Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-11-09 / 215. szám

„Béke'smegyei Közlöny" 1880. 215. szám. a neveléstant nem fogjuk ott találni Arra nincs szükség. Ezzel az is megvan mondva, hogy miért helytelen, sőt rosz a legtöbb családnál a házinevelés. A hazai Ö3szes hírlapoknak, a tanitói s tanári karnak kötelessége volna tehát neveléstani czikkeket nagyobb számmal közölni, hogy a közönség mindennap olvassa azokat s okuljon belőle. Mert a mint a novella, regény s több efélék olvasására sajtó utján szokott, épen igy szokna paedagogiai dolgozatok olvasására is, melynek bizonyára több hasznát venné amazoknál. De menjünk tovább. Figyelemmel kisérvén a tanitói gyűléseken tartott értekezleteket, csak igen ritkán találunk oly eszmére, melyben nevelésről volna szó. Általában oly könnyen veszik e thémát, hogy foglalkozásra alig tartják érdemesnek. Pe dig nem igy kellene azzal bánni. Mert amint valamely rendszert vita tárgyává tenni méltónak, szükségesnek találják: épen olyan szükséges volna nevelési elveket is szellőztetni. Mert e nélkül az ember — semmi. Tanitani még nem teszi azt, hogy egyúttal nevelünk is. Két külön fogalom az, és csakis az elméletileg s gyakorlatilag képzett embernél található fel mindkettő. Már pedig, hogy paedagogiailag kiskorú tanitó is sok van hazánkban, mondanunk sem kell. Ezeket azonban könnyű volna kapaczitálni, ha valamelyik tanitói értekezleten nevelésről lévén szó, ők nem tudván hozzá szólani, meg szégyellik magukat, s igyekezni fognak valamit abból is tanulni. Általában egyetlen egy ilyen értekezleten sem volna szabad ilyen nagyszabású dolgokról megfelejtkezni. Milyen könnyű volra a „Népnevelésiegyletek" munkája, ha a házi nevelés az iskolaihoz alkalmazkodnék ? a hol nézeteltérés volna szülő és tanitó közt, vitassák meg az eszmét, hallgassanak az észszavára s ne feledjék: hogy tanulni hasznos. Még egy néhány szót. Hírlapot nem mindenki olvas, de kalendáriumot igen. Már mostan, ha a haszontalan olvasmányok helyett, neveléstani czikket közölnének benne, a népnek is alkalma nyújtatnék az eféle tudományok szerzésére s mihelyt csak némi fogalommal bírna is a helyes nevelésről, az iskola feladata könnyebbülne és egy boldogabb jövőt kilátásba helyezhetnénk. De igy ? Ignoti nulla cupido. A ki nem tudja mi a nevelés, nem nevelhet jót. G-rósz Lajos. Politikai hirek. * Rochefort kijelentette, hogy Garibaldi súlyosan beteg és katasztrófa bekövetkezésétől kell tartani —Bukarestben Csabja ezredes közmunkaminiszterré neveztetett ki. — A párisi klerikálisok azt beszélik, hogy a pápa eucyclikát készit, a melyben kárhoztatni fogja a franczia kormánynak a szerzetes rendekkel szemben tanúsított eljárását.— Londonban hétfőn minisztertanács tartatott, melyben megállapították a miniszterek által nov. 9-én a Lord-Mayor lakomáján tartandó beszédeket. Gladstone beszédjét nagy feszültséggel várják. 1 csülleiiguövény és készitméuyei. Irta: Sarlai János. (Folytatás.) Pavie és Grosset eljárása Rouenben még hosszadalmasabb volt, mert nekik azonkívül hogy 12 óráig erjesztették a zöld csüllenglevelet, a leeresztésig még 6 napra volt szükségük, hogy indigóelkülönitésre alkalmas folyadékot nyerjenek. Csüllenglevelet az indiai eljáráshoz azonos súlyban használtak. Dr. Heinrich eljárása, mely mint legjobb 50 ezer váltó forinttal jutalmaztatott, tökéletes mása volt az indiainak: éppen annyi időbe került és ugyan annyi levélsulyt használt fel. A gyártás időtartalma különben itt is, ott is egyedül a légáramlat irányától és a hőmérséktől függött. Ha az indigógyártás mi nálunk oly általánossá válnék mint Indiában és falurólfalura éppen oly szakértelemmel, oly ügyességgel és tőkével űzetnék mint jelenleg Indiában, meg vagyok győződve, hogy kivált Dr. Heinrich eljárása mellett sokkal nagyobb eredményre lehetne szert tenni mint Indiában ; de mig egyes vállalkozónak kezében van a csüllengindigógyártás, ha czélt akar érni és haszonnal dolgozni, nem követhet oly időtrabló eljárást, legkevésbé nálunk, hol az ember munkája drágán fizettetik. Én tehát az egész eljárást időnyerésre fektettem, mint olyan tényezőre, melyet semmi által pótolni nem lehet, mig az erőt a rendelkezésemre álló gőzgépek által tetszés szerinti arányban emelhetem. Csüllengindigógyártásom nem is igényel jelenleg több időt, mint legfeljebb 15 perczet, ha kisebbek az edények és 30 perczet, ha egészen nagyok, hogy a zöld növényből álljon elő az indigó, miről a magas kormány által ellenőrül rendelt békésmegyei gazdasági egylet elnöke és titkára, méltóságos Beliczey István, tektes Mokry Sámuel urak és az ő kiséretükban több izben jelen volt urak teljes meggyőződésük szerint tanúságot tehetnek. (Folyt, köv.) MEGYEI HIREK. — A következő gyászjelentést vettünk: Czégényi Istvánné, szül Beretvás Terézia ugy maga, mint gyermekei: Luiza, Ujfalussy Gyuláné — Ida, Szabó Jánosné — Mari, Francó Döméné — Gyula, neje Gyöngyössy Etelka — és Géza; unokái: Ujfalussy Iréné, Finta Ignáczné, ezek gyermeké: Iréné — Szabó Gyula, Izóra, Luiza, Kornél és Emil — Francó László és Mari — Czégényi Margit és Számos rokon nevében fájdalommal telt kebellel tudatja a felejthetetlen férj, gondos atya-, nagyatyaés szépatya-, illetőleg após- és rokonnak Czégényi Istvánnak f. évi november 3-án, délutáu 4*/

2 órakor, munkás életének 73. boldog házasságuk 44. évében, hosszas szenvedés után történt elhunytát. Az elhunytnak hült tetemei e hó 9-én, délután 2 órakor fognak a helv. hitv. egyház szertartása szerint a ref. sírkertben lévő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. B. Gyuláz, 1880. évi november hó 7-én. Áldás és béke lengjen porai felett! (—J) A szarvasi nőegylet által nov. 6-án rendezett tánczestély diszes küzönség jelenlétében sikerülten folyt le. A műkedvelők előadásai kellemes perczeket szereztek, s tekintve az alacsony belépti dijat (20 kr.) a pénztár részére befolyt jövedelem fényesnek mondható. Ugy értesülünk, a téli évad alatt a nőegylet még egy pár estélyt fog rendezni. — A trónörökös vasárnap 4 óra 15 perez kor ért külön udvari személyvonatán, Ferdinánd, toaszkáni nagyherczeg, Lipót bajor főherczeg, Bombel les Chotek, Vilczek grófok és Bakalovich őrnagy kíséretében a csabai indóházhoz. A vonat vízvétel végett 5 perczig késett, mialatt a trónörökös és környezete szigorúan megőrizték inkognitójukat a szépszámban összegyűlt közönség nem kis bosszúságára, mely felette zavarban volt magatartását illetőleg Nem tudták ugyanis, hogy illik-e éljenezn vagy nem ? Néhányan meg is kisérlették az éljenzést, de az sehogy sem akart nagyobb dimenziókat ölteni. Csak Lipót, bajor herczeg volt tisztán látható, ki szürke vadászzekéjében monokliján keresztül szemlélgette a közönséget, A vouat hétfőn reggel 6 órakor érkezett Mármaros-Szigetre, hol Prugberger miniszteri tanácsosnál elköltött reggeli után azonnal medvét vadászni indultak a magas vadász urak. A vadászatra vonatkozólag azt irják Mármaros-Szigetről, hogy nagyban folytatják az előkészületeket az erdőségekben s a hajtások oly kedvező eredménynyel sikerültek, miszerint ez ideig már mintegy 30 medvét és 50 vaddisznót menekülés ellen teljesen biztosítva, lesben tartanak. A medvék igen szép, nagy példányok. Az időjárás a lehető legkedvezőbb, s tekintve a korai havazások bekövetkeztének eshetőségét. melyek akadályul szolgálhatnak majd a hajtásokra, mert a vadak felhúzódnak odúikba: alkalmasabb időpontot képzelni sem lehet a mostaninál. — Purcsi Miska a csabai első zenekar tehetséges czimbalmosa, kinek művészi játéka számtalanszor andalitá el közönségünket 3 társa kíséretében, jövő hó elején, egy körutat szándékozik tenni hazánkban hangversenyeket rendezendő. Programmja szerint a következő városok vannak kiszemelve: Szeged, Szabadka, Mohács, Pécs, Szigetvár, Kaposvár, Nagy-Kanizsa, Székes-Fehérvár, Czegléd és Szolnok. Ismervén az erőket, bizalommal nézünk e kirándulás elé és megvagyunk győződve, hogy a kirándulók, a csabai zenekarnak anyagi siker mellett egy kis hirvirágot is fognak szerezni — Öngyilkos orvos. Weisz Miksa, volt bánfalvi közs. orvos, egy rokonszenves és sz&kmájábaa ügyes fiatal ember, e hó 7-én Orosházára jövéa (már azelőtt letelepedett volt ott, de onnan ismét eltávozott) a Mayer-féle szállodában szobát nyittatott magának, s ott teiiel (?) szivén lőtte magát Azonnal szörnyet halt. Öngyilkosságának okai ismeretlenek. — Borzalommal kell konstatálnunk, hogy 10 napi időközben (okt. 29- nov. 7-ig) ez itt a harmadik öngyilkossági eset Orosházán. — A szerencsétlenül elhalt Sperlágh Gizella úrhölgyet e hó 7-én d. u. 4 órakor kisérték ki az orosházi kath. sírkertbe a közönség általános részvéte mellett. Az impozáns gyászmenetet fáklyasor nyitotta meg, s mély részvéttel haladtak az öröknyugalom helyére, hol a boldogtalan leány hült tetemei átadattak a korai sirnak, Lengjen béke porai felett!! — Kérelem. Tisztelt ivtartóimat, kik Bókésmegye földképére szívesek voltak előfizetéseket gyűjteni, ezennel tiszteletteljesen felkérem, hogy az előfizetéseket nov. hó 20-ig hozzám beküldeni szivekedjenek. Szarvas, nov. 7. 1880. Mihálfi József,. — Hétfőn délután a békési járásbírósághoz egy fiatal hajadont kisértek be, ki állítólag 10 hetes gyermekét fojtotta meg. A vizsgálat erélyesen folyik ellene. Különfélék. — Atya és fiu. Nápolyból a következő megrendítő drámát jelentik: Achilles di Pietro fiatal gyógyszerész, ki atyjánál a Yictor Emánuel corsón lakott, szerelmes volt egy tánezosnőbe, s azt a bünt követte el, hogy daczára atyja tanácsainak, viszonyát nem akarta megszakítani. Adósságokba verte szegény fejét, s már arról kezdtek beszélni, hogy gyógyszertára dobra kerül. E miatt a családban oly heves jelenet fejlődött ki, hogy a 18 éves Achille egy széket kapott fel, s azt atyja felé dobta, — a nélkül azonban, hogy találta volna Az atya, dühében kést ragadott, s fiát baloldalán megszúrta. Kezdetben azt hitték, hogy a seb könnyű, de csakhamar erős vérzés állott be, a haldokló Achillet mult hó 22-én kórházba kellett szállítani. Bár ő kijelenté, hogy véletjenül sebzé meg magát, atyját mégis elfogták. — Élezés tolvajok. Alásonyban egyik uri házban menyegzőre készültek és a szép kelengye a padláson száradt, egyik éjjel azonban az összes fehér ruhaneműt ellopták a padlásról, egy iratot hagyva hátra e szavakkal : „A stafirungot elvisszük ; de a kisasszonyt meghagyjuk vőlegényének." Törvénykezési terem. — Jegyzéke a gyulai kir. tvszéknél 1880. évi november hó 12-ik napján előadandó polgári ügyeknek Előadó Huszka. 3905. Özv. id. Vámos Bálintné és társai felpereseknek, néhai Vámos Esz-