Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-04-01 / 27. szám

BÉKÉSMESYBI KÖZLÖNY." 1879. 27. SZÁM, ezüst menyegzője alkalmára, a megye hódoló feliratot nyújtson át, mely indítvány egyhangúlag elfogadtatván, megyei főjegyző ur a már kész és szépen szerkesztett feliratot felolvasta. Ez változás nélkül jóváhagyatott és a belügyminiszter ur utján felterjesztetni határoztatott. Következett Justh Gyula urnák közigazgatási biz. tagságának ügye. Justh Gyula ur a virilisek sorába felvétetett, holott azon birtok, mely után adó fizettetik, telekkönyvileg atyja nevén áll. J .sth Gyula ur ^igazgatási bizottsági tagnak megválasztatott. Ez ellen többen felebbezéssel élvén, a belügyminiszter megsemmisítette a választást, mivel virilisnek csak valóban fizető földbirtokos vehető fel, s mivel fel sem vétethetvén a viriiisek közé — minthogy közig, bizottsági tag csak a törvényhatósági tagok sorából választható — ilyennek meg sem volt választható. Egy kis fractio — a szélsőbaliak, a megyei főjegyzővel ólüiiön — a miniszteri határozat ellen felterjesztést óhajtottak tenni, de a nagy többség — 86 szó 16 ellen — egyszeiüen tudomásul vette, azon nézetben lóvén, hogy a miniszternek egy felebbezés folytán, mint közigazgatási legfőbb biróság által hozott határozata, ugyanazon testület által, melynek sérelmes végzése elleni felebbezés folytán keletkezett, még egyszer fölül nem bírálható, s minthogy nem rendelet, sem leirat, hanem felebbezés folytáni jogérvényes határozat, az ellen felterjesztésnek sincs helye. Justh Gyula ur helyébe 75 szóval 7 ellenében, gróf Almássy Kálmán ur lett közig. biz. tagnak megválasztva. A törvényhatósági megürült tagságra Sárkány Mihály ur szarvasi lakos lépett. A kivetett kereset-adó elleni felszólamlások elintézésére hivatott bizottságba, a megye részéről ujabban megválasztattak: Bartóky István és Szigethy Lajos urak, póttagokul Zöldy János ós Moldoványi Gyuln urak. A belügyminiszter ur 4777 frt 15 kit tett folyóvá a megrongált alispáni, gyulai és csabai szolgabírói lakok kijavítására és az orosházinak nagyobbitásara, mi tudomásul vétetvén, a kijelölt czélra fordíttatni rendeltetett Megyei lapok szemle'je. -j- Megyénk területén ez idő szerint öt nagyobb magyar lap jelenik meg, nem számítva a Göndöcs Benedek apát ur által szerkesztett, a maga hatáskörében igen üdvös szolgálatot tevő „Népbarát" czimü, csak a téli szakban megjelenő folyóiratot. A nagy Aradmegyében csak egy magyar lap van, az „Alföld." Mi tehát szellemileg óriási léptekkel haladunk. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy e haladásban lapunknak is van egy kis része, mert ha mi ezelőtt öt évyel a Bókésmegyei Közlöny"-t nem alapítjuk: ki tudja, vájjon a „Békés"'-en kivül lett volna-e más lap ? mely habár feladatának lelkiismeretesen megfelelni iparkodott, nem rajta mult, hogy mégis, meglehetős sovány szellemi eledellel látta el a megye közönségét. Egész máskép áll a dolog ma. Most van öt lap, mely Uchatius-golyókkal szórja a felvilágosodást szerteszólylyel a megyében. Ezen rovatunknak feladata lesz tehát társlapjainknak ezen szellemi működését figyelemmel kisérve, a jót, melyet feltalálunk, magunk részétől is tovább terjeszteni, a tóvnézeteket, a higgadt érvek fegyverével megtámadni és kiküszöbölni. „Sine ira et studio", harag és túlbuzgalom nélkül, csak azért, hogy ha már van több lap, mely szűkebb körű hazánk, szeretett megyénk — melynek felvirágzását mindnyájan óhajtjuk — speczialis ügyeivel foglalkozik kiválólag : fejlődjék hát férfiakhoz illő, tárgyilagos eszmecsere e vagy ama megpendített eszme fölött. A közönség dolga felismerni, elfogadni és követni a helyest, elvetni a helytelent. Hogy azonban őszinték legyünk, azt is megmondjuk, miszerint mi a tárgyilagos, higgadt vitát nem ugy értjük, hogy az unalmasságig száraznak kell lenni. Ilyen az igazi nirlapiró nem lehet, még ha erőnek erejével akarna is. Bizony a fennforgó, megbeszélendő tárgyhoz képest, akadhat egy kis oldalvágás, pikántéria. De arról már kezeskedünk, hogy az ilyen mindig csak a tárgyra fog vonatkozni ós soha sem a személyre. + Nem fog senki sem csodálkozni rajta, ha ezen uj rovatunkban, első alkalommal, uj csabai kollégánk, a „Bókésmegyei Lapok"-kal foglalkozunk. Mi volt inditó oka keletkezésének, szükség volt-e reá vagy nem, az most többé kérdés alá nem jöhet. Mi e tekintetben az öreg Heggellel tartunk. Addig, mig valami nem létezik, szabad legyen bárkinek, ki azon valaminek létezését szükségtelennek találja, az ellen tisztességes fegyverekkel küzdeni, de ha megvan, létjoga abban gyökeredzik, hogy épen létezik. Szóval, a mi létezik, az jól van ugy, hogy létezzék. A befejezett tény előtt tehát meghajlunk, s férfias jobbot nyujtunk az uj kollegának a közös küzdelemre. Mutassuk meg, hogy mi — mint már egyszer ugy történt, midőn a „Békés"-t Zsilinszky Mihály szerkesztette — hogy mi egyebet nem ismerünk, mint az eszmék harczát, hogy előttünk nem létezik kenyéririgység ós egyéb magánérdek, hogy közös czólunk e megye, hazánk drága gyöngyének egyik fénylő szemének, szellemi felvirágzása, anyagi jóléte ! + Figyelmünket leköti csabai uj kollegánk mutatvanyszámának „irányunk* czimü vezérczikke. Van benne sok, habár nem uj, de életrevaló eszme. Ki ne osztaná például emiitett vezérczikk ama tételeit, hogy „használjunk ós ne ragyogjunk" és melyik sajtóközeg „késnék kijelenteni", hogy egyik főtörekvése „anyagi jólétünk minden módon való előmozdítása" lesz? Ki ne ismerné el ama tétel igazságát, hogy a köz- és az egyesek boldogságához hármas ut vezet: a munka, a takarékosság és az értelem?" (Mi ugyan az értelmet első helyre tennők, mert sokszor a munka, a takarókosság mitsem basznál értelem nélkül). Ezek tehát mind igen szép dolgok. Kérdés csak az, vájjon itt megyénkben helyesen alkalmazvák? Vujjou megyénk nepet szükséges-e nagyobb takarékosság, munkásságra tanítgatni ? Vájjon megyénk népében hiányaik-e a kellő értelem (kivéve az egyes kiveendöket). Ali nem szoktunk hízelegni, de ugy hisszük, csak országszerte elismert igazságot mondunk, ha azt állítjuk, hogy Bekésmegye népénél — nagyban ós egészben veve — értelmesebbet, munkásabbat ós takarékosabbat az egész művelt kontinens is alig képes felmutatni. Munkásság- ós takarékosságra tehát a megyei és különösen a csabai népet épen nem kell tanítgatni. Gyakorlatilag véve tehát a dolgot, t. kollegánk e tétele megyénk nepével szemközt, bármely megyei sajtóközegre nézve csakugyan felesleges szólásmóddá válik. Sőt a mennyiben megyei és különösen csabai népünkben a józau, egészséges értelem magva is megvan : a megyei sajtónak épen oda kell fejleszteni azt, hogy a munka és takarékosság gyümölcseinek feleslegéből társadalmi jótékony intézmények, a művészet, a magyar irodalom oltárára is áldozzon valamit. Ez volt kezdettől lógva hírlapírói működésünk egyik eszmenyképe, s habár nem mondüatjuk, hogy itt-ott valósitanunk nem sikerült: beismerjük, hogy e teren lassan lehetett csak haladnunk, és nem értük el a kivánt és kívánatos eredményt. Mi okból? Lehet, hogy nem ertettünk kellőleg a népnek nyelvén beszélni. A kollégánk tán jobban erti. Ne arra hasson tehát, ha iapjaval valóságos szolgálatot akar tenni az ügynek, melynek s^olgalataba szegődött, hogy például egy Kiiment Zeienyanszki, vagy ezer és ezer más hasonló nepembere, legyen meg takarékosabb, és dolgozzék egy igavonó állatnál is többet, hanem hogy adjon ő is hébe-korba egy forintot a színművészet, vagy bármely szellemi s iradalmi iskolai czél előmozditasara, hogy költsön ő is 1 frt 50 kit óvnegyedenkint egy megyei újságra. ílogy melyikre? Az nekünk mindegy, csak érjük valaiiara el azt, hogy magyar újságot tart maganak vagy gyermekeiuek, hogy színházba jar az iiyen munkás es takarékos ember, kinek dúsgazdagsága a megyére), a társadalomra nézve holt tőke! Midőn tehát azt mondjuk, hogy használni ós nem ragyogni akarunk, midőn csakugyan üres frázist mondani nem kivánunk: tekintsük a gyakorlati életet, a speczialis viszonyokat, mert különben ép akkor fogjuk a legnehezebb kaliberű frázist mondani, midőn szentül hittük, hogy legjobban sérültük I (Vége köv.) ívlincieníeie a nazábűl es Nagyvilágból. * Vasárnap délután '/a 6 órakor Budapest legélénkebb helyén, a józseitóri 10-ik számú házban, Mártonfalvy Izidor ügyvéd 6 baltacsapás által meggyilkolva találták. A gyilkosságot inasa Madaras János hajtotta végre. * Návay Tamás, Csanádmegye főispánja meghalt. * Hatos István ügyvéd, a „Neue Arader Zeitung" fel. szerkesztője az ellene 28-án lefolyt sajtóügyi végtargyaláson, melyet a közös hadügyminiszter folyamatba tetetett, egyhangúlag felmentetett, mert az általa ostorozott lósorozási visszaélések igazaknak bizonyultak. Irodalom, ós művészet. * lk'kiildetett hozzánk: Felhívás előfizetésre. „Az agyvelő és a szellem.." Irta dr. Piderit Tivadar. Fordította Horváth József, aradi tanitó. Szeged elpusztult. Ennek következtében a szegedi tanítók legtöbbje — talán koldusbotra jutott. Igaz, hogy a nemzet a maga méltóságához képest gondoskodik szerenesétleneiről. De tanitótársaink, épen ugy mint más szegedi lakosok, elveszvén bútoraikat, ruháikat s különtéle becses tárgyaikon kivül könyveiket is; ezen veszteséget sokan legjobban fájlalják, mit oly hamar nem is lehet kipótolni. Az ország minden néposztalya felkarolja a maga osztályához tartozó szerenosétleneit. Karoljuk fel tehát mi is a mi testvéreinket. Jtóz okból elhatároztam magam, hogy dr. Pident T. általam magyarra fordított „Az agyvelő és a szellem czimii művét kiadom és az egész bevételt — leszámítva a csekély költséget — az „Aradvidéki tanitóegyletnek" teljes számadás mellett átszolgálom. A mű, ha kellő számú előfizető jelentkezik, f. é. május 1-ére szetküldetik. Az előfizetéseket — 60 krajezár — kérem (iyulai István nyomdatulajdonos [Arad] ozimezni. A nemes ügy érdekéDen kérem e lapok t. olvasóit, szíveskedjenek körükben e munkára gyűjtéseket eszközölni, miért is minden 10-ik példány ráadásul adatik. Kelt Aradon, 1879. márczius 2Ö-án. Horváth József. * A székesfehérvári orsz. mű-, ipar-, termény- és állatkiállitás tartamára ott „Kiállítási lapok" jelennek meg, a szükséghez képest minél többször képekkel. Ara 3 frt. Szerkeszti Prém József. Az első szám mér megjelent változatos tartalommal. * Az uj éviiegyed közeledvén, felhívjuk a t. olvasóink figyelmét a „Hölgyek Lapja" és az „Uj Szépirodalmi 0 s a r 11 0 k"-ra. A ,,A „Hölgyek Lapja" a legfényesebb divatlap, mely hetenként megjeleu és a legolcsóbb is, mert mig a „Bazár"-ok adnak évente 10 írtért 24 számot, a „Hölgyek Lapja" ad évente 12 írtért 52 számot, emellett ád fényes műlapokat és szines munkarajzokat is, melyet eddig még egy magyar lap sem hozott; s előfizetős részére a legtöbb uj könyvet 40—50% árleengedéssel és mindev bárhol megjelent zeneművet a a bolti árnál 25%-kal olcsóbban szerez meg. — A lap előfizetési ara egész évre 12 frt; évnegyedre 3 frt. Elő lehet reá fizetni bármely hónap elsejétől kezdve. Az „U j Szépirodalmi O s a rn]o;k" az egyetlen magyar regényfolyóirat, mely hetenként [vasárnap] megjelen 4—5 íves füzetben s közli a világirodalom legújabb és legszebb regényeit. Előfizetési ára egész évre vagyis 52 füzetre, a pénz egyszerre beküldésénél 10 frt, évnegyedre vagyis 13 füzetre 2 írt 75 kr, félévre, 26 füzetre 5 frt 50 kr. — A füzetek hetenként bérmentve küldőinek. A „Hölgyek Lapja" előfizetői a csarnokot is felette olcsó kedvezmény áron kapják, vagyis egész évre 7 frt; félévre 3 frt 50 kr, évntgyedve 1 frt 7ő krérl. Levelezési lapon leendó megkeresésre ugy- a lapból, mint a csarnolsból is mutatvány szám bárkinek is külcetik, bérmentve dijtatasanul. Minden levél és pénz a raerkesztö-kiadó Dr. Milassin Vilmos úrhoz czimzendő. Budapest. IV. Szervitatér 8. A „Családi Képes Lapok" lű-dik fiiizetének tartalomjegyzéke : Az utolsó tíotond. Beszély, lirankovics Györgytől. Adrienne grófnő. Elbeszélés Mérytől. Fordította Ujváry Ferencz. [Vége.] tíznem. Egy arab leány története. Vincenti Károlytól [Folytatás.] Végzetes hóvihar. Elbeszélés nyugati Jovából. Fern Valentintól. Egy pazarló nő vallomásai. A fekete nő. Egy franczia fenyitőtörvényszéki hivatalnok irataiból. Anthony V.-tól. — Paczka Ferencz. — A tengerparton. — Bretagnei rák-árusnő. — Az egyik, meg a másik. — A legyek — tőkésitvf. — Képszámláláshoz. — Indiai madárfészkek. — A természetből. — Hasznos tudnivalók. — Lülönfélék. — Apróságok. — Képek: Paczka Ferencz — A „iiiontmartrei hegedűs." — A tengerparton. — Bretagnei rák-árusnő. — Az egyik, meg a másik. — Utczai képek Szerajevóból. — A legyek — tőkésítve. — .Népszámláláskor. * A „Magyarország és a Nagyvilág" 12-ik száma márcziushő 23-án következő tartalommal jelent meg : Szöveg: Saintöáeus — Alidon az esharang busán megkondul. Költ. [Pap Kálmán] — A régi kenyér. Kajz. [tíainegi Kaiman.] Vége. — Ismeretlen világok. Termeszettudojianyi karczolat. [Ekkert Antal.] — A vér. [Stratmore.] Kegény. [Irta: Ouida.] XI. íoiyt. — ,Egy agg magyar színész életéből, [irta: Baiogü István.] Folyt. — (iróf Széchenyi Imre, berlini osztrakuiagyar nagykövet. — A levél. [F. J.] — tízini es művészeti szemle, [ü. K.] — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerk. üzenetek — Kajzok: Sainttíáens. — Szegedi kepek. Készlet az alvárosból. Meuekvők a vasúti töltésen. A vár. — A levél. [J.] Csabai színészet. Szombat, márcz. 29-én „A kék szakálu berezeg." Offenbach vig operetteje. Mióta Decocq, később Uenee es Planquette: „Augot," „kapitany kisasszony," „A kornevilii harangok" stb. feie opereteikkel feltűntek, Offenbach a kisebb színpadokról is csaknem egeszen leszorult. Legnagyobb hibaja Offenbacnnak, hogy nagyon silány szöveget hasznai lel, mesebeli herezegek, minisztereik hátán nyargalaszó királyok íoalakjai operetteinek, melyekben ezert a közönség nagyobb része a legszebb zene meliett sem képes gyönyörködni. Pedig Offenbach zeneje mindenütt nagyon szép, pajzan dallamos es változatos és mindenkor eredeti. Ma azonban mar tartalmas szöveget is keresünk, szép zene mellett, minden operetteuen, melyek ujabban azért közel állanak a víg operahoz. A kékszakalu herczeg meséje a lőhető leggyarlóbb, es hogy mégis sokat nevetett rajta a közönség, azt inkább csak a szereplők ügyes játékának lehet tulajdoni. A czimszerepben Bérczy kitűnő volt; megjolenése, éneke, játéka egészen uj volt színpadunkon; a legnehezebb énekrészeket is „csak akkor éiek, ha nőt cserélek" szépen és hatassal énekelte. (Jsatárné [Boulette] ujta igazolta, hogy kitűnően kepzett és kellemes hangja és ügyes játéka vau. — tíokody [Bobeche király] komikus mozdulataival és mimikájával sokat megnevettette a közönséget. A többi szerepek sokkal csekélyebbek, semhogy azokban különösen kitűnni lehetett volna. Dicséretet érdemeinek még a karok, melyek a zenei részeket jól betanulták és összevágóan énekelték. — Vasárnap márcz. 30. Lukáesy S. uj népszínműve „A csirkefogó." Ebben is, mint Lukácsy egyéb népszínműveiben, a kompoziczió gyenge, a főalakok nem eléggé emelkednek ki, a csirkefogó úgyszólván egészen mellékszemély ; a cselekmény nem körüle forog, s a darab bonyolítása s kifejlésében épen semmi szerepe nincs. — Az egyes alakok azonban élethűek, jó vonásokkai vannak színezve; a darabnak sok élénk jelenete van, melyek hatást keltettek s melyekből láttuk, hogy szerző ismeri a szinpadot; némi erkölcsi alapja is van a darabnak, mely általában kedvezőbben fogadtatott, mint azt megelőzött rosz hire után várni lehetett. Ezt azonban nagyrészt a» előadásnak köszönhetni, mely mindenben kifogástalan volt. — Halmayné [Csalán Viki] valóban megérdemelte a sok tapsot népdalaiért, melyeket gyönyörűen énekelt. — Halmay a czimszerepben, a neveletlen, de nem rosz szivü utczagyereket élethűen adta ; Bérczy [Kenéz Lajos] népdalaival, Bokody [Susták] és Csatár [Vaskos liálint] uj alakításukkal tűntek ki. Kéler Ilona (Veron) rokonszenvesen játszott. — Nagy és hálás szerepe volt Lászlófinak (Csikfi Marczi), ki az iparlovagot mindvégig jó felfogással és élénken játszotta. — Általában meggyőződtünk, hogy a jó előadas gyakran pótolja a darab hiányait. Közönség mindkét este szép számmal volt. — Ma, kedden Lecocq egyik legjobb operettje „Kisasszony feleségem" adatik, melyre felhívjuk a közönség figyelmét. Legulabb posta,. * Grhyczy Kálmán az országgyűlési elnökségről lemond. * Konstantinápoly, márcz. 29. A melniki kerületben már összeütközés történt a bulgár fölkelők s rendes török csapatok közt. * Nápoly, márcz. 30. Ma olvastatott fel Passanante előtt a büntetésének megváltoztatására vonatkozó rendelet, mire börtönébe visszavezettetvén, huzamosabb ideig sirt. * Bécs, márcz. 30. A Montagsrevne jelenti, hogy a kereskedelmi minisztériumban most naponkint bizottsági tanácskozások folynak Bosznia s Herczegovinának az osztrák-magyar vámterületbe vonása tárgyában. Egyszersmind Oalmáczia s a többi vámkülzetek bevonása is szóban forog. Felelős szerkesztő: Dr. BATTASZÉKI LAJOS. I