Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-06-09 / 69. szám

B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam, 69. szám. Csütörtök, jimiushó 9-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY: Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromsizor : vasárnap, Ls.ed.dL, (I íliven) és csütörtökön. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy póstáa bérmentve küldve : Egész évre 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : ILiasensteiu és Vogler ezég Uées, Prága, Budapesten, Németország és a Svájcz minden fővárosaiban. Főszerkesztő: GARZO Ű/ÜLA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú híz, aová a lap szellemi és anyagi részét illető mindéi közleményt czimezni Kérünk. llc/áratok. nem ailatnük vissza. Egyes sziin ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Hyilttér"-ban egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytézsdéjébe.i, de Pov.izsay László úr nyomd íjában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál, 5 kros póstautalványnyal. melynek körében délkorotn hárotn évtizedét éltein le, ina még is közietek csak vendégül szerepelhetek, de nem párttagul ós neui vezetőül vagy elnökül. Ez indított nyílt soraim megírására is. Ma tényleg — mert tudtommal Békésmegyében a szabadelvű párt ujbói nem szervezkedett. Te állsz magad e párt élén s akár marad ez 1878-ban megválasztott közsógenkénti nagy- és központi szűkebb végrehajtó bizottsága vezetése alatt, akár uj vezetőket állit élére, a közös egyetértő munkásság irányát Neked Kell kitűnnöd és kezdeményezned. Az én kötelességem a párt bocsánatát kérnem, hogy a megyéből eltávozva, nevemet a párt kötelékéből ki nem vontam, s elnöki tisztemről mind ez ideig írásban le nem mondottam, más részről megköszönve békésmegyei polgártársaimnak szemelyem iránt tanusitott legbecsesebb bizalmát, viselt eluöKi tisztemről lemondva, a pártot arra kérem, hogy szabadelvű programmjahoz hiveu, a párt élére lelkes, hazafias vezéreket állítva, győzelmét az. uj választásokban a hazaszeretet által lelkesített és vezérelt egyetértő kitartása, küzdelme által biztosítsa. Az országos szabadelvű párt emelt fővel, magasan lobogtathatja zászlóját s a békésmegyei párthívek önérzetesen .sorakozhatnak e zászló aiá. A szabadelvű párt politikai irányelve a viszonyokat megfigyelő s az önmérsékletre képes józan demokratikus haladás. Hirdeti s az életben megvalósítani törekszik a tiszta erkölcs s józan felfogáson nyugvó szabadságot; hirdeti s érvényesiteui kívánja a testvériséget, mint a keresztyén társadalom posztuláturnát ; hirdeti az egyenlőséget a polgári jogok és kötelességekben. Ezekből kifolyólag tiszteli a lelkiismereti szabadságot s a szabad vallás gyakorlatát a tiszta erkölcs s az állam közjava keretén belül ; Tiszteli e hazabeli nemzetiségeknek nyelvük mivelésére czélzó törekvését, a magyar állam s az azt alkotó magyar nemzet souveraiu jogának épségben tartásával. Főtörekvése e pártnak, hogy hazánk e polgári egyenjogúság s népképviseleti alkotmányos önkormányzata által a közéletben belterjileg, miveltség, erkölcs s tudományosságban emelkedjék; szorgalma s munkássága által mezőgazdasága, ipara s kereskedésével az anyagi jólét s vagyoni gyarapodásban biztositassék, felvirágozzék. Általánosságban hazánk minden tekintetben való haladásának s miveltségi emelkedésének az európai elsőrendű államokkal egy szilivonalra jutását tartva szem előtt, folyton éber gonddal törekedendik javítani a közigazgatást; gyorssá, olcsóvá s igazságossá tenni a jogszolgáltatást; fejleszteni a közlekedési eszközök minden hazai viszonyainkban szükséges nemét; versenyképessé emelni a nép minden foglalkozását, az ipar és kereskedést; tökéletesíteni a vallásos, erkölcsös s ismeretbeli népoktatást ós nevelést és védeni, gyarapítani a magasabb tudományosságot s művészetet; éber gondját képezendi nem kevésbé állandóan a közegészségügy s ez által a magyar nemzet fokozható számbani szaporodása, az igazságos, méltányos és elviselhető közteher és közadók megosztása és végre a bel- és külbéke biztosítása. Működésében a szabadelvű párt osztályokat, személyeket, tekintélyeket nem ismer, csak vallott elvei vezérlendik ós a haza szeretete; ugyanazért vakon senkit, sem a jelenlegi, sem bármely kormányt nem követ, de követeli, hogy a kormány, mely o párt támaszában birja életét, erejét: e párt vallott elveinek a viszonyok s lehetőség szerinti kivitelén teljes odaadással, erély és hűséggel működjék, s e tekintetben ha szükségét látja és kell, nem fog a szabadelvű párt habozni vezérfórfiait ujakkal pótolni. Nyilt levél Nagy Károly barátomhoz, mint a „béiíésmegyei szabadelvű párt" ez időszerinti elnökéhez. Kedves Barátom ! Az 1878 81-iki országgyűlés junius 2-kán bezáratott. A képviselőknek népünk bizalmából nyert mandátuma lejárt, s müködésök fölött itélendnek a választók. Itt tehát az ideje, hogy a választókat az arra hivatott hazafias értelmiség közügyeink valódi helyzetéről, a lezárt országgyűlés működéséről liiven felvilágosítsa s a választókat leendő részvételre buzdítsa. Alkotmányos, nemzeti önkormányzat mellett szabad s kell is politikai pártoknak lenniök, s ha azokat a komoly megfontolás és meggyőződés elvei vezérlik, s a haza és nemzet szeretete lelkesíti, és a mig az elviharcz személyes harczczá nem fajul: működésük a közös czélra, a magyar haza boldogitására üdvös is leend. S hogy tényleg az legyen, arra törekedni kell minden pártnak, s ez útra vezérelni a pártot a befolyásos férfiaknak, a pártvezető bizottságoknak s első sorban a párt elnökeinek. Békésmegye lakosságának túlnyomó többsége a hazánkbeli ez időszerinti politikai pártok közöl az országos szabadelvű párt elveit vallja s igy a tényleg közügyeink élén álló kormánypárt egy jelentékeny részét képezi. Miként megelőzőleg a balközéppártnak, ugy megalakulása óta a békésmegyei szabadelvű pártnak egyik alelnöke én voltain. A fő, illetve tiszteletbeli elnök, a megye főispánja mint elnök közvetlen nem működhetik, engem az élet gondjai más tájra sodortak, s bár tőszomszédságában élek azon megyének, melynek viszonyait, népe érzületét, szivdobbanását oly jól ismerem, s A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁliCMJA. Körös-Tarcsa veszedelme. *) Békésmegye egyiu erőteljes magyar községének, KörösTarcsának életében örökké gyíszos emlékezetű lesz az 188L-ik ív márczius 14-ik napja. Az előző napokban folyvást tartott tieleg esőzések, melyek többször nyári záporhoz hasonlítottak, •ohamosan emelkedő áradásba hozták a Körös folyókat s nárczius 13-án már Körös-Tarcsa határában a viz eddig soia nem tapasztalt magasságot ért el, annyira, hogy az ár osromával mindenkor sikeresen küzdött — s ahhoz ez idén is ól elkészült lakosság, aggodalommal tekintett a tavaszi napok>an elmaradhatian vihar kitörése elé, mely egyedül a község édeke/.ésére utalt, 12 kilométer hosszú védgátvonal fentartlatásár, ily rendkívüli vízállás mellett kétségessé teendi. A vihar márczius 13 án délután kitört, este már valósá;os orkánná vadult. — A lakosság újult erővel fogott a küzelmessé vált munkához, de az éjszaki vihar által, a mértíldnyi szélességű árterületről roppant erővel felcsapódó hulímverések miatt a védelem végre lehetetlenné vált, s gátvoal-koronáit lübb helyen elmosta a hullám, s márczius 14-én égy órakor, éjnek idején, félre vert harang hangjai már az rviz kitörését hirdették. *) A Rószvétalbumból. Szerk. E vészjel egyszersmind a Körös folyó védvonalának feladását, f az összes erőnek a községi körgát építésére való fordítását jelzé. A munkaképes lakosság elszántan vette föl az utolsó védelmi harcz küzdelmét, mi alatt bent a nők és gyermekek, a kétség keserűségének árjától bontottan, a magasabb helyekre való költözködés siralmas munkáját végezték. Oh, e költözködés közben is már oly szívet rázó volt a békében lakozott családtagok búcsúja a szeretett tűzhelytől, — pedig e búcsú még nem volt reméuytelen! E költözködés út jára is oly sok köny hullott alá, pedig az az út nem a kedves emlékű és szép reményű otthon temetkezésének útja volt még! De e könyek végre is előjeleivé lettek ama pusztító árnak, mely néhány óra múlva, magának a községnek is legnagyobb részét elborította. Az elemekkel való küzdelem lehetetlenné vált; délután öt óra felé hármas harang vészjelzése hirdeté, hogy az ár keresztül tört a községi körgáton is. A munkások futva siettek mielőbb eljutni családjokhoz, de a rohamosan terülő árvizet nem mindenik előzhette meg, sokan elvágatva lévén a hazatérés egyenes útjától, kerülő ösvényeken késő este érkezhettek vissza s ekkor is kialudt tűzhelyüknek csak környékéhez, hogy családi életüknek ezen, már bírt, igéretföldjére talán soha többé be ne mehessenek ! Néhány óra múlva s kivált a vészt követett reggelen iszonyú képe tárult fel a pusztulásnak. A határ uyolcz tízed részét, s ezen az évi termés reményét, az árviz hulláma fedte el. A községnek háromnegyed része, 431 ház elboríttatott. Ezeknek lakói részint a szomszéd Mező Berónybe, részint itthon a magaslatokon épen maradt házakba menekültek, — itt a testvéri szeretetnek ölelő kebelére ugyan, de a mely ily körülmények között csak együtt sirní tudott, — vigasztalni Képes nem lehetett, — részint a temető magaslatán keresték életük biztonságát ! A lakosság megmenthette életét, de alig menthette ki házában őrzött vagyonát az árviz temetőjéből, s kint a még nagyobb rohammal megtámadott tanyákról — melyek közül 210 csakhamar összeomlott, — jószágait más határra űzte az ár, takarmányait szétszórta a viharkorbácsolta hullám! S igy lett egy — bár last-ú, de bb

fos haladásban volt s a fokozódó virágzás elé joggal tekinthetett alföldi magyar község 5,000 lelket számlált lakosainak vagyoni állása, községi élete, egyházi s távol jövőre ellátott iskolai intézményeinek emelkedése, önhibáján kívül, alapjában megrendítve, hogy ezen •szorgalmas, takarékos, magyar szokásaiban, jellemében még romlatlan — s csakuem két századon át a jövő biztosításáért tenn\ áldozni tudott boldog nép, néhány órai pusztítás miatt a szétzüllhetés nehéz sorsának nézzen elébe! Szomorú kilátás a jövőre, a jelen nehéz helyzetének még mindig bő forrású könyein keresztül! De a remény mely az isteni gondviselésbe vetett hit mellett az önbizalom elejéből és az emberbaráti szeretet részvété-