Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-20 / 96. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, iO

l. szám. Csütörtök, máj

i

is 20én. BEKESMECY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési (lij : ln lvben házhoz hordva • agy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 trt.; évnegyedre 2 frt Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz- féle ház, a postával szemben. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr. A szerdai és szombat, szám ara 3 kr. Kapható Griinfold J könyvkereskedő urnái B -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-I>en egy sor kö>lé»i d'ja 25 kr Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a posta-hivataloknál 5 kros pORÍautalváriynyal Az eredmény. „Minden Demosthenesnél szebben beszél a tett." A költő nagy szavai jutottak eszembe, midőn oly eredményről akarok irni, mely után régóta hasztalan epedénk. „Magyarország a szép szavak hazája", mondá nem rég egy hires franczia államférfiú, kinek nyilatkozata: beburkolt szúrás \ nemzeti kényelmes pihenés ellen. Biz igaz az! Szedtünk mi beszélni, halem ha tettre kerül a dolog, megint csak i szavakhoz szoktunk folyamodni, hogy ;egyen hát más is, hisz mi már eleget — iettünk ? De hogy; — csak beszéltünk! Igy voltunk, mint már többször emiiettük : az ipar terén is. Hejh, de sok ;zifrán kiékesitett mondatokat is riszki•oztunk meg érte, hanem ha komolyan a (ettre került az ügy, szépen elhallgattunk. Egész hazaszerte igy voltunk ezzel. Mostanában, emlitve volt a lapok haábjain, sok nevezetes eszme került a felzinre, a melyeknek esetleges megvalósiása, kétségtelenül, emelő hatással fog lenni ,z iparra, de ott van a nagy kérdőjel gyalánt, hogy ugyan mikor lesz az? A házi ipart terjesztő egyesület nem okat beszélt de annál többet — tett. Boltot nyitott a nemzet háziipar czikkeinek s ma már az ország fővárosában, mint honfitársaink készítményeit kapunk oly tárgyakat, kitűnő minőségben olcsó ' árakért, melyekért a külföldre temérdek pénzt engedtünk kiszivárogni. A megnyitott csarnokban sok apróság, szükséges házi czikkek, asztalok, bronzirorozott fagyümölcs-tartók, külömböző kézi kosarak, kalapok, tenta és gyufatartók stb kaphatók, kapcsolatban a kötszövészeti czikkek és női kézi munkákkal. Nevezetes eredmény ez. Nem sok, nem dicsekedhetünk vele valami büszkén, de örömünk telhetik abban is, hogy ennyit tudhatunk felmutatni. Kezdetnek nézzük mi ezt, még pedig jó kezdetnek. Örömmel látjuk, hogy vannak elegen a kik a háziiparral foglalkoznak s örülünk, hogy a czikkek jó piaczra kerültek, s a közönség kedveli és vásárolja azokat. Reméljük, hogy a közönség pártolni is fogja a hazai termékeket s közremüködik a házi ipar felvirágzásában. Ne felejtse senki, hogy a mit ennek érdekében teszen, azt a hazáért teszi. Az anyagi boldogulás a jelszó. Miért boldogitnánk mi a külföldet szegény népünk millióival mikor legjobban saját magunkra fér föl? Csak azt emlitem föl, hogy évenként 60 milliót adunk ki gyermekjáték- czikkekért. Ez is a külföldre megy. Hát e hazában nem lehet készitni olyat, minőt a külföldön az unalmas téli estéken gyártanak halom-számra ? A magyar nem volna elég ügyes hozzá ? . . . Dehogy nem! Csak akarni kell! A fönt elmondolt eredmény legyen biztató az iparosokra, hogy a hazai czikkeknek van a hazába • is értéke s a közönség ne kapkodjon idegen czikkekért, mikor jobbat kaphat —• itthon. Szeressük a munkát és becsüljük is meg ! D. E. Szórakozási helyek. I. Sok jámbor, istenfélő ember, a mulató helyeket: színházakat, zenetermeket, kávéházakat, vendéglőket vagy a köznép mulató helyeit, a korcsmákat, az erkölcstelenség tanyáinak, az ördög iskoláinak s ennélfogva tekintet nélkül kiirtandóknak tartja. Igaz is, hogy a legszokottabb mulató helyek, u. m. a vendéglők és korcsmák, ugy mint nálunk fennállnak, nem egyebek, mint a lelki és testi egészségre ártalmas fertők. Mindazáltal elfogulatlanul tekintve, ezen alsóbbrendű mulató helyek is különösen egészségügyi, sőt némileg erkölcsi szempontból is oly fontos társadalmi tényezők, A. „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A „Viszontlátásából. *) i. Visszajöttem. Bár kisérnek A magányból bús emlékek, Ah, de mégis itt vagyok . . . Száműzött, ha visszahívják, Nem felejti fájó múltját, S rajta gyakran andalog. A köd nedves, szürke fátyla Nehezült az őszi tájra, Merre utam vezetett; Síró hangok a távolba', Itt meg a gép zakatolva, Zavarák föl csendemet. És e hangok, mintha halkan, Titkosan, de szakadatlan Súgnának mély szavakat : Régi búról, régi gondról, Szenvedélyről mely kitombolt, S helyén megbánás fakadt. I . . . Nyomaik is elsimultak, Eltörölték már az ujak, *) Mutatvány t. munkatársunk megjelenendő verliből. Szerk. ! Miket vágott a jelen — ; Egy maradt meg csak a régi, Éltem most is ugy kiséri, Mint akkor — a szerelem! n. Tornyosult az őszi felleg, Alkonyult már délután ; Viszontlátás vágya lep meg, S húz tehozzád Ilonám. Szél ingatja a harasztot, Hullanak a levelek; Messze búcsúzó hallatszott : Szállt vándormadársereg. Itt a poros utczasorba' Fürge, pajzán gyermekek. — Járja kedves, vig bújócska, Egyikök szól: „már lehet 1" Emlékeim föltámadnak, Borongok a multakon; Eltemetett bizalomnak Vágya, bája visszavon. Igy játszottunk mi is ketten, Mint ez apró nép mulat; Megfogtalak rejtekedben, S adtam „nagy egéiutat.

1

. .... Játszunk most is makacs gyermek, Bujocskánk a szerelem 1 Te szivedet folyton rejted, Én meg folyton keresem 1 . . . Mészáros Istváu. Egy álom. B. megyébeu gazdag birtokos volt I . . . ur, egy kedves, derék, müveit ember, telve józan ész és tökéletes ép kedélylyel, mintegy ötven évesnek látszik, testalkata erőteljes — magatartása elegáns — kissé feszes modorral, ugy látszik azon kor, melyben élt hatással volt reá: szive és lelke azonban egészen eliitő magas barátaitól. Sokkal nemesebben gondolkozik — sokkal több szivmelegséggel bir, semhogy ezt tőle egészben, vagy csak részben is elvehette volna arisztokratikus baráti köre. Neje negyvenkét éves lehet, és nyájas modorral felkölthetik a lekötelező finom udvariassággal megnyerő arczvonásai bárkiben is a rokonszenvet. Ily nő oldala mellett leuni s élvezni kellemes társaságát — hallani kedves, szép csengésű hangját — látni szemeiben a nyájas, sokat jelentő kifejezéseket, önkénytelenül is eszünkbe