Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-11-23 / 93. szám

B.-Csabán, 1884. XI. évfolyam, 93. szám. Vasárnap novemberhó 23-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalma lap. Megjelenik bejenként kétszer: vasárnap és osütört(ik.ön. ELOFIZETESI DÍJ helyben házhoz hordva vagy póstáu bermentve küldve : 6 írt S „ 1 „ öO kr. Egész évre Fél évre Évnegyed™ Lapunk izámára hii detése: felvételére fel van jogosítva : 11 AASENSTiilN és VOGLÜR czég, Bécs. Prága, Budapesten, Németország és Svájcz minden fővarosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozímezni kérünk. KiadótiLvatal: Kishid-utcza 938. sz ház, Povázsa^ Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. jEgyes szára ára 10 kr. a.apható Povaísay Testvérek nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Efiener B. ur nagytözsdójében, ugyanitt nirdetósek is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros poUautalvannyal. A hirdetésekért járó összeg kelybou fizetendő A delegációkról. *<* Hogy elhigyjük, miszerint néha az emberek kész akarattal tudatlanokká teszik magukat, csak a delegácziókban elmondott szónoklatokat kell meghallgatni. Egy Apponyi, egy Szilágyi Dezső, mennyire igyekszik oly látszatot adni a dolognak, mintha az európai haladásról nem bírnának tudomással, csakis ez a mi közöshadügyminiszterünk igyekeznék nagy pródásaggal tömérdek ujitást tenni, mig Európatöbbi hatalmai megvannak elégedve azzal inijök van, és nem éreznek magukban a további haladásra semmi vágyat. És mintha \z a haladás olyan volna, mint a koldus, ki ha ajtókou bekopogtat, adunk neki, ha akarunk, ha pedig nem, elutasítjuk goromba szóval, s ő megy tovább a nélkül, hogy házunk fedelébe üszköt dobna. Szóval ugy lesznek, mintha azt hinnék, hogy a haladás csak luxus ós nem kényszerűség. De hiszen, hogy példákat hozzuuk fel, ime ott van a tonkingi hadjárat, hol egy egy maroknyi franczia hadsereg a világ legaagyobb ós legnépesebb államának portájára lép, ahol egy 36 milliós ország az ő 36 ezer főből álló expedicziójával száz mért földek távolában, az anyaföldtől tengerek által elválasztva 400 millió embernek otthona előtt lobogtatja zászlaját, s a négyszáz millió ember fejedelme meghunnyászkodva alkudozik, zsimmel, s a nap utódjának, a menny és csillagok hatalmas unokájának a porszem diktál. — És ott van a roppant India, mely fölött az aránylag kis Auglia uralkodik Ott volt a kis angol hadsereg, mely tönkretette ÍZ Arabi basa raját; s ott van Gordon, a tengernyi pusztaságnak s a rnahdi tengernyi erejének közepette, üinden más érintkezéstől tökéletesen elzárva, idegen ég ilatt, idegen földön, hol ellensége még a fűszál is ós légy ezernyi kis csoportja százezrekkel néz farkasszenet. És un az, a mi nekik e csodálatos, emberfölöttinek átszó hatalmat adja, a mely hatalmat Apponyi uraimók fitymálnak, s mint koldust akarják elparancsolni az ajtó elől; mi az, ami e maroknyi népat milliók ós százmilliók felett teszi úrrá, s óvó szárnyait a neki hódoló kis csoportok felett terjeszti szót; ini az a mi az emberiség czóljának felismerőit azok föló emeli, kik az emberiség isteni hivatásával daczolni akarnak ós merészkednek. Hát a czivilizáczió! Ki volna más ? A cziviitzáczió, melylyel lépést tartani nehéz, s a melytől elmaradni pusztulás. És ha a czivilizáczió a hadseregeknél folytonos újításokkal lép elő, ezen akaratának nem engedelmeskedni, annyi mint elmaradni, és elmaradva a legyőzöttek igájába görnyedni. Csak egy lépéssel maradjunk el ós már tizet kell lépnünk, hogy ez egy lépést kipótoljuk. Nem az tbhát a prédaság a mit a hadügyminisztérium tesz, hogy fokrói-fokra lépést akar tartani a haladással, haueui prédaság, megengedhetetlen hanyagság, köunyelmü vétkezés ós hazafiatianság lenne ngy tenni a mint az a delegácziók ellenzóke javasolja: hogy t. i. maradjunk el. Hanem persze könnyű nekik javasolni. A rövideszűeknek, hig agyveiejüeknek talán még tetszhetik is, őket pedig nem terheli, illetőleg nem'terheinó semmi felelősség. A (baj mindössze is a birodalomé és a birodalom népeié lenne, ők pedig a hősök, csak még jobban izgatnának a kormány ellen, mely a birodalmat szomorú ós veszélyes válságba taszította. Hogy verné majd akkor az ő sovány mellét Apponyi Albert ós az ő nagy keblét Szilágyi Dezső, hogy le az olyan kormánnyal, mely a nemzetet ily vészes örvényekbe sodorta, ós kész akarattal ásta meg az ó sirját. Ezek lennének a mórsókeltekre fényes uapok! Mily lakomát csapna a róka a varjú által elejtett sajtból, ha Aesopus régen meg nem irta volna a történetet. De hogy mennyire megirta, s hogy róka koma az ő politikájával mennyire megy, ám tekintsetek végig a mérsékelt ellenzék sorain, s látni fogjátok a pusztulást, hol már csak a két Sphinx kimagasló alakja, fehérlik, néha persze a fejetetején, a milyen tudnillik a „fatainorgona" járása. — Az általános pénzügyi helyzet. A képviselőház pénzügyi bizottsága az általanos pünzügyí helyzet felett értekezvén, Hegedűs Sándor előadó konstatálta, hogy a randes bevétel és kiadás közt az egyensúly helyreállíttatott. Elősorolta, hogy mik volnának felsorolhatok az általános jelentésben. A többi közt azon remény fejezhető ki, hogy póthitelre nem lesz szükség, ós uj adók nélkül állitható majd helyre az egyensúly. Megpendítette még a valuta rendezését is, de Tisza Kálmán felszólalására e kérdés mellőztetni fog a jelentésből. Ezután az egyes tárczák előadói terjesztették elö jelentéseiket. A közösügyi kiadások összegezésénél Madarász felszólalt s kijelenté, hogy ennek felvételét nem szavazza meg. Az előadói jelentések sorában egyébb észrevétel nem tétetvén, azok tudomásul vétettek. — Francziaorszagból ismét készülő miniszterválság hirót hozza távíró. Állítólag Brisson fogna uj minisztérium alakításával megbizattni, Spuller vagy St.-Valiion külügyi és Freycinet hadügyi miniszter lenne. PoUtikai iiirels.. * Berlini nov. 20. A birodalmi gyűlés ma megnyittatott. Az ez alkalomból fölolvasott trónbeseód azon része, mely a külügyekről szól, következőleg hangzik : „AZ a készség, a melylyel az érdekelt hatalmak a nyugotafrikai kérdésben összehívott értekezletre meg jelenve a meghívásnak megfeleltek, bizonyítéka ama barátságos érzelemnek ós bizalomnak, melylyel valamennyi külföldi állam Németország iránt viseltetik, ós azon elismerésnek, melylyel a német birodalom békés törekvései iránt adóznak, a trónbeszód különösen kiemeli,ihogy benső viszonyban álló osztr ák-magyar ós orosz uralkodókkal a skiernieviczei találkozása alkalmával egymás közt a barátságot ugy megpecsételhették, hogy a császár e barátság zavartalan tartamát hosszú időre biztosi tottnak tarthatja, hálát adva az istennek ezen megnyugvásért ós a békének benne rejlő szilárd zálogáért!, * Gladstone győzelme. Gladstone angol miniszterelnök fényes győzelemre juttatta a választási reformról szóló törvényjavaslatot. A lordok elleanézet ít ugy törte meg, hogy beleegyezett a választókerületek uj felosztásába, Gladstone utóbbit sohasem elenezte elvileg, tehát tartózkodás nélkül balemehetett, de a lordok tudvalevőleg a választási törvény ellen mindennemű fegyverrel A „BEKKSMMYEI &OLOi\Y" TAííMAM. \Ai van a talmadban. (.Vége.) „A jóságuak és jóakaratnak mértéke mindig nagyobb egyen, mint a szigorú igazságé." ,A mi neked nem tetszik, ne tedd felebarátodnak sem." a háladatosságra nézve a talmud igy nyilatkozik: „Ha steuedet imádod, dicsőíted, midőn jóllaktál, mennyivel inkább ell hozzá imádkoz od, midőn éhezel.- Vagy: „Hiszen nem agyok állat, — mondá egy bölcsaző barátjához, —mely csak ledelt ioj/ad ei, de t gnd semmi elvezetben uem részesít." „Ha barátomnak birtoka őrzésére Köteleztem magamat, gy hallgatag a netáni kárvisszatérités kötelezettségét is maainra vettfin" „Az ember magától az Istentől tatiuija a szerénységet, sten a büszkén ég felé emelkedő magas tiegyek mellőzésével legkisebb sinai begyet választá kinyilatkoztatása belyéül, és legpompásabb gyümölcsfák megkerülésével Mózesnek a tüs« íbokerban jelent meg." Vagy: „A szalma, a tarló és a pelyva egykor czivakoísba keveredtek egymással. Az egyik mondá: Osa* ón mitam dolgozik a földművelő, és csak én miattam szántatik a Id A másik pedig azt kiáltá: Csak miattam történik a ves és aiatásl Egyedül a buzaszem szerényen visszavonulva azt mondá: Ugyan mit lármáztok"? Várjatok legalább, mig a gazdánk eljön és a csűr kapui felnyílnak előttünk, akkor majd megtudjuk, hogy mi czélból miveltetett a föld. Az aratási idő beállt ós a gazda kijött. A gabona kicsópehetett és kiszellőztetett, a szalmát feküdni hagyták, a pelyvát a szél vitte el, és a tüz emésztette fel, egyedül a buzaszemek lettek összegyűjtve ós eltéve." „A hazaszeretet, melyet Isten az emberi kebelbe plántált, felette hatalmas. Simeon rabbi, Lanitscli fia, egykor Tiberias város nagy ós szép terén előadásokat tartott. Mellette két nő, kik hazájukba visszatérők voltak, beszélgetett egymással, s az egyik azt mondá: Oü hogy csak valahára e rosz levegőből kijutuuk! B Erre a tudós azt kérdó tőlük, hogy mely országból valók volaának? „Masgából valók", felelték a nók. A tudós meg viszouza: Ismerem ez országot, a legkietleaebb ós legbuldogtalanabb országok egyike, mit valaha láttam. — Lássátok, mily hatalmas a haza iránti szereteti" „A jámbor emberek erényes tettei isten előtt fontosabbak, mint a mennynek ós főidnek teremtése." „A vallás parancsainak teljesítése akkor sem válik szégyenünkre, ha a miatt a csúfolódók kinevetnek is."« „A ki csupán a törvény tanulmányozásával foglalkozik, de figyelmét és tehetségét az emberi jólét előmozdítására nem fordítja, annak ugy látszik, nincs istene." Isten kijelentéséről a következő szép nyilatkozattal találkozunk a Talmudban: „Az ur világos nappal, az újonnan, felébredt hajnal szemei előtt a villám íéaye, az égzengés szava, a puron hangja kíséretében a hegy ormáról jelentettek dicsőségét, AZ egész természet ós összes lényei a magasztos jelenet tanúi valának: mert az igazság nem fél a világosságtól, hanem szól szabadon, világosan és fenhaugon." Különben elég! Ezen néhány idézésből is látbatai, ho»y a Talmudban számtalan oly erkölcsi tanok fordulnak elő, melyek sohasem évülnek el, mert a bennök foglalt igazság örökkévaló és oly világosságot nyújt, mely ugy az egyes embernek, mint a társadalomnak szövétnekül szolgálhat a földi élet küzdelemteljes pályáján. Legyen bár a zsidó vallás, jog- és erkölcstan szerfelett hosszadalmas és kisszerű szörszálhasogatásba bepólyázva, mégis annak kodifikálása volt az, mely a zsidó népet a végkipusztnlástól megóvta. Ezenfelül az ki tárgyilagosan tanulmányozza a zsidó vallástant ós elfogulatlanul vizsgálja a zsidó nép életét ós törekvéseit, kénytelen be vallani, hogy e nép nagy históriai hivatással ruháztatott fel. A vallási téren arra van hivatva, hogy a monotheismus tisztán megőriztessék és az emberi tekintély bálványozása megakadályoztassák. A társadalmi élet terén pedig a kereskedelem által azon t.orlátok lerontásán dolgozik, melyek a népeket egymástól elkülönítik. E hivatásnak alapvonása ösztönzi nemzetének feutariásárol goudoskodni. Ezen alapvonás plántálta a zsidó nő szivébe azon törvényt, sok gyermeket a legnagyobb dicsőségnek ós áldásnak, gyermektelenséget a legnagyobb szégyennek és átoknak tekinteni. Bierbrunncr Gusztáv, ev. lelkész.