Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-02-22 / 23. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 23. szám. IF'ŐTT-árosi d.olg'ols:* Budapesten a Szidon-féle kávéházban az antiszemita egyetemi polgárok gyűlést akartak tartani, de a kapitányság által betiltatott. * Dr. Czach Jakab fővárosi lakos Kis Ábris volt megyei tisztviselő elvált feleségét Turner Karolint revolverrel agyon akarta lőni. Czachot a rendőrség letartóztatta. Hazai hirek. * 110 esztendős athleta. A beszterc/.ebányai királyi törvényszék előtt a mult napokban egy 110 esztendős aggastyán tón tanúbizonyságot. Ez ember 4 mértföldnyi távolságról gyalog jött a városba, és legkisebb fáradság nélkül egyenesen a törvényszéki terembe ment, hol elvégezte dolgát, a mint jött, gyalogszerrel haza ballagott szépen. * A pöstényi fürdő egyik kiváló épülete, a svajczi ház, a napokban leégett. * Révész Imre emlékszobrának felállítását penditi meg a „Debreczen." A szobor, indítványa szerint, Debreczenben a nagy templom s főiskola között álliitatnék fel * A király az alvidéken. Ő felsége hir szerint május havában Chotek gróf délmagyarországi birtokára utazik va dászatokra. — Később ö felsége Munkácsra utazik s mint. Schönborn gróf vendége részt vesz a szarvas-vadászatokban. Ide Rudolt trónörökös is elkíséri. Ausztriai hirek. * Bécsi hirek szerint a helytartók át fognak helyeztetni és pedig Chotek Prágába, Weher Gráczba, Pretis, Innsbruckba, Wittroan Linzbe és Knebek nyugalmaztatik. * Az osztrák közoktatásűgyniinÍ6zteriumnak osztályfőnökévé egy kiváló cseh tudós fog kineveztetni. MKGTEI ÚJDONSÁGOK. — EJ öflzetési fellii-vás a „Békésmegyei Köz öny" 1881. évi nyolczadik év folyamára. Felkérjük lapunk t. cz előfizetőit, ho«y az előfizetést minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a szétküldésben fennakadás történjék. Előfizetési dij: egrész é^re <3 frt; fél é^T-re 3 frt; :n.egr37-ed.éT7-re ± frt 50 Izr. — Mező-Berényböl febr. 16 diki kelettel írják nekünk : „A m. herényi kasziuó folyó hó 15-én rendezett saját könyvtára javára zártkörű tánczmulatságot, melyen most is, mint mindig, általános jó kedv uralkodott, ugy hogy pontosan betartották a „kiviradtig" szóló tánczrendet. A hölgyek közül ott láttuk: Szijjártó Sándorné, Herkélyi Jánosné , Turg Lászlóné, özv. Szambély Rezsőné, (K -Ladányból) Bakay Gyuláné (Rózsa-Kondorosról) Petrovics Lajosné (K-Tarcea) Cseténó (Gyula-Vári) Kádárné Sulucz Ida (Békés) Kiss nővéreket (Szeghalom) Pap nővéreket (Gyula) Ifj. Kollár Jánosné, Horváth Jánosné, Klein Miksáné, Stern Adolfné, Dr. Kramer Gusztávné, ifj. Jeszenszky Iíárolyné, Dobozy Jánosné, Filláry Endréné, Haty nővérek, Bayer Lujza, Petz Ilka, Brózik Malcsi, Majerik Julcsa úrhölgyeket és kisasszonyokat és még több hölgyet, kik egyenként díszes szálait képezték az egybegyűlt koszorúnak. De ezen bállal még nem végeztük be a farsangi idényt, mert a m.-herényi izr. ifjúság rendez márczius '2-án egy zártkörű batyubált a most alakult „jótékony egylet* javára. A si kert illetőleg előre is mondhatjuk, hogy szép lesz és a jótékony egylet alaptőkéje is gyarapodni fog, meit a házi asszonyok és a rendezőség minden előkészületet már most tesz meg és mindent el fognak követni, a mi a jó eredményt elősegíti á. b." — A csabai polgári kör által, saját pénztára javára f. hó 5-éu rendezett tánczvigalom, négy kegyes adakozó ur által adományozott 6 írttal együtt 25 frt 43 krt eredményezett. Fogadják a szives adakozók, valamint a rendezőség, a bál sikeiesitése körül tanúsított buzgólkodásá ért, a polgári kör választmányának jegyzőkönyvileg is kifejezett köszönetét. — Karnevál. Csabán az idei farsangon, mely mármár böjti nyugalomra kezdi nyugtalan fejét hajtani, még következő tánczmulatságok lesznek. Holnap az izr. ifjúság piknikje lészen a színház teremben megtartva. E hó 28 án az iparos ifjúság tartja a vigidó dísztermében tánczvigaimát. Biztos forrásbői érte.'-ülünk, hogy ezeken kivül még egy fényes, nagy kiállítású áhtrezos bál is leend. Hol ? Mikor V Miért? . . . Titok! És e titok leple alatt — már csak kifecsegjük — a legérdekesebb meglepetések egész tábera lappang. Álarczos menet . . . groteszk mitbologiai jelenetek . . . varázs-tündér látványok . . . rokokó tableauxk stb. stb. Alkalmilag többet is szólunk, most már csak azon hő kívánságunknak adunk kifejezést, hogy vajha valami derék ficzkó elvállalná a rendezést, mert akkor — a történelmi mult tanúsága szerint — a siker előre is biztosítva volna. Illő volna mindenesetre, hogy a haldokló Karneválnak szép temetésről gondoskodjunk. — (Beküldetett) A „Békésmegyei Lapok" elmélkedései a múltkori csabai zeneestély felett eszünkbe juttatja azou magyar Don Quixottet, ki a német kultura elleni harezban megőszülve, végreudeletileg ugy intézkedett, hogy majdan sarkantyús csizmájában temessék el. Ugy látszik nekünk, hogy némi kis hasonlatosság létezik a kettő között. A zeneestély művészi oldaláról nem szükséges szólanunk hiszen nem művészek hanem műkedvelők rendezték s működtek abban közre, s eltekintve a közreműködés csekély fáradalmaitól, a kitűzött aemes czél oltárára hoztak legalább is oly anyagi áldozatot, a milyent akár a „B. L." elkeseredett kritikusa, ki ismét élénken felidézi emlékünkben ama weimari iskolamestert, ki midőn herczegének valami izenetet volt átadandó hyperloyalítása ily szavakra ragadta : „Van szerencsém fenséges herczegségednek 1 e gmagasabb füleihez juttatni" . .. stb. E legnemesebb magyar nemzeti érzelmektől áthatott magas füleknek a tartozó tiszteletet nem késünk megadni ; de bármily magosak legyenek is — már t. i. akár a fülek, akár a nemzeti érzelmek: vastag és ízléstelen túlzást kell látnunk abbeli aggodalmaiban,mintha egy-két német szövegű dalocska által Trója veszedelembe döntetnék ; mert meggyőződésünk szerint akár a franczia, német stb. akár a tót nyelv kultiválása, korántsem vonja maga utón magyar szívben a magyar nyelv elhanyagolását, s a magyar hazafiság lóhadását I A zene művészet, s a mint a festészet és szobrászatban első sorban vagy épen egyedül a művészetet keressük, ugy az elsőnél is művészeti élvezet után vágyunk. Azért látjuk minden hangverseny repertoirjában Beethoveu, Bach, Hajden Schubert, Chopin stb klasszikus, habár nem magyar zenemüveit képviselve. Igaz, hogy a dalnál a szöveg is jelentékeny szerepet játszik, hanem abból egy műkedvelői előadásnál kritikai lovagvesszőt faragni, legalább is oly túlhajtott buzgóság, mely emberével nagyon könnyen átugratja a fenségestől a nevetségességig vezető lépést. Végül, ha nem veszi rosz néven egy kis jó tanácsosai bátorkodom a „B. L"-nak szolgálni. Ne*lohaszsza apró tüszurásokkal olyan műkedvelőknek a kedvét, kik ismert hazafiságuk mellett mindenkor talpon vannak, valahányszor egy nemes czél előmozdítására csekélységük igénybe vétetik. Van elég tere a „B. L."-nak a magyar kulturát hangoztatni, ott vau a nevelésügy, ott vau a magyarhoni német, szláv stb. zsurnalisztika, ott vannak többek között az erkölcsrontó német Sángerei-ok stb. efféle. Ez mindenesetre háladatosabb tér lesz hazafiúi törekvéseit érvényesíteni. A közérzület megbotránkozásának lelkes tapsokban való ^nyilvánulása pedig hogy egyezik meg az igazság és tárgyilagosság szeplőtlen fogalmaival, arra nézve mindenki kíváncsi lehet, ki az előadáson jelen volt ós ama sorokat elolvasta. Kíváncsiak vagyunk, hogy a bakugrások micsoda logikájával fogja azt megmagyarázhatni ? Honny sóit, qui mai y pense. R i m1 e r Pál. — Mielőtt rendes szini rovatunkat a darabok és előadások kritikai méltatásával megkezdenők, szükségesnek találjuk néhány általánosságban mozgó megjegyzést tenni, mely egyaránt tanulságos óhajt lenni a közönségre és a színészekre nézve. Az első két előadás: „Czitromok" és „Parlagi Jancsi" lefolyt. Az elsőre vonatkozólag nem mondhatjuk szerencsésnek a választást. Rózen Gyulának igen jó hangzású neve van az ujabb színműírók között, de az a szellem, mely az ő, Bécsben ós a nagyobb német színpadokon iguu rokonszenvesen fogadott színdarabjaiban nyilvánul, nálunk nem gyújt Pedig humora egészséges, technikája biztos, és jelenetezési ügyessége a franczia Írókéval versenyez ; de ezekben egyúttal ki is van merítve minden érdeme s nagyon is előtérbe lép ama hézag, mely a vékony tendencziáju darabok sarkalatos hibája E darab előadásánál a színészeken bizonyos nyomott hangulat volt észlelhető, mely a közönségre is átterjedt. Ennek oka iránt nagyon hamar tisztába jöhetett kiki, ha a páholyok során végig tekintve a borzalmas üresség rémeit látta kisérteni. Egyetlenegy sem volt elfoglalva. A kis számú közönség feszélyezettségét azouban csakhamar eloszlatta az összhaogzatos játékból patakzó humor; mindinkább figyelmesebbekké lettünk Toldy finom izlésü, szabatos és könnyed játéka iránt; Arudy hatalmas kedélye kezdett kellemesen felvillanyozni ; Gyöngyösi Etel természetes és minden keresettségtől ment játéka magával ragadott; Latabárné e kedves színpadi jelenség öukénytelen varázst gyakorolt, — szóval midőn a második felvonásnak vége volt, tartoztunk elismerni, hogy oly társulattal állunk szembe, mely a múltkorival nemcsak versenyképes, de az egyes tagok tehetségét illetőleg azt felül is múlja. — „Parlagi" előadásán hasonlókép kis számú közönség volt jelen. Hiába ! a mi derék közönségünk műéivé olyan, mint az agglegény szerelme, lassan melegszik neki; de ha egyszer lángra gyúl, hegyeket emészt meg, azaz : zsúfolt házakat csinál. Ez előadás is megerősítette azon nézetünket, hogy e társulat bizton megállja helyét. Magáról az igazgatóról csak ismételjük azon nevezetesebb kritikusok által haagoztatoit véleményt hogy e szerep Boval együtt fog meghalni. (Tárczairó druszája mostantól nevét több ambiczióval fogja alájegyezni.) Alszegi Ilonáról valamely más alkalommal kívánunk tüzetesebbeu megemlékezni, csupán azt jegyezve meg, hogy ugy hangja mint alakja a legnagyobb színpadokra teszi őt hivatottá. Az előadásokkal tehát teljesen meglehettünk elégedve: mindamellett sokkal szerencsésebbnek találtunk volua oly darabnak választását, melyben az egész társulatnak akár drámai, akár éuekes személyzete be lett volna mutatva. De elvégre is erre lesz még bő alkalom ós erőseu meg vagyunk győződve, nogy a jégkéreg, mely most övezni látszik a közönséget, csakhamar el fog enyészni és a művész s műpártoló közti szívélyes viszony telt házakban fog nyilvánulni - Ma a csabai színházban Csiky Gergely kitűnő, uj darabja „Mukányi" kerül szinre. Kivívott országos hire nem igényel reklámot és reméljük meg fogja tölteni a színházat Irodalom és művészet. — Beküldetett: Aláírási felhívás Ferrand József volt préfet közigazgatási intézmények francziaországban és a külföldön czimü munkájára. Fordítja: Erdélyi Béla, Biharmegye t. főjegyzője — E munka Francziaországban rendkívül nagy hatást keltett s bizonyára nálunk sem volna csekelyebb hatasú, különösen most, mikor a közigazgatási rendezés küs öbén állunk. Szerző sok országot bejárt s mindenütt figyelemmel kísérte a helyi közigazgatást, mestere a tárgynak s egyszerű, világos nyelven ir. Könyve öt fejezetre oszlik. Az elsőben azt fejtegeti, hogy a nemzet politikai képességé és hatalma jó részben a helyi intézményektől függ. A második fejezetben meggyőzőleg bizonyítja, hogy a franczia vidéki institucziók az alkotmanyos kormányformaval össze nem egyeztethetők. Legnagyobb fontosságú eánk magyarokra nézvo a harmadik fejezet, melyben azt kutatja, hogy Európa első rendű népei mily mi don gyakoroljak az alkotmányos közigazgatást, hogyan válnak erre képessé és hogyan biztosítják magukat e kormányfoima túlkapásai ellen. A negyedik fejezetben a franczia közigazgatási rendszer s a politikai regime közt nyilvánuló ellentét eloszlatására czélzó reiormokat ismerteti, mig végül az ötödik fejezetben a sajtóban és gyűléseken hangoztatott ellenvetéseket czáfol/a A függelékben pedig a német, olasz, osztrák-magyar, belga, sveiezi stb fontosabb törvények vannak hiven felsorolva és elemezve. A kiadó, midőn jelen valklatára a hazai közönség figyelmét felhívja, teljes bizalommal reméli, hogy az méltánylás és pártolással fog találkozni A munka —30 ivnyi tartalommal, nagy nyolezadrét alakban igen díszes kiállitasban fog megjelenni; megrendelési ára 3 frt. Az aláírók kötelezik magukat a megrendelt példányokat utánvétel mellett elfogadni Gyűjtőknek öt alairás után egy tiszteletpéldányt küldök. Az alairási íveket kérem mielőbb, legkésőbb pedig 1881. márcz15-ig kiadóhivatalomhoz beküldeni. Nagyvarad, 1681. febiuárhó 10-én. Hollósy Jenő, könyvnyomdatulajdonos. * Az „Ország-Világ" 11-ik füzete gazdag tartalommal és szép képekkel jelent, meg, nevezetesen közli Tóth Kalman, Dr. Löw Immánuel arczképét is E füzethez a „Kis vadvirág" czimü gyönyörű képmelléklet van csatolva. Ára egy füzetnek 40 kr. (*azdászat, ipar és kereskedelem. * Az orosházi önsegélyző-egylet IX-ik évi üzlet-kimutatása 1880. évi január 1-től decz. 31-ig. Mérleg-számla. Készpénz 3886 frt 51 kr. Követelések: Váltók után 203383 frt 50 kr. Előlegek után 61648 frt. Jelzálogok után 12544 frt 32 kr. Bútor 975-42. Leirás 100-42. 875 frt. 282337 frt 33 kr. Alaptőke 2000 törzsbetót 50 írtjával 100000 frt. Tartalékalap számla után 2346 frt 27 kr. Betétek számlája után 68218 frt 65 kr. Letétek számlája után 67 frt 27 kr. Viazleszámitolás után 100336 frt 74 kr. Osztalék, fel nem vett után 368 frt 50 kr. Egyenleg nyer. és veszt, számla után 11000 frt. 282337 frt 33 kr. Orosháza. 1880 deczember 31. Dr. Krisháber Mor, igazgató. Weisz Ignácz könyvelő A fő-és mellékkönyvekkel megegyezőnek találtuk: Singer Henrik, mint a felügyelő bizottság elnöke. Bruckuer Lipót, felügyelő biz. tag. Dr. Haasz Soma, f. b. tag. * Gyermekektől a giliszták eltávoznak, ha fokhagymás tejet isznak, heringet, fok- ós vereshagymát, továbbá ha nyers sárgarépát etetünk velők gyakran, Legiija bbak. * Rudolf trónörökös febr. 23-ig Kairóban marad. * Eulenburg gróf, német belügyminiszter elbocsáttatását kérte a császártól. * Az angolok és boerek közt minden pillanatban várják a döntő ütközetet. Felelős szerkesztő : dr. Báttaszéki Lajos. Főmunkatárs: Garzó Gyula. Nyomatott B.-Csabán 1881. Takács Árpád könyvnyomdájában.