Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám
1882-07-09 / 80. szám
„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. 3. Azon 700 holdakból, melyek a város környékén szabad rendelkezésünkre hagyatnak, minden beszámítás nélkül adunk még a városi közönségnek egyszer mindenkorra 70 holdat temetőnek és négy holdat majdan építendő harmadik evangelikus templom és két evangelikus oskolának ; — Kanális partján levő régi s egyrészben még mostani temető kétfelé osztódik, országút mellett levő része Valastyán kertje belső szegletéből a hid irányában a már kihasított Kanális fundusokhoz kapesoltatik, másik része pedig a többi temetőkkel együtt a község szabad rendelkezése alá hagyatik. stb. 4. A jelenleg körül árkolva levő s összeleg 3561—1100 négyszög öles holdakat tevő nagy rétet, magunk s örököseink nevében a csabai község birtokába fentebbi legelöbeli illetményhez ráadásul egészen által engedjük, stb. II. Mi pedig Csaba mezővárosának közönsége, ugy annak úrbéri földeket használó és zsellér házak kai biró lakosai mind közönségesen ezen örökös úrbéri egyesség rendiben valljuk és adjuk tudtára min deneknek kiknek illik. stb. Mely úrbéri örökös egyességünk stb. Gróf Bolza József, s. k. (P. H.) stb. Milvó Mihály, s. k. (városi P. H.) Zelenyánszki György, s. k. 1. b. stb. Örökváltsági szerződés kiadatott első izben 1845. év decz. 31., másodízben pedig 1846. év szept. 19-ki tartalma szerint: a) 606 2/ 8 úrbéri telek s 764 zsellérház 8 házat egy teleknek véve e szerint 701% telek váltság dijja 420,750 frt b) Szőllők váltság dijja, melyekalapja külömbözően vétetett 64,591 frt c) A város birtokában levő 875 hold után járó 70 fuvarnak váltság dijja . 2,600 frt összesen 487,941 frt A házailan zsellérek a községi egyházi fundusok, községi c) ponton kivüti jegyzői, papi ós beneficziális földek — minden váltság nélkül engedtetnek által, stb, Gróf Bolza József, s. k. (P. H.) stb. Schuch János, s. k. biró. (V. P. H.) Milyó Mihály, s. k. T. B. stb. 0mazta József. (2-dik közlemény következik.) Folitils-ai hireli. * Szentpétervár, julius 6. Az orosz kormány utasította konstantinápolyi nagykövetót, hogy az osztrák-magyar, német ós olasz nagykövetekkel együtt működjók, tehát esetleg az angol ós franczia ellen foglaljon állást. * Párizs, jul. 6. A konferenczia csak ma fog a török beavatkozás iránt végleges határozatot hozni. Az angol ultimátum még nem nyújtatott át. * London, jul. 6. Az Egyptomba induló expediczió-hadtest huszonötezer főből álland; tizenötezer Angliából, tizezer Indiából indulnak Adenbe és a középteDgerre szállíttatnak. * Konstantinápoly, jul. 6. A konferenczia egyhangúlag elhatározta a szultánt fölszólitni, hogy Egyptomban haladéktalanul katonailag közbelépjen. Az alexandriai helyőrség 2000 emberrel erősbittetett. Seymour angol tengernagy ismételten az erődök felszerelésének abbanhagyását követelendi, különben bombázással fenyegetődzik. A hatóságok tagadják a kikötő-el zárási szándékot. * Bécs, jul. 6. Livnoban e hó 2-án programm szerint megtörtónt a két korosztály besorozása. Bihácsban jun, 30-án Petrováczban jul. 3-án törtónt meg a sorozás. * Pétervár, jul. 6. A „YossischeZeitung" jelenti: A czár udvarában nagy rémületet okozott, hogy robbantó szereket ta láltak Peterhofban. Tolsztoj a fenyegető levelek következtében külföldre küldte családját; az ő házát ós Pobedonoszevót nagy aggodalommal őrzik a nihilisták támadása ellen. A b.-csabai algymnázium eltörlése. A b.-csabai, már évtizedek óta fenálló algymnázium eltörlése s helyette egy polgári iskola felállításának kérdése, nézetünk szerint két szempontból jöhetett bírálat alá. Első szempont a kérdés szellemi, második annak anyagi oldala. Mi a szellemi szempontot illeti, azon kérdés volt megfejtendő, vájjon egy polgári iskola felállítása, a gyermekek kiképeztetésére nagyobb előnynyel, praktikusabb eredménynyel jár-e? E kérdés helyes és igazságos megfejtésére, meg cellett vizsgálni az algymnázium és a polgári iskolában előadott tantárgyakat. S mily eredményre jutunk ? Arra, hogy ugyanazon reáltárgyak, mint mennyiségtan, ermészettan, fizika, nyelvek stb. adatnak elő mindkét nemű iskolában, csakhogy az algymnáziumban ezeken kivül még a latin nyelv is taníttatik. Ezután azon kérdés merül fel, vájjon a reáltantárgyak, melyeknek a gyermek a gyakorlati életben veszi tulajdonképi hasznát, melyik iskolában tanittatnak bővebben, alaposabban, a polgáribau-e vagy az algymnáziumban ? Ismeretes dolog, hogy a polgári iskolában tanítók oktatnak, a gyinnáziuinban pedig tanárok. Ez utóbbiak a dolog természetes rendjét véve, rendesen mindig nagyobb képzettséggel, nagyobb qualifikáczióva! bírnak a maguk szakmájukban mint a tanitók, annyira, hogy gytnnáziumi tanárokból egyetemiek is lehetnek, de tanítóból még soha sem lett az. Ebből azután önkényt következik, hogy a qualifikáltabb tanár bővebben és alaposabban fogja előadni tantárgyát, s azért ha két ugyanazon szellemi tehetséggel és szorgalommal biró gymnáziumi és polgári iskolai tanulót fogjuk ugyanazon reáltantárgyakból vizsgálat alá venni: százat mernénk tenni egy ellen, hogy a gymnáziumi tanuló, mi az illető tantárgy eszmekörét, terjedelmesebb felölelését és gyakorlati érvényesítését illeti, öszszehasonlithatlanul fölülfogja múlni a polgári iskolai tanulót. Egyedüli „hiba" csak az, hogy azonkívül a latin vagy más klasszikus nyelvet is tudja, mely nélkül legalább mi, valóban művelt, emelkedettebb szel lemű embert alig képzelhetünk, mert ezek adják meg a Kulcsot sok élő nyelvben, a legtöbb tudományban előforduló műszavak alapos megértéséhez, melylyel magasabb képzettséggel biró iparosnak is kell foglalkoznia. S mig egy algymnáziumot végzett fiu bármely magasabb tanodába, kereskedelmi, gazdászati taninté zetbe föltétlenül felvétetik, a polgári iskolát végzett tanulónak vagy az egyik, vagy a másik tárgyból pótvizsgát kell tennie. Világos tehát, hogy a szellemi kiképeztetós szempontjából előbbre való az algymnázium a polgári iskolánál, mert ott ugyan tanulja a fiu például a fizikát, de még magának e szónak jelentését sem tudja kellőleg és alaposan megérteni, ha gymnáziumba nem járt. Következik a kérdés anyagi oldala. Ez már Csaba specziális kérdése, melyet a helyi, létező viszonyok alapján kell megfejteni. E tekintetben mindenekelőtt kiemeljük, hogy illetékes helyről nyert felvilágosító értesítés szerint, a b.-csabai ev. egyházra az itteni algymnázium fentartásából semmi anyagi hátrány nem származik nemcsak, de vagy 1700 frt tiszta jövedelme maradt eddig. Az anyagi szempontot illetőleg felmerül ezután az a kérdés, mit fog az egyház a mostani tanár urakkal tenni? Ezek vagy továbbra alkalmaztatnak vagy nem. Ha továbbra alkalmaztatnak (s ha akarják, továbbra kell őket alkalmazni, ha csak ingyen nem akarnák fizetni őket), hiszi-e valaki, hogy ezek az általuk eddig előadott tantárgyakat máskép fogják előadni mint eddig? Mi nem hisszük. Oly tanférfi, ki már évtizedeken át tanit, még ha akarná, sem változtathatná meg módszerét. Többet fog-e tanítani például a mathematika tanára mint eddig taníthatott ? Ugy gondoljuk, eddig is egész lélekkel mindent közölt tanítványaival, mit e téren nem egészen serdült korú tanítványokkal csak közölni lehet. Ha tehát megtartják a mostani tanerőt, csak a neve lesz más, de azért ép ugy esik meg a tanítás mint eddig, csak hogy a latin nyelv ki lesz küszöbölve. Ha pedig az eddigi tanárok meg nem maradnak: akkor, minthogy ezek életfogytiglani alkalmazással birnak, ezeket is kellend fizetni, és ujakat is tartani. B.-Csaba város képviselőtestületének többsége a csütörtöki ülésében elfogadta a b.-csabai ev. egyház többségének abbeli kérvényét, hogy az algymnázium polgári iskolává tétessék. Azok, kik a mozgalmat megindították, a fődologról megfeledkeztek. Megfelejtkeztek arról, hogy már a „polgári^ iskola elnevezés is arra mutat, hogy ily iskola csak ott, oly városban pótolhatja egy algymnázium helyét, hol a polgári középrend, de nem ott hol mint nálunk a földműves osztály van tűlsulyban A mi földműveseink soha sem fogják polgári iskolába küldeni gyermekeiket, mert ha iparosoknak akarják képeztetni, a népiskolából odaadják inasnak (de ez is vajmi ritkán történik), ha pedig diplomatikus pályára szánják, hiába adják polgári iskolába. Eddig legalább alapját vethette gyermeke magasabb kiképeztetésének a földmives is helyben, Csabán, ha a gyermek arra hajlamot érzett és tehetséggel birt. Ez az algymnázium adott épen a csabai földmivességnek egy Zsilinszky Endrét, Gajdács Pált, számos papot, tanárt, anitót. Most ennek vége. S épen a földműves osztály volt az, mely saját dicsőségének szárnyát szegte, mert az alkalom adja az irányt, s ha helyben gymnázium nincs, soha sem vált volna tán a fentiekből az a mi, hanem alkalmasint maradt, volna gatyás ember mai napiglan. Azt mondották, a polgári iskola általánosabban fogja magyarosítani Csabát. Az ám! Először egy csabai polgári iskolának alkalmasint alig lesz tanítványa, (mindenesetre kevesebb mint volt az algymnáziumnak), másodszor meglehetős adag könnyenhivőség és egyoldalúság kell ahoz, elhinni — hogy oly iskola, mint a polgári, hol a magyar irodalom nagyon alárendelt szerepet játszik, hogy az jobban fog magyarosítani mint egy algymnázium, hol Petőfi és Arany igéit, lángoló honszeretetét hirdetik, hol tehát az iíju kedéiy nemcsak gépileg, külsőleg nyelvre, de lélekre lesz magyar! Épen a szépen virágzó ós intenzive terjedő magyarosodásnak adták meg azok, kik a b.-csabai algymnázium eltörlésére szavaztak, habár jóhiszemüleg, a haláldöfést! Yideant consules! A szerkesztőség. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának julius 3-án tartott közgyűlésén (Vége.) Meg kell itt említenem azt is, miszerint hiteles forrásból értesülvén arról, hogy némely járáshan az utkaparók tevékenységűknek csakis igen kevés jeleit mutatták f. évi 428. eln. szám alatt utasítottam a járási szolgabirákat, hogy azon utkaparók havi illetményeit, kik areájok bizott utvonalakat kiegyengetni elmulasztották, tartoztassák vissza; s az ilyeneknek aratási szünidőt csak oly leltétel alatt engedélyezzenek, ha az utakat kifogástalan jókarba helyezték. A gyulai és orosházai járásbeli utak iránt fennebb tett előadásomat a többi járásokra nézve kiegészítem még a következőkkel : A gyula-kigyósi és gyula-kótegyházai megyei utakon a szükséges javítások az előirányzott összeg keretén belül megletettek, s az utmenti vizládák lehetőleg megsemmisíttettek. A békési, csabai és szarvasi járásokban a f. óvi közmunka-feladatok már befejeztettek; ugyanazok be lesznek végezve, ínég az aratás előtt a szeghalmi járásban is, a hámszáritó hid fetjáróinak kiépítése hijjával, melynek helyreállítását a környező mindkét oldali viz akadályozza. A hidak sorában a doboz-vésztői útban eső gyepes-éri csatorna hid ós a békós-ladányi útban lévő Büngösd-óri hidja sürgős helyreállítást igényelvén, ide vonatkozó javaslatát a kir. építészeti hivatal a jelen ülés folyamán fogja előterjeszteni. A mult ha^i gyakori esőzések következtében a Sebes-Körös, valamint a Berettyó íolyó megáradt ugyan, de az árvíz négy napi tartama után medrébe visszaszállt; mindamellett a sebes-körösi munkálatok a folyó gyakori duzzadása miatt a mult hó tolyama alatt szüneteltek. IV. Vegyesek. 1. A megyei ptárak a mult hó folyamán is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben lévőknek találtattak. 2. Az idei aratási eredményekre nézve kedvező kilátással biztatnak, a következőkben ismertetett jelentések. B.-Gyulaváros aratási kilátásait, annyira kecsegtetőknek jelzi a polgármester, hogy abból a négy óv óta tartó kétséges helyzet teljes javulását, s ugy a földmives, mint iparos osztály jóllétét reméli. A gyulai járásbeli községekben jó középes termést várnak, kivéve Doboz községet, hói a rozsda jelentékeny károkat okozott. Nem hangzik panasz e részben a békési járás területéről sem, az árpa-vetések és takarmány kivételével. A csabai jarásban az őszi vetések jó közép, a tavasziak közepesen alóli termést Ígérnek. Jó termés mutatkozik az orosházi járásban, noha az utóbbi napokban előfordult jég szórványosan károkat okozott. Ugyanezen eset áll a szarvasi járásban is; hol a nagytermést a f. évi junius hó 23-án Kondoroson északkeletről délnyugatra irányult szél- ós jégesővel dult vihar veszélyeztette, mely 1700 katasítralis holdban 4500 frt hozzávetőleges kárt idézett elő.
