Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-02 / 84. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 85. szám. lapjait nómi figye­hogy den lehető eszközök segítségével kieszkö­zölni igyekezvén. Ha e történelem lemmel olvassuk, azt tapasztaljuk, nogy a kereskedelem hintette el a képzés első mag­vait, mi eleinte öntudatlanul, későbben pe­dig bölcs öntudattal fejlesztetvén emelte az emberiséget a mai tökély színvonalára. A phőnicziaiak és karthagoiak keres­kedelmök fejlesztése érdekében tökéletesí­tették a hajózást, terjesztették az általok feltalált iparczikkeket, és midőn kereske­delmi czéljaik elérése végett békés szán­dékkal utazták be a közel és távol eső vi­dékeket és országokat, az idegen népekkel való sűrű érintkezés folytán, terményeik kicserélésével egyidejűleg gyarapították is­mereteiket és terjesztették a felvilágoso­dottságot. Uj országok és népek természeti és erkölcsi tulajdonaival megismerkedvén, ismeretök köre mindinkább szélesbedett, és minthogy ily gyakorlati módon szerzett bő isineretek a néppel való sürü érintke­zés folytán elszigetelve nem maradhatott, hanem az idő folyamában közkincscsé vál­tak, a nevezett népfajok az emberiség való­ságos jótevőivé és tanitóivá lettek, mely jótétemények nemzeti halálukat is túlélték. A középkoru Olaszország volt a kelet s nyugot kereskedelmének központja és közvitetője. Ennek következtében keletkezett sok hatalmas város az adriai tenger természet­szabta kikötőin, hol Európa, Ázsia és Afrika kereskedői kicserélték már jelentékennyé lett nyers és ipari terményeit. Mily gazdag ismeretekkel tértek vissza a retournirt ke­reskedők hazájukba és mily becses positiv ismereteket terjeszthettek öntapasztalatuk utján az éghajlatról a népek nyelvéről, öl­tözékeiről, szokásairól, foglalkozásairól, ter­ményeiről stb. Mit mondjunk a kereskedelem érde­meiről a felfedezések és találmányok kor­szakalkotó idejéből ? Vájjon minek köszön­hetjük Amerika és Ausztralia fölfedezését? miért keresték az utat Indiába, Chinába és Japánba? — Egyes egyedül a kereskede lem érdekében. A kereskedelem tehát mint a meg­gazdagodás forrása, oly hatalmas ösztön, m'-lyre majd minden nevezetes mozgalom és világesemény visszavezethető. És mit ta- j Külföldi hirek. pasztaihatunk a legújabb időben? Vájjon * Sándor czár születésnapját ápril 30-án feltalálták és tökéletesítették volna-e a hasz- ülte meg uagy poni pával. Ausztria-Magyarország nálhatóság mai fokáig a gőzmozdonyt, a j ó g Nómetor.-zág uralkodói ezúttal sem mulasz­sokféle ipar és gazdasági gépeket, a táv- j t ották el, hogy külön katonai küldöttek által sürgönyt? és építettek volna-e annyi vas- advözöltessék Oroszország uralkodóját. - Az utat, gőzhajót, gyárat, ha e kereskedelem a u„ oI pa rliament ápril 29-én délután trónbeszéd nem vette volna e nagy fontosságú talál- nélkiil meg nyittatott. - Cabulból érkezett táv­mányokat szolgálatába? Mit érne a leg- irati tudósitás szerint Ros z tábornok ápril 25-ón kitűnőbb ipar, a legvirágzóbb mezei gazda- nagy győz ei me t aratott Sydabad közelében a ság, a legnevezetesb találmány a keres­kedő vállalkozási szelleme nélkül. Kereskedelem nélkül visszaesnék tudo­mányunk és egyáltalában minden vívmá­nyunk, a kiindulás kezdetleges állapotába. A termesztő nem számithatván termeszt­ménye fölöslegének biztos eladására, csak annyit termesztene, a mennyi családtagjai beusziilöttek fölött, kik közül 1200 balva maradt a csatatéren. — Szevicz a téli palotai merénylő szembesittetett a téli palota személyzetével, kik mindnyájan felismerték benne az eltűnt asztalost. MEGYEI HÍREK. * Előfizetési felliivás a „Békésmegyei szükségleteinek fedezésére szolgál. Az ipar Közlöny" Vll-ik évfolyamának 2-ik negye­legfeljebb küzködő liázi ipar volna, mely a dére. Ápril l-jével uj negyed kezdődvén: legszükségesebb építkezési, élelmezési és ru- kérjük mindazon t. cz. előfizetőket, kiknek házati czikkekre szorítkoznék. Tudomány előfizetése m. hó végével lejárt, hogy azt a és művészet még névről sem léteznék. i rendes expediczió okából idejekorán meg­A kereskedelem ennélfogva mint ut- ujitani szíveskedjenek. Előfizetési dij ne­törő és folytonos fejlesztő a műveltségi té- gyedévre 2 frt; félévre 4 frt; háromne­nyezők első osztályába tartozik. A keres- gyedévre 6 frt. Nyolcz egyszerre beküldött kedés megismertet uj szükségletekkel és ! előfizetésutána9-iktiszteletpéldányképenjár. midőn ezeket terjeszti és megkedvelteti, — Értesítés A bánfalvavidéki méhész­késztet egyidejűleg nagyobb termelésre és egylet folyó évi májushó 30, 31-ik napjain hathatósabb munkásság kifejtésére. iSzentesen méhészeti kiállítást rendez. Az A kereskedés fejleszti az ipart és mező- í alföld-fiumei vasuttársulat személy és teher gazdaságot, a hasznos találmányokat és szállításra nyújt kedvezményt H.-M.-Vásár­közmüvelődési eszközöket. A kereskedés | helyig még pedig, személy szállításra 3-ik tesz gazdaggá egyeseket és közvetve a osztályú jeggyel 2-ik helyen, 2-ik osztályú társadalmat és államot. A kereskedés elő- féljeggyel 3-ik helyen. A tiszavidéki Arad­mozditja a tudományt és művészetet és temesvári, osztrák és magyar állam vasutak, egyengeti a nevezetekkel való békés érint- az első erdélyi és alföld-fiumei vasutak te­kezés talaját. her szállításra olyképen, hogy a kiállításon Ezek után a kereskedelem tagadhat- el nem kelt tárgyak, ingyen azon irányban lanul az egész emberiség jóltevőjének és dij mentesen szállíttatnak vissza a kiállítási a legnevezetesb produktív tényezők egyiké- bizottság igazolása mellett. Felhívjuk azért nek nevezhető, mely világosságot, hatalmat a nagyérdemű közönséget, hogy megjelené­és fényt terjesztvén, az emberi ismeretek sökről, valamint kiállítandó tárgyaikróli ébresztését és fejlesztését idézi elő. jelentésűket a helyi bizottság elnökségéhez. És ha a kereskedés oly tiszteletre méltó Tek. Sima Ferencz urnái Szentesen má­foglalkozás, akkor a társadalom azon tag- jushó 20-ig bejelenteni szíveskedjenek, an­jai, kik a kereskedést választják élethivá- nyival is inkább, hogy a jelentkezők elszál­suknak e tiszteletre ép oly érdemesek, mint jogosultak. lásolásáról, s igazolási jegyeik megküldésé­ről kellő időben gondoskodni lehessen. A tárgyak május 26-án II.-M.-Vásárhelyen illetve Félegyházán legyenek, hogy kellő időben átszállittathassanak. A kiálli­A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA, Lyser már akkor érzé, hogy senki, ki orvos Ezen körülményt meg kellett itt említeni, Egy szakértö tanu. Biinügyi történet. Irta: Bermann M. A huszas évek elején egyik észak-német­országi egyetemen, Rostockban élt Lyser János: Péter a költő, rajzoló és zenész, a bécsiek előtt! maradt legkésőbbi életkoráig. nem akar lenni s a boneztaut e szerint mester- hogy az egész következő történet valótlannak ne ségkép nem üzi: tanulmányozásával ne foglal- tartassék, és hozzáteendő még, hogy a tanár kőzzék, legkevésbé a művész vagy költő, mert Lysernek a legfényesebb prognosztikont tette, ezen utóbbi eszét vesztheti rajta. Az efféle észle- I mire ez nem kevéssé büszke volt, mert 0. ezen letek azonban mitsem használtak, mert ezen ta- tudomány legnagyobb ismerője és tanitója vala, nulmány iránti szenvedélye nagy volt és az is amellett az uj kor legügyesebb müorvosának tar­ott tartózkodásáról a negyvenes években isme retes, ki nem valami közönséges tehetség, de fájdalom, inalheuro'. által nagyon üldözve és ér­zékeinek legszebbikétől, a hallástól megfosztva volt. Akkor még fiatal és életvidor vala, és ön­művelődésén szorgosan dolgozott. 0. tanár alatt a boneztant hallgatta, miközben gyakran igen mélabús lett, mert misem kelt több kételyt és elkeseredést bennünk, mint a boneztan tanul­mányozása, mert itt minden pillanatban azt kell mondanunk : íme, itt van búvárkodásunk határa, a halál gúnyt űz az életből; még nem talál­kozott senki, ki diadalmaskodott volna rajta! Röviden, Lenau szavaival : E halott, ha nevetni tudna, Hahotéra fakadna, Hogy igy összevagdaljuk és megnézzük, Hogy a halotliól az életet kérdezzük ! taték és e tekintetben nagyon szeretett volna Különös figyelmet fordított a csont tanra, tanítványából valami kiválót képezni. Mi Lysert talán azon okból, mert itt azonnal föltűnik, hogy illeti, mindig kedve volt tanulni, ha nem is a mily kimerithetlen a természet a képzésben, hogy tanultat gyakorlatilag alkalmazni. Sohasem uta­soha sem ismétlődik ugy, hogy egyik csontváz sem hasonlit annyira a másikhoz, hogy a bonezoló gyakorlott szeme egyiket a másikkal összeté­sitotta vissza 0. tanár kiválóbb műtéteinél jelen lenni, s közben és azután iiterek bekötözésénél, kötéseknél segédkezet nyújtani ; miben minden­veszthetné I Minden rendesen képzett csontváz, kinek gyakorlottnak kell lenni, ki egykor élőkön bár egy és ugyanazon terv szerint, megváltoz-1 műtétet akar végezni. hatlanul határozott egyes részekből vau össze illesztve, és ezen különböző egyes részeknek is határozott, lényegükben megmásithatlan alakjaik vannak; mégis ezer meg ezer csontváz kőzött egyik a másiktól számtalan apró ismertetőjelei által különbözik, melyek azonban ezer közt csak egy csontváz sajátja. Ezen, minden bon­ezoló előtt ismeretes, elvitázhatlan igazságra való gondolat már maga elégséges, hogy valaki­nek fejét elszédítse. Ezen szükséges bevezetést előre bocsájtva, hozzá fogunk egy igen érdekes bűnügyi eset közléséhez. I. Egy reggel igen korán, Lyser még a meleg ágyban nyújtózkodók, midőn O. tanár egyik szol­gája lépett be. — Szives üdvözletét a tanár urnák, mondá kéri önt jönne rögtön hozzá; igen sürgfís mon­dani valója van önnek. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom