Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-12-04 / 96. szám

B.-Csabán, 1884. XI. évlolyain, 98. szám. Csütörtök, deczemberhó 96-én, KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, kozgazdaszati és vegyes tartalmú lap. IVIeg jeleni ls. hfe^enkéat kétszer: vasárnap és osütörtököa. ELŐFIZETÉS! DÍJ helyben házhcz hordva vagy postán bementve küldve : 6 írt 3 „ 1 „ 60 kr. Egész évre Fél évre Évnegyedre Lapunk számára hiidetése': felvételére fel van jogositva : IUASENSTEIN és VOtíLER ezég, Bées, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővarosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közieméayt ozimezni kérünü. ii.ia,clóiiiva,tiil: Kishid-utaza 988. sz. ház, Povázsa;, Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. (Egyes szám ára 10 kr. kapható Povázsáy i'estverek nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttá r-'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsáy Testvérek nyomdájában, és Blener B. ur nagy tőzsdéjében, ugyanitt Hirdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros ponautalvannyal. A hirdetésekért járó Összeg hely hun fizetendő A gravamen. ii. A gazda embernek az óv miuden részében pénzre van szüksége, és csak egyszer arat. Van ugyan más aprólékos jövedelme is, de az csak olyan, hogy éppen fűszerre meg gyufára való, de a magyar gazda nagy része ma még legfőbb jövedelmét az aratásból nyeri. Nagyon rendjén van a szénája annak, ki egyik aratástól a másikig előleg nélkül birja húzni, ós ez előlegre minél előbb rászorul, mert hiszen a mii aratáskor kap, az már el van költve. Pedig nem könnyelműségből avagy prédaságból. A hivatalnoknak be van osztva, havonként kapja fizetését, s igy a hónap elsejére támaszkodik. A gazda ember nem támaszkodhatik esik az aratásra, s igy fagyon természetes, hogy egyik aratástól a másikig mindig csak arra kontózik, más szóval: előlegez. És ez az előleg rettentő drága pénzébe kerül. A szorult ember helyzetét mindenki, a ki csak teheti, kizsákmányolja, s igy bizonyos, hogy a legtöbb gazda jövedelmének egy negyed része az előlegezés kamatára megy fel. Azok a megyei hitelegyletek tehát, melyeket Apponyi gróf a választások előtt tervezett, de a választások után abbanhagyott, — arra valók lettek volna, hogy a megszorult gazdáknak mérsékelt kamatra hitelezvén, azok existencziáját könnyítse. De hát a inint mondjuk, a lelkesedés mely Apponyi grófot e téren a választások előtt vezényelte, a valasztások után annyira alább hagyott, hogy most se szó róla, se beszéd. Egyébiránt nem is kell ehez Apponyi gróf. Hát a, gazdaközönség maga, hát a megye tnirevaló ? Nem megteheti-e maga a gazdaközönség, nem megteheti-e maga a megye, hogy ez ügyben mint kezdeményező lép föl. És ezt megteheti Bihar, Hajdú megye, Békés avagy Temes, éppen ugy mint Csongrád, Vas, Abauj avagy Háromszék. Mert hát külön pénzintézet se kell, csak tör vény kell. Csak törvényt kell hozni, mely, a mint hogy a magyar földhitelintézet adós leveleit végrehajtási joggal látta el, éppen ugy mondja ki, hogy az a termés, melyre egyik vagy inásik pénzintézet előleges hiteit nyújtott, senki által le nem foglalható. Egy ily törvény módját nyújtaná annak, hogy az előlegezésekbe a pénzintézetek is bele mehetnének, s a gazda közönségen megyei hitelegylet nélkül is segitve lenne. A megyei hitelegyletek se működhetnek másképpen csak ugy, ha kölcsöueiket egy ily törvény védelmezi, ha pedig ez a tövéuy meg vau hozva, üülóule^js pénzintézetekre nincs szükség. Ismerve pedig a kormányok elfoglaltságát • ós nehézkességét ama közmondásból indulva ki: „Kérj ós adatik, kopogtass, uyittatik", inagáu agazdaközöüsógen ós a megyén a sor, hogy mint kezdeményező lépjen föl. Nem kell pedig hozzá csak egy bizottmányi tag, a ki megtegye indítványát. Ez egy oly szükséges valami, miszerint kell, hogy pártolásban részesüljön, s hogy a kezdeményező megyét valamennyi vármegye pártfogolja. De hát mit tapasztalunk a megyék részéről ? Mikor szoktak a megyék azonképpen lépni fel, hogy kórelmeik támogatására a többi megyédet is telszjllitsák? Akkor, mikor valamelyik ellenzéki árnyalat Budapestről agitácziót iudit meg, egy-egy Németh Bérezi vagy Ugrón Gábor haza szalad s megyéjét demoustráczióba ugratja. Hát ilyenkor szoktak a megyék föllépni, de hogy az ily praktikus, hasznos ós kivihető, nem politikai ügyben föllépjenek, az ritka dolog. Az ilyenekben kellene pedig föllépni, és pedig annál inkább, mert, óppeu a a megye az, mely mai napság a gazdaközönség képviseletére vau hivatva, s mely ha akarná hát ezen a térén nagyon hasznos szolgálatokat tehetne. Hiszen majd minden megye gazda-kör, sőt az is, a mennyiben itt a megyei gazdaközönség sziue java összpontosul. Hát hogyvan az, hogy inig egy-egy lerándult képviselő ür is mindenféle politikai deinonstráczióra ráveheti, hát addig, a gazdaközöusógből álló megye a gazdák érdekeivel mit sem gondol; pedig ha gondolna, hát az egymás támogatásával nagy reformok indítványozója és tereintője lehetne. Minden testület azon a téren hasson, a melyen hatni kópés, ós soha se igyekezzék a más szénáját húzogatni. — Cseh nyilatkozat Magyarországról. Dr. Rieger László a csehek egyik ismert vezórpolitikusa Prágában mástói óráig tartott felolvasásban tárgyalta a magyarok ós csehek viszonyát. Mindenekelőtt ama félreértéseket magyarázta meg, melyek a kiegyezésnél felmerültek, aztán többszörösen hangsúlyozta, hogy a cseheknek nincs semmi okuk a magyarok érdekei ellen dolgozni. Örömmel jelezte a magyar-cseh viszonyok folytonos javuiásat, ós ünnepélyesen tiltakozik miuden gyanúsítás ellen, mintha a csehek pánszláv politikát követnének. Ezután áttér a magyarországi szlávok viszonyainak inegoeszólósóre, és kijelenti, hogy a cseheknek nincs semmi joguk beavatkozni se a horvát kórdesbe, se a tótok ügyeibe, kik különben nemzetiségi szempontból úgyis mindinkább elidegenednek a csehektől. Felsorolja a tot nép nanyattasauak okait, s megjegyzi, hogy a csehek nem illetékesek a ffitok panaszai felett; — hisz végre is minden nép a saját szerencséjének kovacsa. Kiemeli azután, hogy Magyar-, miut Csehországnak legkiválóbb érdeke az osztrak-magyar monarchiának és a magyar-osztrak-nómet szövetsegi viszonynak tentartasa, teljes kizárásával annak, hogy Németország a monarchia belügyeibe avatkozhassók. Végül éienü szinekael ecseteli Magyarország gazdasági fejlődését, főleg Budapest rohamos felvirágzását az utolsó tiz év alatt. — Politikai jellegű bál-ügy. A zágrábi egyetemi ifjúság Staresevicsók ugratásara nagyban csinál politikát a csapszókekben, az utczán és az iskolai padok alatt. Még tisztességes bált sem sikerült rendezniük és pedig politikai okokból, mert hát a zágrábi egyetemi ifjúság oly fontos politikai tényező, hogy móg a taueza is politika. A zágrábi lapok ma nyilatkozatot közölnek az egyetemi hallgatók bálrendezö bizottságáról, meiy szeriut az egyetemi bait nem tartják meg, mivel az ügy politikai jelleget öltött, ós a segélyalap javára kitűzött ozól kérdésessé valt. A hatarozatot heves tanácskozások előzték meg. A bizottság egy töredéke Khuen-Hódervary gr. ban nejét óhajtotta baianyának, a tuinyomo többség azouban tiltakozott ez ellen. Minthogy azt a közvetítő indítványt, hogy a bált a bálanya nélkül tartsák meg, elvetették, meghozták a leiosziási határozatot. JPoLi.tilx.ai Ilire le. * Berlin, decz. 2. Politikai körökben azt a szenzácziós hirt korpoltáljak, hogy Bismark hg. Afrika felosztására latin szövetséget igyekszik létrehozni. Az egyezmény tervezete kész, s főpontjai a következők: Angolország, Olaszország ós Francziaország bizonyos jogainak fenntartása mellett, prote'.sturátus alá veheti Egyptomot Szudánnal; A „BEKÉSMEfiYEI KÖZLÖNY" TAUCZAM. Képek albumomból. XIX. Benka Gyula. Tanár s a szarvasi főgymnáz'um jelenlegi igazgatója. Komoly férfiú, oly komoly, hogy szinte félek lefestéséhez fogni, 8 csak az bátorít, hogy e komolyság nála nem tettetett, nem affektált hanem valódi, mély értelemből s a philozofia alapos ismeretéből származott. Benka Gyula minden tekintetben korrekt férfin, s a szarvasi főiskola igazgatása ez időszerint alig lehetett volna jobb kezekbe letehető, mint épen az övéibe, mert megvan benne a sellő komolyság mellett minden szükséges kellék arra, hogy a főiskola ifjúsága a szükséges fegyelem mellett tanulmányait sikeresen végezze; megvan benne a teljes igazságéraet, méltányosság, emberismeret 8 a tudományokból több, mint szorosan szükséges lenne. Sokan attól féltek, hogy mert az igazgató ur politikai tekintetben az ellenzék hive, tehát az ifjúságot is ez irányban terelendi; ámde én azt hiszem, hogy esnem fog történni, mert ő sokkal komolyabb gondolkozású egyén, hogysem a politikát az iskola falai közé bevigye, abból kortes tanyát csináljon. De külömben nézetem szerint kell, hogy az ifjúság már csak pezsgőbb vére 8 hevesebb indulatainál fogva is. ellenzéki színezetű legyen, mert hiszen mi lenne a világból, ha a „mamelukság" már a bölcsőnél kezdődnék! Kell, hogy az ifjúság gyenge, de ép azért fogékony szivébe a hazafiság nemes érzete, a magyar lovagiasság, a magyar nyel? iránti szeretett bele csepegtessék; hogy a nemzet nagyjai, szabadsághősei iránti rajongó tisztelet mint egy második természetűkké váljék, s hogy mindez elérhető legyen, kell, hogy kissé — akarva, nem akarva, — ellenzéki szellem lengje át az ifjúság lelkületét, hiszen ugy is eljön majd áz élet komolyabb része, s akkor az élet tapasztalás szomorú iskolája egyiket jobbra, a másikat balra terelendi, de honszeretet, a szabadság iránti forró ragaszkodás, a büszkeség, melyet az ősök nagytettei iránt érezDek bevésve maradnak keblök oltárán, tartozzanak bármely politikai párthoz! Ezt várjnk. ezt reméljük mi B. Gy. józan, igazságos és becsületes eljárásától, s bizton hisszük, hogy e várakozásunkban csalódni nem fogunk! Benka Gyula már iíju korában megért férfiú volt, korán önerejére utalva, majdnem gyermek korában kezdte megismerni az éli t nehezebb oldalát, s nem volt ideje az éveihez mért gyoayörökből kivenni az őt is megillető osztályrészt. — MIÜT tanár kitűnő; előadása rokonszenves, ós az ifjúság felfogásához mórt; s tanítványai — a már észlelő felsőbb osztálybeliek örömmel ós gyönyörrel hallgatják, pedig Benka n<»m azzal édesgeti magához őket, hogy hibáik, gyengeségei n előtt izemet hunyna, de szigorában is oly modort követ, mely az ifj.tság nemesebb gondolkozását ébreszti fel, s ez által őnhibájoá t beismerve, a jobb, a nemesebb irány felé törekedve igyekeznek a tökéletesedós útjára jutni. B. Gy. iiü>g az élet delén teljes, mondhatnám ifjúi erejében van, soL teendő is vár az erős kirokra: kívánunk tehát néiie, ki ti^y családi mint honpolgári, ugy baráti mint tanári kötelm' t mindig hiven teljesité, hogy az ég ura adjon nékie erő', hogy mindezeket még számos évekig, szokotbuzgalmával tu emberiség javára s az ifjúság örömére teljet sithesse. Valaki.