Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-02-17 / 21. szám

B.-Csaba. 1881. VIII. évfolyam, 21. szám. íYEI közlöny: Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és esiitörtüköu. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán liérmentve küldve: egész évre fi frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Haasenstein és Vogler czég Bécs, Prága, Budapesten Németország és a Svájcz mindéi fővárosaiban. Szerkesztőség: Apponyi-uteza 891. számú ház. ,<olr nem W.d.a,tn.a,lr -vissza.. f Kiadóhivatal: Takátfs Árpád nyomdája. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr. Kapható Griiiifeld J. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek tel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban : Takács Árpád ur nyomdájába.!, vidéken a postahivataloknál, 5 kros postautalványnyal. A vidéki színészet. Alig lehet e tárgyhoz nyúlni a nélkül, hogy bizonyos elégiái hangulat erőt ne vegyen az emberen. Óvatosak vagyunk, mint az orvos, midőn sebhez nyúl; és a szánalom érzete önkénytelen részvét-nyilatkozatokat csal ajkainkra. És liogy ez igy van, az egyike azon szomorú jelenségeknek, melyek a társadalmi kórok mélyebb megfigyelésére utalják a szemlélőt. Több mint kétezer éve annak, hogy Thespis taligáján először elindult hirdetni a színművészet igéit. A költészettől áthatott, művészi érzékű hellén nép tapsokkal, örömujangásokkal üdvözölte őt. Nem volt szüksége előleges reklámokra, szini jelentésekre, bérletgyűjtésre, impresszárióra: a inaeczenásokserege vette üt körül lépten-nyomon. Oh! a színművészet Múzsáját bölcsőjében csupa mosolygó angyal vette körül. Boldog volt, minő csak a gyermekkor lehet és büszkén felkiálthatott a költővel: „Én is Árkádiában születtem í" Azóta a társadalom nagy alakulásokon ment keresztül és ezen alakulási proczesszusában eltemetett minden eszmét, melynek nem volt életjoga. De oly nagy rázkódásai nem voltak az emberi nemnek, hogy a színművészet Múzsája — születés* óta csak egy napra is — méltó helyéről leszoríttatott volna. Oly biztos polgárjogot szerzett magának az emberi mivelődés hatalmas intézményei között, hogy azt kétségbe vonni blaszfémia volna. Hisz láttuk, hogy a világ leghatalmasabb szellemei Sophokles, Shakspeare, Moliére, Voltaire, Racine, Schiller, Götlie, Lessing halhatatlan működésük legtekintélyesebb részét ezen Múzsa szolgálatában töltötték el; milliókra megy azon könyvek száma, mely a színpad hivatását taglalva, isajtó alul kikerültek. Es hazánkban mégis — alig van néhány város, hol a szinmüvésiet biztos otthont lelhetne; mint a sors mostoha gyermekeit, ugy látjuk bolyongni ez eszme hirdetőit s midőn tikadtan a léttel való küzdelemtől körünkbe jönnek, az elcsigázott lélek arczot cserélni | kénytelen, hogy müélveinket hiven szolgálhassa. Nehéz, gyakran ember feletti küzdelem: illő, sőt kötelesség tehát részünkről, hogy méltányosak legyünk iránta. Nemcsak az emberi miveltség szelleme, az emberi humanitás szózata is int bennünket erre. A fényes lak, mit a csabai derék közbirtokosság e művészi ágnak emelt, még e héten ajtót tár, hogy visszhangozzék benne Ja szinköltészet magasztos igéje: biztosak lehetünk tehát az iránt, bogy a csabai szinügyegylet, melynek élén művészi érzéktől áthatott egyének állanak, mindent el fog követni, miszerint ne kongó faL'^nak szóljon ez ige. A hazai művészet, a "derék színtársulat és saját reputácziónk érdekében óhajtjuk azt, zzyFolitikai események. * Capetownból jelentik, hogy hét napi fegyvernyugvást kötöttek a bazutokkal. * Gambetta részt fog venni a közoktatási ligának ápril havában tartandó értekezletében ós ez alkalommal beszélni is fog. * Londonban febr. 14. a Hydeparkban nyilvános tüntetés volt a kormány irlandi politikája ellen, mely alkalommal igen heves beszédek tartattak a kormány és a képvi viselőház elnöke ellen. * A mesedi helytartó jelenti, hogy Ahmed Ejub kán hadat izent Abdurrahman kánnak és megszállotta Kilat-iJebud és Maimena városokat, melyek a kabuli orszájut mentében fekszenek. G-róf Zlch.y Jenőnek felhivása a Magyar Nemzethez! v. A kisdedóvodák mellett szól még a magyarosodás terjesztésének nagy argumentuma is. Hazánk körülbelül 16 miliő lakosságának alig felét teszi csak még ma a magyar. Nyelv s nemzetiség sokakat elválaszt tőlünk, kik megbízható igazi magyarok, hazánk sorsát teljesen magokénak valló h izafiak csak akkor lesznek, ha egyszersmind zengzetes magyarnyelvünk lesz anyanyelvük. Ha országunknak 16 millió nyelv- s érzelemben magyarja lesz, akkor hatalmának súlya is nagyobb s döntőbb leend. A különböző nemzetiségeket szeretettel hozzánk vonzani s őket magyarokká tenni, legyen mindny ájunknak kedves életfeladata. Erre pedig egyik legalkalmasabb mód és eszköz a kisdedóvodák és erniekkertek tömeges felállítása, mint oly ' nevelőintézeteké, melyekben az idegen ajkü gyermekek leghamarabb s legkönny ebben tanulhatják meg magyarnyelvünket. Mivel pedig nem várhatjuk a jövő nemzedéket., terjesszük a munkásságot, takarékosságot és szorgalmat minden téren, minden alkalommal. Dolgozzék mindenki és legyen becsületes és takarékos. Nem a kevés jövedelmű ember szegény, hanem a ki vágyait fékezni nem birja, és gazdag az, ki szükségleteit bevételéhez tudja mérni. De hogy ilyen takarékos nemzetet szerezhessünk a honnak, az iskolai takarékpénztárakat kell mindenütt megteremteni, — gyei mekkorától fogva kell az embtíit a szorgalom, becsület, és takarékosság erényeihez hozzászoktatni. ÍSe henyéljen senki, — hanem ig) ekezzék mindenki többet termelni, mint a mennyit fogyaszt. Fejtse ki egész A „BEKESMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Egy nagyon szép özvegy. — Beszély. Irta: Parlagi. — (Folytatás.) „Hej! dehogy nem tudja, dehogy nem tudja, csak jöjjön el egyszer hozzánk vizitbe, s akkor még mi leszünk adósok." Az elleriőrné, egy hosszú, szikár delnő, kinek orrán a buruot-szenvedély fólreismerhetlen jeleket hagyott hátra s kit az ég hasonlóságosképeu megáldott több rendbeli női csemetékkel, nagy sipitások közt iniigy adott érzelmeinek kifejezést: n0h, oh kedves Zöröghy ur 1 Talán bizon már el is méltóztatott felejteni, hogy a mi szerény hajlékunk merre vagyon. Hja igy van az. Pedig az Arabella leányom de sokszor emlegeti, hogy az udvarunkon buvosdit játszottak." És ez igy folyt tarka variácziókban. Dehát legyünk mindenekelőtt igazságosak és valljuk meg, hogy a mámik csak jól felfogott kötelességüket teljesiték. Elvégre is Elemér fényes p a r t h i e volt, kire vadászni nemcsak sportból, de ambiczióból is lehetett. Már kora ifjúsága óta fényes tehetsége által, melylyel vasszorgalom párosult, messze kitűnt a többiek közül. Jelenlegi allása iránt pedig pláne mesés elfogultsággal Ítéltek. Követségi titkár alatt ők legalább is miniszteri kandidátust! értettek. Mióta önállósította magat csak ritkán jött haza és ez még növelte a személyét környező nymbuszt. Minden látszólagos szófukarsága mellett, kitűuő tár ' salgó volt. Sziporkázó szelleme, melylyel nagyon óvatosan bánt, ellenálhatlauul gyújtott. A vacsora után általános volt körülte a tolongás és valószínűleg komoly gombostűcsaták vívatták volna érette, ha az öreg István bác<i nem intervinál. A tarokjátszmához ugyanis hiányzott negyedik s igy Elemér volt kénytelen apja e kedveucz játékát kiegészíteni. Éjfélig a mulatság a maga szokott rendjében folyt. Tánczoltak, nevettek, csipkedtek, pletykáztak és Júlia mintha csak megakarta volna valakinak mutatni, hogy őt misem hozza ki sodrából, mindezekbe részt vett, bár titkon el nem fojthatta bosszúságát, hogy olyan fiatal ember is létezik, ki az ő mosolya iránt közönyös tud maradni s ki, midőn nála első látogatását teszi, — a helyett hogy körülte sóhajtozna, neki ül egy néhány öreg úrral paskievicsezni. Már ebez C3ak czudar flegma szükségeltetik. Hát taplóból van annak az úrnak a szive? Majd meglátjuk. Éjfélre egy kis hangverseny volt tervezve : zongora kiséret mellett ének Már ehez csupa udvariasságból a kártyázóknak is ki kellett jönnie. István bácsi borzasztóan boszszankodott, épen egy pagát ultimót akart megkontrázni, sőt kilátása volt a huszonegyet elfogni. És aztán ilyen isteni élvezetet egy konczertért abba hagyni, köhögött is bosszúsan az öreg úr és rettenetes kritikus képpel nézte, mint ül Koromvöigyi Lídia kisasszony a zongorához, míg a patikáIUS kisasszony fülig pirulva, mint készül elbájolni sziklákat iuditó, büvös-bájos hangjával a hallgatókat. Nem is tudta megállni megjegyzés nélkül. Ilyeténkép mormogott szakállába : Mintha biz ón loptam volna a fülemet. Hm. Szegény patkányok! Tudóin, hogy a harmadik szomszédból is megszöktök, ha ez a patikárus lány elkrákogja magát. Mi, kik több udvariassággal tartozunk a szépnem iránt, mint az öreg ur, tartózkodunk a megjegyzésektől, éa csak annak konstatálására szorítkozunk, hogy nem volt egyetlen egy leányka sem, ki ne szavalt, énekelt avagy zongorázott légyen. Elemér a legönfeláldozóbb türelemmel hallgatta végig ós a mámik arczáről a legholdvilágosabb boldogság sugárzott, midőn leányaik egy-egy képzelt bravourja után tapsolni látták őt. A szép özvegy a hangok eme versenye alatt valahogy mellé jutott és többször kérdé tőle, hogy mint van megelégedve. ő persze mindannyiszor biztosította, hogy legalább is el van ragadtatva, de a mellett néha olyan képet csinált, miut a ki rendkívül boldognak érezné magát, ha alahogy szép szerivel megszökhetnék. (Folyt, köv.)