Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-12-09 / 133. szám

„oeKesmcgyei i\oziony" 187*1 133. szám. mára kapitálist faragni, mert külömben ugy idézt. volna, mint mi irtuk, szóról szóra t. i. „a csabai iutel ligenczia szláv jellemű és h'tjlamu része." Az ugy ál ott, ha „véletlenül* nem látta, tessék még egyszei elolvasni. Ilogy melyik az a rész ? Távolról sincs szándékunkban személyeskedni, neveket emlegetni. Tudja azt úgyis mindenki, a ki tudni akarja; van közte magyar is, tót is, keresztény is, zsidó is. Általánoságban, jellemzésére felhozhatnánk néhány „nemes" vonását, de azt is elhagyjuk, mert nem sértési szándékból, hanem azért mondtuk, hogy bizonyos tényeket konstatáljunk. Inkább elmondjuk, kik nem azok. Semmi esetre sem a józan, jó indulatu csabai nép, és nem azok, kik a vigadót vagy leánynöveldét létrehozták és kiknek érdemeit mi már akkor kiemeltük, sőt egy szélső ellenzéki lap támadása ellen, a „Hon"-ban is megjelent czikkünkben az ország előtt már akkor megvédtük, mikor Zsilinszky Eudre ur még az nyelvtan elemeit oktatva, nem is álmodta, hogy néhány jó embere egyszerre felelős szerkesztővé fogja avansziroztatni és a házról házra aláírási ivvel járt buzgóság daczára, egy 150 előfizetővel rendelkező, tehát rettenetesen hézagpótló lap babérjain önelégedetten pihentetni, mely aláírás utján szerzett babérok megszerzéséhez dr. B. L. maga is szívesen hozzájárul, ha ily ivvel megkínálják, annyira fél az uj év elején, közepén vagy végén az ilyen konkurrencziától, addig mig tisztességes, azt pedig be kell vallania, hogy a kérdéses nyilttér felvételeig, tisztességes volt, és magában véve azért, hogy más lapot alapítanak, habár felesleges, nem neheztelhetni senkire. Ez izlós dolga és miattunk legyen meg mindenkinek a magáé, s az ilyen miudenesetre „magastbb ízlés" kielégítésére mi is hozzájárulunk mindig, ugy mint a megye „legelső férfiától lefelé" az uj lap szerkesztőjéhez „igen közel álló országgyűlési képviselő' iránti tekintetekből, az öcscse érdekében megindított „egységek" aláírása alól tán kevés csabai polgár vonta ki magát. De meghazudtolja Zsilinszky Endre ur e tekintetbeni inszinuaczióit az ezen számmal, melyben foglaltatnak , egyidejűleg, egy napon megjelent „Békésmegyei Naptár" is, melyben a b.-csabai közbirtokosság által épitett vigadó képét adva, külön czikkben újra soroltatnak elő túlzás és hizelgés nélkül a csabai közbirtokosság tótajku tagjainak érdemei, mondván aunak végén : „Viruljon sokáig a b.-csabai közbirtokosság és aunak derék, hazafias és felvilágosodott földműves tagjai, s adja az ég, hogy Csaba városa és a megye még sok jót és széfet köszönhessen e szilárd alapokon nyugvó testületnek !" (Különös malőrje van Zs. E. urnák, hogy a bennünket érdeklő, nem előnyös, sőt gyanúsító közleményeivel együtt és egy napon megjelenik mindig az élő czáfolat, a W. Mór féle, lap jában közölt nyilt térre nézve, ugyanakkor szerkesztői üzenetünk arról, hogy igenis felvesszük, a szlávság ránk tukmált kisebbítésére, ugyanaz nap feleletül az illető naptári közlemény.) Ez bennünket minden további igazolás alól felment. Móg ellenségünk is, ki goudolkozásmodorunkat ismeri, meg lógja engedni, hogy nem vagyunk intoleránsak senki iránt. Ugy hisszük, számos jelét adtuk annak, hogy nekünk mindegy, akár magyar, akár szláv, akár keresztény, akár zsidó, hacsak hazafias, illemet tudó, becsületes ember. Nekünk ezen kellékeknek ellenkezőivel dicsekvő egyének l.özt vannak ellenségeink ép ugy a magyar, mint a szlávok, ép ugy a keresztények, mint a zsidók közt, hisz épen ilyen utóbbinak a biróság előtti tolakodó, qualifikálhatlan magaviselete adott alkalmat ezen rencoutre-re is. Mi ezeknek rosz hajlamait ép ugy, sőt tán még jobban ostorozzuk, mint másét, mert gyenge erőnkhöz képest ki akarjuk irtani, hogy ne szenvedjen az egyes miatt az egész. Midőn tehát a csabai intelligeuczia szláv jellemű és hajlamú részét emlegettük, tettük ezt oly értelemben, hogy ezen nemzetiség typusának tartott hibákat (minden nemzetiségnek van ilyen) birják azok, kiket gondolunk, s igy lehet köztük magyar is, zsidó is, ugy mint sokszor egy keresztényben sok oly kivetni való lehet, mint száz typikus zsi dóban szoktunk feltételezni. Ha részletekbe akarnánk menni, „gyakorlati példák"-kal lehetne illusztrálnunk a dolgot, de ezzel felhagyva, már is hosszura terjedt sorainkat azon szerénytelennek látszó tagadással folytatjuk, miszerint nem áll, hogy a mi szellemi hozzájárulásunk nélkül jött létre a b.-csabai színház vagy leányiskola. A mennyit egy sajtóközeg és egyes polgár, mint ilyen szellemileg hozzájárulhat ily czél elérésére, annyival igenis hozzájárultunk, habár igaz, hogy mi el jene voltunk, például annak, miszerint a leányiskola a város kezére menjen, mert ebben annak jövőjét vél tük veszélyeztetve és sok más hasonnézetüvel sikerült is (és igy egy kis csekélységgel mi is hozzájárultunk), a kolléga „szellemi' ellenkezése daczára, önmagának megtartani. Biztosítjuk továbbá a kollegát, hogy mi sem haragszunk, sőt a legjobb humorral írjuk ezen sorainkat, mert mi őszinte iparkodásuuk jogtalan gyanúsításához is már hozzá vagyunk szokva éa érezve legjobban keblünkben azt, hogy meg nem érdemeljük: nyugodtan vesszük fel az ily alattomos áskálódásokat is. Végül teljesen igazat adunk ahban a kolléga urnák, hogy rosz, sőt impertinens rosz kortesfogás lett volna épen most az „uj év előtt," az előfizetési idényben, oly közönségnek, melynek sorából az ember mégis egy pár szál előfizetőt reménylene, azt mondani, hogy szláv jellemű és hajlamú — mert az ilyen dolog leggyengébb oldalát érinti az érzékeny embereknek, kik egyszersmind előfizetők is; de épen az, hogy mégis mondottuk — habár nem oly értelemben, mint a hogy a kedves kolléga felakarja tüntetni — és hogy móg azonkívül akkor mondottuk, midőn általunk illetékesnek isméit helyről erős czélzásokat tettek előttünk a két lap összeolvasztásának kivitelére nézve : ép ez bizonyítja, hogy mi anyagi érdekünk teljes fi gyeimen kivül hagyásával, sőt egyenesen előrelátható kárunkra is kimondjuk a mi szivünket nyomja. Tehát kötözni való, impertinens bolond kortesfogás lett volna, kollega ur, nemcsak rosz, ha ez kortesfogás akart volna lenni! A kollega azonban az ő „szokatlan" mély és különösen önálló itélőtehetségével mégis kortesfogásnak deklarálni szíveskedik ezen nyilvánvalóan csakis kárunkra lehető dolgot, mire mi, sine ira et studio azt vagyunk bátrak mondani: „Wie der Schelm „iszt", so — trinkt erl" Különfélék. * Nagyvárad és külvárosait és az olasz: egy részét vizár borította el. — Toldy István a fiatalabb generaczió egyik kiválóbb szellemdus irója és publiczis tája meghalt. Annál fájdalmasabban vettük e hirt, mert lapunk szerkesztője benne egy szeretett iskolatársát és barátját vesztette. Nyugodjanak békében a korán elhunyt férfi porai I — A bécsi politechnikum tauulói fel kezdenek hagyni a zavaigásokkal. — Gróf Zichy nagykövet lemondásáról szóló hir alaptalan. — Leroyer igazságügyér leakart mondani, de barátjai lebeszélték. — Berlinben a kamara a közigazgatási törvényszékek behozataláról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. — Arany János Toldy szerelme eddig csak 900 példányban kelt el. Irodalom és művészet. * Beküldetett hozzunk a „Koszorú" deczemberhavi füzeteo ; Verhovay uj lapjának a „Függetlenség"-nek előfizetési felhívása, Tuborszky és Parsch egy uj zenekiadványa. Kabdebó Ferenc*, lapunk ügyes munkatársának megjelent költeményei — Színi Károly uj lapjának, a „Köztársas»g"-nak mutatványszáma. Mindezekről jövőben részletesebben szólunk. * Táborszky és Parsch zenemükereskedésében Budapesten épen most jelentek meg Győry Vilmos „Nótás Kata" — czimü népszínművének Szentirmay Elemér altal szerzett s nagy tetszéssel fogadott összes dalai. 1. Fecske madár. — 2. Égszínű kék. 3. Nekem. 4. A szegény Mári nótája. 5. Alkonyatkor. 6 Szálldogál a fecske, 7. Azt kérdezed. 8. Akármennyi csillag ragyog az égen. 9. Szalmakazal beázott. 10. Az anyám arra kér 11. Baba bu 12. Húllámos zöld búzába. Pitypalaty nóta. Énekhangra zongorakísérettel vagy zong .rára külön. Ára 1 frt 50 kr * A „Vasárnapi Újság" decz. 7 sz: köv tart jelent meg: A franczia törvényházé kamara Parisban. Téli dal. Költ. Varga Gyulától Cymbeline. Shakespeare-inese. Közli Mihály József. Magyar kertészet két századdal ezelőtt. Mi okozza a földrengést ? Hoitsy Páltól Képek Pilkairn szigetéről. Egyveleg. — Két fiatal festőnk müve. A dagasztó menyecske. Aggházy Gyula képéhez. Lélegző készülékek. Bikaviadal Spanyolországban. — A journalismus hőskorából. Irodalom és művészet, közintézetek, egyletek stb. rendes hetirovatok. Gazdászat, ipar és kereskedelem. ben. Főnyeremény 1763. sor. 20. sz. 2288. s. 23. sz nyer. 20.000 frtot, 111. s. 6. sz. nyer. 15.000 frtot, 1190. s 8. sz. nyer. 10 000 frtot. Továbbá kihúzattak a következő sorozatok: 819, 1179, 1231, 1527, 1812, 2084, 2480, 3088, 3121, 3778. Legújabb liirek. — Dobozt alispán u r távirati értesitáse szerint, deczemberhó njolczadikán végveszély fenyegette. Megyei főcsendbiztos vezetése mellett kirendeltetett Csabáról 100 felszerelt gyalogos, 20 iga, — azonkívül 200 zsák, 200 karó, furkó és taliga. (De embereket itt Csabán nem kaptak. Szerk ) — Azt sürgönyzik Pétervárról, hogy az orosz uj óv oly ténynyel fog beköszönteni, mely az orosz és lengyel elem kibékülését fogja megvalósítani — Erdélyből is érkeznek hirek az árviz rombolásáról. Erzsébetvároson a Küküllő, Gyaluban Szamos áradt ki. — Az állami közép ipartanoda vasárnap nyittatott meg ünnepélyesen Budapesten Trefort, Ráth Károly s többek jelenlétében. — A korcsolyaidényt Buda[e-.ten vasárnap kezdették. * Csabai vásár. A kirakó vásár a rosz utak miatt nem volt igen látogatva, habár a vásár napján ismét szép, hideg idő állott he. Legjobb üzletet csináltak aránylag a kész téli ruhakereskedők és csizmadiák. Ez utóbbiakra különösen rá fért egy kis jó vásár. * A magyar gazdák orsz. végrehajtó bizottsága az országos gazdasági egyesület kiküldötteivel f. hó 11-én csütörtökön délután 4 órakor a Köztelek helyiségeiben közös ülést tart. Az ülés tárgya lesz : a magyar gazdák orsz. szövetségének létesítése. * A 64-iki sorsjegyek húzása elsőjén volt BécsMragiinninriini « I»I iKgaMMaammMmagiMMao—MagMaijawM—nm^—MjmMmMmMppai B.-Csabán, 1879. Nyomatott Takács Árpád könyvnyomdájában. Felelős szerkesztő : §,r. Báttaszéki Lajos. HIRDETÉSEK. < £ ©. cv c. I B <0 ©i GR e* » B sr <9. • H- O VI — » sr 25. S: ~• o 25

B | tö te3 g ® b- s: S2 £ 2 5 ÖT pr B pSí'Oíq a O: P C" ŐS C O- B — B 39 B K" £.g. ® o £ S.-3.0.-S. » a w

pö ö- s íí h o-.a.* N 1 3 O: £ ta te. w B a 2 s fa £ B » X N ' fb S-srát B*! 't CTQ —B o (t " zr. ^ » o t e ^ s® ® rfff ® ji. aa c*- >—• s cc P « CJ: < ©»—• ca SS S N 3 p a> x C 4 N Í4 S.oí e s <= £ B* ® 5= O: "S c-ag"® írt- ai N N O 2 § 3 3 ' p.; re 7? 2 5T — 3 c bn VJ ° 2 »• S a Pcr Os cr q 3-5' s ® ÍT ti) B 'í p. cc.^i O.W CD. ® P a — O! K c ü ^ f m o CG CG H 3 S' < N pN O ® rrfCD P ^ CG C cr cr a C: ® < > to HH GE HjM JJÍ ZL ós o»a P — SV B 3 S? o= w'< S— co rt 2.' » Oi ^ p O rf p. 8

5 S & c? 5= sr po a 15 ^