Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-09 / 80. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 137. szám. Vasárnap, novemberhó 19-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú iap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd, (féliven) és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy páscán bérmentve Küldve : Egész évre 8 írt Fél évre . 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetése'' luiv telére fel vau jogosítva : Haasensteiu és Vogler ezeg Lit;. s, Prága, Budapesten, N<éiue: >. szág és a Svájaz uii::*! n fővárosaiban. Főszerkesztő : SARZO GYULA SZERKSSZTŐSSü 3$ KiA.o69CIV.vr.Vii : Apponyi-utcza 891. számu ház, hová a lap szellemi es anyagi részét illető miadea közleményt ezhaszái sérftak. ICezíratok aeiu adatnak. ^Usza. Egyes szim ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér'-ben egy sor közlési díja áo'kr. Elöílzetlietni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödön, .urnái éa^Bie­ner B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László ur nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivata­loknál 5 kros póstautalyánynyal. Előfizetési felhívás KŰSLOMY rr IX-ík évfolyamának 2-ik felére. Előfizetési dij: Félévre .... 4 forint Negyedévre . . 2 forint Az előfizetési pézt kérjük postautalvány utján alólirott kiadóhivatalhoz ezimezni. H.-Csabán, 1882. junius hóban. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala, B.-Csaba községe és a repie. B.-Csaba, jul 5. I. A régiek helyébe lépett uj nemzedék, azonkívül mások is egy vagy más okból, fontosabb ügyeknél is legtöbbnyire állitások után indulnak, Ítélnek és a hallottakat tovább adják ; a valódi tényállás felderí­tésére szolgáló s fenálló szerződéseket pedig elolvasni elmulasztják. Ily eljárásnak következménye aztán, hogy Csabán a község érdeke ellen fokról-fokra puszta állitások alapján, mint a miként mondani szokás, hogy evés közben jön meg az étvágy, a lakosság egyrésze által a község tulajdonát képező közős re­gále vagyon, csak is kezelésére nézve, mert az in­gatlanok telekkönyvileg a község nevére vannak be­kebelezve, a község tanácsából elvonatott, annak utána pedig évek multával a mint letörlesztettek, a fenállott tartozások az úrbéri kápótlási összegből a szerény „örökváltsági képviselőtestület" ezt megalakított köz­ségi tanács mellőzésével, , azon nézetből kiindulva, hogy egy hangzatos czim felvételével a fenálló szer­ződések hitvány haszontalan lomtárba tartozó papí­rokká válnak — az örökváltsági szerződések folytán keletkezett ügyet ösmerők nagy meglepetésére, mar­gát kiáltotta „ közbirtokosságnak." Minthogy pedig a napokban adott alkalomból a regáléhoz tartozó ingatlanok átírását megtagadó ta nácsi végzés ellen az 187Í. óvi XVIII. t. cz. 27 §-ban kitett és adott jognál fogva a visszás kérdés uek mielóbbi megszüntetés^ végett felebbezésemet be nyújtottam ; czélszerünek találtam nem csupán a köz­ügyek iránt érdeklődők, hanem az összes lakosság tájékozására nézve ós az úrbéri örökös egyesség, az örökváltsági és a regálék vételéről kiadott örökbevallási szerződéseket kivonatban alábbi igen rövidre terjedő jegyzeteim kíséretében nyilvánosságra hozni: „Úrbéri örökös egyesség. Mely egyrészről tekin­tetes nemes Békósváruiegyében kebelezett Csaba me­zőváros alábbirt tulajdonosai s földes urai, másrész­ről pedig Csaba mezővárosa közönsége között a hely­beli közlegelő s nagyrét iránt örök időkre és a kö­vetkezendő képpen köttetett: I. Mi tekintetes nemes Békésvármegyében fekvő Csaba mezővárosának tulajdonos birtokosai és földes urai nevezett város közönségének közbirtokossági gyü­lekezetünkben folyó 1844. óvi augusztus 28-án nyúj­tott folyamodásából megértvén stb. 1. Minekutána Csabán ezen egyességhez mellékelt hiteles összeírás szerint összesen 606 2/ 8 úrbéri telek találtatik; továbbá a törvéuy minden nyolcz házzal biró zsellért egy telekkel összehasonlítván, ilynemű zsellérház ugyancsak a fentebbi összeírás szerint Csa bán 764 lenne s végre, nem ugyan úrbéri, de legelő elkülönözése alkalmával hasonló tekintet alá eső eklézsiai s városi jegyzői 15 telek utáni illetmények is ide tartoznának, Csaba mezővárosi jobbágyainkat magunk s örököseink nevében ezennel ünnepélyesen bizonyítjuk, hogy minden egyes úrbéri telek, minden 8 úrbéri zsellérház s minden egyes ekklézsiai , és , városi jegyzői telek után a csabai közlegelöből 22, Holdakat — 1200 négyszög ölével számítva — adni fogunk, s igy a fentebbi összes tartozmányok után Csaba mező­városi jobbágyaink s ekklézsiai és jegyzői egyrészbeii törvényes összehasonlításból származó telkek utáni egész legelő illetmény l5,768 4/ a holdakat — 1200 • ölével számítva — tévén, annak járásbeli t törvé­nyes bizonyság jelenlétében leendő kiadására magun­kat s örököseinket ezennel kötelezzük. 2. Ezen 15,768 i/ 8 holdakat tevő legelöbeli meny­nyiség kiadatik a városi közönségnek a belső legelőből s mi ott nem telik a gerendási legelőből urbóri tanya földek mentében oly formán, hogy az elválasztó ha­tár a gerendási csárdának menő aradi útnál kezdőd­jék. Mivel azonban a csabai legelő mérését hitelesí­tett megyei küldöttség ezen legelőben összesen 1802. holdakat haszonvehetetlennek talált, (mibe ugyan a földes uraság egyesség nem sikerülése esetében meg nem egyez, hanem annak orvoslását maga utján fen­tartja) ezen egyesség folytában magunk s örököseink nevében ahoz is hozzá járulunk : hogy. a város kör­nyékén 700 és a Körös vize s á^ptt Kaaális mellett 100 ^ ekként összeleg 800 holdakat _ 1200 P ölé­vel számítva, szabad rendelkezésünkre megtartván, azon 369 holdakon kívül, melyek a most emiitett 800 holdakba esnek, többi küldöttségileg haszomehetet­leneknck nyilvánított földekből mindazokat, melyek a községbe átadandó legelőbe esnek s összesen 1410 hol­dakat — értvén 1200 négyszög ölével — tesznek, csabai jobbágyainknak ide SZálllitva a ZSelléreköt ÍS, fentebbi legelöbeli illetőségen felül legelöbeli úrbéri illetményekbe átengedjük s melyekkel már most az összes legelöbeli járandóság 178*| 8 holdakat — 1200 négy­szög ölével számítva — tévén, annak ily mennyiség­ben leendő kiadására magunkat szintén kötelezzük; magá­tól értetődvén, hogy ugyazország, minturad.majorságok­hoz szükséges közlek. utak a fentebbi menuyisógekbe nem értetnek, hanem külön kihagyatni fognak. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCMJi Az én vasárnap délutánjaim. (Olyan sirva vigadás-féle) Kedves békés falucska, dehogy felejtelek el' Mindig-mindig visszatérek hozzád, gondolatom hozzád száll, emlékezetem oda ül megpihenni. Dehogy felejtelek el! Nem változtam én meg te irányod­ban, a hosszú távollét nem idegenitett el. Most is oly kedve­sek előttem apró, bogárhátú házacskáid, suttogó ákáczaid, az iszapos Imér ott a királydombnál, a kanyargó Körös, a szú­nyogtól hemzsegő Gálfizug s az ütött-kopott gugyori csárda. Pedig azokban a házacskákban nem igen pihentein, ákáczok­nak árnyán nem heveredtem, Imórben, Körösben meg nem is fürödtem, nem jártam andalogni a Gálfizug homályában, nem is jártam inni gugyori csárdába. Hanem azért nem panaszkodom, pihentem, fürödtem, he­veredtem, ittam elegec, kelleténél többet- Tanúm az a tágas udvar s a lalunak egyetlen nagy terme, meg a jó czimborák. Üresebb az udvarkongó a nagy terem, nem fogy már annyi sör pincve gádorában, mert azóta a pár lppordült év óta meg­m.{jf<'^yatku/.i>U a b irakik nutv. Egjik-iuásik kidűlt, jo rész elköltözött, legvigabbja pedig elment messze útra, ismeretlen földre, honnan visszatérés nincsen. Mégis fölkereslek, legyek bár egyedül, egészen egyedül, nem lebzek teljesen árván elhagyatva, — mint a rajzó méhek. Virányos ligetbe szállnak emlékeim, körülöttem szállnak, felvi­dítják csüggedt szomorú magányom. Kedves kis falucska, dehogy felejtlek el! Kocsi zörög s hintó a göröngyös úton, telivér Almássy lovak elrobognak, port verve az uton. Meg-megsüvegelik girbe­görbe ptezán, mintha maga a gróf vagy árendás lenne. Végig görög rögös, egyenetlen pályán a teke golyója; nagyokat hahotáz a jókedvű ispán, doktor ós a gépész, hogyha irányt téveszt, s az állító gyerek orrára felugrik. Már hogy nem az ispán, sem a komoly doktor, sem a vidám gépész, ha­nem hogy a golyó. Es a fürge Lajka, a falu borbélya, jókedvű szabója, jámbor kaszinósa egyetlen személyben, hordja a po­harat, teli habzó sörrel. Nagyokat isznak rá, isznak öreg estig, csillagos éjfélig. Kántor, rektor tiszteletes ós az asszoeynépség össze-összesugnak, szólják, rójják, szapulgatják a férfi-világot, mulató világot, amazok e helyről rég ki vannak zárva, eme­zeknek pedig itten helyök nincsen. Hadd szólják, szapulják, ez a vidám népség nem sokat törődik d'iriredelmes szóknak paHojó árjával, női szemrehá­nyás suttogó szavával. Majd ha a sör elfogy, majd ha a bor nem izlik, majd ha lankad a kedv, majd ha tolvaj álom te­ritgeti szárnyát kifáradt pillákra, majd felülnek akkor döczögő szekérre és haza hajtatnak .... Kedves kis falucska, dehogy felejtlek el! Hogy is felednélek ^! Az a szép vidámság, kedélyes együtt­lét, igaz őszinteség, véghetetlen jó kedv ismeretlenek itt. Hadd mondjam el néked rég látott falucskám, mint foly itt az élet, milyen vasárnapok virradtak ón reám, milyen ál­mos, lomha ünnepdólutánok, esték és éjszakák, miket itten töltök. Ah de hogy is kezdjem? Megórtesz-e engem nyájas kis falucskám ?! Ismered a téli rémes éjszakákat, téli éjszakáknak fogyasztó magányát: hisz volt módod benne! Mikor elhagy minden, nincsen zaj mulatság, néptelen és sivár erdő, mező, utcza. Ilyen az ón lelkem. Az ilyen magánynak nincsen ünnepnapja, nincs öröme, kedve. Beülök a csapszék legmélyebb zugába, kedves kocsmá­rosné kedvesebb leánya megvigasztal szóval, gondűző itallal. Aranyos, szép Tercsi lesz-e vigaszodnak nem muló hatása? Tudja a jó isten ! Mészáros István. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom