Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-02-15 / 20. szám

„Bek ésmegyei Közlöny" 1881. 66. szám. cötöztette ós erős rendőri fedezet alatt a frank negyed minden uéczáján végig sétáltatta. A közel két órai séta nagy vigaszságot okozott a városban. Földműves gazdák bálja B.-Csabán. (1881. február 13.) Nem kell a klack, félre te frak, a laktopán is pihenjen ma 8 a keztyű! Azzal pláne abzug ! Nem tánczolunk ma négyest; igy a kimért kecses mozdulatok alkalmával, ha kiáltjuk , hogy : .urak ós hölgyek" nincsen szükség a jel­zőre, az összenyomott köcsögre s ha néha végig futunk a folyosón az étterembe, hogy benső fájdalmainkat csilla pitsuk : akkor elég és talán jobb szolgálatot tesz egy erdélyi anyagból készült aaztragan kucsma. A f r a c k se hódit ; ma mindig csárdás járja s a néha-néha megrendült val­czerben pedig olyan nagy a tolongás, hogy egy helyütt kell tipegned, s igy nem lebegtetheti senki büszkén boszantó fecskefarkját. A laktopán ugy se tűnik ki a tömegben, mi­nek égetesd a tánczoló gépezeted, mikor oly jó szolgálatot tesz a puha őzbőr, melyről megvagyunk győződve, hogy va­lódi s nem kutyabőr, mert az utóbbi becsesebb, száma na­gyon csekély, kevesebb, mint a diplomatikus embereké s éppen ezért nem arra, hanem pergament papirra irják ma már az ifjú ember mesterségét. Keztyű. No csak az kel­lene még. Hát nem sokkal nagyobb élvezet, ha gazdáink piros pozsgás leányait átkarolva, a vasakba be nem préselt derekán közvetlen érezed vére heves lüktetését ? Hát csak igy egész egyszerű toilettbe indulj. Még hol van a nyolcz óra s már is egész csapatok vonulnak végig az utczán. A keményített ruha gepszerü suhogását már tá­volról hallod. Egy csapat előtt elhaladva, hegyes füleidet megüti a kis .Marka szive dobbanása, melyet egy-egy titok ­szerű sóhaj követ. Szegény gyermek, hogyne volna megille­tődve, hisz neki is csak olyan szive van miut a kisasszo­nyoknak, mikor először lép fel a sima parketre « még oly ifjú, hogy még legényt sem eresztenek be hozzá. A vigje nyugodtan függ J.inója karján, inig a hamis ángyi boldog megelégedéssel cseveg bátyjáról, ki szinte — ma kivétele­sen, nem a kimért egy öllel, hanem szóbeiül — karon vi­szi ifjú nejét. Leghátul tipeg az öreg inamóka, kinek hona alul ma sem hiányzik a kis butyu, az összegyűrt kendő. Több ily csapatot elhagysz, végre beérsz a terembe. Foglaljunk helyet egy jól kivilágított sarokban Nini ott van Mátyás: állj mellé; ezzel legjobban eltöltheted az estét, majd jól mulatsz szellemdús megjegyzésein s aztán, mint e téren kitűnő botanikus , el fogja mondani a mezei virá­gok neveit, faját, származását s termeszetét a jó hasznát veszed az est leírásánál. Négy felől, mint mind meg annyi folyamból tódul a nép a tengerbe: a fényes tánczterembe s csak hamar a 600 szerepet vivő éltesebb korúak is ne gondoltak volna ilyen félét a viharzó csárdásnál: „Húzzad czigány, ne kiméld a liurokat Huzd mig a hur fájdalmában megszakad. Magyar e dal, magyar ember hallgatja Ilyen dalért a ki magyar A lelkét is odadja." Bezzeg a fiatalság nem csak gondolta; de nyilvání­totta is, hogy „kitánczolom a lelkemet." Azt hittük, hogy a tombola-tárgyak ki nem sorsolhatása miatt le lesznek hűtve egy kicsit a kedélyek; de kimondhatlan örömünkre az ifjuségi elnöknek Bácsy Lajosnak, orre vonatkozó ok­adatoló beszédét viharzó „Éljen" követte: „Éljen a hölgy­koszorú! éljen az ifjúság!" az általános jókedv még foly­vást emelkedett. Már azt mondanám, hogy csak a pirosló hajnal oszlatta széjjel a remekül mulató mindkét nembeli díszes társaságot; de ezt nem mondhatom, primó: mert a hajnal nem látszott, vastag köd ülvén a föld felett, secun­dó: mert már el is mult akkor hajnal, hat óra körül ko­tyogván az óra. A tüzesvérü fiatalság még tovább is édts­örömest hallgatta a lelket emelő zenét. Nem tudom, lesz-e valaha még Gyomán ily sok kiadást igénylő mulatság ? mert bizony nagyon goudolóra kell venni a gyomai közönséggel szemben az ilyen mulatságot, én hiszek és bizom népünk­nek a szép iránt lelkesülő értékében! Vajha! ne csalat­koznánk ! jókora csépből álló tömeg ifja egy „csöndes"-re hullámzásba jő. Oly szép magyarosan rakták gazdáiuk fiai, kitörő tar­tós vig kedvvel reggeli 7 27 óráig, hogy bátran e téren is versenyezhetnek az Alföld bármelyik tősgyökeres község le­gényeivel, Ott van a tánezolók között a bál feje, a főren­dező s bár nem mai gyerek, ügyesen rakja a kállai ket tőst, kinek arczán a siker tudatában látszott a boldog meg­elégedés. óhajtjuk legyen soká ifjú lelkű, hogy mint a múlt­ban — egy-két választás kivételével — ugy a jövőben is a közezólok s a társadalmi mozgalmaknál sikert arasson. De menjünk tovább, nevezz meg barátom egy pár szép leányt és menyecskét; az uri osztálylyal ma nem fog­lalkozunk, bár szemembe ötlik mindig a legjobb tánezosné, a puszták szépe, ki virágos kedvvel tánezol a legéi.yekkel, és a többi is, hagyjuk el őket ; ez a földmivelők bálja. Lehetetlen mindnyájukat említeni, álljanak itt, kik épen a tollúnk hegyére kerülnek: Kesjár A. Ilka, Kocziszky Marka és Juczi, Zahorán Mari, Frankó A. Ilka, Lepény Jutka, Áchim Erzsike, Patai és Gubis nővérek. Libent Jutka, Gyurkó Ilka, Kocziszky Zsófi, Varga Juczi, Lepény Juczi, Stankó Mari. Laczó Mari, Zsiros Ilka, Laczó Nóvák Zsófi, Kliment Z. Zsófi, Zahoran Marka. Valastyan Erzsike, Kesjár Ilka, Zsilák Jutka, Gálik Jutka, Harich'Jutka, Ko­vács Dorka, Zsiros Dorka, Maczák Marka. Azután a me­nyecskéket : Zahoran Jánosné, Maczák Jánosnó, Áchim Györgyné, Huzsan György né, Aradi Györgyné, Gyurkó Já­nosné, Botyánszly Jánosnó, Rados Jánosné, Gajdács Mi­hályné. stb. Annyit nevezett meg Mátyás barátom, hogy a felére se emlékszem, de arra igen hogy szépek voltak ők mind, rá illik mindenikére Aranynak „tengeri hántásának" e négy sora: Deli karcsú derekában a talló, Puha lábán nem teve kárt a tarló Mint a bnza piros, teljes Kerek aicza maga melyes A mi a tő, örömmel kostatálhatjuk, hogy a kurta ma­gyaros ruhán nem volt oly sok az oda nem illő virágko­szoru, mint a tavalyi bálon. Nagyszerű öltözetükön jó Íz­lés látszott. Kár, hogy a nyáron is a liget tágas termében hébe­korba nem rendezuek egy tánczvigalmat, sokkal illőbb volna hozzájuk, mint a szokásos korcsmai táncz. Hisszük, hogy itt is látni fogjuk a gazdáink szép leányait s deli ifjait, ha ugyan hozzá juthatunk, egy-egy meghívóhoz, melyben most fukarok voltak s niin4en alap nélkül osztották szét, mert ha a közel vidék ifjai* meghívattak, lehetett volna egy­két csabait is megtisztelni, de . . . hagyjuk el, a mint a csabai mondja : „Politika tyiszka fiziku!" ZF'iczlsó. Irodalom és művészet. * A „Képes Családi Lapok" 20. füzete a követ­kező tartalommal jelent meg : Asszony szamara. Elbenzélés, irta Sümegi Kálmán. (Folytatás.) A templomoknak. Mészá­ros István költeménye. Ka zér Zelma. Rajz, irta Kőrősy László. A drágakövekről. Művelődési és természetrajzi váz­lat. Kutschker Ker. János bihornok érsek. Uszó jéghegyek az éjszak-sarki tengerben. Jégsport. Annominata. Elbeszé­lés irta Groch Román (Folytatás.) * Megjelent a „Humorisztikus könyvtár" 10. és 11. füzete, melyekben „A milliomos" czimű érdekes regény foly­tattatik. Dobrowsky és Franké budapesti könyvkereskedők mint e vállalat kiadói csupa vig és mulattató regényeket nyújtanak abban az olvasóközönségnek, s az első évfolya­mot a világhírű humorisztikus regényíró Kock Pál regényei­vel kezdték meg, melyekből az eddig kiadott füzetekben már „A szerelmesek utja" és ..Egy férj aki nejét keresi" czimű két-két kötetes regények teljesen megjelentek, sike­rült képekkel illustrálva. — „A humorisztikus könyvtár" czimű képes regényf'olyóirat hetenkint jelenik meg »gy-egy négy ives füzetben. Előfizetési ára az egész évi folyamnak (52 füzet) 7 frt; félévre (26 füzet) 3 frt 60 ; évnegyedre (13 füzet) 1 frt 80 kr. — Megrendelések „Dobrowsky és Franké könyvkereskedésének, Budapest, egyetem-uteza 2. sz. ezimezendők." Törvényke/iési terem. * Jegyzéke a gyulai kir. tsznél 1881. évi februárhó 16-án előadandó polg ügyeknek Előadó Urbán. 293. Tóth Erzsébet férj. Kovács Pál Istvánné és társai felpere­seknek, Tóth B. András és társai alperesek elleni ingatla­nok elárverezése s jár. iránti pere. 453. Veres Vincze fel­peresnek, Veres Mihály alperes elleni 315 frt s jár. iránti pere. 655. Kocziszky Pál felperesnek, Aradszky Ilona Ko­cziszky Mihályrió alperes elleni ingatlanok határozatlan kö­zösségének megszüntetése és 513 frt s jár. ir. pere. * Pályázati hirdetmény. A gyulai kir. törvényszék­nél évi 240 frt fizetéssel, 40 frt lakbérrel, és 50 Irt ruha­illetménnyel egybekapcsolt egy segéd szolgai állomás üre­sedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyméltó­ságú igazságügyminiszter urnák folyó évi 3345. szám alatt kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek és felhí­vom mindazokat kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmáuyokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kér­vényüket a f. évi márcziushó 31-id, az 1874. évi október 15-én 3436. I. M. E. szám alatt kiadott bírói ügyviteli szabályok 5. § ban körülirt módon illetőleg az 1873. évi II. t. czikk 8. és 18. §§ ainak megfelelőleg hozzám annál bizonyosabban beküldjék, — minthogy a későbben érke­zendő, vagy más uton beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek : megjegyeztetik, hogy az 1873. évi II t czikk értelmében azon, a magyar állam területén honpol­gári joggal, és a magyar nyelvet teljesen bíró testileg ép altisztek, kik a hadseregben a hadi tengéré^zetnél, vagy a bonvéd törzseknél és osztályoknál 12 évig és eközben leg­alább is 8 évig mint altisztek tettleg szolgáltak, és maguk viseletéről kedvező igazolványnyal vannak ellátva, vagy az ellenség előtt vagy közbiztonsági szolgálatban oly módon, sérültek meg, hogy habár ez által további katonai szol­gálatra képtelenekké váltak is, polgári állomásokra még alkalmazhatók : egyéb pályázók felett — ha különben kel­lőképen minősitvék ~ elsőbbséggel bírnak. Kelt Gyulán, 1881. február 9. Nóvák Kamill, elnök. Gazdásxat, ipar és kereskedelem. * Mauthner Ödön budapesti magkereskedő főárjegy­zéke 1881. évre megjelent és kívánatra nevezett czég által mindenkinek ing)en és bérmentve megküldetik. Ez alkalom­megemlitjük, hogy ezen czég mely e szakmában Magyar­országban az első, nemcsak belföldön örvend különös jó hirnek, hanem Németh , Orosz- ós Franczíaországbau, sőt Észak Amerikában is oly kedvező sikert nyújtottak magvai, hogy csakugyan igazoltak ama számos elismerőlevelek, me­lyek e ezóghez érkeznek. Nagy előnye e magüzletnek, hogy eredetinek hirdetett magvakat csakis tiszta eredeti valódi minőségbee bocsát forgalamba, sohasem pedig olyanban, mely utántermelésből nyeretett, vagy utántermelt maggal van keverve. * A jó vajkészités titka. Mr. Baldoin, ki Angolor­szágból azért lett a franczia Normandiába kiküldve, hogy az itteni tejgazdaságot 8 különösen a vajkészités módját tanulmányozza, utja eredményéről érdekes czikket tett közzé egy an£ol gazdasági lapban. Véleménye szerint nem annyira a tehenektől, s nem a készítésre használt gépek­től, készülékektől, hanem el-ő sorban magától a készítőtől függ a vaj minő-ége. A jó vaj készítésének feltétele a tisz­taság és a legcsekelyebbre is kiterjedő szorgos gondo 1 síg. „Sok szappan és víz, surló kefe ós vizes cseber" — ebben fekszik a híres normandiai vaj készítőknek titka. Ezt ártette Mr. Allender is, midőn a londoni Farmer s Club mult év­ben tartott egyik ülésen ezt mondotta : „Jobb szeretjük a. franczia s más idegen országokbeli vajat az angolnál, mert azok sokkal goudosabbau vannak készítve. 1* heg uja bhak. * Bécsből megerősítik a hirt, hogy a trónörökös la­kodalma alkalmából Aadrássy Gyula gróf berezegi rangot fog kapni. * llévész Imre, debreczeni ref. lelkész, a tud. aka­démia tagja f. hó 13-án meghalt. * A királyné tegnap indult Angliába. Brüsselben csak 3 órát időzik. Felelős szerkesztő: dr. Bátiaszéki Lajos. Főmunkatárs: Garzó Gyula. ZE3IircLetésel2:_ liÉEi Alólirott által közhírré tétetik; hogy méltóságos báró Wenckheim Viktor ur K.-Ladány határában fekvő birtokán termett lóhere-mag' (luezerna) nyolcz (8) métermázsa eladó. — A gazdaközönségre nézve érdekes tudni; hogy azon herés területen, melyből azon lóhere-mag kikerült, 20 évek leforgása alatt a köznyelven ismert úgynevezett aranka soha sem mutatkozott. A vevők alól írottnál jelentkezhetnek. K.-Ladány febr. 6. 1881. Farkas Gábor, 29. (3—2) ügyvéd. Nyomatott B.-Csabán 1881. Takács Árpád könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom