Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-06-09 / 69. szám

lel léklet. Békésmegyei Közlöny" 1881. 73. szám. A párt legraagasban lengő zászlajának felirata: „A magyar haza minden előtt" Ennek megőrzésében föl és alá, be- és kifelé a szabadelvű párt megoszthatlanul szivós, renditnetlen s alkudni nem tudó. De minek fejtegessem tovább pártunk elveit oly megye fiai előtt, hol a választók egytől-egyig érettek, nagykorúak az önkormányzatban, öntudatosak polgári jogaik s kötelességeik teljesitésében. Mindegyik érezi, tudja hol kell a viszonyokkal megalkudni, és tudja, hol kell rendületlen megállani. Isten nagy csapással, az anyagi jólétet megsemmitő árviz pusztításával látogatá meg Békésmegye nemes, hazafias lakosait, polgárságát, de e polgárság edzett, munkabíró s istenben bízó érzületével kiállja a nagy megpróbáltatást és ma is a nagy vész közvetlen nyomása alatt hazafiúi s polgári jog- és kötelessége teljesitésében magát felülmúlni senki által njm hagyandja. Ez biztosítja Békésmegyében a szabadelvű párt győzelmét, s ezért elég ha Téged, kedves barátom, mint e párt ez időszerinti tényleges elnökét arra kérlek, hogy az uj képviselő választások megejtésére a megye szabadelvű párt polgárságát érdeklődés, egyetértés ós lelkesedésre felhívjad és buzdítsad. Makón, 1881. junius 2. Kemény Milxály. Politikai események. * Páris. junius 6. Oranból érkezett és 5-éről kelt jelentés szerint Frendah és Góryville közt Bringard távirdai felügyelőt és 26 emberből álló kíséretét meggyilkolták. Négy hadoszlop katona indul most azon felkelők ellen, kik Frendah ós tíeryville közt a 26 embert lemészárolták, hogy azokat bekerítsék. * London, junius 6. A kormány elrendelte, hogy az Írországban állomásozó csapatokat 30,000 emberre szaporítsák. Tegnap Ballybrophyban zavargások fordultak elő, egy személy megöletett, többen megsebesültek. * Athén, junius 5. Augolország a nemzetközi határszabályozó bizottsághoz küldőitekül: Hamley tábornokot, Ardogh őrnagyot és Swaine kapitányt nevezte ki. Mózes egészségügyi tarvényei. Irta: I>I*. SÍÉLL LAJOS. VIII. A tiszta és tisztátalan állatok közt való különbség ismételve hangsúlyozva van. Tiszta állatok voltak: marha, juh, kecske, szarvas, őz, vadkecske stb. tehát hasadt körncü kérődzők. — Hogy a disznóhús evése — a torró égöv alatt — eltiltatott, igen helyes intézkedés volt, mert mint ujabban kinyilvánították, ma is jótékony lenne annak eltiltása, mivel sokakat mentene meg rendkívül erős gyomor és bélbántalmaktól. — Megemlíthetjük itt, hogy a „vegetariből táplálja biztatásait, vigasztaló fényt dérit a lesújtott szerencsétlenek szomorú helyzetének borulatára ! És e vigasztalás oly sok könyet törült le már eddig is Körös-Tarcsa szerencsétlen népe szemeiről. 0 csász. és apostoli kir. Felsége volt az első, ki feléje a megmentés felemelő kezét nyújtotta, midőn magánpénztárából 2,000 forint adományt utalványozni legkegyelmesebben méltóztatott. Mindjárt az első napokban siettek segélyükkel szomszéd ós távolabbi községeink. Állam-kormányunk pedig az Ínségesek rendszeres élelmezéséről folyvást atyailag gondoskodik. Ámde a romokból való kiépülhetésre, a jövő biztosítására nézve nem elég a lakosság önereje, mely hajlékának romjait még ma sem képes megközelíteni, s az ár elvonulása után is még sok ideig meg lesz fosztva a jövedelem forrásától, itt is a munkás részvét lehet a jobb jövőnek egyik záloga ! Emelje ki azért e szerencsétleneket a részvét a pusztulás romjai közül és segítse eljutni a szabadulás révpartjához; — hadd hirdesse a romok fölött megujult élet a részvét alkotó erejének dicsőségét, s ezrek és ezrek szivében óleszsze föl, a nemzetségről nemzetségre átöröklő hála legnemesebb áldozatát !! Szabó János. anismus" (tisztán növényi eledelekkel táplálkozás) a Bibliában semmi támpontot nem talál. (Mózes 1 könyve IX. r. 3. vers.) „Minden mozgó és élő állat legyen nektek eledeltekre ; mint e földnek füvét, azonképen adtam mindazokat nektek." — A mai egészségtani állásponttal összehasonlítva, azt mondhatjuk, hogy a Mózes által kijelölt minden „tiszta" állat egészséges, igen sok „tisztátalan" pedig egészségtelen táplálékot ad, de a tiltott állatok közül vannak többfélék, melyek ellen egészségi szempontból kifogást nem lehet tenni. Ez áll pl. a nyulakra. Mindenesetre azonban tagadni nem lehet, hogy ezen életrendtani szabályok átalában czélszerüek voltak. A mértékletesség és böjtölés szigorúan parancsoltatott, és a Talmud nagyon sok étrendi szabályt tartalmaz, melyek, habár többnyire igen sajátságos alakban vannak kifejezve, általános érvényűek. Például: „Osak akkor egyél, ha éhes vagy, és ha fazekad kifut, öntsd ki azt." A Talmud minden étel után egy kis só evését, minden ital után egy kis viz ivását ajánlja. Különben az a veszély áll be, hogy nappal a szájból bűzös szag terjed, éjjel pedig torokgyuladás állhat be. Mózes egészségügyi törvényeinek ezen igen rövid és csak töredékes áttekintése talán czéltalan lenne, ha meg nem kísértenénk ehhez csatolni azon észlelhető eredményeket, melyeket Mózes törvényeinek követésére vezethetünk vissza, a zsidó népéletből. Az összehasonlító statisztika adataiból azt látjuk, hogy a zsidók fiatalabb korukban lépnek házasságra, mint a többi vallásfelekezetek tagjai; 100 házasságra lépett egyén közt 30 éven aluli korú csak 29 keresztyén férfi van, ellenben ily korú zsidó férfi 37 ; keresztyén nő 45, zsidó nő pedig 67 megy férjhez 30 éves kora előtt. A zsidó faj egyik legfeltűnőbb és legszabályszerübb természeti sajátsága az, hogy szülöttei közt sokkal nagyobb a jigyermckek száma, mint az ugyanazon helyen és ugyanazon viszonyok közt élő keresztyének közt. Nevezetesen mig az összes lakosságnál a fiúgyermekek a szülöttek közt a leánygyermekek számát átalában csak 6'/a 7o-kal múlják felül, addig a zsidóknál 18%-kal több fiu gyermek születik, mint leány. Ezen körülmény némi tekintetben a szülők házasuláskor való életkorának tulajdonítható, mert a zsidók fiatalabb korukban kötnek házasságot, mini, a keresztyének, — de másfelöl örökölt természeti szervezetüknek is, minden előtt pedig bizonyos Mózesi törvények megtartásának. (Mózes III-ik könyve XV-ik rész 19 vers.) A zsidók közt feltűnő mentesség mutatkozik a váltóláz, cholera és más fertőzési betegségek irányában. A gyermekek görcse ós görvélye, valamint a a légző szervek gyuladása a zsidóknál ritkán fordul elő. A zsidók átlagos életkora átalában magasabb, mint a keresztyéneké s a többi vallás felekezetüeké. Igy pl. Németországban a zsidók átlag 11 évvel hosszab életkornak örvendeznek, mint a keresztyének. Francziaországban a keresztyének közép élettartama 36 év 11 hónap, a zsidóké 48 év és 9 hónap. Ugyanitt az első 8 éves korig 100 zsidógyermekből elhal 12, ugyanannyi keresztyéngyermekből 24. — 100 keresztyénből átlag 38, ellenben 100 100 zsidóból 54 éri el az 50-ik évét; a 70-ik évét pedig csak 13 keresztyén, de 27 zsidó éri el. B.-csabai „ Részvétüniiep ély. Jun. 5. 6. es 7-én. — Második nap; folytatás.— A bazárok. A bazárokban, hol megyénk fiatal hölgyeinek néhány dísze virága tette lehetetlnné a nem vásárlást, délutáni 3 órától éjféli 12 óráig majdnem egyforma sürü volt a kereslet. IJajnikné úrhölgy sátrába gróf Wenckheim Frigyesné úrhölgy 100 forintot küldött gróf Apponyi Albert ur által egy darab „Részvétalbumért ;" Szeberényiné úrhölgy czukrászsátrában több mint 50 drb. rózsa kelt el egy-egy forintért; Vidovszkyne úrhölgy buffetsátrában legfáradságosabb volt a „szolgálat," mert ott valóságos pinczéreknek kellett lenni a kedves kisasszonyoknak. Ott is volt eset, hogy egy palaczk sampanyiért 10—15 frt adatott; Báttaszéki Lajosné urbölgy emléksátrában d. u. 5 órakor már közel 400 irtot adtak át a pénztárnoknak. E sát< i hölgyei teher selyem, a czukrászatéi kéket, a dohányszivaréj barna és créme-szinü, a butfetói bordeaux-piros vállszalagot hordoztak jelvényül. Az t.inléksátorban 515 frt, a czukrászatbaa 428 frt, a buffetben 500 frt, a dohányszivarbazárban 375 forint volt a bevétel, belépti dijakban 400 frt, a tánczvigalomból befolyt összeget 200 frtra lehet számítani, ugy hogy e nap bevétele 2400 frtra rug, mi tekinve azt, hogy vendég meglehetős csekély számban volt, ugy, hogy majdnem kizárólag Csaba és a megye adta a költők kontingensét, bizon elég jelentékeny összeg. A villanyvilágítás. A villanyvilágítás két telepről terjeszté sokszor impozáns fényét, esteli */» 9-től a tánczvigalom végóig. A gőzgép nem volt egészen jó s igy a láng nem volt egyenletes, nem egyforma, sokszor eíaludt, de az nem von le semmit a derék czég Ganz és Társa igaz érdeme és önzetlen áldozatkészségéből, annál is kevésbé, mert egészben és nagyban véve mégis oly látványt nyújtott a villanyfény, milyenben Csaba még soha sem részesült. A nép mely a világítás alkalmával a ligetben fel és alá hullámzott, 2500 személyre tehető. A tánczvigalom. A tánczvigalmon a megye minden részéből vettek részt kisasszonyok és íiatal emberek. A tánczoló párokat 150-re lehet tenni; a négyeseket 90 pár tánczolta. Jó két hasábot kellene összeírni, ha mindazon szép és elegáns hölgyek nevét megakamók említeni, kiK jelenlétükkel megtisztelték ezen tánczvigalmat, mely fedett, de oldalon mégis nyitott s igy szellős, kellemes helyen folyt le; azért ezúttal a nevek elősorolását mellőzzük. Gróf Apponyi Albert ur is részt vett „tettleg" a tánczvigalmon, a mennyiben egy négyest tánczolt Szeberényi Istvánné urhölgygyel és csabai töldmüves gazdáink néhány szép virágszálát is egy-két rondtánczban megtánczoltalta. Saját szájából hallottuk, hogy képviselőjelöltnek Csabán fel nem lép s igy azon nyájaság ós igazi nagyúri barátság, melyet mindenki iránt tanúsított, ki arra igényt tarthatott, egyáltalán nem lehetett kortesíogás, hanem müveit lelkülete, felvilágosodott gondolkozásmodora, őszinte,'tettetés nélküli kifolyásának kellett tekintenünk. Nincs nyájasságában semmi arisztokratikus leereszkedés, — mely önérzetes embernek külőmben sem kell — hanem a valóban müveit embernek természetes nyájassága az, ki minden tekintetben a kor színvonalán áll, ós máskép nom is teheti. Éjfél után távozott el körünkből Aradon át, Erdély felé utazván, s valóban niindenk- mélyen sajnálta gyors távoztát e férfinek, ki mindenkiben egyénisége iránt tiszteletet ós szeretetet tud ébreszteni, annál is, ki politikai ellenfele. Szinte rosz néven vette, hogy „vendégnek" nevezték, mert hisz ő magát, mint a megye törvényhatóságának tagja és megyei földbirtokos, e megye polgárának tekinti. Egészen csak akkor tekinthetnők annak, ha legalább annyira, mennyire képviselői mandatuma engedi, köztünk laknék, mit annál is inkább szívből óhajtanánk, mivel minden tulajdonsága meg vau arra, hogy társadalmilag megyénk főispánjával egy uton haladva, újjáteremthetné kisvárosi viszonyainkat, megszógyenitőjeként szerepelvén minden kicsinyes, kisuri gőgös Kasztszellemnek ós épen nem arisztokratikus elzárkozottságnak. Visszatérve a tánczmulatságra, csak azt kell még megemlítenünk, hogy reggeli 4 óráig tartott, tehát csak fél órával tovább, inint a bazártulajdonosnők működése, kik fél négy órakor rakták 1" fáradtan az ellenállhatlan rábeszélés fegyvereit. Harmadik nap, jun. 7. A galamb- és gömblövészet. Kct napi gyönyörű időjárás után, az ünnepélyek 3-dik napja, szeles és borúsnak köszöntött be. A szél által fel kavart por ugyancsak kellemetlenné tette a galamblövészet színhelyére való kikocsikázást. De ez a csekély akadály nem tartotta vissza a sportkedvelőket és 10 órakor d. e. együtt voltak, sem megfogyva, sem megtörve az előző nap és éj kellemes, habár kissé „drága" mulatságai által. A galamblövészet következőleg folyt le : Az első dijat egy 3 csövű legújabb szerkezetű Lancaster lőfegyvert Sztraka György, megyei főcsendbiztos ur nyerte, ki 13 lövéssel 9 galambot ejtetett el. A második dijat Geist Gyula ur, csákói földbirtokos nyerte, ki 13 lövésre 8 galambot lőtl. Dij 6 db 10 frankos, aranyban. Utána legjobban lőtt Márki ur, Almásy Kálmán gróf ur ispánja, ki 12 lövésre 7 galambot talált. E két dijra 14 lövő versenyzett. A Ill-ik a csabai hölgyek diját, egy diófatokbari elhelyezett ezüst, 4 darabból álló evőeszközt 13 pályázó közül ismét Sztraka György ur nyerte, ki 4 galambot lőtt 4 lövésre; Geisz Gyula ós Iliros Béla urak 5 lövésre 4 galambot lőttek. A kettős magányversenynél, mely kétszer ismétlődött, a: elsőt ifj. Jancsovits Pál megyei jegyző ur, a másodikat Sztrah György és Launer Károly urak együtt nyerték. Ezen kivül volt 5 magántermészetű gömblövészeti íoga dás, melyek közül egyet-egyet Márki, Hiros, ifj, Jancsovit Pál ós Geiszt Gy. urak nyertek. Ezztl a csabai ünnepélyek sorozata be lett fejezve. A tiszta jövedelem,fmely az árvízkárosultaknak fog maradn a még elárusítandó „Készvéf-könyvekből bizton remélhető ösz szegen kivül, 2000 frtra tehető.