Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-08-22 / 161. szám

„Béké

snití

gye

i Közlöny" 1880. 161. szám. — A gyomai helv. hilv. egyháztanács f. lió 18-án gyűlést tartott, mely gyűlésen több nevezeti s, az egyház helviszonyait és tanügyét érdeklő határozatok közül említésre méltó, azon tanügyet érintő határozata, mely szeriut: „Tekintve, hogy a több ideig uralkodott járvány ós az iskolák szünetelése miatt, a növendékek nem haladhattak ugy, mint rendes körülmények között, tekintve az iskolák tultömöttségére : a paralel! osztályt vezető fitanitó urakat arra hivja fel, hogy mindenik osztályból csak az erősebbek, illetőleg képzettebbek vitessenek a felsőbb osztályba a gyengébbek pedig ismételve azon osztályt, két-két osztályt vezessenek az eddig divott gyakorlat szerint. — A gyomai ref. templomtér átalakítási tervezete, beküldetett, azon megjegyzéssel, hogy azt a gyomai uradalmi főkertésze Csapa i Lajos ur volt szives készíteni a nevezett ret. egyház részére. Egy futó áttekintés e sétakert tervezete felett meggyőz bennünket a felől, hogy mely kincset nyer majd e szép helyiségben a gyomai közönség, e vidéki városban, hol e ligeten kivül sem erdő, sem sétahely nincs, sem a városban, sem a határban, hová a közönség szórakozni és üdülni mehetne Örömmel üdvözöljük tehát ugy a tervező főkertész urat, mint a buzgó ref. egyházát is, dicséretes szép buzgalmáért, s óhajtjuk, hogy a szép terv valósulást nyerjen, és a jövő tavasssal már e kellemes sétahelyet, élvezhesse a nagy közönség — A gyomai ref. egyház népiskoláiban, a rendes tíiuitás folyó hó 16-án megkezdetett, hogy igy a jövő hó első felére eső szőlő és tengeri szüret ideje kárpótolva legyen. Göbölyös Sándor tanitó ur helyét, még ő a hadgyakorlatról visszatér, Csapó Péter itju tőiti be, k't Cs. P. betűk alatt e lapokban megjelent pár szép költeménye után e lapok tisztelt olvasói már előnyösen ismernek. — A gyoirai ref. egyháztanácsban folyó hó 18-án olvastatott fel a nm. minisztérium templomkertjük ügyében hozott legfelsőbb határozata, melyben dr. Kiss István ügyvéd és érdektársai, a megyei határozat ellen beadott felebbezésük. illetőleg azon kérelmükkel, hogy „az öszszes kapuk nyitva tartassanak'' elutasittattak. s a megye határozata megerősíttetett. Az egyháztanács tngjai nagy megnyugvással vették e határozatot s jegyzőkönyvileg kimondatott, hogy ezen eredmény felől a gyülekezet is értesíttessék — Ö Felségének 50-ik születés napján a csabai evang. templomban tartott reggeli istenitisztelet ütinppi szint öltött magára. A megható alkalmi ének elzengése után dr. Szeberényi Gusztáv superintendens ur fordult imában az egek urához a királyért, kérve „fényt nevére áldást é I e t é r e 1" — István király emlékünnepén a b-csabai evangelikus kis templomban délelőtt 10 órakor magyar istenitisztelet tartatott. Ugyanott a legközelebbi vasárnapi (mai) istenitisztelet elmarad. — A b.-csabai kól házban pár hét óta egy szerencsétlen csabai születésű nő, Fábián Ilona, mint elmeháborodott gyógykezeltetett, a nélkül, hogy rajta a javulás nyomait észre lehetne venni. Testben egészséges ugyan, de elméjében mind inkább zavarodik, ugy hogy őt e napokban az öriilt' k osztályába kelletett elhelyezni. Szülei nagyon szegények, otthon azért sem tarthatják, mivel nevezett anyjuk gyűlöli s azt igen gyakran minden ók nélkül tettlegesen szokta megtámadni. Szülei azt mondják, hogy egy „huszár" iránti szerelmében zavarodott meg. — Ab -csabai izr. hitközség a felséges király 50-ik születés napját szerdán délelőtt 11 órakor a helybeli imaházban istenitisztelet által ünnepelte, mely alkalommal Assinger Adolf igazgató tanitó három zsoltár leéneklése után a szokásos imát a királyért magyar nyelven tartotta — A nagyváradi „Szabadság" irja. Az idegenek, kik tegnapelőtt városunkban voltak, egészen szokatlan szint adtak a csöndes Nagyváradnak. Egész napon keresztül összevissza hullámzott a különféle dekórumokkal felezifrázott dalár ifjúság, kisebb-nagyobb csoportokban szemlélgetve az „alföldi Páris" kiváló nevezetességeit — A délutáni vonatokkal érkezőket ünnepélyesen fogadták, s este több száz dalár gyűlt Össze a „Rózsabokor-"-ban, hol pompásan töltötték el az időt. Az udvar és terem egészen megteltek mulatókkal, kik hangos és vig zajjal telitek az üde léget. Hamza Miska zenetársulata édes-búsan húzta a pompás magyar nótákat, s az idegenek nem győzték dicsérni a jeles czigá nyokat. A csabai dalárda nagy tetszés között egy énekkarabot is adott elő, melyet zajosan megtapsol t a k. Egy idegen fulmináns dictióban köszönetet mondott a szives fogadtatásért, melyben Nagy-Váradon részesültek, s éltette a nagyváradi bort. Persze dörgő „é!jen"-zés követte szavait. — A „Rózsabokorb pinczérszemélyzete dicséretesen töltötte be a roppant vendégsereggel szemben feladatát. Hillinger ur bizonyosan jó renoméba tett szert az idegenek előtt. Meg is érdemli. (?) Felekiné-Mnnkácsi Flóra asszony és Feleki Miklós ur szerdán kezdték vendégszereplésüket a b.-csabai színházban. A szerdai ós csütörtöki előadásról lapunk „Csarnok" rovatában szólunk. Pénteken a vendégek közreműködésével Geröfy színtársulata Seribe „Egy pohár viz" czimü 5 felvonásos vígjátékét adta. Lapunk szük tere nem engedi, hogy ezen különben is ismert darab ról hoiszabban emlékezzünk meg. A fővárosi nemzeti színház e repertoir darabjában a vendégmü észek bámulatra méltó alakítással és náluk megszokott elegantiaval adták szerepüket. A közönség, mely ez előadásra nagyobb számmal jelent meg viharos tapssal és csokrokkal halmozta el őket. Ki kell emelnünk Cséki Ilona rokonszenves játékát is, valamint Megyaszai Evelin, a sziutanoda tagjáét, ki Abigail szerepében, melyet először játszott, tanújelét adá annak, hogy van tehetsége, melyet érvényre tud emelni. Szombaton Dumas „A törvénytelen fiu" czimü sz nmüvét adták. — Ma vasárnap Felekiné-Munkácsi Flóra asszony és Feleki Miklós ur jutalornjátékáui „A nőuralom" czimü vígjáték adatik. Reméljük, hogy közönségünk nagy széinmal fog ez előadáson megjelenni és nem fog késni a művészeket elismerésével el halmozni, hogy kedves emlékkel távozhassanak Csabáról. — A katonaelszállásolás terhének arányosabb megosztása czéljaból az 1879-ik évi XXXIII. t. cz. alapján kivetendő törvényhatósági pótadóról, annak kezeléséről és a katona elszállásolási alap alkotásáról az 1879. évi 366 b. gy. sz. a. alkotott s a magy. kir. belügyminiszter ur f. ó. ápril hó 14-én 17.085. sz. a kelt vendeletével jóváhagyott megyei szabályrendelet 3-ik § a éltelmében a folyó 1880-ik évre B-ékes megyére 24.000 forintnyi törvényhatósági p ó t a d ó vettetett ki. Ezen 24,000 frtból kivettetett. Békés községre 299,41, M.-berény 1219 16. F-Gyarmat 530. 27, K. Ladáuy 459. 12, Szeghalom 739. 62, K.-Tarcsa 310. 03, Vésztő 488. 37, Bánfalva 131. 79, C-iaba 3616. 25, Csorvás 470. 59, Endrőd 756. 34, P.-Földvár 112. 64, Gyoma 954 51, Kigyós 474. 96, Orosháza 1776. 92. N.-Szénás 295. 03 Sámson 384. 75, P.-Szt.-Tornya 75. 31, P.-Szt-Tornya 366 12. T.-Komlós 640. 97, Doboz 321. 97, Gerla-Póstelek 88. 91, Gyula 2972. 15, Kétegyháza 354. 27, Gy-Vári 202. 70, P.-Földvár 183. 09, Cs. Csiid 246 >7, Kondoros 449. 12, Szarvas 2257. 99, Szt.-András 347. 60, Öcsöd 633. 47, összesen 24,000 frt. A Feleki pár vendégszereplése B.-Csabán. I. Augusztus 18. Stuart (Sztört) Mária. (F. I.) Ismét megszólalhat a csabai színház Clioja és midőn ezt teszi, a nemzeti szinház két elsőrendű tagjáról emlékezhetik meg. A nemzeti szinház drámai személyzete ma már drámai művészetünket oly magaslatra emelték, melynél magasabban más, művészeti tekintetben előrehaladottabb országokban sem áll. Örömmel kell tehát fogadnunk, ha nemzeti színházunk elsőrendű tagjai körünkbe jönnek, hogy művészetükben mi is gyönyörködhessünk. Ily érzelmekkel fogadta a csabai közönség szerdán Felekiné-Munkácsi Flóra aszszonyt és Feleki Miklóst. Művészeink Schiller Frigyes hires Stuart Mária-jában léptek fel. Felekiné adta a czimszerepet Máriát, Skóthon királynőjét, Feleki Leicester grófot. A szomorujátékról magáról sokat irtak már. Ha mint szomorújáték művészi tekintetben nem is sorakozik a nagy britt orias, Schakspere alkotásai mellé: mégis egy lángelme alkotása az. melyről el lehet mondani, hogy alakjai nemcsak a német nemzet, hanem az egész czivilizált világ öntudatába mentek át. Csak kevesen vannak, kik a történeti Máriát, a történeti Erzsébetet ismerik, a történelem ez alakjait Schiller szomorujátékából ismerjük. Kevesen ismerik a könyelmü, ledér Máriát, ki a fianczia udvarban csak annak árnyoldalait^ tevé magáévá: általánosan a szenvedő Máriáról beszélünk, ki a hatalom áldozata lesz, a mely zsarnoki hatalom a vérpadra hajtja a század legragyogóbb szépségének 18 év kínjaitól megőszült fejét. A művészet, a költészet fénye elhomályositá itt a történet komoiyszavu múzsáját. És épen ez mutatja a darab értékét, halhatatlanságát. Ha igaz az, hogy a valódi szomorújáték felrázza lelkünket mindennapi tespedóséből, miként a vihar, mely megtisztítja c rekkenő levegőt: ugy a szerdán előadott darab vendégművészeink közreműködésével — azt a hatást megtette. Észrevettük az arezokon e hatást, melyet Felekinó és Feleki játékának köszönhetünk. Olyan megragadó, igaz vonásokkal varázsolta elénk a művésznő Máriát, kinek szivében a vágy, a szenvedély ég, mely őt a végzetes katastropha felé sodorta. Kisérjük-e a művésznőt az egyfs jeleneteken át? Nem volna-e igazságos bírálatunk, ha Felekinó játékára Börne emlékezetes szavait mondanók el, melyeket a különben szigorú kritikus agy német művészre mondott igy nyilatkozván játékáról: „Das ist Kunst". De igazságtalanok volnánk, ha nem emelnők ki a harmadik felvonás azon jelenetét, melyben Erzsébettel, az angol királynővel találkozik. Midőn a nagy német költő darabja tervén dolgozott, inoralis lehetetlenségnek tartotta a két királynő találkozását; de aztán belátta, hogy ennek megható diámaisága nélkül a darab sokat vesztene. A művész e jelenetében fejtheti ki alakító képességét. És Felekinó e jelenetében állt művészete fénypontján. Arczjátéka, kézmozdulatai — melyeket csak akkor használ, ha mélyebb érzelmeket kell kifejezni — az érzelmek kifejezéséhez alkalmazkodni tudó hangja megrázó hatást idéztek elő. A szenvedély, melyet el akar nyomni, mint gátját átszakító ár, tör ki kebléből, midőn a „szenvedő" Mária a hatalmas Erzsébet előtt mint itélő biró áll. Minő szenvedélyt fejez ki e pár szó: Der Thron von England ist durcli einen Bastard Entweiht, der Britten edelherzig Volk Durch eine list'ge Gauklerin betrogen. Egyszerű szók, de a művész felismeri a bennök rejlő mély szenvedélyt, melyet neki aztán kifejeznie kell E viharos jelenetről menjünk át azon megható jelenetre, melyben Mária híveitől búcsúzik. A mily megrázó volt ama viharos szenvedély tolmácsolása, olyan bánatos volt a megnyugvás, a hitben való resignatio kifejezése. Nem egy érzékeny keblű nő szemeiben csillogtak a könnyek, a részvét könyei. Ezek a könyek is ékesen szólnak Felekinó valódi művészete mellett. A közönség nyilt jelenetekben is viharos tapsokban tört ki, és ha nem láttuuk annyi csokrot a mennyi ilyen alkalomkor méltán hull a művésznő lábaihoz, azt annak tulajdonithatjuk, hogy közönségünk elismerésének e symbolumait a kővetkező előadásokra hagyta. Feleki Miklós Leicester grófot személyesité. Egyike ez a legnehezebb szerepeknek. Már Leicester jelleme olyan titokzatos, homályos, hogy művésznek kell lennie, ki azt megértse ós ér-