Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-08-07 / 80. szám

VI. évfolyam. 1879. 80. szám. B.-Csaba, augusztus 7-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és osiitőrtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kladó-hlvatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára : 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 26 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindek postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Megmondta az igazat ! (W.) Károlyi Pista gróf beszámoló beszédet tartott Orosházán. Mint az iparos-kongresszus volt tagja, el­mondta orosházi küldőinek őszintén, leplezetlenül: miért nem járt el a mandátum szerint; elmondta, hogy tolmácsa az utasításban foglalt óhajnak lenni nem tudott, nem pedig azért, mert meggyő­ződesével ellenkezett és mert nem akar ugy tenni, mint annyi számtalan magát népboldogitónak hivő, vagy legalább kiadó nagy hazafi, kik min­denkor készek a tömeg, habár legkárosabb kívá­nalmait is tolmácsolni népszerűségi vadászatukban; szerinte a népszerűség vajmi tág fogalom és arra alapítani nem lehet. A fiatal gróf beszéde, melyet a lapok közlői­tek — két irányban érdemel különös figyelmet. Először, mert bátran síkra szállt és nyilvá­nos szószolója lett a visszahatásnak, melyet az iparos-kongresszusnak a szabad ipart veszélyez­tető tendencziája szült; tolmácsa lett a közvéle­mény az^n részének, mely egészségtelen irányt látott a kongresszus határozatainak azon pont­jában, mely szerint a «>agyar kézmü-iparos a képesítés és ipara gyakorlása tekintetében meg­szorításnak volna alávetve, tehát a szabad ver­seny, a szabad ipar korlátoztatnék, mig ez a gyárosok, vállatkozók és külföldi iparosokra nézve fenn nem állva : neacsak a szabad ipar, de a magyar ipar elnyomására válnék alkalmassá. Károlyi gróf módot talált — saját mandátumának szük keretéből ugyan — magyarázatot és oktatást nyújtani az iparosoknak a szabad ipar és szabad verseny előnyeiről; Károlyi gróf azon reaktiv mozgalomnak lett csakhamar apostola, mely a sajtóban is, sőt kiválólag az ellenzék egyik köz­lönyében az „Egyetértésiben, a féltett szabad ipar megóvására, talált támogatóra, pártolóra. Mi részünkről különben a kongresszust tárgyazó czikksorozatunkban kimondtuk már nyíltan, hogy a kongresszus határozatai csak irányadók lehet­nek a törvényhozó testületre, és szükséges hatá­rozatokat a létező viszonyokkal és a kor szelle­mével megegyeztetni. Másodszor, figyelmet érdemel Károlyi gróf beszéde azon szempontból, hogy a hazánkban sportként űzött népszerűségi vadászatot, és az u. n. népapostolok önérdekes, hazafiatlan üzelmeit ostorozza kevés, de elég velős ós találó szavakban. „A népszerűség vajmi tág fogalom; arra alapítani vajmi csekélyet lehet" — mondja a gróf beszédében, és igazán lelkéből beszélt a törekvő fiatal gróf mindazoknak, kik fájdalommal látjuk, hogy Magyarországon a nép, félrevezetve, egye­sek népszerűségének ós önérdektől telt üzelmeinek szolgál; hogy a magyar nép azon a ponton van, hogy dicsőíti, egekig emeli azokat, kik bármily sületlent vagy ostobát a nép szájize szerint be­szélnek, mig megveti ós mellőzi azon hazafiakat, kik meggyőződésüket követve, a nép dédelgett és hibás véleményével ellentétbe helyezik magukat. Kell-e messzire mennünk ? Itt van megyénk. Nem tapasztaljuk-e, hogy népünk készpénz­nek, szentírásnak veszi sokszor azt mit egyes obsKurus emberek, a nép ámítása czéljaból, tet­szetős, népszerű alakban ajkukon hordanak ; nem láthatjuk e sajnálattal, hogy megyénk népe sok­szor nem azon férfiúkat becsüli, kik — habár a népszerűség feláldozásával — nyíltan megmondják meggyőződésüket, hanem azokat, kiknek a nép és a kevésbé müveit társadalmi osztályok való­ságos aranybálványául szolgálnak az elburkolt és nyíltságot kerülő tetteiknek ; sőt a nép szerete­tével, kegyeletével halmozza el a közélet azon veszedelmes firmáit, kik a népet — természetesen saját és soha a haza vagy a közügyek érdekében — arra birják, hogy az ellenvéleményt gyűlölve az igazmondót nem jóakarójának, hanem ellensé­gének tekintse. De hát igy kivánja ezt mindig a népapostol önérdeke. Azért örömmel fogadtuk az igazmondó fiatal gróf beszédét. — A magyar kormánynak egy kommuniquéja je­lent meg, melyben valótlannak mondatik azon, több lapban kolportált hir, mintha ő Felsége az Asbóth-Zichy ügyben kabineti irodája által magának naponkinit kimerítő jelen­tést tétetett volna. — Hiteles forrásból értesülünk, miszerint mielőtt Tisza Ostendébe utazna, a jövő évi budget végleges meg­állapítása végett, több minisztertanács íog tartatni. — Az uzsora elleni intézkedések Németországban nemsokára tüzetes törvényhozási tárgyalás alá kerülnek, a mennyiben a birodalmi gyűlés által elfogadott határozat alapján a kormány legközelebb megteszi a szükséges elő­terjesztéseket. Poroszországban is hangosan követeli a közvélemény, hogy az uzsora ellen óvintézkedések történ­jenek. A Prov. Korr. egyenesen az uzsoráskodás büntet­hetőségének kimondását sürgeti; „mert a büntetést — úgymond — mindenekelőt a nép erkölcsi érzete követeli, mig az okozott kárnak orvoslása sok egyéb feltételtől függ." A biztosítási ügy emelése. Nem lesz érdektelen a figyelmet a jólét, a vagyonosodás, fentarthatásának, a biztosítás ok­vetlenül momentuozus tényezőjére fordítani. Kétségbevonhatlan igazságú tény, hogy a jelenleg uralkodó gazdasági rendszer mellett a biztosítási ügy kiválóan jeles jóléti intézményül tekintendő. Ezen azon körülmény, hogy a legtöbb bizto­sító intézet nyerészkedési társulatok alakjában áll fenn, mitsem változtat. A biztosítás tulaj donképi czélja ugyanis mégis csak az marad, hogy a biztositónak bizonyos előzmények netáni beállása esetére az intézet részéről oly pénzbeli szolgálta­tás biztosittassék, mely szemben az ő viszonszol­gáltatásával a legtöbb esetben igen tetemesnek és tulnyomólag olyannak tekintendő, a mely az ő vagy övéi jólétére irányul. A biztosítás ennélfugva nagyon is gyak­ran megoltalmaz az elszegényedéstől; sőt, mi több, számos egyediséget a társadalomra nézve szolgáltatási képességében tart meg. Ezen egyedül helyes szempontból is megítélve tehát a biztosítási ügy méltán megérdemli a kor­mányok ós az igazi emberbarátok tényleges tá­Á „Bskésoegyei izítof tárnája. Osalbai tárczalevelek. IV. (Bucsu Körösünktől. A műkedvelői előadásokról. Ficzkó felcsap vadásznak.) Mult héten bucsut vettünk a csolnakkirándulá­soktól. Kis Körösünk medre kihalt julius 26. Már előbb észleltük apró hullámain hattyúdalát. Szegény, oly busán lolydoldogált julius 25. mintha érezte volna, hogy a Párczák elvágták élete fonalát a midőn is holdvilágos éjjel sima tükrén czirkáló hajóin­kat a hogy azok egyikéből egy kedves hölgy báj éneke : „Körös vize lassan folyik, csendesen" elhangzott, kikö­kötöttük s elbucsuztunk tőle. 0 tehát elköltözött, magá­val vive egy kedves mulatságunkat, itt hagyva lakóinak nagy részét sok sprotmannak nagy örömére, melyeknek egész sora lepte el. A még egy lábnyi vizet, melyben a holdvilágos éjjel ugy tűntek fel mint mind meg any­nyi prédára eső gólya madár, csendesen lépdelve hosszú lábszáraikkal a víz szélén, ravaszul vizsgáira a rák odu­jit, melyekből nem egyszer egész flegmával varangyos békát húztak ki. A veszei hidfőnél a mpzó, az élet jött belé, a medrét behányták hogy rövidebb uton Vandhát alatt folyjon be a viz s ne akadályozza a Széchenyi li­get melletti tartott híd helyébe építendő vashíd mun­kálatát. Ne szomorkodjunk fölötte, hisz nem sokára látjuk őt, midőn nagy zajjal üdvözli az uj hidat, s elmondja e kikötőnél melyet oly szelíden, nagy türelemmel rin­gatott, vigyük le a határra. Addig csak akarat kell, lel a fiatal nemzedék más szórakozást, első sorban a mű­kedvelői előadások által. A műkedvelői előadásainkat irigyelheti sok város, hisz különösen ezek által mutatják be társadalmunk tük­rét. Hála isten nincsenek kastok. A farsang alatt terjesztett hir, melyszerint egy pár család külön válva, mint hautevolée, elszakadt a töb­bitől, csak kósza hir. A méltóságos, nagyságos, tekintetes ós tiszteltek nem ismernek külömbségel; egyik a másikához a privát- ós nyil­vános helyen egyforma. Bár örökké igy volna mert „az összetartásban végtelen erő van." Az első előadás bevétele 230 frt a másodiké 260 irt; az elsőn 20, az utóbbin 50 drb virágcsokor hullott a műkedvelők elé, jeléül, hogy páratlan közönségünket, mely minden jóért mindenkor áldozni kész, nemcsak a jótékony czól, hanem a műkedvelők korrekt játéka is lelkesité s ezen Kitüntetésnek köszönhető a műkedvelők közötti lelkes'ilés, mely az utolsó előadás után volt, a midőn is már nagyobb színmüvek, különösen a „falu rossza" előadását rebesgették. Eajta tehát élénk társaság, mi nem hagyunk el, a közönség pártolására is bizton szá­mithattok, Műkedvelői előadások, azoknak próbái, társas ki­rándulások stb. a társadalmi mozgalmak egész sora, önnel is nyájas olvasó, ki türelmes volt az össze-vissza firkált tárczáimat elolvasni, istenveletek, veled is te réz­toll mely ezeket irtad lepjen a rozsda s pihenj. Jer elő te berozsdásodott fegyver, hisz oly soká pihentél s csak is kétszer szólaltál meg, mikor galamb helyett bakot fittéi. Előre Flóra kutyám. Rajta borzas czigány gyere­kek a csöndes helyett, kiáltsatok a kukoriczában a lel­kesítő hangzatos szót, hogy „sosog" a vagy „csirikki." A jövő télen kikel — rátok vad állatok a halálos ítélet, én vérszomjas kérlelhetlen hóhértok leszek. Majd, ia a vadászóvadnak vége lett, akkora a vashid is ta­Í.LQ felépül, újra felajánlom a színi direktoroknak, t. szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom