Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-01-19 / 9. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 9. szám. Csütörtök, januárhó 19-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. AIolorii U. liotonltóiit háromszor: vasárnap, k.ecLd, (féliven) és osiitörtöltöii. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve kiildve : Egész évre 8 írt Fél évre 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogositva : Jlaaseustein és Vogler ezég Bées, Prága, Budapesten, Németország és a Svájcz minden fővárosaiban. A z uzsora. A képviselőház egyik utóbbi ülésén egy törvényjavaslat tétetett a ház asztalára, mely pártkülönbség nélkül a legszivélyesebben fogadtatott. A társadalom minden osztálya rég sürgeti már e törvényt, melynek hiánya nálunk majdnem tönkre sújtotta forgalmunkat. A javaslat az uzsora tárgyában ujabb törvényhozási intézkedéseket foglal magában, mely szigorúan kivánja büntetni mindazokat, a kik e gyalázatos mesterség által élősködnek a nyomott viszonyokban sinlődő embertársaikon. „A ki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát kizsákmányolva oly feltételek alatt hitelez vagy ad fizetési halasztást, a melyek a részére engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a peresnek vagyoni romlását előidézni vagy elősegíteni alkalmasak : az uzsora vétségét követi el, és 100 forinttól 1000 frtig terjedhető pénzbírság, vagy 1 hónaptól 6 hónapig terjedhető fogházzál büntetendő" — mondja a törvény 1-ső czikkelye. Egyébiránt tény az, hogy' még a legszigorúbb törvények alkalmazása által sem lehet a társadalmat egyszerre megtisztítani e mételytől, mert azok a gyalázatos üzérek, kik ezzel foglalkoznak, el tudják palástolni piszkos munkájukat, s oly lepel alá takarják, hogy ez által a törvényt kijátszák; ámde másfelől az is tény, hogy minél szigorúbbak az intézkedések, mégis annál kevesebben koczkáztatnák a kísérleteket. Nézetünk szerint épen e tekintetben tartjuk hiányosnak a törvényt, mert nem elég erélylyel lép fel, nem elég szigorú büntetést mér ki az uzsorásokra. Mindazonáltal az iparos osztály érdekeit nagy mértékben fogja védeni e törvény. A tapasztalat bizonyítja, hogy épen ez az az osztály, mely leginkább prédául volt vetve a falánk uzsorások hordáinak. Pedig nem könyelmüség vagy tapasztalatlanság vitte őket arra, hanem szorultság. Az ország közgazdasági viszonyai az 1873-ki bukás óta a hitelélvezőkre nézve Főszerkesztő : GA3ZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIAOÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. száma ház, hová a lap szellemi és auyagi részét illető inindea közleményt czimezai sériiak. Kéziratok nem adatnak vlss/.a. szerfelett rosz fordulatot vettek. Jóllehet a tőke öszszehalmozódott, a tőketulajdonosok mégis tartózkodtak magánosokkal hitel-ügyletet kötni, mert a bizalom, a hit: megingott. Innen leli magyarázatát az is, hogy az állampapírok azóta oly élénk keresletnek örvendenek. Ezen visszás körülmény, a mely az egyesek hitelét igy leszallitotta, eredményezte a baján lábra kapott uzsorát. Erezzük ezt, szenvedett alatta a társadalom minden tagja, de legkivált az iparos. Már a közel jövőben életbe fog lépni a törvény s ekkor a bíróságok kezében lesz letéve e reánk nézve oly nagy fontosságú ügy ; abban pedig nincs okunk kételkedni, hogy a hazafias magyar birói kar fog mindent elkövetni, miszerint minden ily lelketlen lélekkufár a megérdemelt büntetést elvegye. Kérlelhetetlenül ós szigorúan kell velők bánni, csak igy és csak az által lehet a nagyobb mérvű hátrányokat elháritani. A társadalom egészséges része szintén kérje ki a maga részét s munkáljon oda, hogy anyagi előnyt mások szorultságáb'oi senKi'sé zsákmányólhasson ki a maga javára. Ezért a törvényjavaslatot, minden hiányai daczára, melegen üdvözöljük, mert a társadalmunk anyagi életét veszélyeztető visszaéléseknek bármely módon gátot kell vetni s mi hisszük, hogy ez által közeledni fogunk a czélhoz. K. S. Politikai események. * A magyar képviselőház 16-án folytatta a költségvetés általános vitáját. Első szónok a szélső baloldalról Hoitsy Pál volt, kii. a ház figyelemmel hallgatott, s kinek ezen első beszéde higgadt modoránál fogva megérdemelte a figyelmet. A költségvetést genetikai formában togja fel, s részletesen foglalkozva a bevételekkel és kiadásokkal, azt találja, hogy az azok közötti arány folytonosan távolodik egymástól. Felhozza azokat az adatokat melyekből a közvagyonosolás megítélhető, kiemeli, hogy a közelebbi években 1.500,000 hektár (2,600,000 kat. hold) legelőt törtek fel, az erdők irtatnak, s az adóhátráEgyes sz»ra líra 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klain Ödön Könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttór"-btm agy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ódön urnái és Biener B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetésak; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. lók mégis 44 millió stb. — Utána Dobránszky Péter szólt főleg a szélső bal szónokait ezáfolva, s megjegyzi, hogy nem tartja hazafiságnak megtagadni a kormánytól az eszsözöket a helyzeten vaió javításra Ezután a fiohonczy által a szombati ülésben felhozottakra válaszolt Péchy Tamás znint volt közlekedési miniszter, kimutatva az egész dolog jelentéktelen voltát. Ez Eohonczynak alkalmat szolgáltatott hosszasabb nyilatkozásra, kijelentvén, hogy az általa felhozott adatok egy részét illetőleg élő tanukra hivatkozhat,ik, többek között Tisza Lajosra is; Ordódy miniszter válaszolt ezután, részletes felvilágosítást adván mindazokra, a mit Kohonczy felhozott. Végül Ivánka Imre és Szapáry pénzügyminiszter felszólalására a ház a napirendre tért át és Orbán JBalázs beszélt a költségvetés ellen. * Pétervár, jaD. 16. E napokban a czár több reformot fog kihirdetni. Az udvari minisztérium némileg átalakittatik és oda több uj hivatalnokot neveznem ki. Nagy örömmel várják a vasúti adó megszüntetését. * Ragusa, jan. 16. Focsából jövő kereskedők beszélik, hogy Felső-Herczegovinában, Focsa, Gaezko s Nevezinje közt Kovacsevics Sztoján vezérlete alatt a felkelők 1000 főből álló csapatot alakítottak. E csapat mult csütörtökön megtámadta a nevezinjei katopai őrséget, s elűzte onnan. * London, jan. 16. Egyiptomban fölöttébb komolylyá vált a helyzet. Ha a nemzetgyűlés a mellett marad, hogy nem szavazza meg a költségvetést. Serif pasa le fog mondani s hadügyminister lesz kormányelnökké. * 8écs jan. 16. Krivosciában nem múlik el egy nap sem kisebb-nagyobb összeütközói nélkül. Az 1882-ik évi sorozás. (A közönség tájékozására.) A magyar királyi honvédelmi miniszter, az 1868-ik évi 40-ik törvényezikk 42-ik szakaszához képest, és az í 870-ik évi 42-ik törvényezikk 17-ik szakasza értelmében, 1882-ik évi ujonezozásra vonatkozó előmunkálatok teljesítését oly czélból rendelte el: hogy azon esetre, ha az 1882-ik évi ujoncz- és póttartaléki hadjutalékok tettleges kiállítását a törvényhozás megszavazza, az állítás, a törvényben kijelelendő időszakfolyamata alatt, teljes és biztos adatok alapján, s mind a magáníelek törvényes igényeinek kellő figyelemben tartásával, mind a hadseregre és honvédségre nezve legkedvezőbb eredménynyel, foganatosittathassék. Ezen előmunkálatok közé tartozik: A) összeírása az 1862-ik, 1861-ik, és 1860-ik években született ifjaknak, a kik az 1882-ik évi álliA „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCÁJA. Roham a malom ellen. Elbeszélés, Zola Emiltől. (Folytatás.) „Öt óra", szólt a kapitány. „Jól tartsátok magatokat.. . • Most a vízen akarnak átjönni." E pillanatban Frangoise felsikoltott. Egy golyó, inely a falról visszapattant, épen homlokon silroltas néhány vércsepp serkedt ki. Domokos néhány pillanatig ránézett, aztán az ablakhoz közeledett, s megtette az első lövést, s e percztől nem szűnt meg tüzelni. Azontúl csak tölteni ós lőni lehetett látni, 8 nem törődött vele, mi történik körülötte; csak Frangoisera vetett néha-néha futó pillanatot. Különben a legnagyobb nyugalommal végezte munkáját, s a czélt mindig egész biztosan eltalálta. A poroszok a jegenyesor hosszában csúszva, valóban átjárót kerestek a folyón át; de amint valamelyik közülök előre merészkedett menni, azonnal leterítette őt egy jól irányzott lövés Domokos csővéből. A kapitány, ki e jelenetet figyelemmel kisérte, egészen el volt ragadtatva. Szerencsét kivánt a fiatal embernek s azt mondta neki, hogy boldognak mondaná magát, ha sok ily lövője lenne. Domokos nem hallotta őt. Egy golyó vállon súrolta öt, egy másik a karját sebesítette meg, és mégis tovább lövöldözött. Aközben még két katona esett el. A szótrongyollott matraczok nem nyújtottak többé semmi fedezetet, és egy új sorlövés az egész malmot alapjából látszott kiemelni. A poziczió úgyszólván el volt vesztve. A kapitány mégis azt ismételte : „Bátran tartsátok magatokat Még egy félórát!" Most már a perczeket számlálta. (!) megígérte elöljáróinak, hogy az ellenséget egész estig fel fogja tartani ós bizonyára egy lépést nem fog tágítani a viszszavonulásia kitűzött óra előtt. Daczára a veszélynek megőrizte szeretetre méltó arczkifejezését, s mosolygott Frangoise-ra, hogy azt megnyugtassa. Maga is épen most vette fel egy elesett katonának a fegyverét, s maga is részt vett a tüzelésben. Most már csak négy katona volt a teremben. A poroszok most már csapatosan mutatkoztak a malomárok túlsó partján, s minden pillauatban átmehettek a folyón. Még néhány perez telt el, mielőtt a kapitány megadta a parancsot a vissszavonulásra. mikor egy őrmester belépett és jelentette: „Már az országúton vannak és mindjárt hátulról támadnak meg bennünket." A poroszoknak tehát meg kellett a hidat találniok. A kapitány órájára nézett. „Csak öt perczig még," mondá. — „Előbb nem lehetnek itt." Végre pont hat órakor, elengedte vonulni embereit egy kis ajtón, mely egy kis utczára vezetett. Innen egy árokban lopóztak tova, ós szerencsésen elérkeztek Souval erdejébe. A tiszt elmenetele előtt igen udvariasan vett búcsút Merlier apótól, és bocsánatot kórt a maga részére. Még ezt a megjegyzést tette : „Igyekezzék jól eltölteni az időt. . . . Mi nem soká vissza térünk." Ezalatt Domokos magára maradt a, teremben, ós még mindig tüzelt, minden egyébre süketen. 0 csak azt érezte, hogy az ő Frangoiseát kötelessége védelmezni. A katonák eltávoztak, a nélkül, hogy neki arról legcsekélyebb sejtelme volna. 0 czólzott, s minden lövése egy embert teritett le. Csakhamar hangos zörej keletkezett. A poroszok épen most nyomultak be hátulról az udvarba. Még egy lövést tett, és fegyvere még füstölt, mikor az ellenség rárohant. Négy ember tartotta őt, míg a többiek körülötte valami egész ocsmány nyelven bömböltek. Daczára Frangoíse minden rimánkodásának azou helyen megzsinegeltók volna, ha egy tiszt, ki épen akkor belépett, magának nem adatta volna őt át. Miután ez katonáival néhány német szót váltott volna, Domokos felé fordult, s igen jó franczia nyelven rendelte: „Két óra múlva főbe fogják lőni." A német vezérkarnak volt egy rendelete, hogy minden francziát, a ki nem tartozik a sorhadhoz, és fegyverrel kezében találják, főbe kell lőni. Magokat a szabad csapatokat sem ismerték el a hadsereghez tartozóknak. Az által, hogy a szegény parasztokon oly borzasztó példát mutattak, a kik pedig csak vagyonukat védelmezték, az annyira félt általános felkelést akarták megakadályozni a németek. A tiszt egy hosszú szikár ember, Domokosnak néhány kérdést adott. Jóllehet francziául igen jól beszélt, mégis kifejezés módjában volt valami nagyon poroszos keménység és merevség. „Ez országból való ön?" „Nem, ón belga vagyok*"