Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-11-23 / 93. szám

B.-Csabán, 1884. XI. évfolyam, 93. szám. Vasárnap novemberhó 23-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalma lap. Megjelenik bejenként kétszer: vasárnap és osütört(ik.ön. ELOFIZETESI DÍJ helyben házhoz hordva vagy póstáu bermentve küldve : 6 írt S „ 1 „ öO kr. Egész évre Fél évre Évnegyed™ Lapunk izámára hii detése: felvételére fel van jogosítva : 11 AASENSTiilN és VOGLÜR czég, Bécs. Prága, Budapesten, Né­metország és Svájcz minden fővarosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozímezni kérünk. KiadótiLvatal: Kishid-utcza 938. sz ház, Povázsa^ Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. jEgyes szára ára 10 kr. a.apható Povaísay Testvérek nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom­dájában, és Efiener B. ur nagytözsdójében, ugyanitt nirdetósek is el fogadtatnak: vidéken a postahivata­loknál 5 kros poUautalvannyal. A hirdetésekért járó összeg kelybou fizetendő A delegációkról. *<* Hogy elhigyjük, miszerint néha az emberek kész akarattal tudatlanokká teszik magukat, csak a dele­gácziókban elmondott szónoklatokat kell meghallgatni. Egy Apponyi, egy Szilágyi Dezső, mennyire igyekszik oly látszatot adni a dolognak, mintha az európai haladásról nem bírnának tudomással, csakis ez a mi közös­hadügyminiszterünk igyekeznék nagy pródásaggal tö­mérdek ujitást tenni, mig Európatöbbi hatalmai megvan­nak elégedve azzal inijök van, és nem éreznek magukban a további haladásra semmi vágyat. És mintha \z a haladás olyan volna, mint a koldus, ki ha ajtókou bekopog­tat, adunk neki, ha akarunk, ha pedig nem, elutasítjuk goromba szóval, s ő megy tovább a nélkül, hogy házunk fedelébe üszköt dobna. Szóval ugy lesznek, mintha azt hinnék, hogy a haladás csak luxus ós nem kényszerűség. De hiszen, hogy példákat hozzuuk fel, ime ott van a tonkingi hadjárat, hol egy egy maroknyi franczia had­sereg a világ legaagyobb ós legnépesebb államának portá­jára lép, ahol egy 36 milliós ország az ő 36 ezer fő­ből álló expedicziójával száz mért földek távolában, az anyaföldtől tengerek által elválasztva 400 millió ember­nek otthona előtt lobogtatja zászlaját, s a négyszáz millió ember fejedelme meghunnyászkodva alkudozik, zsimmel, s a nap utódjának, a menny és csillagok ha­talmas unokájának a porszem diktál. — És ott van a roppant India, mely fölött az aránylag kis Auglia ural­kodik Ott volt a kis angol hadsereg, mely tönkretette ÍZ Arabi basa raját; s ott van Gordon, a tengernyi pusztaságnak s a rnahdi tengernyi erejének közepette, üinden más érintkezéstől tökéletesen elzárva, idegen ég ilatt, idegen földön, hol ellensége még a fűszál is ós légy ezernyi kis csoportja százezrekkel néz farkassze­net. És un az, a mi nekik e csodálatos, emberfölöttinek átszó hatalmat adja, a mely hatalmat Apponyi uraimók fitymálnak, s mint koldust akarják elparancsolni az ajtó elől; mi az, ami e maroknyi népat milliók ós százmilliók felett teszi úrrá, s óvó szárnyait a neki hódoló kis csoportok felett terjeszti szót; ini az a mi az emberi­ség czóljának felismerőit azok föló emeli, kik az emberi­ség isteni hivatásával daczolni akarnak ós merészkednek. Hát a czivilizáczió! Ki volna más ? A cziviitzáczió, melylyel lépést tartani nehéz, s a melytől elmaradni pusztulás. És ha a czivilizáczió a hadseregeknél folytonos újí­tásokkal lép elő, ezen akaratának nem engedelmeskedni, annyi mint elmaradni, és elmaradva a legyőzöttek igájába görnyedni. Csak egy lépéssel maradjunk el ós már tizet kell lépnünk, hogy ez egy lépést kipótoljuk. Nem az tbhát a prédaság a mit a hadügyminisztérium tesz, hogy fokrói-fokra lépést akar tartani a haladással, haueui prédaság, megengedhetetlen hanyagság, köunyelmü vét­kezés ós hazafiatianság lenne ngy tenni a mint az a delegácziók ellenzóke javasolja: hogy t. i. maradjunk el. Hanem persze könnyű nekik javasolni. A rövideszűek­nek, hig agyveiejüeknek talán még tetszhetik is, őket pedig nem terheli, illetőleg nem'terheinó semmi felelős­ség. A (baj mindössze is a birodalomé és a birodalom népeié lenne, ők pedig a hősök, csak még jobban izgat­nának a kormány ellen, mely a birodalmat szomorú ós veszélyes válságba taszította. Hogy verné majd akkor az ő sovány mellét Apponyi Albert ós az ő nagy keblét Szilágyi Dezső, hogy le az olyan kormánnyal, mely a nemzetet ily vészes örvényekbe sodorta, ós kész akarattal ásta meg az ó sirját. Ezek lennének a mórsókeltekre fényes uapok! Mily lakomát csapna a róka a varjú által elejtett sajtból, ha Aesopus régen meg nem irta volna a történetet. De hogy mennyire megirta, s hogy róka koma az ő politikájával mennyire megy, ám tekintsetek végig a mérsékelt ellenzék sorain, s látni fogjátok a pusz­tulást, hol már csak a két Sphinx kimagasló alakja, fehérlik, néha persze a fejetetején, a milyen tudnillik a „fatainorgona" járása. — Az általános pénzügyi helyzet. A képviselőház pénzügyi bizottsága az általanos pünzügyí helyzet felett értekezvén, Hegedűs Sándor előadó konstatálta, hogy a randes bevétel és kiadás közt az egyensúly helyreállítta­tott. Elősorolta, hogy mik volnának felsorolhatok az álta­lános jelentésben. A többi közt azon remény fejezhető ki, hogy póthitelre nem lesz szükség, ós uj adók nélkül állit­ható majd helyre az egyensúly. Megpendítette még a va­luta rendezését is, de Tisza Kálmán felszólalására e kér­dés mellőztetni fog a jelentésből. Ezután az egyes tárczák előadói terjesztették elö jelentéseiket. A közösügyi kiadá­sok összegezésénél Madarász felszólalt s kijelenté, hogy ennek felvételét nem szavazza meg. Az előadói jelentések sorában egyébb észrevétel nem tétetvén, azok tudomásul vétettek. — Francziaorszagból ismét készülő miniszterválság hirót hozza távíró. Állítólag Brisson fogna uj minisztérium alakításával megbizattni, Spuller vagy St.-Valiion külügyi és Freycinet hadügyi miniszter lenne. PoUtikai iiirels.. * Berlini nov. 20. A birodalmi gyűlés ma megnyit­tatott. Az ez alkalomból fölolvasott trónbeseód azon része, mely a külügyekről szól, következőleg hangzik : „AZ a készség, a melylyel az érdekelt hatalmak a nyugotafrikai kér­désben összehívott értekezletre meg jelenve a meghívásnak megfeleltek, bizonyítéka ama barátságos érzelemnek ós biza­lomnak, melylyel valamennyi külföldi állam Németország iránt viseltetik, ós azon elismerésnek, melylyel a német bi­rodalom békés törekvései iránt adóznak, a trónbeszód kü­lönösen kiemeli,ihogy benső viszonyban álló osztr ák-magyar ós orosz uralkodókkal a skiernieviczei találkozása alkalmával egymás közt a barátságot ugy megpecsételhették, hogy a császár e barátság zavartalan tartamát hosszú időre biztosi tottnak tarthatja, hálát adva az istennek ezen megnyug­vásért ós a békének benne rejlő szilárd zálogáért!, * Gladstone győzelme. Gladstone angol minisz­terelnök fényes győzelemre juttatta a választási re­formról szóló törvényjavaslatot. A lordok elleanézet ít ugy törte meg, hogy beleegyezett a választókerületek uj fe­losztásába, Gladstone utóbbit sohasem elenezte elvileg, te­hát tartózkodás nélkül balemehetett, de a lordok tudvale­vőleg a választási törvény ellen mindennemű fegyverrel A „BEKKSMMYEI &OLOi\Y" TAííMAM. \Ai van a talmadban. (.Vége.) „A jóságuak és jóakaratnak mértéke mindig nagyobb egyen, mint a szigorú igazságé." ,A mi neked nem tetszik, ne tedd felebarátodnak sem." a háladatosságra nézve a talmud igy nyilatkozik: „Ha steuedet imádod, dicsőíted, midőn jóllaktál, mennyivel inkább ell hozzá imádkoz od, midőn éhezel.- Vagy: „Hiszen nem agyok állat, — mondá egy bölcsaző barátjához, —mely csak ledelt ioj/ad ei, de t gnd semmi elvezetben uem részesít." „Ha barátomnak birtoka őrzésére Köteleztem magamat, gy hallgatag a netáni kárvisszatérités kötelezettségét is ma­ainra vettfin" „Az ember magától az Istentől tatiuija a szerénységet, sten a büszkén ég felé emelkedő magas tiegyek mellőzésével legkisebb sinai begyet választá kinyilatkoztatása belyéül, és legpompásabb gyümölcsfák megkerülésével Mózesnek a tüs« íbokerban jelent meg." Vagy: „A szalma, a tarló és a pelyva egykor czivako­ísba keveredtek egymással. Az egyik mondá: Osa* ón mi­tam dolgozik a földművelő, és csak én miattam szántatik a Id A másik pedig azt kiáltá: Csak miattam történik a ve­s és aiatásl Egyedül a buzaszem szerényen visszavonulva azt mondá: Ugyan mit lármáztok"? Várjatok legalább, mig a gazdánk eljön és a csűr kapui felnyílnak előttünk, akkor majd megtudjuk, hogy mi czélból miveltetett a föld. Az aratási idő beállt ós a gazda kijött. A gabona kicsópehetett és kiszellőz­tetett, a szalmát feküdni hagyták, a pelyvát a szél vitte el, és a tüz emésztette fel, egyedül a buzaszemek lettek összegyűjtve ós eltéve." „A hazaszeretet, melyet Isten az emberi kebelbe plán­tált, felette hatalmas. Simeon rabbi, Lanitscli fia, egykor Ti­berias város nagy ós szép terén előadásokat tartott. Mellette két nő, kik hazájukba visszatérők voltak, beszélgetett egymás­sal, s az egyik azt mondá: Oü hogy csak valahára e rosz le­vegőből kijutuuk! B Erre a tudós azt kérdó tőlük, hogy mely országból valók volaának? „Masgából valók", felelték a nók. A tudós meg viszouza: Ismerem ez országot, a legkietleaebb ós legbuldogtalanabb országok egyike, mit valaha láttam. — Lássátok, mily hatalmas a haza iránti szereteti" „A jámbor emberek erényes tettei isten előtt fontosab­bak, mint a mennynek ós főidnek teremtése." „A vallás parancsainak teljesítése akkor sem válik szé­gyenünkre, ha a miatt a csúfolódók kinevetnek is."« „A ki csupán a törvény tanulmányozásával foglalkozik, de figyelmét és tehetségét az emberi jólét előmozdítására nem fordítja, annak ugy látszik, nincs istene." Isten kijelentéséről a következő szép nyilatkozattal ta­lálkozunk a Talmudban: „Az ur világos nappal, az újonnan, felébredt hajnal szemei előtt a villám íéaye, az égzengés sza­va, a puron hangja kíséretében a hegy ormáról jelentettek dicsőségét, AZ egész természet ós összes lényei a magasztos jelenet tanúi valának: mert az igazság nem fél a világos­ságtól, hanem szól szabadon, világosan és fenhaugon." Különben elég! Ezen néhány idézésből is látbatai, ho»y a Talmudban számtalan oly erkölcsi tanok fordulnak elő, me­lyek sohasem évülnek el, mert a bennök foglalt igazság örök­kévaló és oly világosságot nyújt, mely ugy az egyes ember­nek, mint a társadalomnak szövétnekül szolgálhat a földi élet küzdelemteljes pályáján. Legyen bár a zsidó vallás, jog- és erkölcstan szerfelett hosszadalmas és kisszerű szörszálhasoga­tásba bepólyázva, mégis annak kodifikálása volt az, mely a zsidó népet a végkipusztnlástól megóvta. Ezenfelül az ki tárgyilagosan tanulmányozza a zsidó vallástant ós elfogulat­lanul vizsgálja a zsidó nép életét ós törekvéseit, kénytelen be ­vallani, hogy e nép nagy históriai hivatással ruháztatott fel. A vallási téren arra van hivatva, hogy a monotheismus tisz­tán megőriztessék és az emberi tekintély bálványozása meg­akadályoztassák. A társadalmi élet terén pedig a kereskede­lem által azon t.orlátok lerontásán dolgozik, melyek a népe­ket egymástól elkülönítik. E hivatásnak alapvonása ösztönzi nemzetének feutariásárol goudoskodni. Ezen alapvonás plán­tálta a zsidó nő szivébe azon törvényt, sok gyermeket a leg­nagyobb dicsőségnek ós áldásnak, gyermektelenséget a legna­gyobb szégyennek és átoknak tekinteni. Bierbrunncr Gusztáv, ev. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom