Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám
1880-05-20 / 96. szám
„Békésmegyei Közlöny" 1880. 101 . szám. melyek megérdemelnék a hatóságok különös gondozását is. Szórakozásra épen oly szükségünk van, mint a levegőre vagy egyéb az élet fentartására szükséges tényezőre. Különösen városokban élő hivatalnokok s iparosoknak, a kik naphosszant egy helyben kénytelenek megállapodás nélkül dolgozni, egészségük fentartása tekintetéből elkerülhetlenül szükségük van arra, hogy időnkint oly szórakozási helyeket felkeressenek, a hol testüket a munkábani tőrődöttségtől, lelküket pedig a kenyérkereseti s üzleti gondoktól vidám társalgás által ideiglenesen felszabadítsák. Nem a pihenés, nem is az élvezet, evés-ivás az, a mi a mulató vagy inkább gyülhelyek felkeresését szükségessé teszi ; hanem a társalgás s az evvel együtt járó szórakozás s vidámság, a mire az embernek ép oly szüksége van mint a tápszerekre, a mi nélkül a felnőtt ember is ép ugy megbetegszik mint a gyermek. Kedélyes, vidám társalgás által felí'risül a munkától törődött test s visszanyeri ruganyosságát az egyforma munkában eltompult lélek, felenged a testi és erkölcsi tekintetben veszélyes komoly lelki hangulat s a munkás ember másnap ismét vig kedélylyel s ujult erővel láthat dolga után. MEGYEI HIREK. (—J.) A szarvasi főgymnasiumi önképzőkör pünkösd héttőn d. u. 3 órakor a díszteremben örömünnepet ült ily rendben: a főgymnasiumi dnlkar megnyitó éneke után. 1. Tanulmány a „Szózat"-ró 1, irta Uiberacker Fridó gr., felolvassa Dobosfy Ferencz. 2. Losonczi özvegye. (Tóth K) szavalja Kemény Árpád. 3 „Toldi szerelmét" fejtegeti Vitéz Géza. felolvassa Senkey Kázmér. 4. „A dalnok búja." (1851 Arany J) szavalja Safáry János. 5 „A gyermek és szivárvány." (Arany J.) szavalja Kvacsala János, fi „A Zagyva regéje," irta s előadja Mocskónyi József 7. „A fogoly lengyel." (Csengey G) szavalja Grimm Zsiga. 8. „Háry János Bécsben." (Garay J ) szavalja Jeszenszky Ignácz. 9. „Sára néne", humoreszk, irta s előadja Mocskónyi József. 10. Vörösmarty „Szép Ilonkáját" szavalja Czikatriczisz Lajos. 11. „Búcsú." (Eötvös J) szavalja Bikádi Antal. — Berekesztő-ének a főgymnasiumi dalkartól. Ezen nyilvános ülés után azonnal ki osztattak a jutalmak, melyeket a nemeslelkü gróf Ueberackerné úrhölgy ez idén is kitűzött három oly ifjúk számára, kik az önképző körben szorgalmukkal leginkább kitüntették magukat. | Igy lettek jutalmazva egy-egy aranynyal jeles dolgozataiért: Mocskónyi József, bírálatban tanúsított ügyességeért : Koncsala János, és jeles szavalásáért: Bikády Antal, mind nyolczadosztálybeli tanuló ifjak. (—J) A szarvasi nőegylet részéről az ottani népiskolák számára alapitváuyozott tallérjutalmak az idén is kiosztatuak azon tanulók közt, kik a lefolyt tanévben a magyar nyelv elsajátitá sában a legkitűnőbb szorgalmat tanúsították. Ilyen tallérjutalom összesen hat van s a nyári közvizsgálatok alkalmával szoktak kiosztatni. (J—) A századik vizsgálat. Szarvason a folyó héten tartatnak az evangeliku?. népiskolák vizsgálatai. Ezen vizsgálatok elseje máj. 18-án reggel tartatott meg. A vizsgálatot adta Zvarinyi Lajos ur a szarvasi tanitók nesztora, és pedig ez volt az általánosa" tisztelt és szeretett öreg ur századik vizsgálata. Ötven éve működik már a tanítói pályán odaadó szorgalommal s mindig szép sikerrel. Adja Isten, hogy még tovább is üdvösen működjék s példát mutasson az ifjabbaknak arra, mint lehet gyengébb testalkat mellett is egy hosszura nyújtott életet a leghosszasabb tevékenységben betölteni. — Beküldetett. A b.-csabai kereskedő ifjúság a t. hó 22-én a Széchényi ligetben tartandó zártkörű tánczestélyre vonatkozólag tisztelettel tudatja a t. cz. közönséggel, hogy akik még eddig nem kapták, vagy kinek nem kézbesittetett meghívó, alólirottnál szíveskedjék jelentkezni, B.Csabán, 1880. május 18-án. A rendezőség megbízásából: Tischler Károly, (Bartóky László ur kereskedésében.) — Öngyilkosság. Ilajdu Albert csökmei illetőségű napszámos, ki jelenleg a szeghalmi téglagyárban dolgozott, ismeretlen okból magát J felakasztá E szerencsétlennek hulláját öngyilkossága után egy héttel fedezék fel, s közigazgatásilag eszközölt hív. orvosi bonczolás után az öngyilkosság konstatáltatott. — Halálozás. Kardos Mihály szeghalmi földbirtokos hosszasan tartó betegség után jobb é etre szenderült. E derék férfiú földi maradványai e hó 18-án tétettek általános részvét mellett az örök nyugalomra. Szegbalom község egy clerók polgárt, az egyháztanács egy lelkes presbiteri vesztett el benne. Béke hamvaira! — Szeghalom halad; a mennyiben nyaktörő gépeit, azokat a keskeny fenyőfából készült járdákat, az érdemes elöljáróság lelszedeti, s helyette hatalmas tölgyfa pallókat fog lerakatni. Jellemzi a mostani elöljáróknak helyes eljárását már azou körülmény is, hogy nem mint eddigi elődeik szokták, télen, s ekkor is a legnagyobb sárban, hanem most a midőn erre az idő legal j kalmasabb, rakatják le ez évtizedekkel daczolandó tölgyfajárdákat. Nem tartjuk érdemtelennek még azt is felemlíteni, hogy a télen annyira sürgetett vizméregetőt szintén elkészittetó s egyúttal a Berettyó uj hídjához felépített magas töltést igen csinos korláttal látá el az elöljáróság — Szeghalmon a bekövetkezendő fürdési idényre Gottfrid E. fakereskedő ur egy csinosan berendezett uszodát állított fel. — Megyegyiilés. A szerdán folytatva tartott gyűlés főmozzanata a választás volt. Főjegyzővé közfelkiáltással ellenjelölt nélkül Márky Lajos ur választatott meg; a közigazgatási jegyzőségre ifj. J a n c s o v i t s Pál ós T erényi Lajos urak lettek kandidálva, kik közül az utóbbi 18 szótöbbséggel lett megválasztva ; az orosházi segédszolgabirói állásra kandidálva lettek Rohoska Mihály ügyvéd , Vüiigyel Sándor bir. végrehajtó és B a j.c s y Géza írnok urak, ez utóbbi visszalépvén, a szavazásnak eredménye lett, hogy Vangyel Sándor ur 14 szótöbbséggel lett meg. Közigazgatási bizottsági tagul Urszinyi János úrra adott 40 szavazat ellenében Göndöcs Benedek apát ur lett 65 szóval megválasztva. Ezen napon tárgyaltatott a megyei laktanya ügye, mely kérdéshez a gyűlésen mint megyei bizottsági tag jelenlevő gróf Apponyi Albert ur is hozzászólt, melyben azonban érdemleges határozat nem hozatott. — A békésmegyei orvos-gyógyszerészegylet f. hó 17-én tartott rendkívüli közgyűlésében egyhangúlag azon határozatot hozta, mikép a biharmegyei orvos-gyógyszerész- és természettudományi-, s a debreczeni orvos-gyógyszerész egylet álial közösen indítványozott „Tiszavidéki orvos-gyógyszerész-egyletek szövetkezetébe" ezúttal belépni nem kiván, és pedig azon oknál fogva, mivel már több hasonló czélu országos egyesület létezik, s egy ujabb, széles alapra fektetett szövetkezet csak az erők szétforgácsolására vezetne a nélkül, hogy, az egylet valódi czélját sikerrel valósithatná. Elénk eszmecserére adott alkalmat a megye egyes községeiben járványosán mutatkozó himló-esetek, és a vódhimlőoltís tárgyalása; s megnyugtató volt hallani, hogy p. o. B.-Csabán a himlőben csak oly egyéuek haltak el, kik nem voltak beoltva: s általános az orvos urak tapasztalata, hogy beoltott egyének, ha meg is kapják a himlőt, ennek lefolyása mindig enyhébb. A védhírnlő oltás szüksége hangsúlyozva, s az oltás körül az oltó orvosoknak körültekintő figyelem lön ajánlva. Az egylet 3 uj taggal szaporodott, s elhatároztatott a megye egészségügyi személyzetéből azokat, kik az egyletnek még nem tagjai, a tagságra .felhívni. Résztvett a gyűlésen 14 orvos ós gyógyszerész, kik közt jelentékenyen volt képviselve Csaba egészségügyi személyzete. A tanácskozást Dr. Hajnal István, egyleti alelnök vezette. Irodalom és művészei. * B.-Csabai szinház F. hó 18-án előadatott „Egy magyar huszárkáplár Bécsben", bécsi életkép, irta Costa Károly. A kellemetlen idő miatt a, közönség nagyon kis számmal jelent meg, pedig ugy a darab, mint az előadás teli házat érdemelt volna. Balogh Árpád ur (István huszár) szép buizár volt, nem csodáljuk, hogy a férfiak iránt hideg Teréz kisasszony fejét is megzavarta. Játéka is mindvégig jó volt, az egyenes, nyilt szavú s juttatja azt, hogy mily boldog lehet a szerető férj, kinek ő neje — mily boldog a gyermek, kinek ilyen édes anyja van. Gyermekein a legnagyobb szeretettel csüggött, a min Mariska, Eliz, Jolán, Ida teljes szivükből örülhettek is. Kedves kis teremtések voltak mindannyian, Mariska közép termetű, szőke; azúrkék szemekkel lekötelező finom modorral. — Eliz karcsú, valamivel magasabb nénjénél, tüzes fekete szemekkel — örökös jó kedvvel egy-egy repülő angyalhoz, — Jolán — gondolkozó komoly arczával, sötét kóu szemeivel az egyszerű szépség mintaképe. — Ida, egy kis csevegő gyermek kit látni akkor, midőn a nevelő kisasszony — egy Rajna vidéki német Hölgy — a franczia leczkével: „Quelle nccent" (minő kiejtés 1) kifejezése egészen dühössé tesz, — bármelyik hírneves művész ecsetjének mintául állhatott volna. Mennyire különbözik e család, az olyan családoktól — hol egyik-másik úrhölgy barátnőiét — ismerőjét a nyakkendő csokrától kezdve — a harisnyakötőig lerántja, — hol egyik, — másik ur egymásnak bolondja — s egy-egy urhölgygyeli viszonya nem a leggyöngédebben van említve — mily külömbség az ilyen családi élet — és e családé közt. Mig sok család körében a házi kisasszonyok egy-egy rosszul felfogott s még roszszabbul kiejtett franczia mondatot szőnek beszédjükbe, avagy valami Bősendorfer-féle zongorán döngetik „rózsás ujjaikkal" a rózsás búrokat — sértik a hallgató fülét — a „Szűz imája" vagy a „Serenád valzer"-rel, — avagy Ponson de Terrail valami sentimentalis regényénél : Alfréd vagy Abelard párbajáról — egy oh! kiáltás mellett csinálják a szamárfül behajtást mint jegyzéket — s várják a mama és papa pöffeszkedő gőgje mellett az az udvarlókat — pamut gombolyitó segédjeiket s a bókok mondásánál izzadó ifjakat — s hallgasson maga I szellemdus Kifejezéssel hozzák zavarba az ipsékét, kiknek kesztjüköz nem szokott izzadó tenyerükön elszakad a glacé s elpalástolatlan zavarral vonulnak a férfiak közé hol a házi ur egy-egy zöld ágra vergődött kereskedő-féle ur, az orvos, gyógyszerész, ügyvéd s járásbiró ezen a tulajdonképeni intelligencziához tartozó urak társaságában gondolkozik, hogy mikor megy már férjhez egyik vagy másik nem épen tizenhét éves leánya (kevesebb nem lehet, de több igen); számlálgatva magában, hogy hány és hány darab kenyér fog elfogyni az asztalnál — hány csirkébe és hány üveg borba kerül a soáré, ö bizony ezt nem is szereti, — de hát méltó neveltetést adott leányainak s vissza nem húzódhat aztán meg mi különbség van ő Ó3 egy miniszter közti" Persze, hogy igen sok. De azért jóakaróknak látszó loaráta uem ellenkeznek vele, csak ha figyelemmel néz néd az ügyvéd és orvos arczát, emberismerő barátom, önkénytelenül is észrevennéd, hogy nincse nek egy véleményen a kereskedővel de nem a; úrral legalább az arczaikon mutatkozó guuyos mosoly arra enged következtetni, s ők a soll und haben-t a gyógyszerész tudományával csak a meter rendszer behozatala alapján tarthatják összeha sonlithatónak, mit ugy látszik a jelenlevő gyógy szerósz is észrevett, mert arczából látom, hog; kikelni készül a kereskedőknek a Hofifinann csepp Sós borszesz, Élet-ital stb. árulásai ellen, mert bá „halál ellen nincs orvosság patikában vagy má helyen' — mégis nem illő olyan helyen, hol patik van, árulni az emiitett kereskedelmi czikkeket Sokkal műveltebb ember különben a gyógyszerés