Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-12-16 / 136. szám

VI. évfolyam. 1879. 136. szám. B.-Csaba, deczember 18-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖN Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Ix^Ee^jslenlls: lieterO^ént háromszor: vasárnap, feed-d. (féliven) és cs-üLtörtölsöri.. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiaeló-liivatal: Főtér, Sclnvarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál B -Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési d'ja 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivalalban, Biener B urnái és Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken minden posta­hivatalnál 5 kros postaut.alványnval. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" politikai, társadalmi, i.özgazdászati és vegyes tartalmú hetenként ötször megjelenő hirlap hetedik évfolyamára. Egy évre 10 frt — kr. Félévre 5 „ — „ Negyedévre , . . 2 , 50 , Az előfizetés vidékről postautíilványnyal, helyben szokott módon történhetik. MEGYEI HIREK. — Lapunk 1880-ik évi január 1-től kezdve ötször fog megjelenni. Több rovattal megtoldjuk és az „Alföldi dolgok-"nak külön rovatot szánunk, melyben Alföldünk ügyeivel, különösen a vizszabályozásival kívánunk bő­vebben foglalkozni. Ilynemű terveket, javaslatokat tar­talmazó értekezéseket tehát köszönettel fogunk venni és tehetségünkhöz képest szívesen honorálni. Megyénk magyar közönsége a legnagyobb válságok közepette sem hagyta el lapunkat s reméljük, hogy midnyájukat a* uj évvel, mely ujabb, nehezebb kötelezettségeket és munkát róv reánk : ismét együtt fogjuk találni. — Gyomán a vörheny nemcsak meg sem szűnt, de a betegek létszáma szaporodik. Mult hét végén 40 ily beteg volt. Azonban konstatálni kell, hogy a beteg­ségi esetek lefolyása már sokkal szelídebb és mult héten a nagy betegállomány daczára csak egy ilynemű haláleset fordult elő. — Endrödröl irják, hogy az ott előforduló torok­betegségek nem viselik magukon a difteritis jellegét, hanem vörhenyes toroklobok, melyek korántsem oly veszélyesek mint a difteritis. * Perlgrund Annin fényképész Budapestről, ajánlja magát a tisztelt csabai közönségnek minden­nemű fényképeinek fölvételére, a melyeknek teljes ha­[ sonlatosságáért kezeskedik, és itt létező műtermének számos látogatást kér. Üzlethelyiség Vlcsko-féle ház, j a postával szemben, — Szeghalomról irják nekünk : T. szerkesztő ur 1 Tollat fogtam, tán utószor ez évben. De miről írjak? kérdém magamtól, hiszen a természet halálával az emberek is — mintha gyászolnának — félrevonultak. Azt csak nem Írhatom, hogy olykor-olykor fel kel ugrál­nunk a barátságos kályha melől s futni az ablakhoz, hogy lássuk : ki az, aki e 15° (R. szerint) hidegben is szánkázni merészel, mert ez, ugyliiszem, másutt is igy van. Azt sem Írhatom, hogy a hol csak 2 vagy 3 ember összejön — igy az egyletekben — csaknem kizárólag a Körözsök garázdálkodásairól beszélnek s panaszkod­nak, mert ez Alföldünk közös nyavalyája, mióta az ember a természet feletti uralmát foganatosítandó azon oktalan gondolatra jött, hogy egy itcze vizet, egy me­szelybe szorítson. Bocsánat, hogy a törvényt áthágva nem literről, de iczéről beszélek, mert hát józaneszíi népünk ezzel azt fejezi ki hogy : botorság volt kellő meder, vagy hullámtér nélkül folyóinkat fékezni akarni, kivált ha az időjárás szeszélye is beavatkozik a já­tékba, mint a nagyváradi katasztrófa mutatja legköze­lebb. Kellő meder s a viz szabad lefolyása, e két dolog az leginkább, melyre az illetők nem voltak elég figye­lemmel. A hegyekről lerohanó viz a lapályon sebessé­géből vesztvén, magasságában növekedik, s hol itt, hol ott, de rendkívüli körülmények közt minden esetre kitör. Ez meggyőződésünk. S mig a kisebb birtokosok évi kenyerüket vesztik, addig a nagyobb birtokosok több évekre, hogy ne mondjuk örökre megsemmisülnek. Ilyenre volt nekünk is kilátásunk. Szerencse hogy újra beállt a hideg 1 Hagyjuk ezt, térjünk másra. A korcsolyázók száma nálunk is évről-évre növekedik. Szép, testedző mulatság, de ovatosok legyünk. Ha I áldozat nélkül semmi sem esik meg, sokkal inkább ez. Jó lesz az ez év előtti lapokból az ideczélzó szeren­csétlenségeket nem feledni el. A megürült postamesteri állomás jövő 1880-ik év márcziusában fog betöltetni. Ugy hallatszik, hogy a folyamodók száma nem csekély. Vajha az érdem lenne az irányadó a betöltésnél, nem pedig más mellékérdek! Nem hagyhatom felemlités nélkül azon örvendetes tényt, hogy a ref. egyház elöl­járósága, nem akarván ujabb figyelmeztetésnek tenni ki magát, ez évben minden iskoláit, szilárdan épített fedeles kátrával látta el. Most már biztosabban nézünk elé a jöhető járványnak ; de azért bár örökre elma­radna 1 T. szerkesztő ur 1 Becses lapja hetenkinti ötszöri megjelenenéséhez fogadja jókivánatomat : boldog uj évet, sok előfizetőt 1 (r. 1.) * Megyénkben az árviz eddig legalább 20,000 hold földet árasztott el. — Zsilinszky Endre urnák Csabán. Az ön lapja vasárnapi 77. számában megjelent, sok lótás-futás, másfél heti tanácskozás után összetákolt „felelet az in­szinuácziókra" czimü közleményére a következő visz­válaszszal szolgálok önnek : 1) Nem igaz, hogy azon urak, kiket ön eme közleményben megnevez, az ön lapját alapították. Csupán egynehány van köztük, kiket az érdem illet, hogy a személyem elleni ellenszenv által vezéreltetve, önnek lapot csinál­tak, de a legtöbb csak „egységeket" irt alá, mert né­hány pártolója által elkövetett korteskedés és erkölcsi preszió folytán, magát az aláírás alól kivonni nem tudta, a mennj-iben olyan kis városban mint a mienk, senki sem tagadhat meg egy pár forint aláírását, ha bizo­nyos kortesek kérik arra fel az embert, és minthogy én az illető kifejezést csak az ön lapjának tulaj­donképi alapitóira mondhattam: a többi urak nem ért­hetik magukra, annál kevésbé mivel ezen urak leg­nagyobb része a „Békésmegyei Közlöny"-nek nem­csak fenállása óta, de ma is előfizetői az, pedig ki uj lapot alapit, azért teszi, hogy a régi megbukjék, tehát erre többé elő nem fizet. Azok pedig kik a „Békésmegyei Közlönyének most is előfizetői, ki­ket tehát abszolúte nem érthettem, a következők : Badics Elek, Bartóky László, Beliczey István, Beliczey Rezső, Launer Károly, dr. Lőwy Lajos, Rosenthal Ig­nácz, Schwarcz László, Singer Ignácz, Sztraka György, Szucsu Béla, Vidovszky Károly, Ách ím Pál, Gártner Adolf és Petrovics Soma urak. Ezek az urak tehát legfeljebb előfizettek az ön lapjára is, da nem lehet­tek az ön lapjának alapitói, különben a „Közlöny"-re elő nem fizettek volna. Ezen urak közt van továbbá A De Gastro Inez. (Történeti rajz) Irta: Mihálfi József. (Vége.) „A tényt javallók gyúlnak bősz haragra, Kardot ragadnak, élesen kifentet — Véres bakók ti! hölgyre támadátok Ilyen vadul, 8 ti tolvajok valátok?! Mint szende Polyxene szép fejére, Kitől a vigaszt még ősz anyja várja, Halálcsapást vad Pytrhuss karja mére, Mert boszuért kiált Achilles árnya; S ő, mig alélt, meggyötrött szülejére Fordult eget deritő szemsugára, Szelid türelmesség bárányaképen Ott áll az áldozat-halálra készen: Inezre bősz bakói ugy tőrének, Nem rettegik a bosszús ég haragját: Min könye csillog még szelid szemének, lm vérbe márták rózsás arczulatját; Márvány nyakába kardokat döfének — Megroncsolák az ékes fő alapját, Honnan nyilat Amor reá lövelte, Ki öt utóbb királynővé emelta. Láttára, oh, ily förtelmes merénynek, Hogy nem borultál el, napunk sugáral Mint a mikor Atreus a fivérnek Onmagzatát találta lakomára! Ti völgyek öblei! fagyos lehének Lesvén el-elhaló véghangzatára, Végső szavával hogy Pedrót kiáltott, Viszhangotokkal messze hordozátok 1 És mint a gyenge, még alig kifejlett Ékes virág, melyet korán letépe Tövéről a mohö vágyakra gerjedt Leányka, hogy befonja hajiüzérbe — Elveszti színét, illatát, B lesenyved: Ilyen a hölgynek halvány-sárga képe, Rózsai tűnnek, s élte véglehére Elröppen arcza tündöklő fehére. Mondégo hableányi még sokára Könyt áldozának gyászos végzetének. És könnyeikből, emlékül, e tájra Kristály vizű szép forrást szöktetének; Még most is ott buzog fel tiszta árja, „Inez szerelme" lőn neve vizének: lm a virányon harmatozva terjed, Fris habja könyet hord, neve szerelmet, i) A szerencsétlen nőt a loimbrai kolostorban te­mették el. Pedro nejének meggyilkoltatása felett határtalan fájdalomba esett, s e fájdalom később valódi dühhé fejlett ki nála. Rögtön fellázadt apja ellen s hozzá csatlakoztak hívei s elhalt nejének testvérei. A szoron­gatott apa már pár hét múlva kénytelen volt fiától békéért esedezni, mely az anya királyné s a Brájai érsek közbenjárására csakugyan létre is jött. Pedro apja mellett jogokat nyer a kormányzásban s le kell kötnie magát, hogy Inez gyilkosain nem fog boszut állani, Azonban a király csakhamar meggyőződött arról, hogy fiának fájdalma s vad szenvedélyes természete !) Lásd: Greguss Gy. A. Luziáda Camoenstól. Ill-ik ének 120—135 v. sz. mellett a gyilkosok nincsenek biztosságban, midőn kö­zeledni érzé halálát maga adá neki a tanácsot, hogy meneküljenek. Ők szót fogadtak s Pedro 1357-ben, tehát két évre Inez halála után, Portugalia királya lett. Alfonzo nem csalódott, mert Pedrónak első királyi lénye volt, hogy Castilia királyával a kegyetlen Péterrel szövetséget kötött a gonoszok kiadására. Az egyiknek Pacheconak sikerült Francziaországba menekülni, a másik kettő : Nugnez ós Coelho Pedro kezeibe kerültek. Ezeket minden kigondolható módon halálig kiuoztatá saját szemei előtt, kitépeté szivöket, elégetteté testöket s hamvaikat szótszoratá a szélben 1360-ban. Miután igy megboszulta volna magát nejének gyilkosain, oda törekedett, hogy kedves Inezéuek emlékét megdicsőítse holt testén s élő gyermekein. Országa főurait Catane­dába hivatá, előttük a szent evangyéliomra tett ünne­pélyes eskü mellett kinyilatkoztató, hogy Constantia halála után ő pápai engedély mellett Braganzában Iaezzel törvényes házasságra lépett, és pedig egy érsek és egy főúr jelenlétében. Ezen üi nepélyes eskü után országnagyjaival s a főpapokkal Loimbrába ment Lobato érseknek a király állítását bizonyítania kellett, és nyil­vánosan ki lett hirdetve a pápai oklevél, melyre hivat­kozott. Erre Ineznek gyermekei a király törvényes gyermekeinek lettek kinyilatkoztatva. Most a szegény Inez tiszteletére egy rémletes ünnepélyt rendez, mely­nél Ineznek egykori ellenségei lesznek megalázva. Ki­véteti sirjából Inez holt testét, pompás öltönyökkel felékesítve s a koronával díszítve a trónra ültetteti s az országnagyoknak be kell mutatniok hódolatukat a holt

Next

/
Oldalképek
Tartalom