Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-12-04 / 96. szám

„Békésiriegyei Közlöny" 83. szám. 1884. Francziaország protektorátusa Tunisz felett általános európai elismerésben részesül: Olaszország Tripoliszt, Spanyolország Marokkot kapná, mig Portugálnak és Belgiumnak Afrika nyugati partvidékein adnának területeket protektorátusba, Németország ezen berendezés által természetesen első sorban saját gyarmatpolitikai törekvéseit igyekezik előmozdítani. A terv legbuzgóbb hive Launay gr. berlini olasz nagykövet. * Párizs, decz. 2. Franczia kormánykörökből azt az elhatározást jelzik, hogy miután a legutóbbi viták alkalmával a kamara Chinára nézve erélyesebb acfciót óhajtott ennek megfelelően a legnagyobb elszántsággal fog az megindittat-ni. Ily Körülmények közt a közvetítést chanceai is háttérbe szorultak s az erélyes lépések egész sora várható, hogy Ghina makacssága megtöressék. A protekczió politikája Francziaordzágb.m s a magyar földmivelesűgy. A „Correspondauce de Pesth" írja: A protekezíonista törekvések, melyek Francziaországban a külföldi gabna és vágómarha bevitelét lehetőleg meg akarják akadályozni, szintén jelentékeny befolyással fognak bírni Magyarország és Francziaország közti kereskedelmi viszonyokra. Mi azt hisszük, hogy a frauczi nemzet nagy többségének életkérdése az, hogy a franczia fogyasztók nagy tömegének életszükségleteit védje a melyek csak nyerhetnek az által, ha a külföldi verseny Francziaországban is hozájárul a kenyér, hus és a többi, az ember táplálékát képező étkek árának szabályozásához. A liberálisok elenállása ezen irány ellen már is nyilatkozott, miután ezek nem akarják, hogy egy oly országban, melynek kormánya demokratikus alapon áll, a nép mindennapi kenyere megdráguljon. Érdekes módon nyilatkozik e felől a „National", mely Francziaországban, más lapokkal együtt a felvilágosultde semmiesetre sem doktrinális liberalizmust képviseli. Azon liberalizmust értjük, mely egy bizonyos konzervatív észszerüségről van áthatva, a köztársasági kormányforma lentartására és megszilárdítására vonatkozólag. A liberálisok, valamint a valódi konzervativek ellenállása Francziaországban is érvényre emelkedik azon rosz reakezionárius törekvé-ek és szocziál demokratikus ábrándok keverékéből származott tévtanok ellen, melyeket azon politikusok hirdetnek, kik az államnak egy mindenütt jelenlevő rendőrnek lehetetlen funkezióját tulajdonítanák, kinek az állítólagos osztály érdekeket kellene védelmeznie ós a különféle termelők felett folyto nos gyámságot gyakorolna. Ezen egészségtelen theoria a szó legtágabb értelmében reakezionárius, s a liberalizmus alapelveivel meg nem egyeztethető. Éppen Francziaországban nem számithat ilyen liberális protekczió politika állandóságra, mert sem a kormány formával, sem a Franczia országban 1870-óta fennálló irány kormányelveivel meg nem egyez. Éppen a valódi és becsületes demokraczia elvei akadályozzák meg a nemzet nagy többsége jogainak s érdekeinek a végbőli megcsorbítását, hogy megtöltsék egy kissebbségnek zsebeit, mely nem akarja belátni, hogy egy alkotmányos s demokratikus államnak a gazdasági téren az állami befolyásnak éppen abban találja fontos vcgczélját, hogy a szabad konkurenczia által a nép nagy tömegének a lehető legolcsóbb életfeltételek biztosíttassanak Francziaországban a történeti tapasztalás szintén azt bizonyítja, hogy ezen czólt nem türelmetlen protekezionizmus által lehet megközelíteni, hanem egy valódi liberális gazdasági politika által, mely a jogegyenlőségét a gazdaság terén is tiszteletben tartja és fenntartja, sazon kivül azon fáradozik, hogy a szerzés, képesség inegkivánása által az egyének gazdasági és társadalmi életföltételeinek mindig fömiáló egyenlőtlenségét, a mennyire csak lehetséges kiegyenlítse, s kibékítse. Fouclier Pál. kitűnő franczia politikai író a „Nationál" -ban egy valóban szellemdus czikket ir a felől, a melyben következőleg nyilatkozik a protekezíonista szélsőségek fölött: A csodál latra méltó nemzetgazdák, kik a „Société dagri kulture" társulatban azon működnek, hogy Francziaország zár állapotba helyeztessék, hogy a franczia fogyasztók kárára a külföldi versenyt elnyomják, s hogy husáruikat és gabonáikat nekünk oly árakon adják el, a milyenek éhség idején szokásosak, ezen bölcs nemzetgazdák szerencsésen elhatározták, hogy a kormánynak oly csalhatatlan eszközöket ajánljanak, melyekkel Francziaországban minden nélkülözhetetlen tápszernek ára felemeltessék. Ezen eredmény elérhetésére ezen nagykereskedők azt kívánják, hogy a külföldi gabna métermázsánként 5 frk. beviteli adót fizessen. A liszt > frkkal adóztassék meg 100 klkint, a törköly és rozsliszt 5 frk., a zab, árpa, bükköny 3 frkkal. Az ökrök. Fraticziaországba jöttükkor fejenkint 60 frk. beléptidijat fizessenek, csak a bikák és tehenek nyerhetik el a Francziaországban való elfogyasztatási jogot 40 frkért, tehát valamivel olcsóbban. A borjuk, melyek tejfoguk birtokában vannak, de franczia indigenatusukat be nem bizonyíthatják, a franczia konyhában polgári jogukat 20 frknn vásárolhatják meg. A juhok ezen előuytolcsóbban élvezhetik, 7 frkkal. A külföldi disznóknak ellenben a franczia agyarasokkal való konyha-verseny fejenkint 15 frkkal nehezíttessék meg; de a vastagbőrüek. ha a Francziaországba való átvándorlásra még zsenge korukban vállalkoznak, miut malaczok, azon előnyben része-minek, hogy már hároin frk lefizetése után a fanczia malaczokkal egyenjogúságot nyernek. Fris hus 100 kilónként 20 frkot fizessen, sós hus 15 frkot; lovak fejenkint 70 frkot, csikók 35 frankot. Ezen követelményekkel nem elégedtek meg, hanem természetesen a fakereskedés, a selyemgyártás, sőt még a sajtkereskedők is szintén protekczióért, privilegiuméi-t szólaltak fel, a mennyiben egy ed dig nem ismert kardalt kezdettek, mely elegia és harczriadás közt középhelyet foglal el. Terheljük óriási adóval a Parmesant, áldozzunk a gruyer sajtnak a protekezíonista adópolitika oltárán, és semmisítsük meg a kis sweiezi s;ijt fogyasztását, mely a benszülött turó éltét megkeseríti. Izenjünk elkeseredett háborút az alattomos chester-sajtnak, mely Albion egész büszkeségével körülövezve, ravasz angolok által csempésztetik be hozzánk. Soha, soha se rontsa el ezen angol tolakodó hazai túrónak mesterségét a dessertuél, a nélkül, hogy egy óriási behozatal adót ne fizessen. „Védelmezzük meg a valódi franczia csinos briersajtot, tanusitsuk gyengéd érzésünket a camaubert iránt és szeretett gondoskodásunkat a roquefortért". S a különböző sajtok ós túrók kara igy ünnepelte honfiúi hangok kai ós chauvinista akkordokkal a protekcionizmus előnyeit, mint a fiatal izraeliták kara a kitűnő Racine „Eszter" czimű drámajábau. De ezen jajveszéklések haszontalanok voltak. A marhakereskedők és gabnakereskedők, egészen elfoglalva kereskedelmi érdeseik által, irgalmatlanul elnyomták a sajt- és turó gyárosok lamentáczióit. A sajtért ugyanazon árt fogják továbra is Francziaországban fizetni; de mert a kenyér drágáb lesz. a franczia munkás kénytelen lesz azt szárazon enni. Foucher Pál ur azt mondja czikke végén, hogy legfigyelemreméltóbb azon makacsság, mellyel a franczia protektiomisták az ő gazdasági eretnekségüket kikürtölik és azon gőgös jókedvű mód, mellyel a fogyasztók érdekei /ölött gúnyolódnak. Ha hozzájuk alkalmazkodnék az ember, akkor valamely ország jólétét a kenyér és hus drágulása sze# rint kellemes mérni ós ezen urak nem képesek azt fölfogni, hogy egy igazságos és előrehaladó kormány nem foglalhat el elensóges álláspontot a fogyasztók életkérdéseivel szemben. MEtftEl HIRBK. * (íyuiavárosa képviselő testülete /. év deczemberhó 4-én d. e. 9 ónkor a városháza ter uóben közgyűlést tart, (azaz ma) melynek tárgyai a következők: az 1885. évre megállapított legtöbb adót fizető képviselők névsorának beterjesztése; — Kocsis Károly városi közgyam lemoudá>a oly tán megüresedett állásnak valasztás utjáni betöltése. — Küldöttsógi jelentés a kispéli legelőnek szerződése ós a költségek fedezése tárgyábán; — a népkert ügyében, küldöttségi jelentés; — Vészt Jánosnó k»*rvónye, néh. Wagenhoffer Teréz volt városi bába 3 havi fizetésének, részére leendő kiutalványozása iránt; — árlejtósi jegyzökönyvek beterjesztése; — ós végre időközben érkezendő ügyek. * Bili meghívó! Több hölgy folyó éo deczember í)-én a Gyulavári nagy vendéglőben, a helybeli toronyóra alap javára zártkörű pikniket reudez. E hölgyek Csete Györgynó Vecsei Etelka és Fülöp Lina. — Belóptidij személyenként 1 forint. Kezdete Sorakor. Felülfizetések köszönettelfogadtatuak ós a „Békés" czimü lapban nyugtáztatnak. Csak is a legnagyobb elismerés illeti ez ügyben kezdeményező ós fáradozó úrhölgyeket! * Békosuiegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését f. hó 9-ón fogja megtartani, a megyei szókház ki sebb tanácstermében, melyre a tagoknak szóló meghívók f hó 1-én küldettek meg. * öro-.k izáró, gyászjelentés: Bulla Mihály ugy saját mint gyermekei: Julianna és férje Nagy Ferenez, gyermekei : Sándor, Ilona, Ferencz, Vilma ós Lajos ; Sándor ós neje Talányi Szidónia, gyermekei: Ilona, Gizella ós Szidónia ; veje : Zilahy László ós neje Kemény Ida, gyermekei Emma, Ida, Margit, László, Gyula ós Aladár, továbbá az összes rokonság nevében mélyen megszomorodott szívvel jelenti feiejthetlen neje, édesanyjuk, nagyanyjuk, illetőleg anyósuknak Bulla Mihalynó szül. Szendi Horváth Zsuzsánnának f. hó 2S-án d. u. 1 órakor élete 60-dik, boldoghásassága 43-dik óvóben hosszas szenvedés után törtónt gyászos elhunytát. — A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 3Ö-án délután 3 órakor fognak a szentesi ut mellett levő sírkertbe öröknyugalomra helyeztetni. Kelt Orosházán, 1884. óv novemberhó 28-án. Béke és áldás hamvaira. * Szeberényi István vállalkozó által Bókósmegye

1 ellen indított peres ügyben, az első tolyamodásu bíróság ítélete szerint a megye lett a vesztes fél. — Hiriapirói tisztünknél fogva figyelemmel kellett kisérnünk azon polémiát, mely az orosházi lapokban Kosén Harmanu, az orosházi keresk. csarnok választmánya ós Bellák Miksa közt folyik. Azon nem csodálkozuuk, hogy egy Bősen Hermann bátorságot vesz magának oly erabt-rnek nekie menni, ós lehurczolui itzt, ki mint választott' firó működvén ügyéhen, nem az ő ízlése, hanem legjobb meggyőződése szerint ítélkezett. Erre legfeljebb azt mondjuk) hogy ily Rosen Hermann-fóle szemiták csinálják az antiszemitákat, s hogy ily fa]tajn szemitakkal szemközt mi is a legkórlelhetlenebb antiszemiták vagyunk. De méltán csodálkozzunk a keresk. csarnok, mint erkölcsi testület választmányának ez ügyben követett eljárásán. Bellák Miksa urat ismeri a csabai közönség is, mint ritka becsületességü, lovagias jellemű, iparkodó fiatal embert, kit itt mindenki kedveft ós szeretett. A nélkül tehát, ho^y a keresk. csarnok választmánya tagjainak hasonló társadalmi tulajdonságaiban kételkedni okunk volna, kívülről mondhatjuk, hogy Bellák Miksa ur bátran igényelhet oly becsülóst bármely tekintetben, mint az orosházi keresk. csarnok valaszmányanak bármelyik tagja, s mit tett mégis e választmány ? Minthogy érdemileg a Mellák úrral követett ós általa előadott eijarásal szemközt nem talalhat mentséget: egy fedhetetlen becsütetü fiatal embert azzal akar erkölcsileg lönkre tenni a be nem avatottak előtt, hogy kinyilványitja, mi-zerint „móltósága alulinak tartja vele szóba allui, mert ilyen, meg amolyan ember! Ezt illendőbb névvel nem nevezhetjük, miutha azt mondjuk, hogy lelketlen sej Mert vagy igaz az, hogy Bellák Miksa urat csupán azért rekesztették ki, mivel az akkori elnökkei személyes összeszóialkozása volt, vagy nem igaz. Ha igaz, akkor ez oly ügy volt, mely nem tartozott a választmányhoz, hanem mely a kót érdekelt felnek, egymás között kellett elintézni, ez tehát a kirekesztésre alapos ós igazságos okul nem szolgálhatott. Ha pedig nem igaz, ha más ok fcrog fenn, akkor álljanak elö vele, mondjak ki, Bellák ur védekezésével szemüözt nyíltan, hogy kirekesztettük, mert hamisan kártyázott, vagy csal, vagy lopott, s ha betudjak bizonyítani, senki nek sem fesz egy szava, ós Bellák Miksa erkölcsi halott lenne. De egy jóravaló fiatalembert ok nélkül vagy az általa elmondott ós meg nem czáfolt okbol (mert hogy a kaszinó épen a keresk. csarnokból történt kirekesztése utan tagjai közzé felvette, a mellett bizonyít, hogy más jogos ok kirekesztésére ott fenn nem foroghatott) kirekeszteni, ós azután még magas lóhátról ugy beszólni, hogy •méltóságunk alolinak tartjuk az igaztalanul megbusitott egyénnek igazságot szolgáltatni: az minden gondolkozó igazságos ember előtt zon erkölcsi testületre vet árnyat, mely ily lelketlensóget elkövet ós nem Bellák Miksára. — Színeszet B.-Csaban. Szombaton nov. 29-ón az elörehirdetett „Ember^ tregediája" helyett Csikynek csütörtökről elmaradt „Buborékok- cznnü vigjatéka adatott elö Czakónó asszony rögtön beállott betegsége miatt. A n igyon szép számmál összegyü.t közönségnek épen nem volt oka a cserét bánni, mert alkalma volta teljes összhangban,ke rekdeden lefolyo elöadasban gyönyörködni, holott az „Ember tragédiaját" fényes tartalma és költői szép beszédje daczára csak kitűnő dramai erőkkel és nagy diszi meny apparátussal lehet hatásosan előadni, mi előreláthatólag kis színpadunkon alig lehetséges, mely feltevést e műnek kedden tortónt előadása igazolta. — A „Buborékokban" mindenekelőtt Aranyossi és Lovey Ilka k. a. továbbá Szabónó Kóza asszony és Molnár Vilma k a. és Kovách Lajos urak arattak méltó tapsot ós tetszést. Az „Ember tragedia"-jábau pedig Kovách Lajos játszott sokszor igazi érzéssel ós helyes hanghordozással. Iványi (Lucifer) tán legjobban tudta szerepót ós értelemmel játszott is, de gyorsan szavalt, mi az érthetőség rovására ment. Lövey Ilüd k. a. itt is ugy rokonszenves megjelenése, mint játéka által tűnt ki, ugy Szabónó asszony, Molnár Vilma k. a. ós Aranyossi kisebp szerepekben. Közbeeső vasarnap „Czigány Panna" Almási Tihamér egyik ujabb népszínműve adatott, meglehetősen iatogatott haz előtt. A cseiekvény némely részében nincsen lélektani alap. Igy megfejtetlenűl áll a szemlélő előtt, hogy Vámosi uram miért hidegült meg egyszerre Marczi, a czigány vajda fia iránt, ha mar egyszer saját fianak nevelte fel, s apailag szerette. Es eiöadas is jói folyt le, mi a ren dezés pontosságáról tanúskodik. Végül megemlítjük, hogy e három e.oadason elég közönség volt, ugy a vasárnap délutáni gyermekeiöadáson is, s lio^y kivanatos volua, ha ezentúl is legalább ennél Kevesebb ne legyen, mert a szorgalmas, tisztességes társulat megérdemli, hogy legalább — megélhessen Csabán is. — Színházi uiíisorozat: Csütörtök decz. 4-én közkívánatra másodszor adatik a „Vasgyáros" dráma 5 felv. — Szombaton e színpadon először adatik Csepregi látványos klaszszikus vigjatéka: „A vízözön" ós „Noé bárkája" 5 felvonasban. — Vasárnap utolsó előtti adasul adatik': „Az ördög pilulái." Világhírű látványos bohózat 7 képben dalokkal indus tanczczal számos bűvészi mutatványnyal, mely alkalommal 12 szép, műkedvelő kis leány is tel fog lépni a színpadon. Hétfőn utolsó elöadasui e színpadon eióször adatik : „Csicsónó " Legújabb énekes nópszinmü 3 felvonásban. A n. ó. közönségtől elvarjuk, hogy e válogatott színmüvek előadását tömeges látogatásaval fogja megtisztelni, melyet Báródy K. szintársulata, közkedvettsógü előadásai által minden tekintetben megérdemel. — Egy-kót megyei lap azt a hírt hozza, hogy Orosházán a huszárok egy főhadnagyuk vezetése alatt valami Wimmer Izidor nevü alkuszt sajat lakásán megvertek. Hajlandók vagyunk az egész dolgot hírlapi kacsának tartani, mert ha lehetséges is az, hogy értelmetlen köz.iatonak egy polgár házába betörnek; merőben lehetetlennek tartjuk, hogy ily dolgot egy főhadnagy vezetése alatt követhettek volna el, mert különösen huszártisztjeinket művelt, lovagias férfiúknak ismerjük, kik jól tudják, hogy sokkal nagyobb hősiesség kell hozzá Königgrátznól az ellenséggel szemben „rükwártsz" nem „konczentrirozni" magát, mint többen agy ellen, magánlakásba betörve, egy védtelen polgárt váratlanul megrohanni. Ha az illető egyén vétett valamit ellenük, akkor bizonyára nem ez a helyes módja az elógtótelszerzésnek, mert külömben megszűnnék minden társadalmi' rend és törvénytisztelet, a meiy ellen vétőket többek közt épen a katonaság szép feladata megzabolázni. * B.-Csaba városának népmozgalmi statisztikai ki-' mutatása 1884. november hóról. Élve született összeseu