Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám
1882-01-19 / 9. szám
„Békésmegyei r:Közlöny" 19. szám. 1882. állapotával összehasonlítva is teljesen kielégítő és megnyugtatónak mondható. ^ A községi rendőrség az 1881. óv folyamán szervezeteben semmit sem haladt előre, Orosházán a törtónt szervezés a czólnak és a helyi követelményeknek ma sem megfelelő. Szarvason ós Szt.-Andráson a községi rendőrség fegyverkezése ma sem foganatosíttatott, a szeghalmi járásban pedig a községi rendőrség szervezése ma sincs befejezve. Egyóbbiránt ezen utóbbi pontra vonatkozólag tisztelettel jelentem, hogy a m. kir. belügyminister urnák a községi rendészet érdesében közelebb kibocsátott figyelmeztető rendelete következtében felhívtam a járási szolgabirákat, hogy a községi rendőrség ügyét különösen gondjaikba véve, vizsgálják meg, vájjon a községek a szervezési szabályzat értelmében látják el e nemű teendőiket, s ott hol a felfegyverzés még be nem fejeztetett volna, annak mielőbbi végrehajtása iránt szigorúan intézkedjenek. III. Községi körgátak. Védtöltések. Közutak. A tekintetes bizottság 1881. évi deczember hó 5-ón 1825. sz. alatt hozott határozatához képest a községi körgátakat, Haasz József kir. főmérnök úrral a mult hóban megtekintvén, ezen szem lent eredményét következőkben van szerencsém előterjeszteni. a.) A gyulai körgát a Klikk-majortól a gyulavári utig néhány hézagos hely kivételével készen van. A körgátnak a gyulavári uton egész a Dugó-gáti hidig tervezett folytatását s e czélból az említett útvonal felemelését, egy időre nyilt kérdésül tokintendőnek vélem, később lévén csak eldönthető, vájjon a körgát, az emiitett s már most is a rende3 méreteken tul magas uton, vagy pedig a gát mentén külön húzandó vonalon folytattassék-e ? Szintén készen van a körgát a Dugó gáti liidtól az Előviz csatorna balpartján, valamint a régi mentén egész a fehérkörösi csatornáig. Az élőviz csatornán építendő zsilip a tolyó évi teendők egyike leend. A gyulai körgátnál kifogásunk lévén, hogy az anyaggödrök sok helyen annyira a gát tövébea emeltettek kí, hogy az által a gát tartóssága, — gátláb hiányában — kérdésessé vált, továbbá, hogy a tyukmajoron tul a fák gátvonalban fenhagyattak: a polgármestert mind az emiitett anyaggödrök betömésére, mind pedig a gáttestben hagyott élőfák eltávolítására helyszinileg utasítottam. b.) Az endrődi körgát jó karban és csaknem teljesen készen találtatott; a község nyugoti oldalán lévő hézag, anyag hiánya miatt eddig felépíthető nem lévén, a szolgabíró ezen hiány pótlására általam utasíttatott; valamint a község keleti oldalán gyiiríidző körgát mellettes padkái leásásának folytatása, a gát biztonsága érdekében helyszinileg betiltatott. c.) A gyomai körgát csaknem teljesen kiépétve volt ; a még hiányzó munka befejezésére mindössze 2—3 nap igényeltetett. d.) A szentandrási körgát munkába sem vétetett; tekintve azonban, hogy ezen körgát szükségessége, a védekezési munkák előhaladása folytán feleslegesnek mutatkozik, s minthogy a körösmenti gáták jó karban helyeztettek: a körgát .inunka elhalasztásában késedelmet nem találok. Különben, ezen Körgát építésének függőben tartása iránt külön előterjesztés feküdvén a bizottság előtt, annak tárgyalása során bővebb alkalma is lesz a t. bizottságnak e kérdéssel megismerkedni. (Folyt, köv.) ásra törvényesen felhívott három korosztályt ké>ezik; B) a hadkötelezettség alól való ideiglenes felmenésre vonatkozó felszólamlási kérvények szerkesztése, •s benyújtása ; C) a tényleg szolgálat alól leendő felmentés iránti olyamodványok elkészítése; és D) a sorshúzás. A. Az összeírás. Azok, a kik az 1882-ik évi újonczállításra, mint ilső korosztálybeliek, vannak felhíva vagyis a kik 1862-ik évben születtek, kötelezve vannak az illetékes íözségi elöljárónál, az összeirási jegyzékbe leendő fölíetel végett, a nélkül, bogy szóbeli vagy írásbeli elszólitást várnának, ós tekintet nélkül arra, vájjon igyanazon községbeli illetőségüek-e, vagy nem, ha nég eddig nem jelentkezett volna, a kitett nap alatt szenélyesen megjelenni, vagy írásban jelentkezni; s elenkező esetben, a mulasztás hátrányos következméíyeit, az 1868-ik évi 40-ik törvényczikk 42-ik szakasza szerint, maguknak tulajdoníthatják. A második és harmadik korosztálybeli, vagyis az 18til-ik és 1860-ik évben született ifjakra vonatkozólag, részint a korábbi összeirási lajstromok kiigazítása ós rendbe hozása eszközöltetik, részint ott, a hol a sorozó járásokban, egyes községek áthelyezése folytán, újabb változások történtek, ezekhez képest újabb lajstromok állíttatnak össze. Az ezen két korosztályban már összeirt egyéneknek tehát csak azon esetben kell jelentkezniük, ha a hadkötelezettség vagy a tényleges szolgálat alól leendő föl mentésért kívánnak folyamodni. Azonban az összeirási lajstromok, nyilvános helyen, a végett tétetnek ki: hogy azokat mindenki megszemlélhesse, és följelenthesse azoknak neveit, a kik az összeírásból bármi módon kimaradtak, Idegen illetőségűek mind a három korosztályban összeirandók. A ki idegen sorozó járásban tartózkodik, és fontos okoknál fogva, például mint hivatalnok, vagy tanuló s. a. t. nem hagyhatja el tartózkodási helyét, a honossági járásbeli tisztviselőnek előlegesen lett megkeresése, és ennek engedélye folytán, a tartózkodási hely sorozó bizottsága elé állittathatik. Hogy az ily megkeresések idejében megtörténhessenek, az illető feleknek haladéktalanul folyamodniok kell a honossági tisztviselőkhöz. B. A hadkötelezettség alól való ideiglenes fölmentés. A fölmentési igény igazolására vonatkozó okiratok, folyamodvány kíséretében, már az összeirási jegyzékbe való fölvétel iránti jelentkezés alkalmával, s legfőlebb az ujonezozási előmunkálatok bevégzéséig, a községi elöljárónál nyújtandók be. A felszólamlások elintézésére különös bizottságok nem fognak felállíttatni; hanem a fölmentesi kérvények, első fokulag, a honossági sorozó bizottság által intéztetnek el. Ez okból az ujonczállitás első, vagy a szükséghez képest második, és harmadik stb, napja, a fölmeutési kérvények tárgyalására fog fordíttatni. A felszólamlási kérvények, és azok mellékletei, bélyegmentesek. A családi értesítő kiállításáért, a mennyiben azért dij követelhető, 2 o. é. frtnál többet követelni nem szabad. Ideiglenes fölmentések egyedül csak családi tekintetből engedélyezhetők. Mert, az 1868-ik évi 40-ik törvényczikk 17-ik szakasza szerint, a hadseregbe, hadi tengerészeibe vagy a honvédségbe való belépés kötelezettsége alól, ideiglen csakis a következők mentesek : 1. a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy ennek nem létében egyetlen veje; 2. az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknaK íiok nincsen; 3. a teljes árvaságba jutott testvéreknek egy bátyja. Azonban csak vérszerinti egyetlen fiúnak, unokának, vagy bátyának, s illetőleg egyetlen vőnek, lehet igénye a főimentetésre, és csak azon esetben, ha fölmentetésétől szüleinek, nagyszüleinek, vagy testvéreinek stb. eltartása függ, s ő e kötelezettséget teljesíti is. Törvénytelen fiu-gyermeknek hasonlóan igénye van a fölmentésre, ha tőle függ anyja eltartása, s ha ő e kötelességet teljesiti is. 4. Egyetlen fiúval, unokával vagy bátyával egyenlő igényüeknek tekintetnek, ugyanazon föltételek mellett, azok is, a kiknek egyetlen vagy több fitestvéreik a) sorhadi vagy tartalékbeli szolgálati kötelezettség alatt állanak; (a honvédségbe vagy póttartalékba sorozottak tehát ide nem értendők); b) 18 évesnél ifjabbak; c) szellemi vagy testi fogyatkozások miatt bármi keresetre képtelenek. 5. Azon körülmény, hogy egyik vagy másik fitostvér, avagy uuoka, más helységben, vagy más gazdaságban, s nem a szülői, vagy nagyszülei háznál lakik, a honnmaradt védkötelesre nézve fölmeutési czimet nem képez. 6. Egyetlen unokáknál a nagyszülék vejei nem vétetnek tekintetbe. Ha valamely hadköteles egyén feleségének szülei már elhaltak, és csak ennek munkaképtelen nagyatyja vagy özvegy nagyanyja van életben : az ilyen hadkötelesnek, mint uuoka-vőnek, nincsen igénye a fölmentésre. 8. Épen igy nem menthető fel az sem, a kinek egy vagy több fitestvére, munkaképtelen ipával, vagy özvegy napával áll/^i 'onyban. (Folyt, köv.) Alispáni jelentés. Felolv. Békésmegye közig, bizottságának 1882. évi jan 9-én tartott gyűlésén. (Folytatás.) Altalános átnézetét véve az 1881. évi megyei személy — ós vagyonbiztossági állapotoknak, miután az 1881. évben felmerült 6- emberölési eset olyan, inely a K.-Tárcsán K. Szabó Imre által elkövetett kettős gyilkosságon kivül a személybiztonság terhéül fel nem róható s igy az 1881-ik évben sem rablógyilkosság, sem erőszakos rablás, sem útonállás, sem általában oly bűncselekmény, mely a személybiztonságot nagyobb mérvben veszélyeztette volna, fel nem merült, a személybiztonság teljesen kielégítő volt. Mi a vagyonbiztossági állapotot illeti, a főcsendbiztosi kimutatás igazolja, hogy az 1881. év folyamán felmerült vagyonbiztosság elleni vétségek ugy száma, valamint beszámithatósága és kárértékére nézve ,a megelőző évieknél kissebb, s amazoknál minden tekintetben kielégítőbb képet tüntet elő s igy ha a mai vagyonbiztossági állapot kívánni valót némi tekintetben hagy is fel, a szomszédos megyék e nemii Nagy \ ilági események. * Telephon-kísérletek. A párisi szeántus egyik ttlésén igen érdekes kísérleteket tettek a telepbonnal. A szónoki emelvénytől jobbra és balra két hangfogót állítottak fel. Ezen telephon-vt.zeték folytán Sad Leon a senatus elnöke petit-luxemburgi szobájában minden szót érthetően hallott, ugy mintha a szónoki emelvény aljánál állott volna. Sőt még a szónokokat is fel lehetett ismerni. Most a senatus s a képviselőház és a miniszterelnök szobája közt fognak ilyen kísérletet tenni. * Vasút a fa tetején. Ilyen is van Amerikában, Calilorniában. A kaliforniai vasút egy helyen egy keskeny, de meglehetős mély völgyecskén vezet Keresztül. A mélységet át kellet volna hidalni, de mivel ott óriási vörösfenyők tenyésznek, oszlopokat sem kellett lerakni, hanem a fenyőket 70 láb magasságban elvágták, s a síneket azok tetejébe rakták. * Ötven amerikai nő ajánlotta legközelebb szolgájatát Parnell nővérének, kijelentvén, hogy képes az ő vezetése alatt a landigát szervezni, s czélját keresztül vinni ; Parnell kisasz„Miért fogott ön fegyvert? . . Azzal nem volt semmi dolga." Domokos semmi választ nem adott. E pillanatban észrevette a tiszt Frangoiset, a ki felállt és hallgatott; halvány homlokán a könnyű seb egy veres vonalat képezett. Mind a két fiatalt néhány pillanatig vizsgálta, s amint felfogni látszott, micsoda rugó volt itt a játékbao, megelégedett e hozzátétellel : „Tehát beismeri hogy lőtt?" „Annyit lőttem a mennyit csak lőhettem," válaszolt Domokos nyugodtan. E beösmerés ugyan épen nem volt szükséges mert a puskaportól egészen be volt feketítve, verejtékkel belepve, s hellyel közzel vérrel hintve, a mi válla lőtt sebéből ömlött. „Jól van, két óra múlva íőbe lövik, ismételte a tiszt. Frangoise ajkairól nem hangzott jajkiáltás. Összekulcsolta kezeit s azokat tompa kétségbeeséssel emelte fel. A tiszt észrevette e mozdulatot, aközben Domokost két katona egy mellékszobába vitte, a hol szigorúan őrizték. A fiatal leány egy székre rogyott le; de sirni nem tudott, a fájdalom elfojtotta könyeit. A tiszt még mindig vizsgálva szemlélte őt, s végre kérdezte: „Testvére az a legény ?" (Folyt, köv.) A nagylelkűség hatalmasabb fegyver mint a kegyetlenség. Elmefuttatás, irta • I'iek J. János. (Folytatása és vége.) A kegyetlenség azon kedélyállapot és gondolkozásmód, mely örömét leli abban ha minden ok, vagy legalább elégséges ok nélkül, érző lényeknek fájdalmat okozhat. Osak legtágabb értelemben tulajdonítható kegyetlenség az állatoknak is, melyek vértszomjazó böszültsógben más élő állatokat szétmarczangolnak. De az embernél vagy a durvaság és barbárság vagy a ravaszságnak kifolyása és következménye. A kegyetlenség főkutfeje az ész eltompultsága, mely a szívben minden nemes érzelmet, szánakozást elnyom. A babona, leginkább a vallási, mely szerint isten a kegyetlen vérontásban s teremtményeinek gyötrelmében gyönyörködik, az önzés, a fanatizmus, a féltékenység, az uralom s boszszuvágy egyéb alapjai a kegyetlenségnek. Mindezek, ádáz önzés eredményei s a szeretet s a jóakaratnak az emberi érzelmek közt tért nem engednek. Hogy a kegyetlenség nem fűszere az emberi életnek, hogy a kegyetlen emberi méltóságáról nemcsak megfeledkezik, hanem az oktalan állatokhoz lealacsonyítja magát, és irtózatosabb a rengeteg sivatagban koborló tigrisnél, hogy embertársainak boldogságát előmozdítani nemcsak megfeledkezik, sőt =—_ • - • — # attól, ha csak lehet, megfosztani igyekszik, azt senki, úgy vélem, kétségbe nem vonja. Nyomorult azon ember, ha fény és gazdaság közt él is, kinek szivét a kegyetlenség fókelye inegrozsdásitotta. Beh gyenge, mert indulatainak nem ura, hanem rabszolgája! Schiller is ezt gondolta, midőn e verset irta: „Schrecklich ist's den Leu zu wecken, Schrecklich ist des Tigers Zahn; Doch der s schrecklichste der Schreckeu Ist der Menseh in seinem Wahn." Nem akarom hosszura szőni a kegyetlenségről elmélkedésemet, elég ha felemlítem, hogy az egész világtörténet Ádámtól napjainkig szórványos nasrylelkíisóg közt nem egyéb mint gyilkolás, csalás, rombolás, tűz, rablás, szóval kegyetlenség. Ha meggondol uk, hogy a tizenkilenczedik százdban, a magasabb czivilizáczió korszakában, még öldöklő csaták vívatnak, emberek ezrei az éhes sir martalékává teszik egymást. Ha meggondoljuk, hogy a tizenkilenczedik században a műveltség oly magos fokon álló angolok nem irtóztak Bonaparte Napoleonnal oly nerói módon elbánni:fájdalom fogja el szivünket az ily műveltség látásán. Mig a kegyetlenség ónlábai a mocsárba húznak le, adpig a nagylelkűség aetheri szárnyai a csillagok fölé emelnek.
