Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-08-22 / 161. szám

Békés megyei Közlöny" 1880. 161 szám. * vényre emelje. És Feleki ur egy vonást sem hagyott figyelmen kivül. Egyébiránt a Feleki-pár művészi hírneve sokkal ismertebb, hogysem ujabb panegyrique-re szorulna. Cséki Ilona Erzsébet szerepében küzdött, a min nem kell csodálkoznunk, ha meggondoljuk, hogy Felekiné árnyékában játszott. Egyébiránt több jelenetben tehetségének adta tanújelét; Gerőfi (Mortimer) igen 6zépen szavalt. A rajongó ifjú Geröfiben jó személyesitőre talált, A többi szereplő bizony nem nagyon igyekezett a darab sikeréhez hozzájárulni. De megbocsátható e mulasztás, mert színészeink csak szerdán érkeztek városunkba s igy nem igen volt idejük szerepük tanulmányozására. Meg vagyunk győződve, hogy már a vendégek iránti udvariasságból is jobban igyekeztek volna. Reméljük, hogy a következő darabokban, melyek igen érdekesek, színészeink egy színdarab előadásánál oly annyira szükséges harmóniát nem fogják megzavarni, hanem igyekezni fognak vendégmiivészeink mellett helyt állani és közönségünk nem fogja elmulasztani a kinálkozó alkalmat, hogy vendégművészeink valódi művészetében gyönyörködjék. Ha elmulasztaná, bizony maga bánná meg. II. Az idegen nő. Augusztus 19. E hatásos és drámai jelenetekben bővelkedő sziumü szerzője — ifj. Dumas Sándor — n minden ízében demokrata franczia iró, kinek a hűtlen nőkre mondott sújtó Ítélete közmondássá vált. Tue-la : öld meg őt, ezt a büntetést szabja a hűtlenségre és nem inti a társadalmat, hogy tagjait javitsa; szerinte a romlottságot gyökerestül kell kitépni. Kzt a szellemet fedezhetjük fel az „Idegen nő" czimü darabjában is. E darabban a főúri osztály szövetkezik a polgári osztálylyal, de nem meggyőződésből, hauem azért, hogy a gazdiig polgár pénze a tönkre jutott marquis elkopott czimerét megaranyozza. A polgári osztály fensőbbségét mutatja ki Dumas e színművében Élénk vonásokkal ecseteli, hogy a polgári osztály tagjai mily nemesen tudnak gondolkozni, és e nemes gondolkozás mellett eltörpül a főúri osztály romlottsága. Szembe állítja az ifjú amerikai társadalmat az ó európaival, és kitünteti ez utóbbi korhadtságát. Szatyrizálja az ó európai társas élet félszegségeit, melyben csak az boldogulhat, ki alkalmazkodni tud annak lelketlen formaságaihoz; de a ki a valódi erkölcsi életet keresi, hiú formaság helyett a való igazságot akarja elérni — az megvetésre talál. A „parvenü" amerikai ad leczkét a párisi salonembernek a becsületről, lovagiasságról. A rabszolgából világhölgygyé emelkedett „idegen nő" mosolyog a hiúságokon, élveken kapkodó párisi ifjúságon; holott ő, kit egykor pénzért adtak el lelketlen kereskedők, ki csak azért él e földön, hogy egykori urát, anyja meggyalázóját megboszulja, kiben a nyers erő minden alkalommal ki-kitör, midőn boszuját némileg kielégíti, — komoly művek olvasásával foglalkozik. Annyi ellentét egy darabban és Dumas érti az ellentétekkel megvilágosítani jellemeit. Ha meg akarjuk érteni a darabban vörös fonálként átvonuló alapeszmét, ha méltányolni akarjuk tiszteletre méltó vendégeink művészetét: vázolnunk kell főbb vonásaiban a darab tartalmát. A könnyelműsége miatt töukrejutott Septmont herczeg érdekházasságot köt a gazdag Mauriceau kereskedő leányával Katalinnal, a ki férjhez menetele előtt szeretett egy ifjút, nevelőnőjének fiát. Engedett atyja akaratának, és bár nem vonzódott a herczeghez, nejévé lett, azt hívén, hogy az idő ifjúkori szerelmét kitörli szivéből. Mauriceau nem vette tekintetbe leánya érzelmeit, neki csak az volt a vágya, hogy h erez egi unokákat ringasson térdein Ennek a vágynak ő fel tudta áldozni leánya boldogságát! Mert leánya boldogtalan volt. A herczeg hideg volt neje irányában, folytatta ifjúkori élveit, és neje könnyein fagyosan mosolygott Csoda-e tehát, ha a szive mélyében rejlő szerelem, mint a hamu alatt rejlő szikra lángra lobbant, a mely tetterőt csepegtetett az ifjú nő lelkébe? Felelevenedtek előtte ifjúkori emlékei, ezek töltötték el valóját, mig nyomorult férje mistresse Clarkson. az idegen nő szép szemeinek bámulója volt. Katalin imádottja Gerard, egy tehetséges fiatal mérnök, mig Rómában folytatja tanulmányait, szerelemre gyújtja mistresse Clarkson — kit általánosan idegen nőnek neveznek — szivét E nő azelőtt soha sem tudott érezni, csak a boszu dúlt szivében, és midőn anyja meggyalázóin kitöltötte boszuját, elérte legfőbb vágyát, csak pénz után vágyott; de mióta Gerard-t ismeri, a gyűlöletet az ellen fordítja, a kit Gerard szeret. Katalin tudta ezt — féltékeny volt. Midőn Clarkson nszszony egy alkalemmal megjelenni óhajt a Kata lin által rendezett jótékony czélu estélyen, ez azon feltétel alatt akarja elfogadni, ha akad a társaságból egy férfi, a ki őt karján bevezeti. Senki sem vállalkozott erre * vendégek között; férje vállalkozott e tisztre. Katalin egy csésze theát ad az idegen nőnek, mely ez utóbbinak 25,000 frankjába kerül, de egy szóra sem mél tatja. 0 tudja miért. A mint az idegen nő távozott, a csészét boszusan a földre dobta ugy. hogy darabokra tőrt. A siránkozó nőből immár tetterős nő lett, ő most már férjét valóban gyűlölte. Találkozik Gerard-dal, s ekkor meggyőződik arról, hogy nincs oka féltékenynek lenni; azért meglátogatja az idegen nőt, hogy a nyugtát maga kézbesitse. Itt elbeszéli neki az idegen nő történetét. Elmondja, hogy anyja, valamint ő is, rabszolga volt, hogy mint elégítette ki boszuját, összetörve rabszolgaságának bilincseit, hogy aztán Clarkson neje lett, de tőle, a mint boszuáldozatának gazdag örökösévé lett, elvált; hogy ő most szabad, mesés gazdagsággal bir és szereti Gerardt. — Beismeri, hogy ő volt az, a ki kieszközölte atyjánál, hogy Katalin Sepmont berczeghez men]en nőül. Hatásos drámai jelenet ez, melyet oly mű vésznő. mint Felekiné, ki az idegen nő szerepében fejtette ki művészetét, nagyszerűvé tud varázsolni. Gyorsan fejlődik tovább a történet. Az idegen nő Sepmont herczeget figyelmezteti, hogy kár oly messze keresni a kincset. Ezt megérti a herczeg, féltékenynyé lesz és neje egy levelét, melyet Gerardlioz intéz, elfogja. Heves szóváltás fejlődik ki a herczeg és Gerard közt, mely elkerülhetlenné teszi a párbajt. A herczeg Páris legjobb vivója, de a mellett a legnyomorultabb, leggyávább férfi. Segédeül az Amerikából megérkezett Clarkson-t hivta fel; tudja, hogy ez röviden szokta ezt végezni, hogy ez oly pisztolyokkal rendelkezik, melyekkel könnyű lesz ellenfelével elbánni. A becsületes, őszinte Clarkson megjelenik felhívására, de kifürkészi a herczeg nyomorult szándékát; hisz ő Gerardoak nagy tisztelője, mert az aranymosásról irt művével a gazdagság kimerithetlen kincsbányáit nyitotta meg neki. Bámulatos könnyűséggel adta Felcki Clarkson szerepét, ugy játszott a színpadon, hogy a néző közönség megfeledkezett arról, hogy színházban vau. Azt hittük, a hogy való élet szemlélői vagyunk. Rövideu: Clarkson és a herczeg párbajt vivnak. A herczeg elesik — és Katalin szabad. Megjelenik még egyszer az idegen nő, legyőzetve érzi magát és Katalinnak a jövendő boldogságkoz szerencsét kíván, ő Clarkson-nal, kinek őszinteségét, becsületét tisztelni fanulta, Amerikába tér vissza. A hivatalos személyek a darabban szereplő Remorin orvost, ki a darab menetét csak élénkíti, és olyan hideg fecsegőnek, — a mit a franczia raisonneur szóval jellemez — an feltüntetve ; a haláleset constatálására hívják fel. A hideg raisonneur erre azt mondja: „Örömmel 1" s a függöny legördül. Ez a darab nagy port vert fel Páris színpadán. A franczia színműírók szeretik utánozni ez irányt, s a kritikus a darabok ismertetése alkalmával nem egyszer hasonlítja össze a színművek alakjait Dumas ez alakjaival. Szemüveges erkölcsbírák több ízben megrótták Dumas-t, hogy alakjainak nem ad alkalmat a megjavulásra, hanem kérlelhetleniil sodorja őket a tragikus halál felé, mint itt Sepmont herczeget; megrótták, hogy itt az orvos „örömmel" constatálja a halált; de « párisi közönség tapsolt Dumas e darabjainak is, 8 Európa majdnem minden színpadán lelkes fogadtatásra találtak. Hogy a mi kisvárosi szinpadunkon is óriási tetszést aratott e darab, melynek iránya a mi viszonyainkhoz nem alkalmazható, azt annak tulajdonítsuk, hogy vendégművészeink utólérhetlen játékkal alakiták a szinmű két fő szerepét. Felekiné mistresse Clarkson szerepében a creolné vad szenvedélyét, megragadó művészettel tolmácsolá. Játéka ismertetésében bízvást mondhatjuk, hogy e szerepében a hideg gúny, a megvetés, a ki-kitörő szenvedély hivatottabb tolmácsolóra alig találhat Feleki a becsületes, őszinte amerikai Clarkson szerepében megmutatta, hogy a művészet csak túlzás nélkül művészet, hogy a gondolkozó színésznek föl kell ismernie a határt, melyen tul lépnie nem szabad. Cséki Ilona értelmes játékával megnyerte a közönség tetszését, és e szerepében több otthonosságot tanúsított, mint. az Erzsébetében. Közönségünknek ritkán van alkalma ily művészek játékában gyönyörködni, azért fel kellene használni ez alkalmat. Az ország minden részében diadallal fogadják köruíaikban a nemzeti szinház e tehetséges tagjait; nálunk is voltak, kik nem késtek elismerésükkel adózni. De valljuk meg, hogy az „Idegen nő" előadásánál kevesen voltak. A közönség érdekében is óhajtottuk volna, ha nagyobb számú közönség nézte volna vendégművészeink játékát. Bizony mulasztás az, ha ily alkalommal a város egész értelmiséga mint egy ember, nem siet Thalia templomába. Törvénykc/iési terein. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1880 ik évi augusztus 23-én és küvetkező napjain előadandó polgári ügyeknek. Előadó; Márki. 1559. Weiszbrunn Ignácz, rendőri közeg tettleges ós bíróság szögeli báuhtlmazása. 1488. Hatvani Lajos, veszélyes fenyegetés. 1489. Iímetykó Pál, lopás. Le^njabb hirek. — Loriss-Melikoff gróf oroszbelügyminiszterré és Tscheverin tábornok a III. osztályfőnöke államtitkárrá neveztetett ki. Rudolf koronaherczeg f. hó 29-én — születésnapján — vezérőrnagygyá fog kineveztetni. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: dr. Báttaszéki Lajos. Garzó Gyula.