Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-11-09 / 89. szám

„Békésiriegyei Közlöny" 83. szám. 1884. szintén felvétetik; mert már az előző évben is ezen czi­men élt választói jogával. E határozat' a törvény 49. §-sához képest 10 na­pig közszemlére kiteendő, s az illető választóknak kézbe­sítendő ; mely után ugyancsak 10 nap alatt, az eset­leges felebbezósek, a m. kir. kúriához czimezve e köz­ponti választmánynál benyújthatók. — Az osztrák magyar vámkonferenczia tanácskozásait a vámtarifák árulajstromának modifikálása ügyében befe­jezte ós — mint értesülünk — mind ama tótelekre nézve, a melyekre vonatkozólag javaslatok nyújtattak be, meg­egyezés jött létre, — A. delegácziókból A magyar delegáczió hadügyi al­bizottsága csütörtökön délelőtt tartott ülésében a közöi hadügyminisztérium költségvetésének tárgyalását folytatta. Az osztrák delegáczió költségvetési bizottsága az okkupá­czionális hitellel foglalkozott. A tárgyalás folyamán Kállay érdekes felvilágosításokat nyújtott Bosznia ós Herczegovina viszonyairól, fejlődéséről. — A magyar delegáczió második nyilvános ülése kedden e hó 11-ón tartatik. — Az ipar- és kereskedelemi kamarák állom isitása. A pénzügyminiszter pénzügyi szempontból tauulmányozza az ipar ós kereskedelmi kamarádnak a földmivelés, ipar- ós kereskedelmi miniszter által tervezett állomásitásának kér­dését. Minthogy az ipar- ós kereskedelmi kamaráknak egy évi szükséglete alig haladja meg a másfélszázezer forintot, forrásunk szerint, az ipar- ós kereskedelmi kamarák állo­másitásáról szóló törvónyczikk benyújtása és a törvény­hozás által való elfogadása biztosítottnak látszik. Ezáltal megszűnnék az az abnormitás, hogy némely kerület iparo­sai ós kereskedői államdijuk egy-két, mig mások ö—9 szá­zalékát fizetik kamarai illeték fejében. JRolitiitfcai híjról*. * London, nov. 6. Mint a „Reuter-ügynökség" Shang­haiból mai kelettel jelenti, a Francziaország ós Khína közt fenforgó viszály békés kiegyenlítésére tett ujabb kí­sérletek meghiusultaknak tekinthetők. * Viszály az angol és francziák közt. Londonból érkező hirek szerint a Francziaország és Anglia közti viszony jelen állása az ottani politikai körökben sok aggódásra ad okot. Különösen a visszaeső bűnösök számára az ausztrá­liai gyarmatokban felállítandó fegyencztelep kérdése idé­zett elő nagy agitácziót és lord Granvílle mindent elkövet, hogy Franciaországot rábírja arra, hogy ne valós tsa tervét ós ne küldje oda a javíthatatlan bűnösöket. Azt is méltá­nyolják itt, hogy mint a Francziaországból beérkező dip­lomacziai jelentések konstatálják, ott Anglia ellen mind johban növekedő ingerültség nyilvánul. Nem félnek ugyan komoly konfliktustól, de mégis aggódással néznek a gyara podó gyuanyagra. * Az amerikai elnökválasztás. Az uj világrósz, az arany­termő Amerika, izgalmas események színhelye. Most folyik az elnökválasztás. Mint tudjuk, két jelölt küzd egymással. Blaine, a köztársasági párt elnö se ós Olevoeland, a demok­raták jelöltje. Mind két párt óriási erőfeszítéseket tesz, hogy a győzedelem pálmáját elnyerje. Eddig azonban a siker mindkét jelöltre nézve kétes, mert majd az egyik, majd a másik van néhány ezer szavazattal fölényben. Az egyes választásokról ujabban érkezett jelentésekből kitűnik, hogy Blaine New-York államban 10,0o0-re rugó szavazat­többséget kapott. A köztársasági párti hírlapok azt állít­ják, hogy Blaine megválasztatása bizonyos, mig a demok­ratikus lapok azt irják, hogy mégis csak Olevoeland fog gyöaedelmeskedni. MEG\EI HIflEK. * Az uj ipartöl'véüy sok zavart idéz elő ugy az ér­dekelt közönség, mint némely az azt egyáltalán nem értő vagy roszul magyarázó hatóságoknál. Nem vélünk tehát feleslegest tenni, midőn némi utmutatást nyujtunk e he­lyen a kérdéses törvény főbb elveire nézve, mely utmuta­tás követése esetén bárki maga is folyamodhat iparigazol­vány ért. Az uj törvény négyféle ipart különböztet meg; 1. olyant, mely engedélyhez kötve nincsen ós bárki által űzhető, ki nagykorúságát igazolja, ilyen minden nyitott üzlet, hoí kész kicsinyes áruk arultatnak; 2. olyant, mely közerkölcsi vagij közrendöri tekintetből csak hatósági engedély mellett űzhető, milyen a korcsma, fogadói, kéményseprési, zsib­árusi, fuvarozási, ópitőmesteri, cselódszerzósi, hordárüzletek; 3. olyan iparok, melyek felállításával fekvésük vagy mi nö-égüknél fogva a szomszédokra, vagy a közönségre nézve háborgatás vagy károsítással járhat;' 4. végül olyan iparo kat, melyeknek gyakorlására bizonyos szakképzettség kell, melyekhez minden mesterségek tartoznak. Az l-ső pont alatt említett nyitott bolti üzleteken alapuló ipar gyakorlására hatósági engedély nem, kell, hanem egyszerű bejelentés, melyben a folyamodó nagykorúságát, ós nyugtával azt igazolja, hogy Budapesten 1U frtot, 10,000 lakosnál töb­bet számító városokban 5 . rtot, 10,000 lakosnál kevesebbet számító helyeken 1 frtot iparczélokra a községházánál vagy polgármesternél lefizetett. Ha kiskorúak kik 18 évüket be­töltötték, ily ipart önállóan űzni akarnak, az itt emiitet­teken kivül még a gyámhatáság (árv iszók), beleegyezését is tartoznak bizonyítani. A bejelentésre, (mely 3 frtos bé­lyeggel látandó el) az iparok ez ágánál, az iparhatóság (városokban polgármester, megyékben a szolgabírói hiva­tal) ad ugyan három nap alatt igazolványt arról hogy a bejelentés megtörtént (tehát nem engedélyt,, de ha az illető bejelentő három nap alatt ily igazoivanyt nem is kap, jo­gában van üzletét megkezdhetni. Megjegyzendő, hogy ily engedélyhez nem kötött iparoknál az üzletet az özvegy az ipartörvény 40. §-a értelmében minden ujabb bejelentés nélkül férje jogán tovább vezetheti, hogy özvegy nem lé­tében, vagy ha az özvegy jogával élni nom akar, az ipar a kiskorúak érdekében is minden ujabb bejelentés nélkül tovább vezethető, csakhogy 18 éven alóli kiskorúak ón le­kében gyakorlandó iparnál üzletvezető nevezendő meg ós ez jelentendő be az iparhatóságnál. (A 18 éven felüli kis­korúak, mint már fennebb említetett, gyámhatósági enge dólylyel önállóan gyakorolhatják ez ipart). Végül ily ipart mindenki, a törvény itt előadott szabványainak megtartá­sával az ország főbb helyén is űzhet egyszerre, de a fióktelopeket be tartozik jelenteni, s ha nem lakhe­lyén állit ilyeneket, üzletvezetőt tartozik állítani. — A 1. pont alatti iparágaknál, melyekhez a fent már etn litetteken kivül még mérges anyagok ós gyógyszerek rob­banó szerek készítése és elárusitása körű.i iparok tartóz nak engedélyért kell folyamodni, azoknak kik az 1884. évi okt. 2 után ily ipart folytatni akarnak, tehát azokra, kik már azelőtt gyakoroltak, a törvénynek visszahaladó ereje nincsen. A folyamodás a az I. fokú iparhatóságnál nyúj­tandó be, kivéve a mérges anyagok ós robbanó szerek ké­szítése ós elárusitása kürüli ip rnál, melyre az engedély egyenesen a belügyminisztertől kérendő. Azt a törvény nem mondja, mikor nem tagadhatja meg a hatóság az en­gedélyt, ez tehát a hatóság bölcs belátásától függ, azon­ban az illető, ki azt véli, hogy tőle az engedélyt igazolt jó erkölcsi magaviselete ós egyéb indokok miatt megtagadni nem lehetett, a végzés vételétől, vagy kihirdetésétől számitott 15 nap alatt a felettes hatósághoz felebbezhet. Ha ellenben az engedély megadatik(a kérvényre minden esetre 3 frtos bélyeg ragasztandó) tartozik az illető folyamodó Bu­dapestre Z0 ftot, lü,ü0o-! ól több lakossal bíró városban 10 frtot, egyéb helyeken 5 frtot a közös pénztárba befizetni — A 3. pont alatti iparágak, mint malmok, olvasztó gyá­rak, fürdők, gázkószitök sat. felállítása előtt tárgyalás tar tandó s minden szomszéd, vagy bárki észrevételeit megteheti. A tárgyalás befejezése után az elsőfokú iparhatóság hatá­roz, melynek határozata ellen a kérvényező, ha meg nem adatik kérelme, vágy a közönség bármely tagja, ha megadatik, 15 nap alatt felebbezhet, ha azonban nem közérdekű, de magánjogi kifogások tótettek, a kifogásoló a törvény ren­des útjára utasítandó. — Az iparágak 4-dik osztályához tartoznak azon iparosok, melyek bizonyos szakképzettséget tételeznek fel, tehát valamenynyi kézművesség, mesterség, melyek az erre nézve kiadott 39, 266/84. számú keresk. ügyi miniszteri rendelet 2. ós 3 dik §-ában abc sorban fog­lalvák. Az ilyen ipart önállóan gyakorolni akarók, ezentúl igazolni tartoznak, — ha ipar tanfolyamot nem végeztek, — hogy tanonczóveiket (melyek legalább a 15-ik év befeje­zóseig tartanak) elvégezték és ennek befejezte után leg­alább ket évig műhelyben szakbavágó munkával foglal­koztak, mely esetben az iparhatósági igazolvány meg nem tagadható. — Megemlity'ük még, hogy bármaly iparos, ke­reskedő, az ipartörvóny 50. §-a értelmében az ország bár­mely részen tartott országos vásáron szabadon elárusíthatja iparáruit, mintákat előmutathat, megrendeléseket elfogad­hat ós megrendelt munkákat teljesíthet bárhol, de. heti vá­sárokon iparkósdtményekefc — kivévén élelmiszereket ós háziipar czikkeket, Kerti ós mezei terméseket — csak hely­ben lakó iparos van jogosít ~ eladni. 1 * Alezo-Beróuv oen a múlt oktoberhó 29-én nagyszerű nászünnepély ment végbe. A hazafias érzelmű, megyei egyik birtokos Schwarcz Farkas ur mint örömatya ugyanis tar totta meg legfiatalabb ós utolsó hajadon leánya, Sarolta kisasszonynak, varsányháti pusztai fiatal gazdálkodó Schrei­ber Izidor ifja vőlegényével házassági boldog egybekelósi ünnepélyét, nemcsak a környékből, de távolabb megyékből is összesereglett nagyszámú rokonok s vendégek örömtel­jes részvéte mellett. Az egybekelósi szertartást délutáni 5 órakor, a díszesen kivilágított izraelita, ujdonópült temp­lomban a nagy-váradi — magyar szelleméről ismeretes — tudós főrabbi Kohut Sándor, ő főtiszt,elendösége végezte, — a ki a helybeli elöóneklö sakter — Hirsch Alor szép csengő hangon elénekelt hitvallásukbeli zsolozsma bevógeztóvel, a mennyasszony gyöngéd atyja által, az ő egybekelésének em­lékére, — a templom részére drága kelméből arannyal hím­zett baldachin alatt, a két öröm-atyától környezett — uj párhoz rövid elöfohász után az ur asztalánál állva, — a há­zassági kötelmek magasztos voltáról — ékes magyar nyelven, — emelkedett, a jelenvolt minden vallástelekezetbeliek tetszését is megnyerő beszéd elmondása után, a Mózes tör­vénye szerinti rituálék minden szabályai megtartása mellett az uj párt összeadva, kezeinek reájuk tevésénél, mint mar házastársakra buzgó imával Istennek áldását kóró, mindazt ámennel erősítette meg, mely megáldatást, az előénekiós utóónekónek elhangoztatása után a szokásos pohártörós kö­vette, s azzal a szertartás is befejezve lett. Az egybeke­lósi szertartás megtörténtével az uj pár, nyolcz férjezett derék nővérei, azoknak férjeik, az összes rokonok ós vendé­gek kíséretében, a helybeli nagy vendéglő helyiségére szo­rult, melynek teremében fogadta a szívből eredő szerenosst­kivánatokat, — mig későbben az ugyancsak a vendéglő udvarán létező tágas táncz és színkörben már 150 számot meghaladó valóban uri teríték az estebédhez ülés által lett teljesen elfoglalva, a mely a szó szoros értelmében, a ba­latoni pompás fogashal és többnemü ízletes különlegessé­gek többféle asztali, dessert, finom ó borok változókosságá­val a vendégkoszoru kedvét a legkellemetesebb haugulatra fokozta. Bezzeg meg is eredt a derültség felvillanyozott toasztjainak egymásutánja, a szerencsés uj pár tartós bol­dogságáért, az örömszülökórt, kik közül a vőlegény szülői szinte ez napon ünnepelték házasóitük 35-ik évfordulóját, kiemelve különösen Schwarcz Farkas urnák a gondviselés által nekie megadott azon szerencséjét is s atyai példány­szerű gondoskodását, hogy ő 9 leány- ós i fiú-gyermekei­nek vallásos hazafias ós magyar szellemben való nevelte­tésükre semmi áldozatot nem kímélt. — Továbbá az osz szes mindkét részről való családért, a lelkes főrabbiért, a vendégkoszoru legöregebb keresztyén tagjáért élénk áldo­más-poharak ürittettek. Az estebéd után a hajnali órákig a csabai első zenekar jeles zenélése "mellett- a vigságnak, táncznak vége hossza nem volt. B. * Vasúti baleset törtónt csütörtökön a magyar ál­lamvasút vonalán. Az Aradról Csaba felé induló reggeli omnibusz vonat előtt az aradi állomásról egy tehervonat indult el, melybe az omnibusz vonat Lökösházán beleüt­között. Sürü köd volt s ez idézte elő a balesetet, mely olajdnem rémes katasztrófa lett. — Az omnibuszvonat vezetője már csak az utolsó pillanatban vette észre, hogy a lökösházi állomásnál a tehervonat azon a vágányon áll, melyre az omnibusz vonat is bevezettetett. A távjel­zés későn törtónt s így a körülményre nem számithatott. Mindazonáltal, midőn ószrevete a bajt, ellengőzt adott s így a nagyobb szerencsétlenségnek elejét vette. Az össze­ütközés azonban igy is rendkívüli erővel törtónt. Az om­nibusz-vonaton utazók rémülten rezzentek össze s csak midőn kiszálltak, látták mini veszedelem fenyegette őket. — Az omnibusz-vonat, a mint az állomáson veszteglő te­hervonatba ütközött, ennek három utolsó kocsiját a szo szoros értelmében egymásra tolta ós tökéletesen összezúz­ta. Sünte isten csodaja, hogy senkinek sem törtónt baja. A szerencsétlenség után nem sokára az aradi állomásról megjelent a helyszínén Czigler Gyula főmérnök ós Böhm aradi állomásfőnök s a munkásokkal a tört kocsikat el­takarították, a megrongált pályatestet helyre hozatták, ugy hogy az omnibusz vonat 12 órakor kicserélt géppel tovább indulhatott. — Az ipartőrvény végrehajtása. Az uj ipartörvóny végrehajtása tárgyában a kereskedelmi miniszter körren­deletileg értesítette a közigazgatási bizottságokat, hogy az ipa--ügyeknek harmadfokú ellátása az uj ipar-törvény ér­telmében ezután nem őket, hanem a kereskedelmi minisz teriumot illeti. * B.-Csabán e lió 17-éu Liedi Ferencz hegedűmű­vész hangversenyt rendez a színházban, Hervey Heuszler Helón k. a. és Staudy Lajos zongoraművész közreműkö­dése meliett. Liedl ós Staudy művész urakat felesleges a közönségnek bemutatni, ezek játékát már ismeri. Hervey k. a. Paty C. ós Pauli R. tanítványa, a fővárosban több hangversenyen kellemes hangjával sikert aratott, többi kö­zött a „zene-akadémiában" is, hol maga Liszt Ferencz is megdicsérte. A hangverseny műsora: I Sonata (F-dur) Griegtöl, előadják Liedl és Staudy urak. II. Hegedű ver­seny (Fismol) Vieuxtempstöl, előadja Liedl Ferencz. Hl. Dal a „Prófétából" énekli Hervey H. k. a. IV. a. Gavotte J. Rofftól, 6 13. Rhaps -dia, Liszt-tői, előadja Staudy ur. V. a Legende, Wieniavszkytól ós 6. Praeludium, J. Bach­tól, előadja Liedl F. ur. VI. Népdalok énekli Hervey H. k. a. VII. Fauszt abrand, Sarasatetől, előadják Liedl F. és Staudy L. urak. — Szomorú gyászeset érte dr. Fáy Samu csabai ügyvédet Édes atyja, Fay Mór, Csaba varos egyik leg­idősebb, általános tisztelós- ós becsulósben álló polgára, a csabai népbanknak megalakulása, 14 év óta folyton tevé­keny igazgatósági tagja, f. hó 8-án, tegnap reggeli '/« 8 órakor elhunyt. A mult héten beteg volt ugyan, azonban tüdöbajáb >1 már annyira felépült, hogy egy-két nap óta fenn is járt Tegnap reggel éj en reggelinél ült, midőn szív­szélhűdés érte, s egy par perez múlva halva volt. A hirte­len halálozás hire villámgy rsasággal járta be a várost, s altalános részvétet keltett. Ez általános részvét enyhítse az oly váratlanul megszomorított család fájdalmát. A te­metés ma délután l/a 3 órakor lesz A család által kiadott gyászjelentés igy szol. „Fáy Mórnó szül. Fürst Mimi a saját ós gyermekei: rimalia férj. Hajnal Adolfnó, Samu, Miksa, Ignácz ós Rózsi, valamint, veje: Hajnal Adolf, uno­kája: Hajnal Ilona, szülei: Fürst Ábrahám ós neje, sógora: Fáy Jakab, sógornője Fáy Mária férjezett Buksz Dávidnó ós számos rokon nevében, fájdalomtól megtört szívvel tu­datja a forrón szeretett férj, a legjobb apa, nagyapa, após, vő, testvér ós jó rokon Fáy Mórnak élete 60-ik, boldog há­zassága 32-ik óvóben f. hó 8-án regpeli s/4 8 órakor szív­szélhűdés következtében törtónt gyászos elhunytát. A bol­dogultnak földi maradványai f. hó 9-ón délután 2 ós fél órakor fognak a helybeli izr, sírkertbe örök nyugalomra tétetni. B.-Csabán, 1884. novemberhó 8-án. Béke lengjen hamvai felett!" — Eüdrödről Írj i levelezőnk: „Hosszabb vagy rövi­debb felejtés ez sorsa mindenikönknek" irta feledhetlen Eöt­vösünk, s tájdalom nagyon is igaza van n -ki: az emberek igen rövid emlékező tehetséggel birnak, olyik 24 órán tul sem emlékezik, s óp azért felette becsülendő a vallás, mely nem engedi a kegyeletet a hálát kipusztulni a nagyok, az érdemesek irányában. Sok olyan ünnepély van az egyha­zakban, mely az emlékezetet felüdítve, kötelességünkre figyel­meztetve: a szivünkben alvó szikrát fölébresztve arra ser­kentenek, hogy elgondolkodtunk. Ilyen lélekemelő éves ünnepély ismétlődött vallásbuzgalmáról messze földön is­meretes községünkben Endrödön, s ez a „bucsu" volt, nov. 4-én megszólalt falunk nagy harangja. A szántó-vető em­ber nehéz munkaja közepette hadd hallja; hadd jöjjön hom­lokára a derű, hisz holnap lesz a bucsu. — Nini elereszti az ekeszarvát, ma korábban, mint tegnap; igen, mert siet családjához; már is hallja: Apám mi lesz a bucsu fia . . Nov. 5-ere Szent-Imre herczeg napjára viradtunk; ékes templomunk teljesen — sőt zsúfolásig - megtelt a hivők ezreivel. A szentmisét ft. Schiefner Ede prépost ur ö n^a a helybeli ós vidéki papságból álló diszes segédletével ve­gezte; evaugelium után a szószékről elhangzott szent-be­szédjével a megilletődés könnyeit csalta ki szemeinkből. „Ez volt aztán predikáczió!" Mo'ndogatták az ö kedves hívei . . . Délben kettős alakú terítéknél a prépost ur vendégszerető házánál — helyt foglalt urak gondolom nem maradtak éhen, de szomjasan sem; volt bor: asztali, vörös, bakator, s ezek között a drágakő t. i. a pezsgő. De nem csak kitűnő étel.ós ital volt, hanem „pezsgős" kedély és szellemes pohárköszöntőkot mondta < Schiefner Ede prépost és at. Dinya János plébáaios urak. Ott láttuk, a vendégei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom