Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-04 / 85. szám

B.-Osaba, 188Q . VII. évíolva m, 85. szám. ' Kedd május 4-é n. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 Irt; évnegyedre 2 frt Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz- féle ház, a postával szemben. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára4 'kr. A szerdai és szombati szaij) ára d kr. líapliatn Griinfeli! .1 könyvkereskedő urnái 11 -Gsnban Hirdetések jutányos nron vétetnek fel. „\yilttér"-i>en é<ry sor kfui&iti d ja Jő kr Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó, hivatalban Takács Árpád ur nyomdájába- , vidéken a posta-hivataloknál !> kros i>09l«uí«lváiiynval Reflexiók. i. Tavasz van. Fizikai örök törvényeknél fogva a természetben mindenütt megindult a haladás; a csira az életre serkenés pro­czessusában van; a rügyek bimbókká faka­doznak; az uj élet, a tenyészet kezdetét vette. Hát az eszmék világában meg­van-e a kikelet? a társadalmi erők, el­vek, czéloknak megvan-e ébredési stádi­umaik? Igen, minden kételyt kizárólag meg­vagyon, és a szellemi uj mozgalmak, uj irányok is szeretnek a tavasszal tartani. Nem örvendetes dolog, hogy nálunk ilyen értelemben a kikelet kevés hajtást, kevés életet hozott felszinre ismét. Mintha csak igazságot akarna szolgáltatni némely pessimisticus országlár — és publicistának, kik a nemzet ápathiájáról, tespedéséről be­szélnek untalan. Van talán némi részben igázok, habár túlozzák is az állapot minőségét. Igaz az, hogy társadalmunk kevéssé érdeklődik va­lami iránt; az a sürgés, forgás, az a tenni­vágyát, törekvés, buzgalom, hév, mit nyolcz, tiz év előtt szemléltünk, nagyot lohadt, mondjuk lecsillapodott. — Legislatiónk mely annyi szép, nemes eszmék létesítését, és egy politikai átalakulást kezdeményezett, a legtöbbször vagy nem oldotta meg feladatát egészben, vagy csupán az irány kijelölé­sére szorítkozott. Áll az, hogy parlamenta­rismusunk nem egészséges, és roppant hiányával van a tökéletességnek. Kormá­nyok jönnek, mennek nagy állami czélok ki­tűzése vagy azoknak inaugurálása nélkül. Botrányos jelenetek játszódnak le a parla­mentben komoly munkálkodás helyett akár­hányszor. Egyes előkelőbb államférfiak jó hírnevei meghurczoltatnak, sárral kevertet­nek képviselőházban ós sajtóban anélkül, hogy a társadalom határozott nyilt elité­léssel sújtaná az ilyes üzelmeket. Égető kérdések és bajok megoldatla­nul és orvoslás nélkül maradnak. Vallás, — nevelés — az egyedi sza­badság kérdései, közigazgatási és közgazda­sági reformok, a földjövedelmét elősegitő melioratiók, mezőgazdasági és ipari viszo­nyaink javítása, a kőzjövedelmi források öntudatos többitése, fontos juridicus elvek megállapítása és kimondása számos egye­bekkel együtt mind olyan mi sürgős intéz­kedést követe], mert súlya naponként ha­talmas erővel nehézkedik reánk, még is elodáztatnak; mint szép eszmék, szép re­mények megoldatlanul hagyatnak. Ha olykor-olykor vet egy-egy lobbot valami, hát kívánjuk kivitelét, tudjuk mind­nyájan, hogy itt tenni kell, de utoljára sincs elégtéve semminek. Miért? mert a társadalom szava nem lép fel követelőleg. Támadnak hébe-hóba izgatók, de ki­fáradnak, mert vagy nincs elég erejök a véghezvitelre, vagy nincs ki kövesse őket. Egy-egy parlamenti szónoklat, egy-egy ha­tásos vezérczikk vagy röpirat . . . meghall­gatjuk, elolvassuk — aztán napirendre térünk felettök. Merész kezdeményezők, hasznos magvak sikeres elültetői nincsenek. A-y. ALFÖLDI ÜGYEK. A temesvári sxiuliáz égése. Temesvár, május 1. Ápril 30 án este a „Nő ura lom" czimü vígjáték utolsó szavai még alig hang­zottak el s az előadáson jelenvolt közönség még alig lépte át színházunk küszöbét, hogy a kiválóan sikerült előadás után le­nyugodjék, midőn „Tüz van!" vészkiálr k „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Egy szakértő tanu. Bünügyi történet. Irta: Berinauu M. (Folytatás.) Lyser kiugrott az ágyból és gyorsan felöl­tözködött. — Nem tudja, kérdé a szolgát, mit kiván tanár ur tőlem ? — Arról nem adhatok fölvilágosítást, csak azt mondá, hogy kérjem, miszerint rögtön jöjjön hozzá; a dolog ép oly sürgős mint fontos. Lyser sietett és nem sokára a tanár szobá­jában állt. Ma megmutathatja, mit tanult szólt ez tré­fásan, de némi zavarodással tanítványához. Nem valami könnyű műtét forog, fenn, és okaim van­nak ahhoz csak önt segédül választani, mert ön­nek tántorithatlan hallgatására számitok. Ugyanis egy pisztolypárbaj eltitkolása forog szóban, és gondolhatja, hogy magasabb tekintetek kénysze­rítenek, ezen esetet — orvosi kötelességem elle­nére — a hatóságnak föl nem jelenteni. Ha ezt tenném, két nemes családra megmérhetlen nyo­mort hoznék, mert ön jól tudja, hogy itt nálunk különösen a pisztolypárbajok mily szigorúan büntettetnek. — Eleget tudok, tanár uri — szólt Lyser. Itt kezem, hogy hallgatok. A tanár erősen megszoritá a tanítvány oda nyújtott kezét, azután ellátva magát mindennel, mi a tervezett műtéthez szükséges, mindketten a már várakozó kocsiba ültek, mely őket vágtatva, a körülbelül egy fél órányira a város előtt fekvő Sallin báró nyaralójába vitte. A ház ura és neje, utóbbi könyekben úszva fogadák az urakat, és a tanár azonnal a beteg­hez — ki a ház fia volt — vezettető magát. A betegszoba az első emeleten volt. Midőn a tanár ismét lejött, fiatal segédét félrehivá, ós lassan, mondá hozzá : — A mint már mondám, n<sm könnyű dol­gunk lesz itt, mert a jobb vállcsont csúful össze van marczangolva. De figyelemmel, hideg vérrel és határozottsággal igen szép műtétet fogunk véghez vinni. Fiatal barátom, legyen tehát figyel­mes, csendes, és ahol mondom : ott gyorsan men­jen neki! Fölmentek a betegszobába. A sebesült, gyö­nyörű, huszonnégy éves, majdnem athletikai ter­rtnetü ifjú, bár sebe bizonyára sajgott, már egy támlásszéken ült, ós a müorvosokat vidám nyu­galommal várta. A golyó mélyen fúródott a váll­csontba, és már a színhelyen, hol a párbaj tör­tént — a csak néhány mértföldnyi távolságra levő határon — egy sebész által kivágatott. Azon em­ber azonban oly ügyetlenül járt el, és az ut a szülői házhoz annyira súlyosbította a sebet* hogy a tanár bátran mondhatta: a níütét nem könnyű dolog lesz. A műtét mégis aránylag rövid idő alatt kitűnően sikerült. A sebben nem maradt semmi­féle csontdarabocska -vissza, és minthogy a báró háziorvosa a legnagyobb gonddal kezelte a to­vábbi gyógyítást, Sallin Ferdinánd báró, övéinek kimondhatlan örömére, nyolcz hét niulva „a lóról történt életveszélyes esése" folytán tökéletesen annyira fölépült, hogy csak a jobb kar maradt béna, minek az volt a követkeizmónye, hogy tisatÍ! állásáról le kellett mondania, mi irilatt.sefH- övéi, sem maga épen nem nagyon búsultak, inert mély béke uralkodott Németországban, ós békében egy fiatal, tüzes és becsvágyó ifjú a katonai szolgálatban legkevésbé sem találja törekvésének kielégitését. A tanár sikerült gyógykezeléseért :fejedel­mileg lett megjutalmazva :és Lysernek, bármeny­nyire szabadkozott is, a háladatos atyától egy gyönyörű arany ismétlő-órát kellett elfogadni. Rövid idóre élhagyá Lyser az egyetemöt és csak három év múlva tért ismét oda vissza. Azot.nal meglátogatá 0. tanárt, ki eleinte boszusnak látszék, hogy Lyser — a mint magát

Next

/
Oldalképek
Tartalom