Aradmegye *) Hzea közlemény lapnak legutóbbi számának kézirat halmaza közt eltévedvén, a mult számból kimaradt. Cjzerü. alispánja nevében szomorú szívvel tudatja felejthetlen férje illetve atyjuk, nagyatyjuk, apósuk ós testvérük csicseri Ormós János földbirtokos, bókósmegyei közigazgatási bizottsági tag, hites ügyvédnek f hó 10-ón reggeli 8 órakor élte 64 ik óvóben szivszóihüdósben törtónt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 12-ón délután 3 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint beszenteltetui s a gyulai nagy magyar városi temetőben öröknyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig f. hó 13 án d. e. 9 órakor fog a gyulai róm. kath. szentegyházban az egek urának bemutattatni. — B.-Gyulán. 1884. decz. hó 10-ón. Áldás ós béke lengjen porai felett." Nagy tiiz volt Orosházán 1. hó li-ón a főtérén ievö Bulla fele hazban. A Bieyer-fóie vászonkereskedósből keletkezett a tűz, onnan a mellette levő ,Biile ruharaktárra átcsapott, s az egész rozzant épületet elhamvasztotta.. * Blancz Lipót ós fia orosházi czóg fizetéseit beszüntette. * Kéj vonatok. A karácsonyi ünnepek alkalmából a m. kir. államvasutak összes állomásairól Budapestre, valamint Budapestről Bécsbe kéj vonatok rendeztetnek. Ezen kójvonatokra jelentékenyen mérsékelt II. és III. osztályú menet-térti jegyek fognak kiadatni. Ezen jegy ok a deczember 24-ón közlekedő ós 25-én reggel Budapestre érkező minden vonatra, a gyorsvonatok kivételével arvényesek. A visszautazás deczember 25-ón délutántól kezve bezárólag 1885 január 2-ig történhetik. — Békésen Gyöngyösi Istán, az ötvenes években néptanító, utóbb városi pénztárnok, aitaláuosan ösmert öreg ur, hosszabb szenvedés utáu f. hó 11-éu hajnalban elhunyt, temetése 12-én délután volt, a közönség nagy részvéte mellett. * Tus iitiftt ki darvason f. hó 16-án reggel 8 órakor, s Podani Andrásnak a H-ik tizedben, csizmadia utczan 563 szám alatt ievö nadas házát egészen eihamvaszta. A tiiz oka ismeretlen; a haz biztosítva volt. Vuipuskák kósön érkeztek a vész helyére s azokon kivül semmi mas oltó szert nem szállíttat a város a^tüzhöz, holott van számo s horog, pacsmag stb. melyekre épen nagy szükség leu űe sokszor. (r. 1.) Szarvason vadászat volt f. hó 12-én az úgynevezett Tomcsányi nagy laposán, hol 13 vadász 99 nyulat lött; — decz 14-ón pedig a gróf Mitrovszky pusztáján, Tóni szállásán szinte egy magán uri társaság, 16 tagból ailó: 77 nyulat ejtett el. (r. 1.) Szarvason az országos vásár jövő szombaton s utána következő két napon leend. (r, 1.) A szarvasi iógyinn&ziumban a karácsonyi ünnepek alkalmából két heti szünidő leend, mely f. hó 21-én veszi kezdetét. — JPortland. czeuicnt használása a pinczóben. Rongált hordókon, melyekből a bor kiszivárog, ezen czementmésszel igen jól lehet segíteni. A hordó illető részeit be keli kenni felolvasztott faggyúval ós erre czement-mószport -kell hinteni. Az igy reperáit hordóból nem fog kiszivárogni a bor. — Jó szolgalatot tesz még a czementmósz a könnyező szöllötökön. A könnyező részekre hintsünk ily meszet ós szükség esetén ismételjük ezt többször. A hatás igen kedvező. (r. 1.) A szarvasi jótékonyczélu nőegylet f. hó 13-án felolvasási estély t rendezett a főgym. dísztermében, mely a közönség csekély száma miatt nem mondható similyen volt tévelygő élete, olyan főn halála: őt a pusztaságban a villám megütó, s kárhozatos lelkét e vógleheletóvel kifuvá : „ Vicisti Galilaee\

u*) Az érzéki észrevevésekről.**) Benka Gyulától. Az ember legtöbb, ha nem is legnemesebb élvezetét érzékei által szerzi. Érzéki élvezetek után oly vágyra sóvárgó korunk irányához alkalmazkodom tehát, midőn mi magunkról, az emberről szólván főként annak érzéki természetét óhajttqn ezúttal vázolni. Az ember érzékileg eszes lény, — mondák a régiek. Hogy mit ós mennyit értsünk az érzékiség — más szavakkal a testiség alatt ós mit ós mennyit az eszesség — más szavakkal a lelki élet — alatt, arról számol az embertan (anthropologia), mely nem magában álló tudomány, de ismeretekben gyarapodó rokon szaktudományok költsönhatásában folyton fejlik. Mindenesetre egészen más ma a physika, chemia, morál ós paedagogika alapján fejlő tudata az embernek önmagáról, mint volt az ó-koriaknak s ezen különbségben rejlik a haladás hiányosabbról a teljesebbre s az elégtelenről a kielé*) Thewrewk J. „Katholicismus és Protestautismus" 72. 1. Szerzője által felolvastatott a sz.rvasi uöegyl^t által folyó bó tó-áu rendezett esiél^eu. gitőbbre, bár azért ínég ma is az ember önmagára nézve a legnehezebben kitanulható s megismerhető tárgy ós feladat. Önmagunk felett gondolkodva annyit mondhatni, hogy órzékiségünk földhöz köt, eszasségünk ég felé irányit, s az újszülött gyermek áliat ós angyal egy személyben, mert táplálkozásában, növekvésében az állatokra, mosolyában s anyja felé irányult szeretetében az angyalokra emlékeztető jellemvonásokat tüntet fel önmagán. Következtethetünk ezen tapisztalato kból arra, hogy az ember kettős természetű lény, ós épen ebben rejlik ellenmondásossága, törekvéseinek sokoldalúsága, de nem könnyen kimagyarázható rejtélyessege is. Itt is auyag és erő egymásra ható sarkalatos ellenteteira akadunk s e kettősséget a test ós lélek szókkal jelöljük. Hasonlítható az ember a növényhez, mely gyökereivel a földből táplálkozik, törzsével a földhöz erősíttetik, elianben ágaival, levelzetével virágaival, ezek illatával s zamatos gyümölcsével az Isten szabad levegőjében él s a természet központja ; — a nap felé fordulva fejlik, sovárogva keresvén hitével, lelkiismeretével s ezekből fejlő erényeivel az égieket. — Rövidség okáért ma az emberi élet ezen természeti alapját, mintegy a tenyészethez annyira szükséges gyökérzetet az érzékiséget s itt is csak az érzékekhez kapcsolódó észrevevéstket veszem vizsgálat alá. Ezúttal nem is annyira az érzékszervek szerkezetét s inkább elképzelhető mint világosan tudható működésmódját, hanem azon behatásokat fogom nyomozni, melyek a környező tárgyak természetének megismerésénél összes tudásunk ós gondolkodásunk érzéki előzményeit s elemeit szolgáltatják nekünk. A uépiskolabau ugy lauultu*,, hogy a tootbeu eiö embernek öt érzéke vau s ezek; az érzés vagy tapintás, a szaglás, az ízlés, a hallás ós látás. A térben is megjelenő dolgok s azoknak összes gépleges, vegyészeti ós erő béli hatásai az érzékszervekben bírnak megfelelő közvetítővel, mely a külvilág érzéki természetünkre ható összes tüneményeinek s benyomásainak megfelelő gondolatvilág megalkotásához a tapasztalati imereteket szolgáltatja. Es itt is nagyon észszerű berendezésre vall ezen érzékszerveknek ugy szerkezete, mint bennünket most legközelebbről érdeklő hatásköre. Legáltalánosabb érzék az»érzós, mely főként a térben levő dolgok jelenlétéről s gépleges hatásairól nyújt a tárgyak minőségére vonatkozó tudatot. Részletesebb feladatoknak szolgáló érzékek azután az erőbeli hatások befogadására alkalmas szaglás ós izlés. Itt is észszerű berendezésre ismerünk, hogy ha meggonduljuk azt, mikép a szaglás ós hallás abban közelebbi rokonságot^ mutatnak, hogy mindkettő szenvedőleges, azaz türelmes várásra és befogadásra utalt és ismét a látás és izlés abban közelebbi rokonságra vallanak, hogy mindkettő öntevékeny érzék, mivei azt akarom mondani, mikép e két érzék a tárgyak tapasztalt benyomásainak önkéntes keresésére kész és alkalmas. Es ismét a látás ós izlés a tárgyak állandó tulajdonairól ós hatásairól s igy tehát az időbeli tartósságról, holott a szaglás és hallás a változóról, s tehát az időben keletkező s enyésző vagyis muló hatásokról s állapotokról értesítő érzékek. Folyt, köv.)