Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-08-03 / 78. szám

BéKÉSMBGYEI KÖZLÖNY" 1879. 78. SZÁM, Mezö-Beréuy, jul. 31. Tekinletes szerkesztő nr ! Mező-Berény ben néhány nap ó'a nagyon furcsa élet uialkodik. Á mult héten két merész lopás történt. Egy Kovács nevezetű polgártól elloptak a kamrából 6 oldal szalonnát, ámbár a házi asszony a legközelebbi szomszódszobabau aludt. Néhány nappal későbben kirabolták Schwarcznak kiskereskedését. Eddig még nem sikerült a nyomozó rendöröknek a tetteseket elfogni. Vasárnapon julius hó 27-ón a másodorvosi állo­más választás utján betöltetett. A választás csak kettő között, tudniillik Dr. Oudroviczky csabai orvos ur és Dr. Strasser Mór helybeli gyakorló ós köztiszteletben álló orvos ur közt folyt. Mind a kettőnek erős pártja volt: de mégis megválasztatott Dr. Strasser Mór 170 szava­zat-többséggel, a mi tanúskodik azon bizalomról, me­lyet Dr. Strasser orvos ur ezen rövid idő óta, a melyet itt időzik, elnyert. A fiatalság által rendelendő műkedvelő előadás valóban hajótörést szenvedett. Milyen okoknál fogva nem tudható. De annak kárpótlásául jött a Zombory igazgatósága alatti színtársulat Mező-Berénybe. Egyszer már játszot­tak, de színészed erők hiánya miatt az előadásokat ad­dig kellett félbeszakítani, mig a központi színi bizottság Budapestről tagokat küld. A mint értesültünk, szombaton újra kezdődnek a rendes előadások. —s. Külföldi események. * Felső-Laibachban e hó 28-án nagy tűz dühöngött, melynek 18 ház és több emberélet esett áldozatul. * Nortcote angol pénzügyminisztert egy sótakocsi­zás alkalmával a napokban baleset érte. Kocsija egy teherhordó kocsiba ütődve szó:zúzatott ő maga és útitár­sai kiestek a kocsiból s könnyedón megsérültek. * Nó'orvosok. Az első orosznőt, ki az orvosi tudo­mányokban a doktoratust letette, Jewreinovnak a másikat Berlin Fannyi kisasszonynak hívják. * A belga királyt folyton fenyegetik. -Nivelles belga városban hétfőn hajnalban az utczán ezen falragaszt ta lálták kiszegezve : „Hadd öljük meg a királyt, a belga nép zsarnokát!! 1 Hadd mészároljuk le családját isten dicsőségére !! !" Egy klerikális. Hazai hirek. * Lajos napját nagyszerű ünnepélyességgel készül­nek megülni Nagyváradon. E czólból bizottság alakul, mely már is rendelt egy értékes, szép zászlót, a Kossuth Lajos számára. * Kötél általi halálra ítéltetett Szatmárt Szabó Zsig­mond rablógyilkos, ki Ítéletében megnyugodott s nem kíván felebbezni. * Zemplénben a 28-ikinagy esőzések folytán a fel­vidék összes folyói megáradtak s már eddig is sok kárt okozott a viz. * Elraboltak két gyermeket a radnai bucsu alkal­mával, s nagy a gyanú, hogy e tettet a koldusok követ­ték el, kik az ilyen gyermekeket nyomorékká szokták tenni, hogy czéljaikra használhassák. MEGYEI HIKEK. — A. julius-septomberi évne­gyedre lapunkból még folyvást szolgálhatunk teljes számú példányokkal. Előfizetési dija háromszoi hetenként megjelenő lapunknak: félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — A befejezett „Balcsillagzat alatt" czimü elbeszélés után hozunk a tárczában ez évnegyedben néhány rövidebb érdekes elbeszélést, és tárczaczikkeket a megye társadalmi életéből Pluto és Géniusztól. Lapunk főrészeiben tárgyilagosan beszél­tetnek meg a társadalmi, kereskedelmi, gazdasági moz galmak, a megyei közig, bizottság, a gazdasági egylet gyűléseiről, gyors és hü referádát hozunk, a „megyei hirek" rovatát pedig a megye majdnem minden közsé­gében levő levelezőink látják el anyaggal. Hogy lapunkat a kor színvonalára emelhessük és a közügynek továbbra is legalább az eddigi mértékben szolgálhassunk: felkérjük t. munkatársainkat és levelezőinket szorgalmas munkás­ságra, a t. cz. közönséget pedig iparkodásunk méltány­lására — Meghívó. A békésmegyei tanítóegye­sület augusztus hó 24. és 25-én Békés városában közgyűlést tart, melyre az egyesületnek tagjai és a tanügy iránt érdeklő közönség tisztelettel meghivatik. B.-Csabán, 1879. julius 28-dikán. ftémeth Lajos, elnök. * Meghívás. A b.-csabai kisdedvódő egylet köz­gyűlése, mely a mult bó 6-ról elmaradt, a nőképző-tár­sulat helyiségében aug. 3 án d. u. 3 órakor tartatik meg. Tárgya : az egylet feloszlása, illetőleg a helybeli nő-egylet védő szárnyai alá leendő ádása, mely felett — ezen má­sodik gyüles, tek'ntet nélkül a megjelent tagok számára — hoz határozatot. B.-Csaba, 18 r<9. julius 20. — Az elnökség. — Figyelmeztetés A bókésn,egyei tanítóegye­sület azon tagjai, a kik az augusztus 25-én Békésen tartandó közgyűlésen reszt venni akarnak, jelentsék be ebbeli szándékukat a közgyűlés előtt 10 nappal Töiök Gábornál Békésen. A vaspályákon Csabáig ós Berényig utazó egyleti tagoknak Békésre szállítása czéljából a bé­kési fiók a nevezett községek állomás ához kocsikat ren­del. A jelentkezés Békésen a központi iskolánál történik. Gryülés Gyulán. Gyulán a mult héten egy kérvény adatott be a városi tanácshoz, melyben az kére­tett, miszerint engedtetnék meg, hogy jövőre 1880-ban ott tartatnék meg a békésmegyei tanitó-egylet nagygyű­lése ; a város ezt készséggel megengedte, s a városháza termeit az egylet rendelkezésére bocsájtota, sőt a gyűlésre megjelenenddő egyleti tagok elszállásáról — előzetes érte­sítés után — örömest gondoskodik. Ez mindenesetre igen szép példa Gyula városától, s e tekintetben vajha minden megyei város Gyulának nyomdokát követné.! Bucsu Gy.-Varsándon. Ma egy hete (m. hó 27-én) volt bucsu Varsándon. Olyan látogatott volt, minő nem mindenkor. A környékből — Gyuláról, Váriból, Pilböl stb. — tömegesen vettek részt benne. Midőn vége volt a búcsúnak, Kezdődött a „mulatság;" oly kedélyes, oly fesztelen ^olt az összejövetel, a táncz, hogy mindenki el volt ragadtatva — a kedv és élénkség által, — mind ez Kemény főtisztelendő urnák köszönhető, ki pá­ratlan vendégszeretete, jó szivüsége által oda buzditá a mulatni szerető közönséget, bogy örömmel fognak meg emlékezni arról, miszerint Varsándon 1879. julius 27-én csakugyan — bucsun voltak. — A ínezö-berényi izr. hitközségi iskolában f. é. augusztus hó 14-én és 15-én tartatik az egész évi vizsga, melynez mindeu iskolabarátot mély tisztelettel meglű. Mezö-Berény jul. 31. Haas Ármin, oki. tanitó. llendöri intézkedés. Gyula város rendőrkapi­tányságatói egy rendelet bocsáttatott ki városszerte, mely­ben az utczai lármás menet és dalolás, ostorrali csattogtatá« bármely időben szigorúan eltiltatott. Továbbá vendéglők ós kávéházakban a záróra 12, és kisebb korcsmákban 10 (éji) órára levén megállapítva, ennek megtartására szintén szigorúan utasitattak az illetők. Ezen zár alól kivételt képez az országos vásári időszak, s a hatóságilag enge­délyezett zeneestély avagy tánczvigalom tartása, továbbá az éjjeli zenék adása a mennyiben a tivornya és lármás menettel egybekötve nincsen és éjfél utáni 1 órán tul nem esik. Jelen rendelet ellen vétők a körülményekhez képest 1 írttól 20 frtig terjedő pénzbírság, esetleg 1—4 napig terjedő fogság büntetéssel fognak fenyíttetni. # Lólopás. A gyulai u. n. eperjesi pusztáról mult hó 27-én éjjel 2 db lovat tolvajoltak el; és pedig egy 7 éves pej kanczát K C. bélyeggel, és egy 6 éves fekete heréltet szintén K. C. jegyűt. A tettest még eddig nem sikerült megcsípni. A nyomozás erélyesen folyik. # Gyulán igen jól megy dolga Lindner Károly „panorámás" urnák; más, az effélékkel kereskedő művész (?) urak régen megszöktek volna innen, s ime ez most városszelte nagy hirdetményeket tesz újra közzé, melyben tudatja, hogy most még csodaszerübb képei vannak, tehát jöjjenek, ha látni akar nak. A közönség megy is, és meg­elégszik a látottakkal, mert azt mondja „többet — 20 krért kívánni sem lehet." # Csóka Sándor színigazgató Gyulán a következő előleges szinijelentést tette közzé : „Minthogy a folyó évi őszi idényre a helybeli igen tisztelt színi-bizottság kegyes támogatásának kikérése mellett szerencsés voltam Gyula városa igen tisztelt hatóságától az ezen városbani müködhetésre vonatkozólag — az engedélyt elnyerhetni, ugy az itteni nyári szinkör t. tulajdonosától a színkört kibérelhetni : egész tisztelettel kívánom értesíteni a mé­lyen tisztelt nagyérdemű közönséget, miszerint jól sz-r­vezett s a vidéki színészet kiválobo tagjaiból őss-zealko­tott, ugy több nagyobb városok tisztelt közönségének szeretetével ós rokonszenvével dicsekedhető dráma, víg­játék, népszínmű és operette színtársulatommal e nemes város kebelébe érkezve, szinielőadásaim sorozatát jelen évi augusztushó hó 14-én meg is kezdem. Kijelentvén, miszerint minden egyes törekvésem oda leend irányozva, hogy a nagyérdemű közönség igényeinek teljesen m g­felelő, összevágó, kerekded előadásokat rendezve, itteni működésein ideje alatt kiérdemelhessem azon hazafias pártfogást, a melyben előttem itten működött szintán-u­latok is már szerencsések lehettek részesülhetni. Alkal­milag kinyilatkoztatni vagyok bátor azt is, miszerint nem elvem igérni oly dolgokat, melyek egy vidéki színtársu­lat ugy anyagi, mint szellemi erejét, illetőleg képességét felülmúlják, hanem egyszerűen kijelenteni kívánom, mi­szerint mellőzve a csupán érzék csiklandó, sikamlós ós kétes ertelmü darabok előadását, mint igazgató magasabb szempontot tűzve ki feladatul, a mennyire csak lehet s anyagi viszonyaim megengedik, többnyire csak oly mü­vek előadásával foglalkozom, melyek a szinmüvészethez kötött nemesebb eszméknek teljesen megfelelnek. Ezek­ből kifolyólag s mert legforróbb vágyam minden egyes város lelkes közönségének bármily kis mérvben, de mégis bizalmát és szeretetét érdemelni ki, legfőbb törekvésem leend ugv a darabok megválasztása, mint azok kerek­ded és összevágó előadása által kegyes pártfogásukat ér­demelhetni meg. Hogy pedig nagymérvű kiadásaim né­mileg egyhitve s nagy utunk költségei részben könnyítve lehessenek, tisztelettel kívánom értesíteni a nagyérdemű közönséget miszerint : a szokott helyárak mellett 20 szi­nielöadásra ezennel bérletet hirdetek, melynek pártolásá­val kapcsolatos előmozdítására a uiélyeu tisztelt nagy­mdeniü közönséget felhívni ezennel szerencsém víin. Sziniidényem megkezdése után — rövid időn me».yö­ződest szerzend a nagyérdemű közönség magának az iránt, miként színtársulatom kellőleg leendő szervezhe­tése tekintetéből — semmi anyagi áldozatot nem kímél­tem, - s a midőn ily nagymérvű leadásokat téve, egyikét a legjobb vidéki színtársulatoknak lehetek sze­rencsés B.-Gyula városa lelses közönségének igen tisz­telt körébe vezethetni, egyfelől hálás óhajtanék 'enni a megtisztelő bizalomért, amelylyel felsőbb helyről — en­gedélyemet illetőleg — megajándékozva lettem, másfelől pedig tartozó — s kedves kötelességemnek ismertem —• egy kitűnően s jól szervezett színtársulat működésében gyönyörködtetni azon lelkes közönséget, mely hazafias szeretete, buzgalma és pártfogása által többször jelét adá rokonszenvének, melvlyel ,a magyar színművészet iránt viseltetni szokott. Tisztelettel kéretik a nagyérdemű bérlő közönség — más színtársulatoknál is eddig kibérelve birt helyeiknek ezutánra leendő megtartása végett, ideje korán rendelkezni, nehogy azon kellemetlen zavarokra szolgáltassák alkalom, miszerint valamely tisztelt bérlő­nek állandóan bírni szokott helyét — egy egészen más egyénnek adjuk el. A bét let összeírás eszközlésére nézve a helyi mólyen tisztelt szini-bizottság egyes tagjainak ke­gyes jóindulatu igéretót már eleve is kinyerni szerencsés voltam. Társulatom névsora. Férfiak: Csóka Sándor, szeles gavallér és jellem-színész (igazgató.) Breznay Geiza, — drámai apa — jellem komikus (operette és népszínmű rendező.) Znojemszky Ferdinánd karnagy. Vedress Gyula, cselszövő (dráma, és vígjáték rendező.) Vihary Elemér, operette buffó kómikus. Váradi József, népszínmű és operette énekes. Loiándy Tivadar, operette tanor. Benedek Gyula, lyrai hős szerelmes. Tolnay Bol­dizsár, operette és népszínmű énekes. Völgyi József, jel­lem-szinesz. Veress Sándor, apa-szinész. Bácskai György, Kulcsár János, Mátray Gyula, Térey Vilmos, Nagy Ká­roly, segédszinészek ós kardalnokok. Hoszszu Antal, kar­dalnok, festő ós diszinester. Kalocsányi János főruha­tárnok. Wiener Sándor, Vojcsik György, Femminger Ágoston, Machovecz Sándor, Poczner Antal, Dvozácsek János, színházi zenészek. Nók: Csókánó Júlia, szende és énekesnő. Tőkés Emilia hősnő és fiatal anya. Breznaynó Bóza, anya ós komika. Hetényi Antónia, operette és népszínmű énekesnő. Tolnayné Mari, naiv- és operette énekesnő. Váradyné Pepi, ballettánczosnő ós kardalnok­nő. Gyurkovics Matild, segéd színésznő és karuó. Kul­csárnó Bóza, sugónö. Tharaszovics Matild. Völgyinó Eszter, Bácskayn,; Mari, Jeneney Klára, segéd színész­nők ós kardalnoknők. Tolnay Juliska, gyermekszerepre. Műsorom egyes újdonságai; „Fourchambault család." — „Kornevillei harangok." — „Egy katvna története." — „Kis herczeg." — „Egy magyar huszárkáplár Bécsben." — „Kapitány kisasszony." — „Piros bugyelláris." — „Ellenállhatatlan." — „Ágnes asszony." — „Niniche." — „Csecse-Oanna." — .Kisasszony feleségem.' — „Ma­lom alatt. „ — „Csirkefogó." — „Fatinicza." — „Gi­rofie-Giroflr." — „Magyar fiuk Boszniában." — „Sze­gedi árvíz." — „Deniseffek." stb. Egy bérletjegy ára 20 előadásra : Elsőrendű zártszék 14 frt. — Másodrendű zártszék 10 frt. Ugy magamat, mint egész színtársula­tomat a nagyérdemű közönség becses figyelmébe aján­lottan maradtam teljes tisztelettel B.-Gyulán, 1879. jul. 31-én. Csóka Sándor, a pécsi színház és kerület igaz­gatója." (B. B.) A mezö-berényi „Leánykcszoruból" nemcsak Hymen tulajdonított el mostaná'ban magának néhány szép virágot, de megirigyelte azt a kérlelhetlen íalál, ő is ádáz kezével kitépte annak egyik valódi ékes­ségét. A m. hó 28 kára virradó éjjeli órákban, több hete­ken állal tartott hervadás után kifejlett tüdővészben hunyt el ugyanis, a mindenektől becsült és szeretett kedves fiatal leány, Piltz Zsuzsika kisasszony, helybeli érdemes kereskedő Piltz Márton ur forrón szeretett leánya. Nem csoda, ha derék szülőinek és testvéreinek bánatuk vég­telen, mert a szülők benne az őket gyöngéden tisztelő s szerető, páratlan szorgalmú, sokoldalú ügyességgel ós szép tulajdonokkal biró, különösen édes anyjának — terhes házi dolgaiban kipótolhatatlan segitö leányukat, a több mindkét nembeli ifjabb testvérek pedig példaszerű hü és őket kitartással gondozó nővérüket vesztették ós siratják el. A gyászos temetési szertartás, a hétköznap és mezei nagy munka-idő daczára is, e városban igen ritkán látott roppant számú, s minden osztály és vallásfelekezetben, benső meggyőződést tanúsító, valódi résztvevő közönség egybesereglésével, kik között az elhunytnak egykori ke­Delbarátnéja, Szeletzky Ida kisasszony is Pestről, és pedig a gyászoló felekhez sorakozva, hullatta bánatos könyei£ az ágostai evang. egyház szertatása szerint, a közelebbi kedden délután 3 órakor, előbb a szomorú háznál, azt követve, a német ajkú hivek templomában, nt Petz Gyula lelkész ur által végzett, minden ágára nézve vesékig ható hatásos papi funkezió mellett, s ugyan utóbbi helyen, Bi'aun Mihály leánytanitó ur által magyar nyelven el­mondott, rímekben jelesen kidolgozott érzékeny búcsúzta­tóval s a hivek gyászénekeik zengedezósével fejeztetett be. Melyek után a kegyeletes kezek által fűzött, szám­talan diszes koszorúkkal, melyek között a helybeli „Le­ánykoszoru" által, annak nehéz fehér atlasz szalag csok­rán, arany betűkkel, hü társnéjok emlékét jelző felirattal, adományozott gyönyörű koszorú magaslott ki, elhalmozott érczkoporsó, a szintén virágágygyá változtatott gyászko­csira tétetvén, a ..Leánykoszorunak fehér ruhába öltözött tagjai, kezükben szinte egy-egy koszorúval, és több fehér fátyollal köritett fekete öltönyü ifjak által, két oldalról környezetten, a még mindig szaporodó, nagy s/ámu kö­zönség kíséretében, ájtatos énekléssel vitetett nyugvó helyére a sirhoz; melynél az ifjú theologus növendék, Petz Gusztáv a Ital tartóit, kitűnő s költői lélekkel irt, rövid bireiultí«beszéd utuu után, leik isii buzgó áldás

Next

/
Oldalképek
Tartalom