Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-11-27 / 228. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 228. szám. az egész alaptőke létrehozásában dr. Réthy urnák van főérdetne, azt felesleges mondanunk. — A csabai önkénytes tűzoltók közt csü­törtökön osztattak ki a csákányok. Ez is egy lé­pésnyi haladás ez intézmény megszilárdulásához. Elismerésünket kell kifefejeznünk Bartóky István főparancsnok urnák azon intézkedéséért, hogy a csákányokat nem valami külföldi gyárból hozatta, csabai mesterrel készitette. Vajha mindenki honi­nak adna elsőbbséget I — A magyar államvasút forgalmi igazga­tósága megkereste a csabai vasúti főnökséget, hogy készítsen el statisztikai kimutatást arról, hogy a csabai vasúti indóházhoz, milyen községekből minő és mennyi nyers terményt szállítanak átlag. Ugy látszik ott fent valami szükséges javítás eszköz­lését czélozzák, minek kereskedelmünk megkönnyí­tése szempontjából csak örülui tudunk. — Csabán jelenleg három helyen is folyik a járda kövezési (értsd téglázási) munkálat. Az elöl­járóság azon humánus szempontból indulva ki, hogy a nyári forróság alatt a kövezés, melyet az illető munkások térdepelve végeznek, nagyon fáradságos: rendesen őszkor végeztetik azt Ez idén az esőzé­sek folytán kissé elkéstek és alig van remény, bogy a tervben lévők a fagy beállta előtt elké­szüljenek. — A paraszt lakodalmak Csabán tegnap este, vagy helyesebben ma reggel véget értek. Meg­szűnik tehát az utczáinkon fiilrepesztően harsogó zene és kurjantás s a járdákon való haladás biztonság­nak fog örvendeni. A szomorú benne csak az, hogy amely leány ez idén „hoppon" maradt, annak egy egész esztendőt kell várni forró vágyainak teljesülésére. Csaba városa ethnographiájának kiegészítéséül még megemlítjük azt, hogy mig egész éven csak három zenebanda van, addig a lakodalmi évad alatt e szám 25-re szaporodik. # Jíadabán Jánostól Nyistor S. aradmegyei illetőségű a gyulai határból egy kövér sertést tol­vajolt el, s azzal Eleknek tartott; de itt a nyomo­zás következtében elfogatott, s Gyulára hozatott, # B.-Gyulán a városháza termét nagyban készítik, s befejezéséhez közéig. Kár volt, hogy kivül is nem tatarozták. fl: B.-Gyulán Dr. Berkes János városi orvost, mivel súlyos beteg teendőiben Dr. Kovács Károly derék orvos ur helyettesiti. Különfélék. * Az „Ortigia" gőzös összeütődött az Onkle Joseph franczia gőzössel. Az utóbbi elmerült; fedél­zetén 300 ember volt, a kik közül 50-et megmen­tettek. — A belügyminisztérium a szerb „Omla­dina" alapszabályait nem hagyta jóvá s az egyesült szerb fiatalság minden további működését betiltotta — Keler Ilona felgyógyulásához már semmi re­mény. — Somoskeöy ügyében a legfőbb ítélőszék a törvényszék azon határozatát hagyta helyben, mely szerint 5000 frt óvadék mellett szabadlábra helyeztessék. Irodalom és művészet. — A „ílövilág" czim alatt adja ki Hirbáger Károly Schweiger Lerchenfeld Armand müvét, melyet Brankovics György fordít le. A mii a leg­különbözőbb népek nőiről nyújt néprajzi és társa­dal mi közleményeket, számos illustrácziÖval. Az egész vállalat húsz füzetre fog terjedni, minden füzet két ívből áll, s tiznapi időközökben jelenik meg egy-egy. Egy füzet ára 30 kr. Az első füzet már megjelent. — A megyék a képzőművészetekért. Mosony­megye legutóbbi közgyűlésén a képzőművészeti tár­sulatnak 1000 frtot szavazott meg, azonkívül éven­ként 500 frtot tűzött ki magyar művészek munkáira — Hevesmogye 1000 frtos nlapitványt tett le és 10 évj?n át évenkint 150 frtot bocsát a képzőmű­vészeti társulat rendelkezésére. — Pestmegye szin­tén 1000 frtos alapítványt tett le, és évenként 10 rendes tagsági dijt vagyis 100 frtot fizet a tár­sulatnak. — Hát Békésmegye? Annak saját szük­ségleteire sincs pénze. Legujabb hirek. * A Krakkóban rendezendő lengyel felkelési jubileum fényes sikert igér. — Nagymérvű váltó­hamisítást fedeztek fel a fővárosban, melyet egy pénzközvetitő 50—60,000 frtig követett el. Eddig a rendőrségnél feljelentés nem tétetett. — Bartha Miklós állapotát egy sebvérzés roszabbá tette. — A szegedi váracs végleg átadatott Szeged város birtokába. Felelős szerkesztői Főmunkatárs: dr. Báttaszéki Lajos. Garzó Gyula. cL t é 13.-Csabán, 1880. Nyomatott Takács Árpád könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom