Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám
1882-07-09 / 80. szám
B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 137. szám. Vasárnap, novemberhó 19-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú iap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd, (féliven) és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy páscán bérmentve Küldve : Egész évre 8 írt Fél évre . 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetése'' luiv telére fel vau jogosítva : Haasensteiu és Vogler ezeg Lit;. s, Prága, Budapesten, N<éiue: >. szág és a Svájaz uii::*! n fővárosaiban. Főszerkesztő : SARZO GYULA SZERKSSZTŐSSü 3$ KiA.o69CIV.vr.Vii : Apponyi-utcza 891. számu ház, hová a lap szellemi es anyagi részét illető miadea közleményt ezhaszái sérftak. ICezíratok aeiu adatnak. ^Usza. Egyes szim ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér'-ben egy sor közlési díja áo'kr. Elöílzetlietni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödön, .urnái éa^Biener B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László ur nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalyánynyal. Előfizetési felhívás KŰSLOMY rr IX-ík évfolyamának 2-ik felére. Előfizetési dij: Félévre .... 4 forint Negyedévre . . 2 forint Az előfizetési pézt kérjük postautalvány utján alólirott kiadóhivatalhoz ezimezni. H.-Csabán, 1882. junius hóban. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala, B.-Csaba községe és a repie. B.-Csaba, jul 5. I. A régiek helyébe lépett uj nemzedék, azonkívül mások is egy vagy más okból, fontosabb ügyeknél is legtöbbnyire állitások után indulnak, Ítélnek és a hallottakat tovább adják ; a valódi tényállás felderítésére szolgáló s fenálló szerződéseket pedig elolvasni elmulasztják. Ily eljárásnak következménye aztán, hogy Csabán a község érdeke ellen fokról-fokra puszta állitások alapján, mint a miként mondani szokás, hogy evés közben jön meg az étvágy, a lakosság egyrésze által a község tulajdonát képező közős regále vagyon, csak is kezelésére nézve, mert az ingatlanok telekkönyvileg a község nevére vannak bekebelezve, a község tanácsából elvonatott, annak utána pedig évek multával a mint letörlesztettek, a fenállott tartozások az úrbéri kápótlási összegből a szerény „örökváltsági képviselőtestület" ezt megalakított községi tanács mellőzésével, , azon nézetből kiindulva, hogy egy hangzatos czim felvételével a fenálló szerződések hitvány haszontalan lomtárba tartozó papírokká válnak — az örökváltsági szerződések folytán keletkezett ügyet ösmerők nagy meglepetésére, margát kiáltotta „ közbirtokosságnak." Minthogy pedig a napokban adott alkalomból a regáléhoz tartozó ingatlanok átírását megtagadó ta nácsi végzés ellen az 187Í. óvi XVIII. t. cz. 27 §-ban kitett és adott jognál fogva a visszás kérdés uek mielóbbi megszüntetés^ végett felebbezésemet be nyújtottam ; czélszerünek találtam nem csupán a közügyek iránt érdeklődők, hanem az összes lakosság tájékozására nézve ós az úrbéri örökös egyesség, az örökváltsági és a regálék vételéről kiadott örökbevallási szerződéseket kivonatban alábbi igen rövidre terjedő jegyzeteim kíséretében nyilvánosságra hozni: „Úrbéri örökös egyesség. Mely egyrészről tekintetes nemes Békósváruiegyében kebelezett Csaba mezőváros alábbirt tulajdonosai s földes urai, másrészről pedig Csaba mezővárosa közönsége között a helybeli közlegelő s nagyrét iránt örök időkre és a következendő képpen köttetett: I. Mi tekintetes nemes Békésvármegyében fekvő Csaba mezővárosának tulajdonos birtokosai és földes urai nevezett város közönségének közbirtokossági gyülekezetünkben folyó 1844. óvi augusztus 28-án nyújtott folyamodásából megértvén stb. 1. Minekutána Csabán ezen egyességhez mellékelt hiteles összeírás szerint összesen 606 2/ 8 úrbéri telek találtatik; továbbá a törvéuy minden nyolcz házzal biró zsellért egy telekkel összehasonlítván, ilynemű zsellérház ugyancsak a fentebbi összeírás szerint Csa bán 764 lenne s végre, nem ugyan úrbéri, de legelő elkülönözése alkalmával hasonló tekintet alá eső eklézsiai s városi jegyzői 15 telek utáni illetmények is ide tartoznának, Csaba mezővárosi jobbágyainkat magunk s örököseink nevében ezennel ünnepélyesen bizonyítjuk, hogy minden egyes úrbéri telek, minden 8 úrbéri zsellérház s minden egyes ekklézsiai , és , városi jegyzői telek után a csabai közlegelöből 22, Holdakat — 1200 négyszög ölével számítva — adni fogunk, s igy a fentebbi összes tartozmányok után Csaba mezővárosi jobbágyaink s ekklézsiai és jegyzői egyrészbeii törvényes összehasonlításból származó telkek utáni egész legelő illetmény l5,768 4/ a holdakat — 1200 • ölével számítva — tévén, annak járásbeli t törvényes bizonyság jelenlétében leendő kiadására magunkat s örököseinket ezennel kötelezzük. 2. Ezen 15,768 i/ 8 holdakat tevő legelöbeli menynyiség kiadatik a városi közönségnek a belső legelőből s mi ott nem telik a gerendási legelőből urbóri tanya földek mentében oly formán, hogy az elválasztó határ a gerendási csárdának menő aradi útnál kezdődjék. Mivel azonban a csabai legelő mérését hitelesített megyei küldöttség ezen legelőben összesen 1802. holdakat haszonvehetetlennek talált, (mibe ugyan a földes uraság egyesség nem sikerülése esetében meg nem egyez, hanem annak orvoslását maga utján fentartja) ezen egyesség folytában magunk s örököseink nevében ahoz is hozzá járulunk : hogy. a város környékén 700 és a Körös vize s á^ptt Kaaális mellett 100 ^ ekként összeleg 800 holdakat _ 1200 P ölével számítva, szabad rendelkezésünkre megtartván, azon 369 holdakon kívül, melyek a most emiitett 800 holdakba esnek, többi küldöttségileg haszomehetetleneknck nyilvánított földekből mindazokat, melyek a községbe átadandó legelőbe esnek s összesen 1410 holdakat — értvén 1200 négyszög ölével — tesznek, csabai jobbágyainknak ide SZálllitva a ZSelléreköt ÍS, fentebbi legelöbeli illetőségen felül legelöbeli úrbéri illetményekbe átengedjük s melyekkel már most az összes legelöbeli járandóság 178*| 8 holdakat — 1200 négyszög ölével számítva — tévén, annak ily mennyiségben leendő kiadására magunkat szintén kötelezzük; magától értetődvén, hogy ugyazország, minturad.majorságokhoz szükséges közlek. utak a fentebbi menuyisógekbe nem értetnek, hanem külön kihagyatni fognak. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCMJi Az én vasárnap délutánjaim. (Olyan sirva vigadás-féle) Kedves békés falucska, dehogy felejtelek el' Mindig-mindig visszatérek hozzád, gondolatom hozzád száll, emlékezetem oda ül megpihenni. Dehogy felejtelek el! Nem változtam én meg te irányodban, a hosszú távollét nem idegenitett el. Most is oly kedvesek előttem apró, bogárhátú házacskáid, suttogó ákáczaid, az iszapos Imér ott a királydombnál, a kanyargó Körös, a szúnyogtól hemzsegő Gálfizug s az ütött-kopott gugyori csárda. Pedig azokban a házacskákban nem igen pihentein, ákáczoknak árnyán nem heveredtem, Imórben, Körösben meg nem is fürödtem, nem jártam andalogni a Gálfizug homályában, nem is jártam inni gugyori csárdába. Hanem azért nem panaszkodom, pihentem, fürödtem, heveredtem, ittam elegec, kelleténél többet- Tanúm az a tágas udvar s a lalunak egyetlen nagy terme, meg a jó czimborák. Üresebb az udvarkongó a nagy terem, nem fogy már annyi sör pincve gádorában, mert azóta a pár lppordült év óta megm.{jf<'^yatku/.i>U a b irakik nutv. Egjik-iuásik kidűlt, jo rész elköltözött, legvigabbja pedig elment messze útra, ismeretlen földre, honnan visszatérés nincsen. Mégis fölkereslek, legyek bár egyedül, egészen egyedül, nem lebzek teljesen árván elhagyatva, — mint a rajzó méhek. Virányos ligetbe szállnak emlékeim, körülöttem szállnak, felvidítják csüggedt szomorú magányom. Kedves kis falucska, dehogy felejtlek el! Kocsi zörög s hintó a göröngyös úton, telivér Almássy lovak elrobognak, port verve az uton. Meg-megsüvegelik girbegörbe ptezán, mintha maga a gróf vagy árendás lenne. Végig görög rögös, egyenetlen pályán a teke golyója; nagyokat hahotáz a jókedvű ispán, doktor ós a gépész, hogyha irányt téveszt, s az állító gyerek orrára felugrik. Már hogy nem az ispán, sem a komoly doktor, sem a vidám gépész, hanem hogy a golyó. Es a fürge Lajka, a falu borbélya, jókedvű szabója, jámbor kaszinósa egyetlen személyben, hordja a poharat, teli habzó sörrel. Nagyokat isznak rá, isznak öreg estig, csillagos éjfélig. Kántor, rektor tiszteletes ós az asszoeynépség össze-összesugnak, szólják, rójják, szapulgatják a férfi-világot, mulató világot, amazok e helyről rég ki vannak zárva, emezeknek pedig itten helyök nincsen. Hadd szólják, szapulják, ez a vidám népség nem sokat törődik d'iriredelmes szóknak paHojó árjával, női szemrehányás suttogó szavával. Majd ha a sör elfogy, majd ha a bor nem izlik, majd ha lankad a kedv, majd ha tolvaj álom teritgeti szárnyát kifáradt pillákra, majd felülnek akkor döczögő szekérre és haza hajtatnak .... Kedves kis falucska, dehogy felejtlek el! Hogy is felednélek ^! Az a szép vidámság, kedélyes együttlét, igaz őszinteség, véghetetlen jó kedv ismeretlenek itt. Hadd mondjam el néked rég látott falucskám, mint foly itt az élet, milyen vasárnapok virradtak ón reám, milyen álmos, lomha ünnepdólutánok, esték és éjszakák, miket itten töltök. Ah de hogy is kezdjem? Megórtesz-e engem nyájas kis falucskám ?! Ismered a téli rémes éjszakákat, téli éjszakáknak fogyasztó magányát: hisz volt módod benne! Mikor elhagy minden, nincsen zaj mulatság, néptelen és sivár erdő, mező, utcza. Ilyen az ón lelkem. Az ilyen magánynak nincsen ünnepnapja, nincs öröme, kedve. Beülök a csapszék legmélyebb zugába, kedves kocsmárosné kedvesebb leánya megvigasztal szóval, gondűző itallal. Aranyos, szép Tercsi lesz-e vigaszodnak nem muló hatása? Tudja a jó isten ! Mészáros István. (Vége köv.)
