Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-02 / 84. szám

B.-Csaba, 1880

. V1L évfolyam, 84. szám. Vasárnap május 2-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedfl, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : ln'lvlien házhoz h'irdva vagy postán bérmentve kii'dve: egy évre 8 frt; félévre 4 rt; évnegyedre 2 frt Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz- féle ház. a postával szentben. Efíyes szám ára 4 kr. A sz.idüi it. s/.i>iniiui. szani ára H kr. Iviipnaió Gríiiiléld .1 könyvkén slie«lu llrnál 1! -(/-!11 üi il Hirdetések jutanvn* a: vétetitek lel, „Xyilttér"-! en ei»v sor kö.leM d ja •_'"> kr Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Elöti/.etlietlli helyien a szerkesztőségben, a kindóliivM'iilitHii Tíikacs Arpá'i ur nynntdniáliae, vidéken a poütn-InvatalnkiiHl á kivs |>nst!iut>ilváuvnval A szarvasi másodrendű vasút megnyitásának ünnepélye. Volt idő, nem nagyon régen — e századnak elején — midőn a Hármas-Körösnél fekvő igénytelen Szarvas városa hazánkban nevezetessé leto az által, hogy szorgalmas népe élénk fogékonyságot tanúsított minden korszerű eszme iránt. Köztudomású dolog, hogy Tessedik Sámuel buzgóikodása folytán Szarvason indult meg az a mozgalom, mely hivatva volt a pangó mezei gazdaságba, s a majdnem teljesen elhanyagolt házi iparba életet önteni. Szarvason letC tudtunkkal az első luczernás vetve hazánkban, itt állíttatott fel az első gazdasági-intézet, itt tétetett Alföldünkön az első jelentékeny kísérlet a selyemtenyósztésben, selyemfonásban és szövésben, s ugyancsak a gyapjufonó- és szövőiparban, itt találjuk első nyomait egy néptanitóképző intézetnek. Később, midőn ez a s«k jó kezdet az ellenségeskedések fondorlatai következtében üdvös fejlődésében akadályoztatva lett, Szarvas városa abban hü maradt önmagához, hogy azontúl is elénk lélekkel karolt fel és gyámolított .minden életrevaló eszmét, minden üdvös .ügyet. Bizonyítja ezt az esperességi főtanodának, mely ma is nemcsak Szarvasnak, hanem Békésnek és Csanádnak is méltó büszkesége, áthozatala Berényből, mi csakis azon nagy áldozatok árán történhetett meg, miket egyrészről a szarvasi uraság, másrészről a szarvasi evang. egyház és község hoztak. Midőn 1858-ik év október 25-én a tiszavidóki vasút aradi vonalának közlekedése megnyilt, s a süvöltő mozdony, melynek első tervezés szerint Szarvas alatt kellett volna elrobognia, ettől két mértfőidet meghaladó távolságban, Mező-Túr és Gyoma alatt vonult el : lehetetlen volt Szarvas városában fel nem ismerni azt a lehansroltságot, mely az érző kedélyeken erőt vett, midőn mindenki érezte, ki érezni akart és tudott, hogy mily silány szerepre van kárhoztatva e város, mely egykor legalább az •alföldi városok közt előljárt, minden jóban, üdvösben vezérszerepet vitt. Mintha eddigi kedvező helyéből ki lett volna tolva a város és visszalökve oly viszonyok közé, hol minden fejlődés meg lett akasztva, hol meg kellett barátkozni azzal a gondolattal, hogy e város egy egyszerű vidéki falu szerepére van kárhoztatva. S valóban volt is Szarvas városának alkalma e szerepét éreznie a lefolyt 22 év alatt nem egyszer, ha látta, hogy többet ne említsünk, téli időben mint van elzárva a nagy világtól, mint kellett rosz utak, árvizek miatt majdnem évenkint csak a postai közlekedést, hol Szent-András - ()csöd - Poónak, hol (iyomának irányítani, hogy kellett az árúkat Mező-Túrról sok veszélylyel, nagy károkkal, s mégis késedelmesen, ladikokon szállítani. Ma már e kedvezőtlen korszaknak vége. A szarvas-mezőtúri vasut-vonal ápr 1 2H-én hivatalosan be lett járva s május 1-én a közhasználatnak átadva. Az átadás maga nagy ünnepélyességgel folyt le. A kormány közegei s a tiszavidéki vasút igazgató választmányának több tagja a szarvasi népnek lelkesült „éljen" kiáltása mellett vonult be ápril 29-én d. u. 3 órakor a szarvasi indulóházba. Miután a hivatalos átadás megtörtént volna, a hosszú vasúti lerakó színben berendezett 500 teritékü közebéd következett, melyben élénk „éljen"-ek hangzottak el mindazokért, kik a vasút építéséhez szellemi vagy anyagi erejükkel hozzájárultak. Álljon itt befejezésül a szarvasi vasútvonalra vonatkozó egy pár adat. A vonal hossza a mező-túri vasúti állomás felvételi épületétől a szarvasi felvételi épületig 20080 méter, vagyis kerekszámban 20 kilométer. A rendes vonatok közlekedése e vonalon épen 60 perczet fog igénybe venni. Az egész költség, melyen e vasút épült, megközelíti az 500 ezer forintot. Szarvas városa e vasút által megifjult! Óhajtjuk, hogy általa napról-napra erősödjék is, s legyen ezentúl is régi jó hírnevéhez méltó! Miliálfi József. Politikai hirek. * Az országgyűlés ápril '29-én megkezdte az 1880. évi appropriátióról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A többség elfogadta általánosságban a törvényjavaslatot — A kereskedelmiigazság és belügyminisztériumokban már hosszabb idő óta üresedésben levő államtitkári állások most ismét be fognak töltetni. — Károlyi gróf nagykövetnek Londonban maradását vagy eljövetelét illetőleg azt jelzik Londonból, hogy a nagykövet esetleges elhivatásának vagy leköszönésének oka az ő saját személyében keresendő, a mennyiben egyrivagykövettől megkívántató tartózkodásra nem igen ügyelt, s ismételten tett kicsinylő megjegyzéseket Ghubtonera. — Ordódy Pál közlekedésügyi miniszter a hiva'alos esküt, ápril 29-én tette le ő feKége kezeibe. A kereskedelem méltatás:!. Az emberi nem művelődésének története oly szorosan függ össze a kereskedelem történetével, hogy egyik a másik nélkül nem is képzelhető. Nemcsak egyes városok jóléte, gyarapodása, műveltsége és összes anyagi és szellemi emelkedése függ a bennük levő kereskedelem nagyságától és irányától, hanem országok ós államok sőt egész világrészek emelkednek és hanyatlanak a kereskedelem emelkedésével és hanyatlásával. Ha valamely világvárostól elvétetnék eddigi összes kereskedelme, az nyomban pusztulásnak indulna. A házak és földbirtokok elértéktelenednek, a lakosok létszáma mindinkább fogy, a tarsadalmi élet, mely előbb magas hullámokat vert, elsatnyul, tudomány és művészet elenyészik, az anyagi jólét helyét nyomorúság és a tudományos képzettséget és társadalmi műveltséget tudatlanság" és póriasság váltja föl. Szóval: a kereskedelem megszüntetése a legvirágzóbb várost romhalmazzá és idővel valóságos vadonná változtatja. Ezt bizonyítja a többiek közt Tyrus phönicziai város sorsa, midőn Nagy Sándor a földközi tenger partjára Alexandria városát építette és a kereskedelem gyúpontjává tette. Az ellenkező eredményt tapasztaljuk, ha egy jelentéktelen helység kedvező politikai vagy természeti befolyások következtében kereskedelmi várossá változik. Mint varázsütésre megnépesedik, a hajdani szerény lakhelyeket paloták váltják fel, a társadalmi élet erős lüktetést nyer, a gazdagság általános jólét és vele karöltve a tudomány és művészet szilárd alapot nyer önérzete és méltósága biztosítja hatalmát és függetlenséségét. Szóval! a kereskedelem gazdaggá, hatalmassá és függetlenné tesz. A kereskedelem eme nagy fontosságánál fogva nem csudálkozhatunk, hogy azon országok a leghatalmasabbak és legboldogabbak, hol a kereskedelem és forgalom a legnagyobb, legkiterjedtebb és hogy e nagy horderejénél fogva a kormányok és uralkodók kiváló pártfogásuk alá veszik a kereskedelmet, annak előmozdittatását min-